Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Középkor Honterus a könyvespolcon
   

 

Honterus a könyvespolcon Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Rezsabek Nándor | 2007. július 30., hétfő

Lapunk 2005/7. számában részletesen foglalkoztunk már az erdélyi reformátor, Johannes Honterus életével. Mivel az akkori írásra több pozitív visszajelzés is érkezett, továbbá a Luther által a „magyarok apostolának” nevezett Honterus azon evangélikus személyiségek közé tartozik, akiknek a pályája iránt szélesebb körben is jelentõs érdeklõdés mutatkozik, az alábbiakban csokorba szedjük azokat a hazánkban, illetve Romániában kiadott könyveket, melyek a szász reformátor, humanista, iskolaszervezõ, nyomdász, földrajztudós és csillagász életmûvével foglalkoznak. Bibliográfiai tájékoztatónk megjelentetéséhez az szolgáltatja az apropót, hogy négyszázhetvenöt éve jelent meg az általa szerkesztett Dél-Erdély-térkép, mely – magyar szempontból – a legjelentõsebb természettudományos mûve.

A Honterus munkásságával foglalkozó elsõ önálló magyar nyelvû kötet Fabritius Károly Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-bõl címû munkája, melyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) adott ki. Az erdélyi szász evangélikus lelkésznek, országgyûlési képviselõnek, az Akadémia tagjának a mûve 1878-ban jelent meg; Honterus híres Dél-Erdély-térképének – melynek számtalan reprintje látott napvilágot – részletes szakmai elemzését és bemutatását tartalmazza. Az anyag napjainkban már nehezen elérhetõ antikvár ritkaság, de az interneten, az MTAK Digitális Archívum http://digilib.mtak.hu/B339/issues/vol07/B3390707.pdf webcímérõl letölthetõ – nem túl jó minõségû – szkennelt változatban.

1987-ben tanulmánykötet jelent meg Stegena Lajosnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Térképtudományi Tanszéke vezetõjének a szerkesztésében (Rudimenta Cosmographica – Johannes Honterus Coronensis, Coronae, 1542). A kiadvány áttekinti Honterus életét, valamint bemutatja két fontos természettudományos mûvét, a Rudimenta Cosmographicát és az Atlas Minort. A tanulmányok szerzõi Stegena Lajos mellett Klinghammer István, az ELTE késõbbi rektora és Bartha Lajos csillagászattörténész (az utóbbival interjút közölt az Evangélikus Élet 2007/9. száma). A kiadvány érdekessége, hogy különálló mellékletként tartalmazza a Rudimenta 1542-es változatának reprintjét, melynek csak egy 1988-ban Kolozsváron megjelent hasonmás kiadásáról van tudomásunk. Az anyagnak magyar nyelvû fordítása is készült, amely azonban végül nem jelenhetett meg a kötetben. A kiadvány csupán ötven példányban látott napvilágot, így antikváriumokban szinte lehetetlen hozzájutni, sõt az ELTE Egyetemi Könyvtárának házi példányát is magával vitte egy érdeklõdõnek talán igen, tisztességesnek azonban semmiképpen nem nevezhetõ olvasó.

Méltó emléket állít Honterus életmûvének az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Osiris Kiadó együttmûködésében 2001-ben megjelent Honterus-emlékkönyv (alcíme: Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 450. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999) címû kiadvány. A kötet páratlan képanyaga, illetve az erdélyi polihisztor életét kutató legismertebb szakemberek (közöttük Bartha Lajos és Gernot Nussbächer) tanulmányai révén képet kaphatunk sokoldalúságáról: megismerkedhetünk a reformátorral, a nyomdásszal, a földrajztudóssal, a csillagásszal. A kötet jelenleg is kereskedelmi forgalomban van; többek között az OSZK könyvesboltjában vásárolható meg.

A német nyelven publikáló erdélyi szász evangélikus szerzõk közül a legtermékenyebb Netoliczka Oszkár bölcsészdoktor, brassói fõgimnáziumi tanár volt. A Johannes Honterus’ ausgewählte Schriften címû kötete 1898-ban Nagyszebenben, a Johannes Honterus – Ein Gedenkbüchlein zur Feier seiner Geburt ugyanebben az esztendõben Brassóban, a Beiträge zur Geschichte des Johannes Honterus und seiner Schriften pedig szintén Brassóban, de már 1930-ban látott napvilágot.

