Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Népi csillagnevek Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról
   

 

Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Zsigmond Győző | 2005. november 28., hétfő

A dolgozat a csillagnévgyűjtés és a csillagnevekre vonatkozó irodalom áttekintése után a szerző 1980 és 1994 közötti romániai gyűjtését (12 megye, 32 helység, több, mint 90 adatközlő) és annak kiértékelését közli (népi névmagyarázat, névismeret és -használat, területi sajátosságok és különbségek, egybevetés a román vonatkozó irodalommal, interetnikai hatások, stb.). Az elemzést több szempont szerinti mutató egészíti ki.

A. Bevezetés

I. Előzmények a szakirodalomban

Jelentős csillagnévgyűjtést végzett LUGOSSY József (1855). Rá hivatkoztak, az ő adatait egészítették ki aztán többen (Ipolyi, KANDRA KABOS, TOROCZKAI-WIGAND EDE), és megpróbálták több-kevesebb sikerrel azonosítani a lejegyzett neveket. A múlt századbeli népi csillagismeret gazdagságáról árulkodik például, hogy IPOLYI Arnold LUGOSSYTÓL 258 csillagnevet tett közzé (MN VII.k.729.). Kiemelten ajánlatos szólni KÁLMÁNY Lajosról és JANKÓ Jánosról, kik munkáikban többek közt kitértek csillag(kép)neveinkre, a csillagoknak a néphagyományban való vizsgálatára is.
A 20. századi gyűjtések csillagnévanyaga a 19. századbeliekéhez viszonyítva nagyon megcsappant. HERMAN Ottó, RÓHEIM Géza, SZENDREY Ákos, SZENDREY Zsigmond, BEKE Ödön nevét emelem ki századunk első felének kutatói közül. Szórványosan bár, de többségük utal erdélyiektől származó adatokra is. Alapmunkák a témában ERDŐDI József, MÁNDOKI László, SCHALK Gyula többnyire összehasonlító jellegű, eddigi és újabb adatok alapján különféle összegezésekre törekvő tanulmányai. Az egyik leggazdagabb jelenkori néprajzi gyűjtés a BOSNYÁK Sándoré. Jelen tanulmányomban (szíves engedelmével) utalok főleg a Gyimesvölgyben végzett (közölt illetve kéziratban lévő) gyűjtésére.
A mai Magyarországot illetően az Alföld (innen gyűlt a legtöbb csillag(kép)név főleg a már a múlt században LUGOSSYTÓL megkezdett majd például KÁLMÁNY Lajos és BARNA Gábor által folytatott gyűjtéseknek köszönhetően) meg a Palócság számítanak az eddig legjobban kutatott területnek. A mai Magyarország határain túl majd minden irányban megvolt a próbálkozás a felzárkózásra. Délvidéken LÁBADI Károly, KOVÁCS Endre; Felvidéken BÖDÖK Zsigmond tett többet e téren. Erdélyben az előzmény: mindenekelőtt JANKÓ János, RÓHEIM Géza, SZENDREY Zsigmond műveinek megfelelő részei; és Lázár István, HERMAN Ottó, CSŰRY Bálint, MURÁDIN László, NAGY Olga, GUB Jenő, ENYEDI Emese munkáiban az idevágó vonatkozások. 
Jelen próbálkozásom tehát úttörő jellegű. Átfogó gyűjtést követően készült egyféle összegezés.

II. A gyűjtésről

1980 és 1994 között gyűjtöttem a témában Románia 12 megyéjének 32 helységében, megpróbálva érinteni a Kárpátoktól nyugatra eső magyar néprajzi-történeti tájak majd mindegyikét. Több mint kilencven adatközlőt kérdeztem ki nagyobb részletességgel a "palóc kérdőív" (PÓCS-HOPPÁL 1970) felhasználásával. Igyekeztem minél átfogóbb képet nyerni: a kérdezettek közt mondhatni minden korosztály és itteni vallás képviselve van.
Általában a helybeliek véleményét is figyelembe véve választottam meg adatközlőimet.

B. Elemzés

I. Csillag, név, névértelmezés

Fényes pontoknak látszó égitestek a csillagok a népi meg a tudományos terminológia szerint is. Viszont a magukból fényt nem sugárzó bolygókat (például a Vénuszt), meg az üstökösöket, meteoritokat is csillagoknak tartja a nép (nem úgy, mint a csillagászat ). A csillagokról szólva pedig nem beszél a napról; ezúttal én sem szólok róla, érvényesítve a ma is általános népi szemléletmódot, mely szerint a nap s a hold nem csillag2 (Nyr.1901.534.).
"Csillag" szavunk az ebben a jelentésben régen használt "húgy" szavunkat váltotta fel. Valószínűleg a kódexek korától használatos, és a "húgy" szóhoz hasonlóan ősi, finnugor eredetű hangfestő szóból, a "csillog" igéből származik (ERDŐDI 1970). Azért tértem ki erre is, mert e téren szintén árnyalhatunk a romániai magyar néphagyomány tüzetesebb vizsgálatával. Egyfelől leszögezhetjük az archaikus szóhasználat továbbélését, gondolva a húgy szó közelmúltbeli meglétére Erdély egyes tájain (l. még a mutatóban: Kaptárhugya, Kaszahóggya). 

II. Csoportosítások

II.1. A nevek életéről
II.1a. A "erdélyi magyar" csillagos ég
A magyar csillagnevek illetve csillagképnevek közül a Magyar Néprajz VII. kötete (SZABÓ L.1990. 729.) hetet tekint általánosan ismertnek, a Magyar Néprajzi Lexikon (1977.513.) nyolcat említ a csillagmonda címszó alatt, jelezve, hogy "a gyűjtések ki nem elégítő volta miatt ismerjük rosszul ezt a témát". Valamelyes összefoglalását a magyar csillagneveknek és -legendáknak KULIN Györgynél (1980) találtam meg, TOROCZKAI-WIGANDNÁL (l988), valamint BÖDÖK Zsigmondnál (1992). Így az említett könyvek adatait használtam fel összehasonlítási alapul.
Adatközlőim egyenként átlag hét csillag, csillagkép illetve általuk annak számított nevéről tudtak. Beleszámítva az olyat is, mint: hullócsillag, üstökös. Bővebben szólok erről az adatköz-lőkről írva. Az eddigi szakirodalomban nem volt utalás arra, hogy egy ember hány csillagot (annak tartottat ismer). Általánosságban a következő csillagok, csillagképek illetve azoknak tekintettek nevét ismerik az erdélyi magyarok:
1.Nagy Göncöl (Ursa Maior), 2.Tejút (Via Lactea), 3.hullócsillag (meteor), 4.üstökös, 5. Hajnalcsillag (Vénusz) 6.Vacsoracsillag (Vénusz) 6.Fiastyúk (Pléiades).
Kivételesen bár, de nem egyszer előfordult az is, hogy az adatközlő (minden esetben cigány származású) egyetlen csillag- illetve csillagképnevet sem tudott mondani (Például: Na1,5)3.
A következő a helyzet a csillagismeret terén napjainkban a magyarságnál. Minden esetben a tájegység neve után azt közlöm, hogy öszszesen hány csillag-, csillagkép nevéről tudnak ott; zárójelben a (csak kivételesen történeti) forrás megnevezése, amennyiben nem saját (illetve nem csak saját) gyűjtésre hivatkozom:
Alcsík  10
Alsó-Fehér  10-13 
 (LÁZÁR 1896.99-109.)
Aranyosszék 9
Bánság 10
Bányavidék 8
Barcaság 10
Bukovina 9
Doroszló (Vajdaság) 3
 (KOVÁCS 1982.12.)
Drávaszög (Horváto.) 8
 (LÁBADI 1991. 621-623.)
Felcsík  10
Gyergyószék 9
Gyimes 8
  (BOSNYÁK 1982.74.,1993.10.)
Háromszék 11
Havad (Marosszék) 7 
 (NAGY O. 1989 )
Homoród mente  9
Hortobágy 16
 (BARNA 1982.811-816. )
Kalotaszeg 8 11
 (JANKÓ 1892, Nyr 1901)
Karancskeszi 9
 (FEJŐS 1985.121-124. )
Kászonszék 9
Máramaros 9
Mezőség  11
Mócvidék  4
Moldva  16 
 (BOSNYÁK 1980.27-29,
 Szabó T.1957.458-462.)
Nógrád 7
 (HOPPÁL 1982)
Nyárád mente 9
Sóvidék  12
 (GUB 1994)
Szatmár  8
Szilágyság 10
Torda, Aranyosszék,
Torockó 12
 (JANKÓ 1893 )
Udvarhelyszék 9
Zagyvarékas 6 
 (PÓCS 1964 )
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az előbbi adatok hozzávetőlegesek, és főleg ott, ahol a néphitet tárgyaló szakirodalomra hivatkozom: számolni kell azzal, hogy ez esetekben a szerzők nem tértek ki, csak azon nevekre (s megfelelőikre), melyekhez hiedelmek fűződtek. Azonban például az, hogy ahol összehasonlíthatók újabb adatok régebbiekkel, ott mindig ez utóbbiak száma a nagyobb: jelzi, jó lenne a csillag(kép)nevek mielőbbi összegyűjtése.
Míg a mai Magyarországot illetően az Alföld, a Hortobágy népének a csillagismerete, a csillagokkal kapcsolatos néphagyománya mutatkozik gazdagabbnak, színesebbnek, a mai Erdélyt illetően a különböző tájegységek magyarsága hasonló helyzetben van az eddigi kutatási eredmények alapján. Lehetővé téve a tájegységenkénti alaposabb összehasonlítást: elkészítettem a csillagnevek tájegységenkénti mutatóját (l. a Függelékben).
Az erdélyi magyarság összesen (kb.) 33 csillagot, csillagképet nevez(ett) meg 116 néven és 26 alak- illetve ejtésváltozattal. Ezekből azonosított, lokalizált: 19; részben, pontatlanul azonosított: 4; azonosítatlan: 10. 
Sajátos esetek: 1. amikor a csillagot név nélkül említik (A 133). 2. amikor egy név több csillagképre vonatkozik (Hétfejű sárkány, Hetevény).
A legtöbb névtípus (út, szekér, pálca, kotló csirkékkel) és a legtöbb névváltozat a legismertebb csillagokhoz, csillagképekhez kapcsolódik. Zárójelben a névváltozatok (névpárok) száma: Tejút (23 a 116-ból), Fiastyúk (18), Vacsoracsillag (11), Göncöl-szekér (9). Hasonló a helyzet az alak- illetve ejtésváltozatokkal: Göncölszekér (12), Fiastyúk (6), Tejút (5), Vacsoracsillag (4).

