Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat
   

 

Magyar csillagászat
A Könyves Kálmán Gimnázium távcsöve

A gimnázium Igazgatósága 1950 júniusában felkért egy csillagászati távcső megtervezésére. Mivel az iskola a szükséges pénzösszeggel nem rendelkezett, olyan anyagokat kellett felkutatni, melyek olcsón beszerezhetők. Néhány lelkes diákkal - kézikocsit húzva - jártuk végig a Váci úti ócskavas telepeket és szedtük össze a szükséges anyagokat.

Image

Hová lettek a Hold felföldjei?

A Hold térképére nézve féloldalasnak tűnhet a nevezéktan: míg minden sötét foltnak neve van (marék), a világos területek (terrák) nincsenek elnevezve: itt inkább a kráterek alapján tájékozódhatunk. Az első távcsövek elkészítése után a csillagászok már az 1600-as évek elején számos Hold-térképet készítettek. Az első részletes térképeken még csak számok jelezték az alakzatokat. Az egyik első holdi nevezéktant a belga Langrenus készítette 1645-ben. ö alkotta meg a ma is használt köznév-rendszert: az addig ismeretlen világ térképérc sötét tengerek (ill. egy óceán) és világos kontinensek (terra) kerültek (hegyek még nem). A krátereket pedig híres emberekről nevezte el, összesen 325 nevet írt fel térképére. (Pl. Oceanus Philippicus, Mare Eugenianum, Maré Belgium, Terra Sapientiae, Terra Honoris, Terra Dignitatis, Terra Iustitiae.) Más nevezéktant javasolt a lengyel Hevelius Selenographia című térképein (ő alkotta meg a szelenográfia szót is).

Image 

Riccioli és Tycho. A két tudós allegorikus ábrázolása egy 18. századi freskón (Prága, Klementinum)

"Álmomban ismét a könyvtárban dolgoztam" - Megemlékezés Vargha Domokosnéról

Szeidl Béla írásával a nyár folyamán életének 80. évében elhunyt Vargha Domokosnéra, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének könyvtárosára emlékezünk, akit elsősorban csillagászattörténeti munkássága alapján ismerhetünk, és akinek számos írását olvashatjuk honlapunkon is.

Image

Csillagokhoz távozó. Bödők Zsigmond halálára

Magyar író számára a lehető legcsodálatosabb helyen, a legjobb időpontban találkoztunk pár évvel ezelőtt: az oroszlános szökőkút tövében, a budapesti Vörösmarty téren, június első napjaiban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Mindketten a felvidéki könyvsátorban, ugyanazon a napon mutattuk be legújabb ismeretterjesztő könyvünket. Bödők Zsiga a tőle megszokott magabiztos, erős kézfogással üdvözölt. Pár mondatot váltottunk csak, miközben sugárzott lényéből az erő, az optimizmus. A Magyar Talentum sorozat hetedik, a számítástechnika nagyjairól szóló könyvét hozta, megjegyezve, hogy hamarosan belefog a következőbe. Aztán pár hónap múltán jött a szívszorító hír: alattomos kór támadta meg a szervezetét, amelyből egy adag szerencsével kigyógyulhat az ember. Az nem lehet, hogy épp ő menjen el, hiszen kéttucatnyinál is több könyvterv volt a tarsolyában. Nem volt szerencséje: hossszan tartó szenvedés után, 2010. július 26-án, élete teljében, ötvenhárom évesen eltávozott az élők sorából.

Image

János vitéz fogyó holdja
"Már sokszor telt s fogyott a hold" Petőfi népies-mesés elbeszélő költeményének megírása óta, de a János vitéz nyelvi erejének, naiv bájának köszönhetően mit sem veszített népszerűségéből. Az ötödik osztályosok évről évre élvezettel követik az árva pásztorfiú útját Tündérországig, s közben szinte észrevétlenül sajátítanak el komoly irodalomtörténeti ismereteket.
Göncölszekér - Forgatószekér?

A köztudatban valószínűleg A távcső világa alapján terjedt el a Göncölszekér sámán-magyarázata. Az egyébként kiváló könyv, sokunk Bibliája, második kiadásától kezdődően egy népi csillagos részt is tartalmaz, itt Kulin a sámánmondát és a szalmásszekér-mondát ismerteti jóhiszeműen, mindenesetre kissé félrevezető módon.