Theobald Wolf lelkész, kõhalmi iskolarektor könyvét Johannes Honterus der Apostel Ungarns címmel 1894-ben adták ki Brassó városában. Korodi Lajos brassói fõgimnáziumi igazgató Die Honterus-Jubelfeier… címû kötete 1898-ban, Honterus szobrának az az évi Honterus-ünnepen történt felavatására jelent meg ugyancsak Brassóban. Julius Gross a Honterus-Schriften címet adta 1927-ben Brassóban megjelent mûvének. 1930-ban Nagyszebenben Ernst Jekelius jogász, újságíró, az önálló Erdély gondolatának, a transzszilvanizmusnak az egyik szász élharcosa Honterus spricht zu uns címmel írt Honterusról. Hermann Tontsch kötete Brassóban került az olvasók elé 1933-ban, Die Honteruspresse in 400 Jahren címmel. Karl Kurt Klein nyelvész, irodalom- és kultúrtörténész, az erdélyi németség polihisztora 1935-ben Nagyszebenben publikálta Der Humanist und Reformator Johannes Honter címû alkotását.

Karl Göllner Johannes Honterus címû mûve 1960-ban Bukarestben látott napvilágot. Az elsõsorban a világhírû erdélyi szász rakétatechnikus, Hermann Oberth életrajzírójaként ismert Hans Barth mérnök, tudományos szakíró 1980-ban Bukarestben szerkesztette Von Honterus zu Oberth – Bedeutende siebenbürgisch-deutsche Naturwissenschaftler, Techniker und Mediziner címû kötetét, mely tíz életrajzot közöl jelentõs erdélyországi német természettudósokról, technikusokról és orvosokról, így többek között Honterusról is. A mûvet 1985-ben a Kriterion románul is kiadta. Ez a kiadvány magyarországi antikváriumokban is rendszeresen feltûnik. Ludwig Binder professzor szintén a bukaresti Kriterionnál jelentette meg 1996-ban Johannes Honterus – Schriften, Briefe, Zeugnisse címû alkotását.

Napjaink legismertebb és legelismertebb határon túli Honterus-kutatója – az emlékkönyvvel kapcsolatban már említett – Gernot Nussbächer brassói levéltáros, muzeológus, történész. Az õ nevéhez fûzõdik a legtöbb Honterus-kötet. Johannes Honterus – Sein Leben und Werk im Bild címû mûve a bukaresti Kriterion kiadásában 1973 és 1978 között, majd 1999-ben Nagyszebenben látott napvilágot. Johannes Honterus (1498–1549) címû kötetét 1997-ben Brassóban az Aldus adta ki, és ez a kiadó gondozta 2003-ban a Beiträge zur Honterus-Forschung 1966–1989, illetve 2005-ben a Beiträge zur Honterus-Forschung 1989–2004 címû kiadványokat is. Nussbächer Astrid Philippivel szerkesztette és látta el tanulmányaival az 1983-ban németül és románul a bukaresti Musikverlagnál megjelent Odae Cum Harmoniis (1548) címû könyvet. Ez reprintként tartalmazza Honterus ugyanilyen címû iskolai énekgyûjteményét, az elsõ magyarországi hangjegyes nyomtatványunkat, amely harminckét latin énekszöveget és huszonegy négyszólamú egyházzenei kompozíciót foglal magába.

Összefoglalónk persze nem lehet teljes anélkül, hogy meg ne említenénk: Honterusszal foglalkozó további kötetek is napvilágot láttak – elsõsorban német nyelvterületen –, illetve megszámlálhatatlan az életével általánosságban vagy mûködésének bizonyos aspektusaival foglalkozó magyar és idegen nyelvû cikkek és internetes honlapok száma.

Az Evangélikus Élet 2007/28. számában megjelent cikk másodközlése

A rovat további cikkei