II.1b. Használtsági, ismertségi fok szerint a csillagnevek alábbi csoportjait különítem el:
1. centrális (közismert) név: 7 csillag(kép)nek (az összes 21,2 %-a) 80 neve (az összes 68,9 %-a)
2. kvázicentrális (helyileg ismert): 8 (24,2 %) - 17 néven (14,6 %)
3. perifériális(alig ismert): 18 (54,5 %) - 19 néven (16,3 %)

II.1c. Ismertségi körük, koruk szerint lehet a csillag(kép)név 
1. aktív (minden korcsoport által használt): 45 (38,7 %)
2. passzív (csak a. történeti forrásokban előforduló: 28 név, jelölve kb. 15 csillagképet ; b. a fiatalabbak, a 30-40 év alattiak által nem ismert: 42, az összes 36,2 %-a; c. néhány faluban csak a fiatalok által ismert: 1, a Sarkcsillag e néven, s ez az iskolának tudható be): 71 (61,3 %)
A szituációváltozás, mely során elnevező és név viszonya megváltozik Erdélyben szintén föllelhető. Megnyilvánulhat alaktani, hangtani változásban a név eredeti jelentésének elhomályosulását követően (Például ilyen a Kaszahugya - kaptárhóggya népetimológiás alakváltozás) avagy, mert más nyelvet kezd használni az elnevező. 
Elidegenedett helynévről (ZSIGMOND 1991) a csillagnév esetében is lehet szó. Ilyennek találhatja a románosítást, illetve találhatta régebb a keresztényesítést ellenérzéssel tűrő névhasz-náló a romános vagy egészen román illetve a keresztény jellegű csillagnevet. Idővel megszokottá, majd elfogadhatóvá válhat az effajta a használóra erőszakolt név is.
Sokkal természetesebb az elég gyakori jelentéstapadás miatti alakváltozás (Üstököscsillagból Üstökös, Göncölszekérből Göncöl, Király kardjából Kard stb.) meg a különféle lexikális változások: 1.lexikális csökkenés: Göncölszekér - Göncöl 2. lexikális bővülés: Szekér - Göncölszekér 3. lexikális fölcserélődés: Isten szekere - Göncöl szekere, Hadúr útja - Szent Péter útja.
A névkövesedés a helyneveknél általában a leggyakrabban használtakat érinti. Ez a neveket és alakváltozataikat tekintve másként látszik a csillagnevek esetében. Azonban ez látszólag van így. Ugyanis egy-egy falun belül a legismertebb csillagnevek valóban előbb kövesednek, mint a ritkábban használtak, alig ismertek. Az ellentmondás oka, hogy a legismertebb csillagneveknek tájegységenként számos változata jön, jött létre, tükrözve a maga módján annak nyelvi-szemléletbeli jellegzetességeit. Innen az erdélyi centrális csillagnevek színessége, bővelkedése változatokban: megfelel ez a táj és közösségei különféleségének.

II.2. Strukturális-tematikai osztályozás
a.Felépítés, szerkezet szerint csillagneveink Erdélyben:
1. egyszerűek, egyeleműek: 17 (14,6 %)
2. összetettek, többeleműek: 99 (85,3 %)

II.2a.1.Az alapelemek rendszere
a. A két személynévből, s nem köznévből alakult alapelem (bázisnév): Göncöl, Sántakati.
b. A leggyakoribb köznévi alapelem: 
1. Égitestnév: a "csillag" szó. 39 elnevezésben van benne (33,6 %). Ehhez még hozzászámíthatjuk az ugyanilyen jelentésű régi "húgy" szavunkat: benne 2 névben (1,7 %).
2. Gazdálkodásra, birtoklásra, foglalkozásra utaló: Béres, Fél-kenyér, Hét csibe s a kotló, Kaszás, Színásszekér
3. Közlekedést szolgáló tájrész, eszköz neve: Hadak útja, Isten szekere, Létra, Tündérek fordulója
4. Képzettársítással keletkezettek: 
a. Alak (anyag, tárgy, történés) neve: Kard, Kereszt, Koszorú, Létra, Szarvasnyom, Oláhtánc, Szent Péter pálcája
b. Tisztségé, rangé, állapoté: Hét vezér, Lovagocska
c. Hiedelemlény neve: Hétfejű sárkány
d. Elvont dolog neve: Éjjeli kegyelet
5. Ismeretlen, bizonytalan eredetű név: Hetevén(y)
6. 0 fokú alapelem: Göncöl, Kaptár
7. Kettős funkciójú elemek: Szekeres, Kaszás, Üstökös

II.2a.2. A megkülönböztető elemek (lokalizátorok) rendszere
a. Személynév: Úr Jézus csillagja, Szent Péter pálcája, Göncölszekér, Csaba útja, Mária csillaga, Jancsika-szekér
b. Köznévből:
1. Nagyságot, méretet, mennyiséget kifejező: Kicsi Göncöl-szekér, Nagy Göncöl, Két kaszás, Egész kenyér, Félkenyér, Hét vezér, Hétfejű sárkány
2. Az alapelem anyagára, színére, állapotára utaló: Bolygó csillag, Hullócsillag, Ezüstcsillag, Aranypálca, Fehér Göncöl
3. A megjelenés, láthatóság idejére utaló: Hajnalcsillag, Vacsoracsillag
4. Állatnév: Rókacsillag, Szarvasnyom, Kotlóscsillag
5. Lény, hiedelemlény neve: Sátáncsillag, Tündérek fordulója, Szépasszony vászna
6. Alakra utaló: Koszorúcsillag, Farkos csillag, Rókacsillag
7. Irányra, irányjelzésre: Vezércsillag, Északi csillag
8. Foglalkozásra, tisztségre, társadalmi hovatartozásra: Király kardja, Nagygazdák csillaga, Szegények csillaga
10. Nemzetiségre: Cigányok útja, Zsidók csillaga, Oláhtánc, Székelyek csillaga
11. Ismeretlen eredetű: Minkuj pálca
12. O fokú (nem differenciálódott alapelem): Kereszt, Béres
13. Kettős funkciójú elemek: Kaszás, Üstökös

II.2 b. Tematika szerinti csoportok:
1.Iránymutatók: Északi csillag, Úti csillag, Vezércsillag.
2.Időmutatók:
a.évszakcsillagok: nem ismeretesek. b.napszakra, órára utalók: Hajnalcsillag, Vacsorakori csillag, Éjfélcsillag.
3. Az emberi élet és társadalom különféle vetületeinek tükrözői:
a.Történelmi eseményeket, emlékeket felidézők: Csaba útja,
Király kardja, Hadak útja, Lovagocska.
b.Hiedelemvilággal, vallási élettel öszszefüggők: Sátáncsillag,
Tündérek útja, Angyal útja, Mária csillaga, Hétfejű sárkány.
c.Foglalkozásokra, tisztségekre utalók: Kaszáscsillag, Béres.
d.Eszközre, tárgyra, élelemre vonatkozók: Létra, Félkenyér,
Szekér, Furúcsillag, Polyvás út.
e.Etnikumok nevét idézők: Cigányok útja, Zsidócsillag, Oláhtánc.
f.Jóléti, közösségi viszonyokra utalók: Szegények csillag, Nagygazdák csillaga.
g.Állatok képét idézők: Fiastyúk, Rókacsillag.
h.Elsődlegesen a csillag tulajdonságára utalók: Ezüstcsillag, Holdkísérő csillag, Üstököscsillag.
 II.3.
Eredet szempontjából sokszor képtelenség dönteni (például azonos elképzelések is lehetnek különböző eredetűek). A helyhez, időponthoz kötést illetően szintén hasonló a helyzet. Gyakran előfordulhat a több csoportba tartozás (vö. ERDŐDI 1970).
I.Eredet szerint, történeti szempontból a következő csoportokat különítem el legalább néhány példát adva amennyiben ez lehetséges (Vö. SCHALK 1973, ERDŐDI 1970):
1. Ősmagyar mitológia nyomait őrzők: Hadak útja, Csaba útja, Hétfejű sárkány, Tündérek fordulója.
2. Ókori klasszikus hagyományokra, asztrológiai hatásra vallók:
Tejút, Szekeres, Kaszás.
3. Keresztény eredetűek: Szent Péter pálcája, Úr Jézus csillaga, Mária csillaga.

II.4. Népi csillagnévmagyarázatok
A nevek alakjához, szerkezetéhez, eredetéhez, életéhez egyaránt fűződik, fűződhet népi névmagyarázat (ZSIGMOND 1993. 119-120.). Ezek és a nevek jellege alapján készült a következő csoportosítás:
1. Történeti jellegűek: A 14, 15, 17, 18, 19, 20, 22, 24, 31, 33, 35
Kiemelt fontosságúnak mutatkozik a honfoglalás és általában a háborúk, menekülések ideje; a név szerint említettek: Csaba királyfi, Árpád, Szent László. 
2. Hiedelem- vallási vonatkozásúak: A 4, 17, 36, 40, 59, 64, 69, 73, 94, 97, 122, 133
3. Eredetmagyarázók: A 4, 11, 14, 17, 18, 20, 22, 23, 30, 34, 36, 132.
4. A névadást magyarázók: A 3, 40, 44, 46, 53, 57, 61, 104, 106, 115, 116, 119, 122, 123, 124, 127, 128, 130, 131.
5. Anekdotikusak, tréfásak: A 23,30.
6. Időt, időpontot, irányt jelzők: A 5, 24, 31, 40, 44, 45, 50, 57, 74, 78, 82, 88, 89, 118, 120.
Az első két csoportba tartozó (a történelemmel, hittel összefüggő) magyarázatok, nevek a magyar nyelvterület más részéhez képest nagyobb száma, aránya: igényt jelez, hiányt pótol. 

III. A névhasználati kör, az adatközlők rétegződése

Adatközlőim mindegyikének hite, tudása a csillagokról nagyon hasonló. Lényegében egységesnek mondható, bár az egységen belül színesség, változatosság tapasztalható a részletekben, és ez például a területi elszigeteltség mértékével, a felekezeti hovatartozással, a különböző etnikai ráhatásokkal, a más-más történeti adottságokkal magyarázható, úgynevezett transzilván sajátosságokkal is tehát.
A vallási (nem nagy) különbségek -reformátusok, katolikusok, unitáriusok és reformátusok közt - alig tükröződtek. Hogy Erdélyben kevesebb magyar csillagnévben van benne valamely szent neve, mint a mai Magyarországon: ez bizonyára a szentek kultuszát tagadó itteni protestáns vallású többség meglétének, hatásának a következménye.
Az egyéni csillagismeretről szólok továbbá. Az adattárban noha közlöm, ki hány csillagot, csillagnak, csillagképnek tartottat ismer, és közülük hányat tudna megmutatni, ebből nem lehet megtudni, hogy tudományos értelemben ez pontosan mit is jelent. Van aki név nélkül is számon tart csillagot (pl. Na3), van aki (Bo2,Dá1 stb.) több "csillagot" ismer, de valójában (tudományos alapon) egy se csillag. Így van, aki valójában több csillagot ismer annál, mint akinek a neve után az adatközlők névsorában nagyobb szám áll, lévén, hogy ő tudja, hogy a hullócsillag, az üstökös nem csillag, hogy a Hajnalcsillag meg a Vacsoracsillag egyetlen bolygó két neve (Pl.: La1 és La2, Kol1 esete ez).
Olyasmire, hogy egy valaki ismeretanyaga sokkal meghaladja a másokét a romániai magyarság körében (a szakembereket, amatőr csillagászokat leszámítva) nem találtam példát: a jelenlegi helyzet viszonylag megállapodott, állandósult tehát. A város népe esetében se becsülöm sokkal nagyobbra a különbségeket: az iskola kiegyenlítő szerepet tölt be, melyet az ott szintén meglévő hagyományozódás csak erősít, kevesebb teret hagyva a kétségtelenül heterogénebb társadalom tagjainak különbözőségeik e téren való megnyilvánulására. 
A nők általában bővebben, árnyaltabban vallanak, több mindenben hisznek, mint a ténylegesen az eget, csillagokat jobban értő, ismerő férfiak, kik hitről szólva is hajlamosak inkább a tudásukról beszélni; úgy, hogy igyekeznek - a nőknél gyakrabban - a racionális és politikai gondolkodás cenzúráját alkalmazni.
A korkülönbség elég sokat számított, de nem az idősebb meg a középkorú korosztályt illetően. Annál inkább az említett korosztályok és a fiatal (tizen- és huszonévesek) nemzedék esetében. A fiatalok mennyiségileg jóval kevesebbet tudtak mondani a témában és jóval gátlásosabban. Őket inkább befo-lyásolták az írott források.
Iskolában (13-19 éves) tanulók körében falun (Magyarszováton) és városon (Sepsiszentgyörgyön) egyaránt végeztem felmérést a szűkebb világképet illetően.
Ami a csillagokat, csillagoknak tartottakat illeti, városon egyenként átlagban két csillagot tudtak megnevezni, falun négyet. A kivételek városon legfeljebb négyet-ötöt, falun hatot-hetet (Nagy Göncöl, Sarkcsillag, Hajnalcsillag, Tejút). Megmutatni városon egyet is kevesen tudtak volna a név szerint ismertek közül; falun legalább egyet-kettőt (Göncölszekér, Tejút) majd mindenki meg is tudna mutatni. A fiatalok közül (főleg városon) többen tudják (de nem sokan), hogy az üstökös, a Hajnalcsillag, Vacsoracsillag, hullócsillag nem csillag; általában jobban, többen ismerik a Sarkcsillagot és a Kis Göncölt.
Következésképpen elmondható: több szempontból (tudományos értelemben is) hiánypótlónak tekinthetjük a csillagokkal kapcsolatos szájhagyományt.
A foglalkozás különbözősége csak kisebb eltérésekhez vezetett. A pásztor, juhász - nem először tapasztalom - nem ismer lényegesen több csillagot, viszont a más foglakozásúaktól is számon tartott az időbeosztást, tájékozódást segítő csillagról többet tudott, lévén ebben érdekeltebb , mint például földműves társa (vö. VAJKAI 1948).