Image 

Régi magyar csillagképek Toroczkai Wigand Ede Öreg csillagok c. munkájából.
A rajzot Nagy Sándor készítette

Csillagászati anekdoták

Hell Miksa

Kazinczy megörökített egy latin nyelvű formás epigrammát, amelyet egy református prédikátor, név szerint Fazekas István diószegi esperes írt egy 1771. évi bécsi látogatása alkalmából. Tél volt, s a trónörökös (a későbbi II. József) Bécs utcáin megszánkáztatta tizenhat éves húgát, Mária Antoinette-et (a későbbi francia királynét). Ekkor már eltelt vagy két esztendő Hell Miksa norvégiai expedíciója óta, de jellemző, hogy milyen mélyen belevésődött annak és a sok költségnek az emléke a köztudatba. Mária Terézia ugyanis gazdag felszereléssel, díszes hintóban — mint valami főurakat — indíttatta útnak a két tudóst, hogy annál nagyobb tekintélyük legyen külföldön. Erre a díszre s a drága expedíció költségeire utalt és egyúttal alattvalói hódolattal hízelgett a diószegi prédikátor a Kazinczytól följegyzett epigrammában, amelyet Tóth Béla következőképpen tolmácsol magyarul:

Kár az a nagy költség, felutazni az éjszaki tájra,
Hogy láthasd Vénust: mint ragyog a Nap előtt.
Bécsben ez istennő tündöklik a Föld ura mellett:
Nem kell út és pénz; láthatod ingyen is itt.
Vajda János üstököse

Középiskolás korukból valószínűleg sokan emlékeznek Vajda Jánosra (1827-1897) és Az üstökös című versére. A literátorok Vajdát egyenetlen teljesítményű költőnek tartják, akinek inkább jó sorai és strófái vannak, de kevesebb a tökéletes verse. Kétségtelen remeklései közé tartozik a közismert Húsz év múlva mellett az 1882-es évre keltezett Az üstökös is, melyben a kométa a költő életének, magányának jelképeként jelenik meg. Idézzük fel a 16 soros verset:

AZ ÜSTÖKÖS
Az égen fényes üstökös; uszálya
Az ég felétől le a földig ér.
Mondják, ez ama „nagy", melynek pályája
Egyenes; vissza hát sohase tér.

Csillagvilágok fénylő táborán át
A végtelenséggel versenyt rohan.
Forogni körbe tud, nem akar, hát
Örökké társtalan, boldogtalan!

Imádja más a változékony holdat,
A kacéran keringő csillagot;
Fönséges Niobéja az égboltnak,
Lobogó gyász, én néked hódolok.

Szomorú csillag, életátkom képe,
Sugár ecset, mely festi végzetem,
Akárhová mégysz a mérhetlen égbe,
Te mindenütt egyetlen, idegen!...
1882

Elhunyt Hajmási József, a székesfehérvári amatőrcsillagászat atyja

Image
Hajmási József (baloldalon) Kulin György társaságában

Augusztus 13-án jött a szomorú hír, hogy Hajmási Józsi bácsi is elment. A fehérvári  csillagászati mozgalom atyja, Székesfehérvár egyik nagy tanáregyénisége éppen 100 éves volt. Az első fehérvári csillagdát ő és tanártársai kezdeményezésére még a József Attila Gimnázium tetején helyezték el 1961-ben.

Az asztronómia felülvizsgálatának alapjait megvető Regiomontanus

Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere a 15. századra alapos reformra érett meg. Az asztronómusok már századok óta töprengtek azokon az ellentmondásokon, melyek a gyakorlati megfigyelések és a ptolemaioszi elmélet között mutatkoztak. Ptolemaiosz nyomasztó tekintélye miatt azonban a megoldást keresők az elmélet alapjaihoz nyúlni nem mertek, csupán felszínes módosításokkal próbálkoztak.
Szinte egész életén át e problémán töprengett a bajorországi Königsberg szülötte, Regiomontanus, eredeti nevén Johannes Müller is. Már 12 évesen, mint a lipcsei egyetem tanulója, (1447-49), kiszűrte az 1448-ban megjelent Gutenberg-kalendárium hibás csillagászati adatait az Alfonz-táblázat alapján. 1450-től a bécsi egyetem hallgatójaként évkönyveket számolt ki az 1451. és 1453-61. évekre, horoszkópokat készített többek között III. Frigyes német-római császár részére, foglalkozott a trigonometriával, de érdekelte a tökéletes számok problematikája is. Tehetségére felfigyelt Georgius Peuerbach (1423-1461), az egyetem magisztere, aki szintén új bolygóelmélet kimunkálásával foglalkozott. Asszisztensként maga mellé vette Regiomontanust, aki 21 évesen maga is magiszter, és papi szolgálatba lép.