IV. Interetnikai kapcsolatok

A csillagokról vallott elképzelések, hiedelmek interetnikai vonatkozásairól eddig érintőlegesen volt szó. A vegyesen lakott településeken természetes a kölcsönhatás. Romániában persze mindenekelőtt a román hatás illetve a románokra hatás erőteljesebb érvényesülésével lehet számolni.
A mezőségi Magyarszovát (Suatu) falu lakóinak úgy 30 %-a, a vidék lakosságának pedig a többsége román. Verespatak (Roşia Montană) mokánysági településen a magyarság a 10%-ot se teszi ki. Az említettek esetében kerítek sort összehasonlításra a helyszínen végzett szúrópróbaszerű felmérés alapján.
A világkép tárgyalt elemeinek fontosságát húzza alá, hogy a feltételezett román hatás alig mutatható ki, csekély Szovát esetében; és nem annyira átvételt mintsem nagy mértékű szegényedést (a nyelvromlással járót) eredményezett Verespatakon. Azonban megléte mindkét helyt kétségtelen. Biztosra vehető egy csillag nevének esetében (vö.A 124,126.) a mezőségi, kettő esetében (vö. A 9,10, 105) a Nyugati-havasokbeli falu beolvadóban lévő magyarjainál.
A magyar hatást Szováton a helybeli románoknál jelentékenynek látom. Valószínűleg a Cigányok útja név és magyarázattípusa elsődleges a magyarságnál (Mándoki 1962.300.), tehát átvételnek számít a Drumu ţiganilor itteni román elnevezés meg a hozzáfűzöttek szintén (A 26,27).
Az említettekkel csak jelezni kívánom, hogy mennyire jó lenne pótolni azt a sok hiányosságot, mely az interetnikai vizsgálatok terén hátráltatja a jobb eredmények elérését.
Nélkülözve az elegendő összehasonlítási alapot csak érdekességként teszem hozzá az eddigiekhez, hogy két, nemrég megjelent könyvben milyen számban szerepelnek magyar illetve román népi csillag(kép)nevek. VULCĂNESCUnál (1987.406.) 44 népi névről és körülbelül ugyanennyi latin megfelelőről esik szó a román mitológia kapcsán; BÖDÖK (1992.120-134.) a néphagyománybeli csillagos égről szólva 400-nál több népi csillagnevet közöl, 172-t azonosítás nélkül, 88 esetben megadva a latin megfelelőt.
A VULCĂNESCU által felsorolt nevek közt csak elvétve van olyan, melynek hasonló jelentésű magyart feleltethetnők meg. 
A romániai interetnikai összefüggéseket illetően például a Tejúttal kapcsolatban már LUGOSSYnál találunk Szatmár megyei (magyar hatásra valló) német adatot (MÁNDOKI 1962.288.), IPOLYInál (1854.270.) pedig románt.

C. Zárórész

I. Következtetések

Mint általában, az erdélyi magyar népi hiedelmek, ismeretek: a csillagnevekkel kapcsolatosak is, sajátos összetettségre vallanak. Az összetevők egy része régebbi "pogány" világképek maradványa, más része egyházi hittételek hatására vall, megint mások újonnan keletkeztek (például a még mindig nem általános elképzelés arról, hogy a nap is csillag; de a folyamat főleg a tömegkommunikáció erősődő hatásának betudhatóan feltartóztathatatlannak mutatkozik).
És mindet befolyásolta a nép mindenkori tapasztalata, az egyetemes emberi mozgató rugók. Például így lehet a Hadak útja Szépasszony Vászna vagy éppenséggel Szent Péter útja egy másik hiedelemkörben. Hasonló funkciót tölt be: így a konfrontáció felismerésének legcsekélyebb jele sem mutatkozik.
Hogy az ősi égitestlátás sokat vesztett bár színességéből, de újabb színek azért tapadtak hozzá, az kis részben a keresztény mitológiának (mennyel, szentekkel, angyalokkal kapcsolatban), nagyrészt az asztrológiának (például csillagjós-lás,csillaghullás vonatkozásában), mely hivatalos tudomány számba ment huzamosabb ideig, és a jórészt ebből sarjadzó csízióknak (például időjóslás égitestekből) és részben az újabb tudományos eredményeknek, tömegkommunikációs eszközöknek ( például időmérés, űrutazás) tudható be. 
Indokolatlan az égitestek fontosságához képest szegényedésünk csillag(kép)nevekben, viszont természetes, ha a hiedelemvilág folyamatos, olykor rohamos metamorfózisát tekintjük. Korunk velejáróit, a gyorsuló időt. 
Időmutató csillagaink ma jórészt nem töltik be régen oly sokat érő szerepüket, a különféle mechanikus meg elektronikus időmérő, óramutató eszközeink még név szerinti számontartásukat is háttérbe szorították. A csillagokból időpontokra következtetés többnyire a múlté, amint azt Erdély-szerte mondják (A 140-141.).
Az állatövek ismeretéről a mai romániai magyarság körében nem szereztem tudomást. Egyesek könyvekből hallottak róluk a horoszkóppal összefüggésben, melyből való jövendölés szintén ritkaságnak számít, és csak erre szakosodottakra tartozónak tekintik. Valamikor az említetteknek meg a velük járó asztrológiai ismereteknek, hiedelmeknek valószínűleg nagyobb fontosságot tulajdonítottak tájainkon is, de erre csak régi népi kalendáriumokból, egyes népi tárgyakon megjelenítettekből stb. lehet csak következtetni (L.pl.: PAP 1993.10,53,71,75. valamint MNL 1979.579.; Jelképtár 1990.21-22.). Egyetlen (meg nem nevezett háromszéki) adatközlőm említette, hogy ismeri az állatöv csillagképeit naptárból, de az égen felismerni nem tudná őket.
A ma a csillagászat nyelvében és részben a népnyelvben használt csillag- és főleg csillagképnevek az ókori mezopotámiaiak képzeletében, nyelvén jöttek létre (BARTHA 1980) s később kiegészültek görög-rómaiakkal meg (kis számban) újkoriakkal. A csillagos égről szerzett ismeretei az emberiségnek nemcsak évszázadokon, de évezredeken át hagyományozódtak. Szerves elemei lévén a kultúra mélyszerkezetéhez tartozó világképnek: mélyek, nagymúltúak a hangsúlyozottan emberközpontú szemléleten alapuló népi világkép részeiként is. A népek közti különbségek, hasonlóságok a népi csillagtérképeken jól megnyilvánulhatnak; tükröződhet, hogy a különféle közösségek hogyan tagolják képzeletük, nyelvük, hitük, gondolkodásuk függvényében (számolva persze a kölcsönhatásokkal is) egyazon világot úgy, hogy az közös világunk marad bár, de más és más lesz egyúttal. Színezik a tükröződő a csillagos égre is kivetült többé-kevésbé sajátos szükségletek, szokások. Ezen színezést szolgálja remélhetőleg magyar vonatkozásban mindenekelőtt az erdélyi magyar idevágó adatok ezen közlése, elemzése is.
Csillagneveink különös figyelmet érdemelnének mind a nyelvészek és történészek, mind a néprajzosok részéről. HAJDÚ Mihály írja (Útmutató névtani témájú dolgozatok, pályamunkák adatainak összegyűjtéséhez. 5.): "Egyre kevesebb népi csillagnév él már a köztudatban, pedig valamikor a magyarság csillagismerete igen fejlett lehetett. Az idősebbek emlékezetében élő csillagnevek összegyűjtése felbecsülhetetlen értékű!"

II. Összefoglalás

Vajon elmondható-e KANDRA Kabossal ma is, hogy "A magyar csillagos ég még mindig várakozáson felül gazdag ?" Bár nemcsak a múlt század végebelinél, de a századelejinél is jóval szegényesebb csillagvilág rajzolódott ki jelen munkám alapján: új nevekkel4, mondákkal meg egyféle összegezéssel egészült ki tudásunk e témakörben.
A csillagmagyarázás ma szűkszavúbban, mint régen, de ugyancsak korok, szemléletek sajátos összetettségét mutatja: mágia, animatizmus, animizmus, ókori mitológiák, vallások, asztrológia, keresztény tanok, népi tudományosság, iskolából, könyvekből kiszűrt, átkódolt tudás, hiedelemanyag elemei egyaránt megtalálhatók a romániai magyarok csillagokkal kapcsolatos néphagyományában.
A világegyetemről és benne a csillagokról jelenleg a falun élő szájhagyomány jóval kevesebbet mond, mint századunk elején, de többet annál, amit e téren az átlagiskola (világi és egyházi) azátlagembernek városon most nyújt: szerepe így a meglévő hiány pótlása is (vö.ERDŐDI 1970). 

Függelék

A D A T T Á R

A csillagok az erdélyi magyar néphagyományban
A továbbiakban az említendő csillagok, csillagképek (és csillagoknak tartottak) ismertségének hozzávetőleges sorrendjében idézem, az általam 1980-1994 között Románia különböző vidékein gyűjtött anyagot (illetve utalok rá):
Nagy Göncöl, Nagymedve (Ursa Maior)
1. Alcsík:
A Göncölszekért vagy Hetevényt egész évbe lehet látni.A helyét változtatja; hol alább, hol fennebb van. Meg van fittyenve a rúdja (Szm4).
2. Bánság:
Döncölszekér (Át), Döncölcsillag (Vé3) Göncölszekér (Ig1,2)
3. Felcsík:
Göncölszekér vagy Hetevény. Négy csillag a négy kerék, a rúdja három csillag. A hétről a másik neve, hogy Hetevény.
Nóta is van róla (Bo3):
Feljött már a Göncölszekér,
Ragyognak a csillagok.
4. A Hetevény, mint egy szekér. "Ej, ha béfoghatnék abba a szekérbe, és sírülhetnék vele egyet!"-mondták. Vannak a kerekek és kicsi csillagok a rúdja. Újság után tíz napra lehet jól látni.
Mikor az angyalok Máriának megjelentek, akkor alakult ki. Több angyal akart jönni, s azok szekérrel indultak el. Nem értek el Máriához, megelőzték őket a szárnyas angyalok (Bo1).
5. Homoród mente:
Hogy a Fiastyúk s a Göncölszekér mennyire vannak egymástó, abbó lehet tudni hány óra van (Szp1).
6. Mezőség:
Göncölszekér. Általánosan ismert. És főleg e néven.
7. A románoknál Káru (Carul = a szekér) máré a neve (Szo11).
8. Mokányság:
Göncöl szekere. Négy kerék s egy előre (Ve4).
9. Káru máré (Ve3).
10. Románoknál: Caru mare (Ve1,2). Tükörfordításban: nagy szekér. 
11. Szilágyság:
Egy csillag (nem tudom hogy hívják), olyan mintha szekérre járnak. Azok sátoros cigányok. Sok csillag van, sok gyermeke vót annak.
12. Egész Erdélyben éneklik, hogy:
Hét csillagból van a Göncöl szekere,
Hét szeretőm is volt nékem egyszerre.(Bo1, La3, Szh, Szo9,Szp3, Te1, Ze3 stb.)
Tejút (Via Lactea)
13. Alsó-Fehér:
Polyvás Út*, Tejút (La1-3).
14. Aranyosszék:
A Tejúton ment Szent László, látszik a lova patkójának a nyoma (Vá2).
15. Bánság:
Hadak útja, Tejút
A Hadak Útjáról is katonák jöttek Szent István segítségére mikor a hazát alapították (Vé2). két másik adatközlő is hallani vélt erről (Vé4,5).
16. Barcaság:
Tejútnak mondjuk. Nyáron látszik jól (Bú1).
17 . Felcsík:
A Hétfejű Sárkány* olyan homály, mint egy út az égen. Monták a hét vezér elül látszik, amelyikekből lett a sárkány, az Úr Jézus büntetésiből (Bo1).
18. Csaba Útja, Tejút. Csaba királyfi azon tűnt el. Édesanyám szokta mondani, tőle tudom:
Látod az égen a Tejút porát, Csaba királyfinak arany patkója nyomát (Bo3).
19. Gyergyószék:
A Hadak Útjáról mondták, hogy Csaba királyfi azon jő vissza majd segíteni (Szh1).
20.Háromszék:
Hadak Útja, azt mondták menekültek valakik, s azok nyoma látszik, azé hívják így. Egyik hatalmas megverte volt a másikat (Kö1).
21. Csaba királyfit a székelyek azon várják vissza (Bé1).
22. Homoród mente:
A Hadak Útja az hosszú fehér felhő, abba a csillag, azt mondták az a lovaknak a nyoma, ott ment e a had (Szp3).
23. Kalotaszeg:
Csaba Útja olyan felhő elnyúlva, sok-sok apró csillag. A cigány eszórta ott a szalmát, mondják. A cigány ugye nem tudja jól megrakni a szekeret (Va3).
24. Kászonszék:
A magyarok mikó bévándoroltak a Hadak Útjának az irányát követték (Új1).
25. Mezőség:
Cigányok uccsa (útja),Hadak uccsa (útja ) (Bo1,2, Szo1-11)
Eredetmondája Magyarszováton általánosan ismert, és mindenki tréfás történetnek veszi, nagyon is evilági vonatkozása, hangulata miatt. A mondát Csaba királyfiról nem ismerik; magyarázataik a következők:
26. Drumu Tiganilor (Szo11) itteni román neve, valószínű tükörfordítás magyarból.
27. Története a magyar megfelelője: O furat s-apoi o pierdut tiganii paiele (Szo11).
28. Mikor van egy út az égen, mintha koszorú lenne, az a Cigányok útja (Szo7). 
29. A cigányok hordják a szalmát, eveszítették a kötésbő (Szo1).
30. Ementek lopni szalmát a cigányok. Ahogy mentek, a szekérrő elhullatták. Az látszik az égen (Szo4).
31. Nyárád mente:
Azon jöttek be a magyarok (Szi2).
32. Sóvidék:
Mondták, Árpád s Attila azon járt (Kor 1).
33. Szatmár:
Háborúskodtak. S ott a Hadak Útján jött Szent László a seregével segíteni (Cé1).
34. Szilágyság:
A cigányok eladták a búzát a magyaroknak.Fújt a szél. Egy karéj kenyérét, s egy tányér liszté. Amíg élünk azé ke dógozzunk. Az az a csillag, amelyiken ez látszik (Na3).
35. Udvarhelyszék:
Csaba királyfi ement Ázsiába, hozzan segítséget. Itt hagyta Erdélybe egy részét a népinek, őrizzék az országot, s aztán ott jött vissza a Hadak Útján segíteni az ittmaradottaknak (Ze1). 
Vénusz (Venus)
36. Bánság:
Az Esthajnalcsillag Szűz Mária fogantatásátul kezdve jelent meg (ót2).
37. Hajnalcsillag, Estcsillag (ót4,5). Vacsoracsillag(Ig1).
38. A Hajnalcsillag fölgyűtt, tudtuk 3 óra. Esthajnali csillag (Bu1).
39. Bányavidék:
Esti csillag, Hajnalcsillag (Ko1,2). A Hajnalcsillag tűnik el legkésőbb(Ko1).
40. Barcaság:
Régebb addig tartották a böjtöt, amíg fejött a Vacsoracsillag (Né2).
41. Felcsík:
Hajnalcsillag, mondják úgy is a Mária csillaga*.
42. A nap szentül el, már látni a Vacsoracsillagot. Mondják még Esti csillagnak, Úr Jézus csillagjának* (Bo3).
43. Háromszék:
Este feljött az Estei csillag, Vacsoracsillag. 
44. Éjjel három körül jelent meg a Hajnalcsillag. Huszonöt évig voltam juhpásztor a Peleskén, s ott ahhoz igazódtunk, akkó mingyá kelni kellett (Kö1).
45. Homoródmente:
Tiszta időbe, miko jól látszik, a Hajnalcsillag négy óra körül jön fel(Szp1).
46. A Vacsoracsillag, ahogy sötétedik, má látni. Mondták még Hódkísérő csillagnak* (Szp1).
47. Kalotaszeg:
Kánta éjjel "Igyekezzünk hazafelé -mondták a kántások-, me fejött a Hajnalcsillag"(Va2).
48. Egyik kántaénekben emlegettük is a Hajnalcsillagot:
Tündöklő szép Hajnali csillag,
Kegyelemmel fénylő virág,
Feljött a szép Hajnalcsillag,
Mely Betlehen felett villog.
Mely az Isten báránya,
Tündöklik ragyománya.
 Ennyire emlékszem belőle. Régebb a fonóházba gyakoroltuk ezeket, hogy kará-csonyra jól tudjuk őket (Va2).
49. Kászonszék:
A Hajnalcsillag keleten jő fel (Új1).
50. Mezőség:
Vacsoracsillag, Vacsorai csillag. Zsidócsillagnak is mondják.Ez bújik korábban (Szo 4).
51. Román nevei itt: Luceafar, Luceafar de seara (Szo11).
52. Ez a legfényesebb (Szo7).
53. Zsidócsillagnak is mondták a Vacsoracsillagot, addig tartott a szombat este. A zsidók errő tudják meddig ke böjtölni nekik (Szo2). Evvel egyetért a (Szo3)-as adatközlő is. Szerinte: Ez van legelébb feljőve. Nyugat felől.
54. Hajnalcsillag. Általánosan ismert.
Ez utóbbi és a Vacsoracsillag közt a helybeliek nem látnak összefüggést. Mind a kettő kelet felől jő fe (Szo2,3).
55. Mokányság:
Hajnali csillag, Vacsorai csillag
56. Román neve: Luceafar (Ve1,2).
57. Udvarhelyszék:
A Hajnalcsillagról lehet tudni körülbelül hány óra (Ze1).
58. Itt jegyzem meg, hogy (a Vénuszon kívül) más, bizonyára iskolában megismert, megjegyzett bolygóneveket is említettek nekem (elvétve) csillagnevekként: Merkur, Szaturnusz, Jupiter (Vé2,4). Jupiter, Szaturnusz, Mars (Kol1).
Üstökös
59. Bánság:
Sátáncsillag*. Üstökös, farka van (Ót1,2).
60. Üstököscsillag.Jelzi, hogy háború lesz(Ót3).
61. Felcsík:
Háborút, bajt jelzett az Üstököscsillag. Mint bekötött zsák, úgy néz ki."Kösd be úgy a zsákot, legyen jó üstöke"-mondják. (Bo3).
62. Háromszék:
Az Üstököscsillag ha megjelenik, háború lesz, ott, amelyik irányba fordult (Kö1).
63. Az Üstökös háborút jelent, mondták. S ‘14-be úgy is volt (Dá1).
64. Homoród mente:
Miko megjelenik háború lesz, mondták (Szp2,3).
65. Van kicsi és nagy is belőle (Szp4).
66.Mezőség:
Üstököscsillag, Üstökös. (Szo1-11). Megvátozik a világ, háború lesz (Szo1).
67.Az Üstököscsillag minden hét évbe jelenik meg, háborút jelent, mondták régebb .Így is volt (Szo4).
68. Nagy farkos csillag, az Isten küldte, a világháború jele vót (Szo2).
69. Az Üstököscsillagot ördögnek mondtuk. Az fényes nyomtatórúd az égen. Láttam, ekísért egy este. Amikó lefut egy fényes csillagféle az égen, akkó az ördög kőtőzködik (Szo6).
70. Román neve farkos csillagot jelent szó szerint s háborút jelez:Stea cu coada (Szo11).
71. Mokányság:
Farkos csillag. Háborút jelent. Ez így igaz (Ve4).
72. A sok ismétlést elkerülendő idéztem csak ennyi adatközlőt, említettem ennyi táj-egységet.
 Fiastyúk (Pléiades)
73. Alcsík:
A zab akkor kezd fejezni, mikor meglátja a Hetevényt (Szm4).
74. Alsó-Fehér:
Nagyenyed környékén "csillagos" ének jelzi a bál végét:
Magasan van a Fiastyúk,
Haza kéne menni (La1).
75. Aranyosszék:
A Fiastyúk öt csillag. Csak éjfél után lehet látni (Vá2).
76. Bánság:
Fioscsillag, Kotlóscsillag. Keletre jő fel, nyugatra múlik el (Ót1).
77. Fiastyúk: olyan, mint a kotló a csirkékkel (Ót4). 
78. A Kotlóscsillag hét csillag. Lehet tudni róla mennyi óra lehet (Ig1).
79. Bányavidék:
Van aki tudja a Fiastyúkról, hogy hány óra (Ko1).
80. Felcsík:
A Fiastyúk hét csillag, előtte a Hajnalcsillag (Bo1).
81. Gyergyószék:
Hány óra éjjel, tudják róla egyesek (Szh1).
82. Kászonszék:
A Fiastyúk hat csillagból áll, arró meg lehet éjje állapítani (ősszel s télen), hogy hány óra (Új1).
83. Máramaros:
Kotlóscsillag (Fr4).
84. Mezőség:
Fiastyúk, Fiascsúk. Itteni adatközlőim eredetéről nem tudnak.
85. Ismert a Kotló a csirkékkel elnevezés is.
86. Gainusa (=tyúkocska) itt a román neve (Szo11).
87. A Gainusa növeli a tötóbúzát, creste cucuruzii c-o iesit. A Gainusa húzza a kukoricát - szólt a magyarázat magyarul is, románul is (Szo11).
88. A megfigyelés hozzávetóleges pontosságát bizonyítja a megállapítás, hogy ősztől tavaszig látható (Szo4,11). Ennél is többet tud egy helybeli juhász:
89. A Fiastyúk augusztustól van áprilisig.Mikó hogy van a Fiastyúk ( mint a Nap nappal) , annyi óra (Szo5).
90. Nyárád mente:
Keleten kél fel. Ahogy a Nap nappal, valahogy úgy mutatja a Fiastyúk, hogy hány óra éjjel. Hét csillagból áll (Szi2).
91. Udvarhelyszék:
A Hetevény egy nagyobb csillag, s utána elnyúlva kisebbek (Ze3 ).
Hullócsillag (meteor).
92. Bánság:
Főleg augusztusban van sok hullócsillag (Ót5).
93. Barcaság:
Ha Hullócsillagot lát valaki, ke gondolni valamire s beteljesül (Né1).
94. Háromszék:
Melyik felére a világnak esik a Bolygó csillag, azon a felin halált jelent (Kö2).
95.
Meghal, akinek a csillagja lefutott (Dá1).
96. Homoród mente:
Mindenkinek van egy csillaga (Szp2,3).
97. Kalotaszeg:
Leesett a csillag, valaki meghal (Va2,3).
98. Kászon:
A Hullócsillag vonalat hagy maga után, mikó lehull, valaki meghal (Új1).
99. Mezőség:
Idősebb adatközlőim, de a középkorúak (Például: Szo4) is, állítják, hogy régebb több csillag volt, és gyakrabban hulltak.
100. A magyarázat: többen haltak meg, és sűrűbben követték egymást az elhalálozások (Szo1-7,9-11.).
101. Stea cazatoare (=lehulló csillag) így hívják itt románul (Szo11).
102. Általánosan ismert hiedelem, minden adatközlőm hallott róla, hogy a lehulló csillag kimúló élet jele; (ha nem is túlnyomó, de) többségük nincs meggyőződve erról.
Kismedve (Ursa minor)
103. Legelterjedtebb elnevezése tájainkon: Kis Göncöl.
104. Alcsík:
A Jancsika-szekér négy csillag s még három. A Göncölszekérhez hasonlít, csak kisebb (Szm3).
105. Mokányság:
Caru mic, Káru mik (=kis szekér) románul (Ve1,2). De így hívja magyar is (Ve3).
Orion
106. Bánság:
Kaszáscsillag. Csak hallottam róla (Ót5). A Kaszáscsillag Kelet felöl gyűn, s megyen. Mint egy kasza, olyan (Ig1). 
107. Mezóség:
Kaszáscsillag van, tudom, de megmutatni nem tudom (Szo4).
108. Szatmár:
Csak hallottam a Kaszáscsillagról (Cé1).
Sarkcsillag (Stella Polaris)
109. Alcsík:
Furúcsillag(Szm4).
110. Alsó-Fehér:
Sarkcsillag. Csak a fiatalabbak ismerik az iskolából (La1).
111. Ez utóbbi megállapítást érvényesnek tartom egész Románia magyarlakta vidékeire.
112. Bánság:
Északi csillag vagy Sarkcsillag (Vé3).
113. Kászonszék:
A Sarkcsillag az ég közepe (Új1).
114. Mokányság:
Stea polara (=Sarkcsillag) román neve. Az iskolában hallottak róla, megmutatni nem tudják (Ve1,2).
Orion öve (Orion , , )
115. Alsó-Fehér:
Szent Péter pálcája. Egyenesbe három csillag (La1-3).
Félkenyér
116. Mezőség:
Három csillag (Szo4). A Félkenyér három csillag háromszög alakba; este úgy tizenegykor a Fiastyúktól jobbra (Szo10). 
 Vezércsillag, Vándorcsillag*
(Azonosítása gondot jelent: Deneb ? (BÖDÖK 1992. 134.), Hattyú ? (TOROCZKAI-W. 1988. 37.))
117. Bánság:
Vezércsillag (Vé2,4,5).
118. A Vezércsillag vagy Vándorcsillag (Út1,2) lassan mén Dél felé az ég közepétól (Ót1).
Kard, A Király Kardja*.
119. Mezőség:
A magyarázat az alakot célozza. "A vége felé mind elhalványul. A Fiastyúk s a Göncöl-szekér körülötte vannak" (Szo4).
Két Kaszás*(Részben az Orion)
120. Felcsík:
Egész évbe látható a Vacsoracsillaghoz közel, úgy 11 óra tájt (Bo1).
121. Egy idő után aztán magátó eltűnik (Bo3).
Hétfejű Sárkány*
(E néven l.még: A 14.)
122. Felcsík:
A Tejút véginél (amelyik fennebb van, ott) van több csillag, azt mondták Hétfejű Sárkánynak. Édesapám mondta, hogy időváltozást jelent, ha feltűnik (Bo3).
Északi Korona (Corona Borealis)
123. Felcsík:
A Koszorúcsillag nem messze a Vacsoracsillagtól. Fölötte van, olyan mint egy koszorú (Bo1).
Létra*, Fustyia*.Fustyéj*
124. Mezőség:
Az említett nevű csillagképek (Szo4,5,6,9,10) azonosítására az adatközlők nem vállalkoztak. Fustei az 3 csillag, mejen amerre a hold (Szo11).
125. Három csillag egy sorba (Szo7).
126. Román adatközlőm szerint: a Fustei három csillag, megy együtt a holddal. Közel hozzá a Caru s a Drumu tiganilor (Szo11).
Hattyú (Cygnus) ?
127. Máramaros:
Kereszt (Az azonosításról: BÖDÖK 1992. 102.). Öt csillagból áll (Fr4).
Szegények csillaga*
128. Szilágyság:
Kóborol az égen. Nyugat felé látszik. Ez a legszebb csillag (cigányul: csérhénya). Má a nagygazdáké gyengébben virít.
Az Úr Jézus mutatta meg nekem (Na3).
Nagygazdák csillaga* (Na3)
129. Szilágyság:
Nem olyan szép a Nagygazdák csillaga mint a szegényeké (Na3).
Rókacsillag*
130. Alcsík:
Mintha egy róka össze lenne tekeredve. Inkább ősszel, DK-re látszik ez a csoport csillag. Ritkán lehet látni (Szm4).
Ezüstcsillag*
131. Szilágyság:
Egész évbe látszik. Késő este kelet felé (Na3).
Lovagocska*
132. Barcaság:
Egy helybéli némettől hallottam, hogy a nyolcadik csillaga a Göncölnek a Lovagocska (Né1).
(Betlehemi csillag)
133. Aranyosszék:
Krisztus születésekor csillag jelent meg. Azóta minden hetven esztendőbe mutatkozik (Vá2). Név nélkül volt megemlítve.
134. Az állatövek ismeretéről, velük kapcsolatos hiedelmekről a mai romániai magyarság körében (közvetlenül) nem szereztem tudomást.
Népdalok és csillagok 
135. Mezőség:
Helybeliek által ismert csillagos énekek:
1.Holdvilágos, csillagos az éjszaka 2.Hull a csillag, kedves édesanyám 3.Kibújt már az Esthajnali csillag 4.Három csillag van az egen egy sorba 5.Megyen már a Hajnalcsillag lefelé 6. Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok 7.Csillag, csillag,szép Hajnali csillag 8.Sűrű csillag ritkán ragyog az égen.
9. Feljött már a Göncölszekér,
Ragyognak a csillagok.
10. Hét csillagból van a Göncöl szekere,
Hét szeretőm is volt nékem egyszerre.
És megtoldotta mindezt egy csujálással, rikoltozással:
Csillagos az ég alja,
Nem jól van a fejem alja.
Édes rózsám, igazítsd meg,
Úgyis érted vagyok beteg!
(Szo4)
136. Alsó-Fehér:
Nagyenyed környékén "csillagos" ének jelzi a bál végét:
Magasan van a Fiastyúk,
Haza kéne menni (La1).