Image

Regiomontanus (fametszet Schedel 1493-as Nünberg Krónikája c. művéből)

Fazekas Mihály, a csillagászat népszerűsítője

A múlt év végén ünnepelhettük Fazekas Mihály (1765—1828) születésének 255. évfordulóját. A Ludas Matyi szerzőjéről talán ismeretes, hogy botanikával is foglalkozott, de kevesen tudják, hogy élete utolsó két évtizedében természettudományos érdeklődése az égitestek világára terelődött. Julow Viktor (1919—1982), aki irodalmi beállítottsága ellenére az egyetemen csillagászatot is hallgatott egy évig, 1982-ben megjelent Fazekas-monográfiájában (Julow Viktor: Fazekas Mihály művei. Bp. 1982. Szépirodalmi Kiadó. 366 p.) egy egész fejezetet szentelt ennek bemutatására. Ismerkedjünk meg Julow Viktor nyomán a költő néhány csillagászati munkájával!

Kisebb amatőrtávcső

  Évkönyvünk másik helyén ismertetjük egy vasesztergályos tagunk saját készítésű távcsövét. Örömmel tölt el bennünket, hogy nemcsak a technikai szakemberek, hanem más foglakozású tagjaink is vállalni merik a távcső házi készítését.

Image 

Egy távcsőkészítő munkástagunk levele

  Tekintetes Szerkesztőség!

  Azt hiszem érdeklődésre tarthatna számot, és talán buzdításra is szolgálna a csillagászatot kedvelő társaim körében ez a közlemény, melyben távcsövem megvalósulásának körülményeiről szeretnék néhány szóval megemlékezni.

Image 

Képriport a "Csillagászattörténeti Találkozó 2010"-ről

Image

A Csillagászattörténeti Találkozó 2010 jó társaságban, nagyon jó hangulatban, érdekes előadásokkal, rendben lezajlott szombaton 10 óra és 17 óra között!

Köszönet illeti a helyet adó Polaris Csillagvizsgálót, köszönet a népes közönségnek, köszönet az élő televíziós közvetítést végzőknek, köszönet az internetes közvetítést nézőknek, köszönet a felkészült és lelkes előadóknak, köszönet a kronológusoknak, ismeretterjesztőknek, honlapkeszitőknek, csimabistáknak, könyvtárosoknak, numizmatikusoknak, régészeknek, építészeknek, csillagászoknak a sokszínűségükért, köszönet az asztroebéd és asztroital prezentálásért a házigazdáknak és köszönet az MCSE Palacsinta Szakcsoport vezetőjének, Jankovics Zoltánnak, aki a maja naptár okozta világvégi pánikot sokszínű- és sokízű lekváraival enyhítette.

Egy régi okkultációs megfigyelés
Image
Következik az 1769-es Vénusz-átvonulás megfigyelésének eredeti leírása. Az okkultációk egy mai lelkes észlelője ámulhat a gondos, aprólékos fegyelmezett észlelésen és feljegyzésen. A gondokat előrelátóan megoldó precíz észlelés leírásának még a stílusa is élvezetes.
Az észlelők igyekeztek egymástól függetlenül dolgozni, és független feljegyzéseket készíteni. A zavart okozható "fekete csepp jelenséget" szépen figyelembe vették és leírták. Figyeljünk arra, hogy az érdeklődő szigetlakó vendégek ott voltak ugyan, de észlelőinktől elválasztva. Csak akkor mehettek a távcsövekhez, amikor holtidő volt; a kontaktusok idején nem zavarhatták a megfigyelést.
A színhely tehát Vardő szigete. Az időpont 1769. június 3. (a nap óráit délben kezdték számlálni, így a 9 óra "esti" 21 órának, a 15 óra másnap "hajnali" 3 órának felel meg). Az észlelők: a selmecbányai Hell Miksa, a tordasi Sajnovics János jezsuita páterek, segédjük, a norvég Jens Borchgrevink és egy név szerint nem említett szolga az idő mérésére. Következzenek most Hell szavai:

Dr. Dankó Sándor emlékére (1922-1995)
15 esztendeje hunyt el a kiváló szolnoki amatőrcsillagász, országosan ismert és elismert csillagászati ismeretterjesztő, dr. Dankó Sándor. A Meteor folyóirat 1995 július-augusztusi számában Szatmári Antal tollából megjelent nekrológgal rá emlékezünk.
Image
Így él Vekerdi László!