Adatközlők:

Ha az adatközlők adatait kiemelt (sötétebb) számok követik, ezek azt jelzik, hogy ki hány csillagot, csillagképet (kivételesen csillagfélét) ismer (legalább névről) tudomása szerint. A zárójelben lévő kiemelt számok arra utalnak, hogy közülük ki hányat tudna megmutatni.
Ab - Kézdialbis, Háromszék
(1) MIHÁLY Erzsébet 1920 7, (5)
(2) MIHÁLY István 1916 (málnási származású) 7,(5)
Bé - Bélafalva, Háromszék
(1) ORBÁN Lázár, 1905, kat., pásztor, erdölő munkás, híres bicskakészítő 9, (8)
Bi - Bikafalva, Udvarhelyszék
(1) BEDŐ Lajos, 1914, ref., gazda 7,(7)
Bo - Csíkborzsova, Felcsík
(1) ERŐSS Antal, 1921, kat., gazda 9,(9)
(2) ERŐSS Enikő, 1958, kat. (csíkrákosi születésű) 2, (2)
(3) GERÉD Margit, 1919, kat. (20 éves koráig a szomszédos Csíkszentmiklóson (Felcsík) lakott) 7 ,(7)
Bot - Botháza, Mezőség
(1) NAGY Sándor 1934
(2) NAGY Sándorné K. Ilona 1936
Bu -Bunyaszekszárd 
(1870-től 1980-ig létező falu a Bánságban)
(1) IHÁSZ János, 1923, ref., gazda (jelenleg Igazfalván él) 8,(8)
(2) IHÁSZ Teréz, 1923, ref., gazdasszony (- // -) 8,(7)
Bú - Barcaújfalu, Barcaság
(1) SOÓS Anna, 1932, evangélikus 7,(6)
Cé - Krasznacégény, Szatmár
(1) SZANISZLÓ Ilona, 1903, ref. 8,(6)
Dá - Dálnok, Háromszék
(1) MÁRTON Éva, 1913, ref., volt cseléd 2,(2)
De - Székelyderzs, Udvarhelyszék
(1) BARTHA Bálint, 1926, unit., egyházi hivatalnok 2,(2)
Fr - Felsőróna, Máramaros
(1) FETKO Pávél, 1952, gazda (ukrán) 7,(7)
(2) POLJÁNCSUK Juljáná, 1959, (ukrán) 7,(7)
(3) POLJÁNCSUK Nyikoláj, 1928, ort., gazda (ukrán) 7,(7)
(4) SZENDERSZKI János, 1938, gazda 9,(9)
Ho - Hodgya, Udvarhelyszék
(1) BACZÓ Béla, 1907 8,(8)
Ig - Igazfalva, Bánság
(1) PAPPNÉ SÁNDOR Ilona, 1940, ref., tanárnő 5,(2)
Kol - Koltó, Bányavidék
(1) BALÁZSFY Béla, 1915 (erzsébetbányai születésű) 11, (5)
(2) TÉGLÁS Irén, 1938 5,(5)
Kor - Korond, Sóvidék
(1) MOLNOS András, 1933, Jehova tanúja, toplász 6,(5)
(2) MOLNOS Juliánna, 1945
Kö - Sepsikőröspatak, Háromszék
(1) DEMETER József, 1901, pásztor 7,(7)
(2) PAKULÁR Berta, 1939 (cigány) 1,(1)
(3) SZÁNTÓ József, 1905 5,(4)
La - Magyarlapád, Alsó-Fehér
(1) GERGELY István, 1951, ref., tanár 7,(6)
(2) SIPOS Árpád, 1935, ref., gazda 8,(8)
(3) SIPOS Margit, 1943, ref. 8,(8)
Na - Szilágynagyfalu, Szilágyság
(1) BOLDIZSÁR György, 1950 (cigány) 2,(1)
(2) CSENGETTYŰS László ("Sanyi"), 1926 (cigány) 6,(6)
(3) CSENGETTYŰS Teréz ("Sanyiné, Ilka"), 1927 (cigány) 8,(8)
(4) MAJOR Eszter, 1936, ref., tanítónő
(5) VARGA Juliánna ("BOLDIZSÁRNÉ"), 1932, cigány származású 0,(0)
Né - Négyfalu, Barcaság
(1) HOCHBAUER Ferencné Gáspár Sára, 1922 7,(6)
(2) KÖPE Ilona, 1931 6,(6)
Ót - Ótelek, Bánság
(1) KERESZTES István, 1922, katol., gazda 7,(7)
(2) KERESZTESNÉ STOIAN Margit, 1924, kat., volt szobalány
(3) TALPAI Magdolna, 1949, kat., titkárnő
(4) TALPAI Teréz, 1919, katolikus 8,(6)
(5) SZAKÁL Rozália, 1917, katolikus
Pa - Parajd, Sóvidék
(1) FÜLÖP Margit, 1951 6,(4)
(2) FÜLÖP Mihály, 1948, ref., állategészségügyi (vadász) 6,(4)
Po - Aranyospolyán, Aranyosszék
(1) ZSIGMOND Ibolya 1939 ref. 9,(5)
Sz - Gyergyószárhegy, Gyergyó
(1) GURZÓ Ferencné Köllő Margit, 1922 7,(7)
Szi - Nyárádszentimre, Nyárád mente
(1) BENEDEKFI Rózsa, 1931, ref., földm.
(2) PÁLFI Károly ,1919, ref., földm.(grófi család utóda) 9,(9)
Szm - Csíkszentmárton (itteni adatközlőim a község egykor különálló részén, Csekefalván laknak; Alcsík)
(1) BAJKÓ István, 1946 6,(6)
(2) BAJKÓ Katalin, 1955
(3) BALLA József, 1922, kat., gazda 6,(6)
(4) NAGY Mátyás, 1914, kat., gazda és ezermester 9,(9)
(5) SZŐCS Dénes, 1912, kat., gazda (55 éve jött el ide Kászonújfaluból) 6,(6)
(6) SZÁVA Antal, 
Szp - Homoródszentpál, Homoród mente
(1) GÁBOS Domokos, 1924, ref., juhász és gazda 9,(9)
(2) GERÉD András, 1910, ref., gazda 9,(7)
(3) GERÉD Jula, 1912, ref. (homoródalmási születésű) 9,(6)
(4) NÉMA Géza, 1960 (cigány) 8,(7)
Szo - Magyarszovát, Mezőség
(1) KIS Márton, született 1908-ban, unitárius, földműves; 8,(8)
(2) MANESZES BULGÉR Róza,sz.1903-ban,református, föld.; 7,(7)
(3) CSETE Gergelyné BÍRÓ Erzsébet, sz.1908-ban, unit., föld.; 7,(7)
(4) BODOR Erzsébet, sz.1941-ben, unit.,földm.; 9,(8)
(5) SZÉKELY András, sz.1929-ben, unit., juhász; 9,(9)
(6) SZÉKELY Anna, sz.1928-ban, unit.,földm.; 9,(9)
(7) ASZTALOS Mártonné KIS Erzsébet, sz.1917-ben, ref.,földm.; 9,(9)
(8) TÓTH Éva,sz.1965-ben, ref., akkor még tanuló. 7,(4)
(9) MANESZES Sára, sz.1931-ben,ref., földm. 9,(8)
(10) MARTON Anna, sz.1931-ben, földm. 9,(9)
(11) CRIŞAN, Maria, sz.1920-ban, ortodox, földm. 8,(8)
(12) BODOR Árpád, 1969
(13) MÁRTON György, 1965 
Te - Telekfalva, Udvarhelyszék
(1) ORBÁN Berta, 1909, ref., 8,(8)
Új - Kászonújfalu, Kászonszék
(1) BARTA László, 1933, kat., gazda 9,(9)
(2) BARTHA Bernadette 1971 (tanár, jelenleg Csíkszeredán lakik)
Va - Magyarvalkó, Kalotaszeg
(1) KOVÁCS István, 1950, ref.(mérnök, jelenleg Sepsiszentgyörgyön él) 8,(8)
(2) KOVÁCS Márton, 1920, ref., gazda 7,(7)
(3) KOVÁCS Mártonné LŐRINCZ Erzsébet, 1927, ref. 7,(7)
Vá - Várfalva, Aranyosszék
(1) FODOR Andás, 1947, unit., erdész 7,(4)
(2) FODOR Miklós, 1920, unit., gazda 7,(7)
Ve - Verespatak, Mócvidék
(1) AIDA Viorica, 1941, ortodox 4,(2)
(2) ALMASAN Doru, 1960, ortodox, bányász 4,(3)
(3) FALICS László, 1930 3,(2)
(4) ZLACZKINÉ LŐRINCZ Anna, 1907, unit. 5,(5)
Vé - Végvár, Bánság
(1) id.CZUDAR ISTVÁN, 1923, volt kanász és csordásbojtár 7,(7)
(2) FORRAINÉ CZUDAR Juliánna, 1923 8,(8)
(3) KORSÓS Péter, 1903 6,(5)
(4) KORSÓS Sára, 1940
(5) TAMÁSY Mária, 1928
Vi - Magyarvista, Kalotaszeg
(1) SZALLÓS István, 1936 6,(6)
Ze - Zeteváralja, Udvarhelyszék
(1) JAKAB Mihály, 1932, kat., gazda 7,(7)
(2) PETRA Teréz, 1954
(3) SÁNDULY Anna, 1911, kat. 7,(7)
(4) SÁNDULY LAJOS, 1955

Erdélyi magyar népi csillag(kép)nevek mutatója 

Betűrendben közlöm a népi neveket, lehetőleg mellékelve a csillagnevek magyar és latin tudományos nevét is: zárójelben.
Dőlt betűvel írva közlöm a csak régebben ismertnek tekinthető csillag- és csillagképneveket. A + jel arra utal, hogy az illető nevet a fiatalabbak, a 30-40 év alattiak, nem ismerik. Az azonosítást illetően általában Bödök (1992.120-134.) alapján járok el (A kivételt a nála fel nem tüntetett nevek azonosítása jelenti).
Aranypálca1  (Orion öve ?)
Bence szekere2 (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Béres3  (Alcor)
Bíres4  (Alcor)
Bíró pálcája1  (Orion öve ?)
Bolygó csillag  (hullócsillag, meteor).
Cigányok uccsa  (Tejút, Via Lactea)
Cigányok útja  (Tejút, Via Lactea)
Cigányut  (Tejút, Via Lactea)
Cigány uttya  (Tejút, Via Lactea)
Csaba útja  (Tejút, Via Lactea)
Döncölcsillag  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Döncölszekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Egész kenyér 5 ? 
Ég országútja1 (Tejút, Via Lactea)
Ég útja 5 (Tejút, Via Lactea)
Éjfélcsillag2  ?
Éjjeli kegyelet 6  (Tejút, Via Lactea)
Escsillag  (Vénusz, Venus)
Estcsillag  (Vénusz, Venus)
Estei csillag  (Vénusz, Venus)
Estéji csillag  (Vénusz, Venus)
Esteli csillag (Vénusz, Venus)
Estelli csillag (Vénusz, Venus)
Esthajnalcsillag  (Vénusz, Venus)
Esthajnali csillag  (Vénusz, Venus)
Esti csillag  (Vénusz, Venus)
Északi csillag +  (Sarkcsillag, Stella Polaris)
Ezüstcsillag +  ?
Farkos csillag  (üstökös, cometes)
Fehér Göncöl +  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Félkenyér +  (Orion öve körüli 3 csillag ?)
Fias   (Fiastyúk, Pléiades)
Fiascsillag  (Fiastyúk, Pléiades)
Fiascsuk  (Fiastyúk, Pléiades)
Fiaska  (Fiastyúk, Pléiades)
Fiastik (+)  (Fiastyúk, Pléiades)
Fiastyúk  (Fiastyúk, Pléiades)
Fiokostyuk  (Fiastyúk, Pléiades)
Fiostyúk  (Fiastyúk, Pléiades)
Furócsillag1  (Sarkcsillag, Stella Polaris)
Furúcsillag +  (Sarkcsillag, Stella Polaris)
Fustyéj +  ?
Fustyia +  ?
Gölönszekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Gönce-szekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Gönce szekere  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Gönci szekér5  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Gönci szekere  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncöj szekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncöl  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncölcsillag  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncöl szekere  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncölszekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncönszekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncön szekere2  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncörszekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Göncö szekér  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Hadak útja   (Tejút, Via Lactea)
Hadúr útja +  (Tejút, Via Lactea)
Hajnalcsillag  (Vénusz, Venus)
Hajnali csillag  (Vénusz, Venus)
Hét csibe s a kotló +  (Fiastyúk, Pléiades)
Hét vezér + (Fiastyúk, Pléiades)
Hetemén +  (Fiastyúk, Pléiades)
Hetevén  (Fiastyúk, Pléiades)
Hetevény  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Hetevény  (Fiastyúk, Pléiades)
Hétfejű sárkány +  (Via Lactea egy részlete?)
Hétfejű sárkány +  (Tejút, Via Lactea)
Holdkísérő csillag +  (Vénusz, Venus)
Hullócsillag  (hullócsillag, meteor).
Isten szekere (+) (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Jancsika-szekér +  (Kis Göncöl, Ursa minor)
Jancsika szekere +  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Károli Troján (+)  (Tejút, Via Lactea)
Kaptár7  (Fiastyúk, Pléiades)
Kaptárhódja7  (Fiastyúk, Pléiades)
Kaptárhugya7  (Fiastyúk, Pléiades) 
Kard +  ?
Káru máré  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Káru mik (Kis Göncöl, Ursa minor)
Kaszahóggya3  (Orion)
Kaszás (+)  (Orion)
Kaszáscsillag (+)  (Orion)
Két kaszás +  (Részben az Orion)
Kereszt5  (Hattyú, Cygnus ?)
Király kardja +  ?
Kisbéres8  (Alcor)
Kicsi Göncölszekér  (Kis Göncöl, Ursa minor)
Kis Göncöl  (Kis Göncöl, Ursa minor)
Koszorú 5  (Északi Korona, Corona Borealis)
Koszorúcsillag +  (Északi Korona, Corona Borealis)
Kotló + (Fiastyúk, Pléiades)
Kotlóscsillag  (Fiastyúk, Pléiades)
Kotlóstyúk (+)  (Fiastyúk, Pléiades)
Kottafias9  (Fiastyúk, Pléiades)
Köncöl szekere  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Leánygyűlés7  (Fiastyúk, Pléiades)
Létra +  ?
Lovagocska +  (Ökörhajcsár, Bootes ?)
Mária csillaga +  (Vénusz, Venus)
Minkuj pálca (+) (Orion öve ?)
Nagygazdák csillaga +  ?
Nagy Göncöl  (Nagy Göncöl, Ursa Maior)
Nagyút + (Tejút, Via Lactea)
Oláhtánc5 (Fiastyúk, Pléiades)
Pajvás út (+) (Tejút, Via Lactea)
Polyvás út (+) (Tejút, Via Lactea)
Pozdorjás út (+) (Tejút, Via Lactea)
Rendcsillag5  ?
Rókacsillag +  ?
Sántakati9  (Szíriusz, Sirius)
Sarkcsillag  (Sarkcsillag, Stella Polaris)
Sátáncsillag + (üstökös, cometes)
Szalma út (+) (Tejút, Via Lactea)
Szalma útja (+) (Tejút, Via Lactea)
Szalmásút10  (Tejút, Via Lactea)
Szarvasnyom11  (Zsiráf, Camelopardalis)
Szegények csillaga +  ?
Székelyek csillaga12  (Szaturnusz, Saturnus)
Szekeres (+)  (Nagygöncöl, Ursa Maior)
Szent Péter pá(l)cája +  (Orion öve)
Szent Pétör pácája + (Orion öve)
Szent Pétör útja + (Orion öve)
Szénvonós2  ?
Szépasszony Vászna13 (Tejút, Via Lactea)
Színásszekér(+) (Nagygöncöl, Ursa Maior)
Színásszekér út(+) (Tejút, Via Lactea)
Tejút  (Tejút, Via Lactea)
Téjút  (Tejút, Via Lactea)
Tej útja  (Tejút, Via Lactea)
Tetevény (+) (Fiastyúk, Pléiades)
Téút  (Tejút, Via Lactea)
Tündérek fordulója14  (Tejút, Via Lactea -elágazó- része)
Tyúkos csillag (+) (Fiastyúk, Pléiades)
Úr Jézus csillagja  + (Vénusz, Venus)
Üstökös  (üstökös, cometes)
Üstököscsillag  (üstökös, cometes)
Vacsoracsillag  (Vénusz, Venus)
Vacsorai csillag  (Vénusz, Venus)
Vacsorakori csillag  (Vénusz, Venus)
Vadgalambfót15  (Fiastyúk, Pléiades)
Vándorcsillag + (Deneb?(Bödök 1992.134.), 
Hattyú ?  (Toroczkai-W. 1988.37.)
Vezércsillag + (Deneb?(Bödök 1992.134.), 
Hattyú ? (Toroczkai-W. 1988.37.)
Zsidócsillag + (Vénusz, Venus)
Zsidók csillaga + (Vénusz, Venus)

Mutató indexe

1JANKÓ 1893 
2JANKÓ 1892
3Nyr 1901. 199-200. 
4SZENDREY 1924. 254.
5LÁZÁR 1896
6TOROCZKAI-WIGAND 1988. 16.
7BÖDÖK 1992. 97.
8HERMAN 1914. 628. 
9Nyr.1901. 199.
10SZENDREY 1924. 253.
11BÖDÖK 1992. 55.
12TOROCZKAI-W. 1988. 17.,28.
13LUGOSSY 1855. 253.
14LUGOSSY 1855. 62.
15BÖDÖK 1992. 47.