A könyvtáros szakma mély megrendüléssel tudatja, hogy szeretett kollégájuk, Dr. Vekerdi László (orvos, művelődéstörténész, könyvtáros), a Tanár Úr 2009. december 27-én 85 éves korában elhunyt.

Hell Miksa ismeretlen levele

   A 18. század egyik legjelentősebb csillagász egyénisége, P. Hell Miksa S.J. (1720-1792) élénk levelezést folytatott. Sokan fordultak hozzá tudományos kérdésekkel. Leveleivel irányította azoknak a csillagvizsgálóknak az építkezését, berendezését, amelyekben a helyszínen nem vehetett részt, legfeljebb csak utóbb látogatott oda.

Kulin György (1905-1989)

Az újkori magyar amatőrmozgalom megteremtője, az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló létrehozója és egykori igazgatója a csillagoknál messzebb távozott körünkből. Ilyen áthidalhatatlan távolságból kezdjük látni igazán nagyságát.

Image

Gothard-emlékérem

Örömmel értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából és Gothard Jenő halálának 100. évfordulójára a Magyar Numizmatikai Társulat emlékérmet adott ki. A 42,5 mm átmérőjű érmek patinázott bronzból készültek. Az érem időtálló emléket állít a nagy eseménynek, melynek részesei vagyunk. Gyermekeink és unokáink számára kézbe vehetõ tárgyként évtizedek múlva sem engedi a feledés homályába veszni egész évi fáradozásunkat, hogy kedves hobbinkat népszerűsítsük. Kiváló ajándék lehet amatőrcsillagász barátunk, házastársunk, kollégánk számára, hiszen az idén is lesz karácsony.

Image     Image

Mélyég csodák magyar szemmel - Szentmártoni Béla emlékére

Image

A Csillagászat Nemzetközi Évében az MCSE gondozásában Szentmártoni Béláról szóló emlékkötet látott napvilágot.

A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása

  A hazai csillagászat történetét tárgyaló tanulmányok rendszerint csak pár sorban foglalkoznak a Gellérthegyen felépült egyetemi csillagdának 1849 május havában történt pusztulásáról. 1815-ben készült el a gellérthegyi csillagda, amely az első - bár kisebb - katasztrófa 1820. június 13-án érte, amikor a villám belécsapott s a műszereket - főkép a meteorológiaiakat - részben tönkretette.

  Az 1848/49-i szabadságharc alkalmával a Gellérthegyet a várbeli védőrség hadászati megfigyelőhelyül használta, majd amikor a magyar csapatok a várat körülzárták, ott a csillagda közelében állították fel ágyúikat. Hiába kérte Albert Ferenc a csillagda ideiglenes vezetoje, hogy vigyék az ágyúikat távolabbi helyre, Mars nem volt hajlandó Pallas Athénével szemben udvarias lenni.

A kalocsai polihisztor - Tóth Mike-emlékkönyv

Image

   Ami az asztronómiának Fényi Gyula, az a mineralógiai számára Tóth Mike. A két jeles tudós jezsuita életrajza ráadásul párhuzamos szálakon fut. Ez egyaránt jelenti a szerzetesi közösséget, a közös kalocsai éveket, az ottani tanári pályát, valamint a tudományos együttműködést.

Ködbe merült évtized

Gothard Jenő életútjának utolsó évtizedét kevés figyelemre méltatja a szakirodalom, s ez szükségessé teszi, hogy a kérdéssel foglalkozzunk. Különösen azért, mert ma már rendelkezünk annyi adattal, hogy több-kevesebb biztonsággal felvázolhassuk Gothard utolsó tíz életévének alakulását meghatározó mozzanatokat.