Csillagnevek tájegységenkénti mutatója

Csillagnevek (az adatközlők megítélése szerintiek) tájegységenként*:
Alcsík:
Fiastyúk (Fijastyúk, Fiascsillag, HetevénM)**, Furúcsillag (Sarkcsillag), Göncölszekér (Nagygöncöl, ? Hetevény), Hadak útja (Tejút), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl (?Jancsika szekér), Rókacsillag, Üstökös (Üstököscsillag), Vacsoracsillag.
Alsó-Fehér:
Fiastyúk, Göncölszekér (Nagy Göncöl), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl, Sarkcsillag, Szent Péter pálcája, Polyvás út (Tejút), Üstököscsillag, Vacsoracsillag (Zsidók csillagaM).
Történeti adatok (LÁZÁR István 1896.100-101.):
Egész kenyér, Ég útja, Félkenyér, Fiascsillag (Oláhtánc), Gönci szekér, Hajnali csillag (Hajnalcsillag), Kereszt, Koszorú, Rend-csillag, Szent Péter pálcája, Üstökös csillag, Vacsoracsillag.
Aranyosszék:
Fiastyúk (Fijastyúk), Göncölcsillag (Göncölszekér, Gönci szekereM, Nagygöncöl), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl, Sark-csillag, Tejút (Szalmás útM, Üstököscsillag, Vacsoracsillag (Vacsaracsillag).
Történeti adatok Torda, Aranyosszék, Torockó vidékéről (JANKÓ 1893):
Bíró pálcája (Aranypálca, Szent Péter pálcája), Ég országútja (vagy név nélkül?), Félkenyér, Fiastyúk, Furócsillag, Göncöl szekere, Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kaszáscsillag, Kereszt, Üstö-kös, Vacsoracsillag.
Bánság:
Döncölszekér (Göncölszekér, Döncölcsillag), Esthajnalcsillag (Vacsoracsillag, Esthajnali csillag), Északi csillag (Sarkcsillag), Fiastyúk (Fiostyúk, Kotlóscsillag, KotlóstyúkM), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kaszáscsillag, Sátáncsillag (Üstökös, Üstököscsillag), Tejút (Hadak útja), Vezércsillag (Vándorcsillag).
Bányavidék:
Esti csillag, Fiastyúk (Fijastyúk), Göncölszekér (Nagygöncöl), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl, Tejút (Hadak úttyaM), Üstökös.
Barcaság:
Fiastyúk (Fijastyúk, Fijas csillagM), Göncölszekér (Nagygöncöl, Göncöl, Gönci szekérM, Göncö szekérM), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl, Lovagocska, Szent Péter pálcája, Tejút (TéútM, Hadak úttyaM, HadúrúttyaM), Üstökös, Vacsoracsillag.
BiharM:
Esti csillag (Esthajnalcsillag, Escsillag), Fijastyúk, Göncörszekér (Göncö szekér, Színásszekér), Kaszás, Tejút (Hadak úttya, Szent Pétör úttya, Színásszekér út,Tej úttya)
Bukovina (BOSNYÁK 1977, 1994):
Fiastyúk ( Hetemén, Csokros csillag, Tyúkos csillag), Göncöl (Bence szekere, Köncöl szekere), Hadak útja (Csaba útja, Tejút), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kicsi Göncöl, Szent Péter pálcája, Üstököscsillag, Vacsoracsillag.
Délvidék:
Doroszló (KOVÁCS***1982.12.):
Kotlóscsillag, Hullócsillag, Üstökös.
Drávaszög (LÁBADI*** 1991.621-623.):
Esthajnalcsillag (Vacsoracsillag, Vadlegelő), Fiastyúk, Göncölszekér, Kaszáscsillag, Ökörvezető csillag (Hajnalcsillag), Sánta Kata, Tejút, Üstököscsillag.
Felcsík:
Fiastyúk (HetevénM), Göncölszekér (Hetevény), Hajnalcsillag (Mária csillaga), Hétfejű sárkány, Hullócsillag, Két kaszás, Koszorúcsillag, Tejút (Hétfejű sárkány, Csaba útja), Üstököscsillag (Üstökös), Vacsoracsillag (Esti csillag, Úr Jézus csillagja).
Felső-Maros menteM
Cigányok úttya, Fijastyúk (Hetevén), Vacsara csillag 
Gyergyószék:
Esthajnalcsillag (Vacsoracsillag), Fiastyúk (HetevénM, Göncöl-szekér (Nagygöncöl, Gölön szekérM), Hadak útja (Tejút), Hajnal-csillag, Hullócsillag, Kaszáscsillag, Kisgöncöl, Üstökös (Üstökös-csillag).
Gyimes (BOSNYÁK 1982):
Fiastyúk (Hetevén), Göncöl szekere (Jancsika szekere, Gönci szekere), Hadak útja, Hajnalcsillag, Hullócsillag, Szent Péter pálcája, Üstököscsillag, Vacsoracsillag.
Háromszék:
Fiastyúk (Fijastyúk, FijasM, Fiascsillag, Fijascsillag), Göncöl (Göncölcsillag, Nagygöncöl, Göncölszekér, GöncörszekérM), Hadak útja, Hajnalcsillag, Hullócsillag (Bolygó csillag), Kaszáscsillag, Kisgöncöl, Szent Péter pálcája, Üstökös (Üstököscsillag), Vacsorai csillag (Estei csillag, Vacsoracsillag).
Homoród mente:
Fiastyúk (Fijastyúk, HetevénM, Hetevény, Hét csibe s a kotló), Göncölszekér (Nagy Göncöl, Göncöj-szekérM), Hadak útja (Tejút), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl, Szent Pétör pácája, Üstököscsillag, Vacsoracsillag (Hódkísérő csillag, Esthajnalcsillag).
Hortobágy (BARNA 1982.811-816.):
Esőcsillag, Esthajnali csillag (Zsidócsillag, Sábeccsillag), Fiastyúk, Félkenyér, Gáspárcsillag, Göncölszekér (Göncöl), Hullócsillag, Kaszáscsillag (Kaszás, Három kaszás), Kereszt-csillag, Kisbéres (Béres, Kis magyar), Kis Göncöl, Ökörkereső csillag (Ökörlopó csillag), P .. acsillag, Sánta Kata (Sánta Kati), Tejút (Hadak útja, Országút), Üstökös.
HunyadM
Fijastyúk (Fijas csillag), Hadak úttya
Kalotaszeg:
Csaba útja (Cigányok úttyaM, Hadak úttyaM, Tejút), Fiastyúk (Fijastyúk), Göncölszekér (GöncörszekérM, Hajnalcsillag, Hulló-csillag, Sarkcsillag, Üstököscsillag, Vacsoracsillag.
Történeti adatok:
BÉRES (Nyr 1901.), Cigányút, Éjfélcsillag, Göncöl (Gönci, Göncön, Bence) szekere, Kasza Holdja, Hajnalcsillag, Hulló-csillag, Kotlóscsillag, Szénvonós, Üstököscsillag, Vacsoracsillag (JANKÓ 1892.187.).
Kászonszék:
Fiastyúk (FijasM), Göncölszekér (Gönce szekérM, Nagy Göncöl), Hadak útja, Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kis Göncöl, Sarkcsillag, Üstököscsillag, Vacsoracsillag (Esthajnalcsillag).
Küküllő vidékeM
Fijas (Fijas csillag, Hetevén), Göncö szekér (Gönci szekere, Gönci szekér), Szalma út (Szalma uttya, Pajvás út, Pozdorjás út, Téjút)
Lápos menteM
Estelli csillag, Fijastyúk, Hadak úttya, 
Marosszék:
Nyárád mente:
Fiastyúk, Göncölszekér (Nagy Göncöl), Hadak útja (Tejút), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kis Göncöl, Szent Péter pálcája, Üstököscsillag (Üstökös) , Vacsoracsillag.
Havad (Nagy 1989):
Fehér Göncöl (Göncölszekér), Fiastyúk, Hadak útja, Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl, Vacsoracsillag.
Mezőség:
Félkenyér, Fiastyúk (Fiascsuk, Fijas csillagM,Fijokos tyukM), Fustyéj (Létra, Fustyia), Göncölszekér (GöncörszekérM, Gönci szekérM, Gönci szekereM), Hadak útja (Cigányok útja, Cigányok uccsa, CigányutM, Csaba úttyaM, Károli TrojánM, NagyútM, TejútM, TéútM), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Király Kardja (Kard), Kisgöncöl, Üstököscsillag (Üstökös), Vacsoracsillag (Esteli csillagM, Vacsara csillag, Vacsorai csillag, Zsidócsillag).
Román nevek: Caru, Drumu ţiganilor, Fustei, Găinuşa, Luceafăr, Luceafăr de seară, Stea căzătoare, Stea cu coadă.
Máramaros:
Esti csillag (Esteli csillagM), Göncölszekér (Nagygöncöl), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kicsi Göncölszekér, Kereszt, Kotlóscsillag (FijastyúkM), Tejút, Üstököscsillag.
Mokányság:
Esti csillag, Farkos csillag, Göncöl szekere (Káru máré), Hajnali csillag, Káru mik.
Román nevek: Caru mare, Caru mic, Stea polară, Luceafăr.
Moldva (BOSNYÁK 1980. 27-29., 1994, SZABÓ T. 1972.132-138.):
Anyacsillag, Béres, Éjféli csillag, Fiascsillag (A Kotlós a csürkékvel, Csürkéscsillag, Csürkéstyúk, Fiaska, FijasztyukM, Gajinusza, Hetevén, Kloska a csürkéivel, Kloska ku pujM,Kotló, Kotló a piszlenekvel, Tyúk a csürkékkel), Göncöl szekere (Bence szekere, Bencer szekere, Csíki szekere, Demsze szekere, Dence szekere, Ganci szekere, Gince szekere, Gönce szekere, Gönci szekere, Gönde szekere, Isten szekere, Jancsika szekere, Drence szekere Káru máré, Nagyszekér, Szekér, Szekér-csillag, Szempéter karucája, Szenygyörgynek a kocsija, Uti csillag, Vence szekere), Hajnalcsillag (Hajnali csillag, Jézusnak a csillaga, Mária csillaga, Reggeli csillag), Hullócsillag, Jancsika-csillag, Kicsiszekér (Pável bicsiklétája), Magyar kereszt (Katolikus csillag), Magyarok csillaga, Polárcsillag, Rabok útja (Angyal útja, Barát útja, Hadak útja, Égnek az útja, Fáradt Embereknek az úttyik, Halottak úttyik, Kálejá cséruluj, Kálejá luj Traján, Pásztor útja, Retecsit út, Seregek útja, Szegén útja, Udvari út, Tündérek útja, Zárvák úttyik, Tejút, Drumul robilorM), Szent Péter pálcája (Szent Péter kulcsai), Üstökös (Süprüscsillag, Söprűs csillag, Farkas csillag, Üstököscsillag), Vacsoracsillag ( Vacsaraji csillagM, Vacsorakori csillag, Estéji csillag), Végvacsoracsillag.
Palócföld:
Karancskeszi (FEJŐS*** 1985.121-124.):
Esthajnalcsillag, Fiastyúk, Göncöl, Hajnalcsillag (kikövetkeztetett adat), Hullócsillag, Kaszás (Kaszáscsillag), Pásztorbot, Sánta Kata, Tejút, Üstököscsillag, 
Zagyvarékas (PÓCS*** 1964):
Fiastyúk, Göncőszekér, Hullócsillag, Kaszáscsillag, Sántajány, Tejút, Üstökös.
Sóvidék:
Északi csillag (Sarkcsillag), Fiastyúk (Hetevény, HetevénM, TetevényG, Hét VezérG, Fiascsillag, Kotlóscsillag), Göncölszekér (Isten szekereG), Hadak útja (Tejút, Csaba útja), Hajnalcsillag, Hullócsillag, KaszáscsillagG (KaszásG), Kicsi Göncölszekér (Kis Göncöl), Minkuj pálcaG, Üstökös, Vacsoracsillag.
SzászföldM
Cigány uttya, Fijastyúk (Fijastik, Fijas csillag), Szekeres
Szatmár:
Esthajnali csillag (l. még CSŰRY 1935.244.; Esti csillag (l. BARNA 1982.811. és MURÁDIN 1994), Fiastyúk, Göncölszekér (Göncör-szekérM, GöncönszekérM), Hadak útja (TejútM), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kaszáscsillag, Üstököscsillag.
Szilágyság:
Esthajnali csillag (Esti csillagM), Ezüstcsillag, Göncölszekér (Nagygöncöl), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kisgöncöl, Kotló (FijastyúkM), Szegények csillaga, Nagygazdák csillaga, Tejút.
Udvarhelyszék:
Fiastyúk (Hetevény), Göncölszekér (GöncörszekérM, Göncö szekérM, Nagy Göncöl, Hetevény, Jancsika szekereM), Hadak útja (Tejút, Csaba útja), Hajnalcsillag, Hullócsillag, Kis Göncöl, Szent Péter páca, Üstököscsillag, Vacsoracsillag (Esthajnalcsillag, Estcsillag).

* Ahol nem jelzem a forrást: saját gyűjtésről van szó.
** Zárójelben a névváltozatokat közlöm.
***A gyűjtő mindenekelőtt a néphit szempontjából fontos csillagok, csillagképek lejegyzésére törekedett, Így bizonyára nem közölt, említett több nevet, ha ahhoz (viselőjéhez) nem kapcsoltak hiedelmet a helybeliek.
M MURÁDIN 1994
G GUB 1994

Irodalom

1. BARNA Gábor 1982 Népi csillagnevek és hagyományaik a Hortobágy vidékén.In: Néprajzi tanulmányok. 812-816 Debrecen
2. BARTHA Lajos (ifj.) 1980 Tájékozódás az égen. In: KULIN György-RÓKA Gedeon: A távcső világa. 759-789. Bp.
3. BEKE Ödön 1953 A népi csillagnevek gyűjtése. Nyr. 1961 
4. BEKE ÖdönA Gönczölszekér egy ismeretlen neve. Nyr.
5. BERZE Nagy János 1940 Baranyai magyar néphagyományok.I-III. Pécs
6. BONDÁR Ferenc 1982 Sarkadkeresztúr néphite. FA 14. 9-67.
7. BOSNYÁK Sándor 1977 A bukovinai magyarok hitvilága. Folklór Archívum 6. 
8. BOSNYÁK Sándor 1980 A moldvai magyarok hitvilága. Folklór Archívum 12. 
9. BOSNYÁK Sándor 1982 A gyimesvölgyi magyarok hitvilága. FA 14. 68-157. 
10. BOSNYÁK Sándor 1994 Világteremtéssel meg égitestekkel kapcsolatos gyűjtés (kézirat). 
11. BÖDÖK Zsigmond 1992 Harmatlegelő (A csillagos ég a néphagyományban).  Dunaszerdahely.
12. CSŰRY Bálint 1935 Szamosháti szótár I-II. Budapest
13. ENYEDI Emese 1992a A természetfölötti világ a gyergyói hiedelmekben. Néprajzi Látóhatár I.évf.1-2.szám 113-124.
1992b Jövendölés Gyergyóban. Néprajzi Látóhatár I.3-4.szám 90-95.
14. ERDŐDI József 1970 Uráli csillagnevek és mitológiai magyarázatuk. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 124. Bp.
15. FEJŐS Z. 1985 Hiedelemrendszer, szöveg, közösség. Néprajzi Közlemények XXVII.
16. FÓNAGY Iván 1943 A mágia és a titkos társaságok története. Bp.
17. FRANK Tibor-HOPPÁL Mihály (szerk.) 1980 Hiedelemrendszer és társdalmi tudat. I-II. Bp.
18. FÜGEDI Márta 1982 Emberfeletti hatalmú lények Mátraderecske faluközösségének hiedelmeiben. FA 14. 216. 
19. GAÁL Mózes (1900) Hún és magyar mondák. (IV.kiadás) Bp. 91-94.
20. GUB Jenő 1994 Sóvidéki népi világkép. (kézirat)
21. HAJDÚ Mihály (é.n.) Útmutató névtani témájú dolgozatok, pályamunkák adatainak összegyűjtéséhez. In: Útmutató ... (h.n.)
22. HAJDÚ Mihály 1994  Magyar tulajdonnevek. Bp. 55. 
23. HERMAN Ottó 1914 Pásztor-csillagászat. In: A magyar pásztorok nyelvkincse. Bp. 624-631.
24. HOPPÁL Mihály 1982 Varsányi hiedelmek. FA 14. 222-247. 
25. HORVÁTH István 1980 Magyarózdi toronyalja. Bp. 44-46.
26. IONICĂ, Ion I. 1944 Drăguş, un sat din Ţara Oltului (Făgăraş). Reprezentarea cerului. Bucureşti
27. IPOLYI Arnold 1854 Magyar Mythologia. Pest
28. JANKÓ János 1892 Kalotaszeg magyar népe. Bp. 1893 Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Bp.
29. JANKOVICS Marcell 1989 A csodaszarvas-monda a csillagos égen. Előmunkálatok  a Magyarság Néprajzához 3.sz. 204-218.
30. KÁLMÁNY Lajos 1893 A csillagok nyelvhagyományainkban. Szeged
31. KANDRA Kabos 1971 Az ősmagyar csillagos ég. In: Az ősi magyar hitvilág. Bp. 398-420. 
32. KOVÁCS Endre 1982 Doroszló hiedelemvilága. Újvidék
33. KOVÁCS János 1901 Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged
34. KULIN György 1980 Magyar csillagnevek és csillaglegendák. In: KULIN György-RÓKA Gedeon: A távcső világa. 790-800. Bp.
35. LÁBADI Károly 1991 Drávaszögi természetmagyarázó hiedelmek. In: A Dunamenti népek hagyományos műveltsége. Bp.
36. LÁZÁR István 1896 Alsófehér vármegye magyar népe. Nagyenyed 99-109.
37. LUGOSSY József 1855 Ősmagyar csillagismereti közlemény. In: Új Magyar Múzeum I. 549-564.
38. Magyar néprajz (MN). V.k. Népköltészet.1988 Bp. (Főszerk.: VARGYAS Lajos)
39. Magyar néprajz (MN). VI.k. 1990 Bp. (Főszerk.: DÖMÖTÖR Tekla) 
40. Magyar néprajz (MN). VII.k. 1990 Bp. (Főszerk.: DÖMÖTÖR Tekla)
41. Magyar néprajzi lexikon (MNL). 1-5. 1977-82 Bp. (Főszerk.: ORTUTAY Gyula)
42. Magyar Nyelvőr (Nyr) 1901 Válaszok a szerkesztőség kérdéseire.XXX.198-200, 534.
43. MÁNDOKI László1958 Az Orion csillagkép a magyarságnál. Népr.Értesítő 50.
44. MÁNDOKI László1962 A Szalmásút. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve.
Pécs 287-302.
45. MÁNDOKI László1958 Csillagneveink és csillagmondáink nemzetközi   összefüggései. EA 6319 Budapest
46. MURÁDIN László 1994 Romániai magyar nyelvjárások atlasza. (A gyűjtés ideje: 1956-1967; kézirat)
47. NAGY Olga 1989 Ember és természet a népi világképben. Korunk évkönyv 62-74.
48. OTESCU, Ion 1907 Credinţele ţăranului român despre cer şi stele (separat). Analele Academiei Romane Tom. XXIX. Buc.
49. PĂIŞ D.1975 A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Bp.
PÓCS= CS.PÓCS Éva 1964 Zagyvarékas néphite. Néprajzi Közlemények 60. 3-4.sz.
50. 1980 A falu hiedelemvilágának összetevői. In: Nógrádsipek. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu mai folklórjából. Bp. 269-358.
51. PÓCS ÉVA, Cs-HOPPÁL Mihály 1970 Kérdőív a palóc néphit és népi gyógyászat gyűjtéséhez. Eger
52. POLNER Zoltán 1989 Sárember. Szeged 28-31.
53. RÓHEIM Géza 1984 A bűvös tükör. Bp.
54. RÓHEIM Géza1990 Magyar néphit és népszokások. Szeged 
55. SCHALK Gyula 1973 Az ősmagyar népi csillag- és csillagképnevek. Forrás 4-5.sz. 104-117.
56. SERES András 1984 Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Buk.
57. SZABÓ T.Attila 1957 Moldvai csángó csillagnevek. Magyar Nyelvőr LXXXI. 4.sz. 458-462.
58. SZABÓ T.Attila 1972 i.m. In: Nyelv és múlt. Bukarest
59. SZENDREY Zsigmond (szerk.) 1924 Nagyszalontai gyűjtés. Bp. 137,162-3,252-5.
60. SZENDREY Zsigmond-SZENDREY Ákos 1922-1963 (a gyűjtés ideje) Magyar néphit és népszokás lexikon. EA 6186. 319,320,322,667. (kézirat)
61. TOKAREV, Sz.V. (főszerk.)1988 Mitológiai enciklopédia. I-II. Bp.
62. TOROCZKAI-WIGAND E. (1988) Öreg csillagok. (Első kiadása 1916-ban) Bp. 
63. Új Magyar Tájszótár(ÚMT) 1979 Bp.
VULCĂNESCU, R.1987 Mitologie română. Bucureşti
64. XÁNTUS  János 1972 Séta a Tejúton. In: A természet kalendáriuma. Bukarest 273-286.
65. ZSIGMOND Győző 1991 Az elidegenedett helynévről. Névtani Értesítő 13.sz.  54-57.
66. ZSIGMOND Győző1993 Népi helynévmagyarázás. Helynevek és mondák. Néprajzi Látóhatár 4.sz. 118-125.

Jegyzet

1.. Az "Erdély" szót ezúttal köznyelvi jelentésben használom, az egész Magyarországtól Romániához csatolt területre vonatkoztatom.
2. A dőlt betűs írással népnyelvi szövegre utalok.
3. A zárójelbeli szám az adatközlőre, a betűkből álló rövidítés a helységnévre utal (L.: Adatközlők).
4. A következő romániai magyar (a szórványban és Csíkban lejegyzett) csillagnevekről, csillagképnevekről nem tud az eddigi szakirodalom: Lovagocska, Ezüstcsillag, Hétfejű sárkány, Két kaszás, Király kardja, Létra (Fustyia, Fustyéj), Nagygazdák csillaga, Polyvás út, Rókacsillag, Sátáncsillag, Szegények csillaga, Úr Jézus csillaga, Vándorcsillag (nyolcuk párhuzamosan él más nevek mellett). 
A romániai magyarság a magyarországitól (HOPPÁL 1982), a horvátországitól (Lábadi 1992.623.) eltérően nem ismeri a Sánta Jányt (HOPPÁL 1982), Sánta Katát (Szíriuszt). A XX. század elején még elég ismert lehetett Erdélyben (Nyr 1901.199-200.). Nagyszalontán jegyezték le, hogy Sántakati szedi a Kaszás után a tojást (SZENDREY 1924.253.). Megjegyzem, néhány adatközlőm a már emlegetett Vénuszt , Jupitert, valamint a Szaturnuszt és több más bizonyára iskolában megismert bolygó nevét - Merkur (Vé2,4), Mars (Kol1) - csillagnévként említette nekem. 

(Kivonat)

A http://www.cosys.ro/acta/cikkek/hu/zsigmond1.htm oldalon megjelent cikk másodközlése

A rovat további cikkei