Gothard Jenő gyászjelentései a nemzetközi csillagászati szaksajtóban

Image
A herényi Gothard-csillagvizsgáló épülete

  100 évvel ezelőtt, 1909. május 29-én szombaton Gothard Jenő még élt és virult, amint írják: pompás színben volt és kitűnően érezte magát. 52 éves volt. Herényből délelőtt bement Szombathelyre, járt a Mayer-gépgyárban, ahol igen jókedvűen végezte dolgát. Délben találkozott öccsével Sándorral Szombathelyen, és együtt mentek haza kocsival Herénybe. Otthon együtt, az egész családdal ebédeltek meg. Jenő is a legjobb kedvében volt. Az ebéd után, 1 órakor úgy mint máskor is szokása volt: visszavonult dolgozó szobájába, lefeküdt a pamlagra, és szundított kicsit. Egy fél óra elteltével felébredt, és behívta hű segédjét Molnár gépészt, és megkérdezte tőle, hogy hány fok a hőmérséklet, melyet mutattak éppen a meteorológiai eszközök. A válasz után újra lepihent, és tovább aludt. Rendszeresen délután jár erre a posta, Gothard Jenő addigra be szokta fejezni délutáni pihenőjét, ám ezen a napon a posta megérkezésekor nem jött ki. Ez szokatlan volt, ezért Molnár gépész bement hozzá. Gothard Jenő ott feküdt a pamlagon, kezében tartva szemüvegét, arca nyugodt volt és mosolygó, de már viaszsárga és élettelen. A megdöbbent segéd megdöbbenten konstatálta, hogy gazdája halott. Kétségbeesetten futott Gothard Sándorhoz, aki költögetni, éleszteni próbálta, de hiába volt minden. Orvosért telefonáltak Szombathelyre. Rövid idő alatt megérkezett dr. Horváth Leo orvos, aki megállapította a szívszélhűdés által bekövetkezett halált. Ez délután 4 órakor következhetett be. A csillagász holttestét a csillagdában fektették ravatalra.

Gothard Jenő bibliográfia - 2009

Image

Gothard Jenő a 260/1967 mm-es Newton-rendszerű Browning-távcsövével

Gothard Jenőről készített első bibliográfiám (Vértesi Péterné: Gothard Jenő. Szombathely, 1979. 70 p. /Vasi Életrajzi Bibliográfiák III./) 1979-ben jelent meg nyomtatásban 217 bibliográfiai tétellel, a második (Vértesi Péterné: Gothard Jenő. 2. jav. bőv. kiad. In: Vasi Honismereti Közlemények 1981. 1. sz. pp. 17-78.) 1981-ben már 341 tételes volt. A harmadik (Sragner Márta: Gothard Jenő. Bibliográfia. 3. jav. bőv. kiad. Szombathely, 1994. 100 p.) szintén nyomtatott formájú kiadvány 1994-ben jelent meg és 546 tételt tartalmazott. A negyediket Gothard Jenő születésének 150. évfordulóján, 2007. május 31-én zártam le, a 1.494 tételes anyag már nem nyomtatásban jelent meg, hanem a csillagászattörténeti honlap segítségével az Internetre került.
A 30 év óta tartó kutatómunkámnak jelenlegi, 2009. május 29-i állapotát mutató negyedik bibliográfiám 1.604 tételes. Ennek az MCSE csillagászattörténeti honlapján - Rezsabek Nándor segítségével - nyilvánossá tett anyagával tisztelgünk Gothard Jenő elhunytának 100. évfordulóján, a Csillagászat Nemzetközi Évének alkalmából.
A bibliográfia felépítése azonos a nyomtatásban megjelentekével.
Az I. fejezetben Gothard Jenő műveit és munkásságát részlegesen feltáró (mások által írt) irodalomjegyzékeket, bibliográfiákat adtam közre.
A II. részben Gothard Jenő csillagászati, fotográfiai, meteorológiai írásai találhatók. Az önálló műveket kiemelten, vastag betűvel írtam.
Az utolsó, III. fejezetben Gothard Jenő életét, munkásságát bemutató írások szerepelnek.
A bibliográfia mindhárom fejezetében a leírások időrendben, ezen belül betűrendben követik egymást. A tételek egymásutániságának a jelen esetben nincs jelentősége, mivel a számítógépen a többirányú kereshetőség biztosított. Ugyanezen ok miatt nem készítettem név- és kiadványmutatót sem.

Hell Miksa
  Mozgalmas, színes világ volt a barokk-korszak. Európában háborúk dúltak, uralkodók öntörvénye mozgatott embermilliókat, óriásiak voltak a társadalmi ellentétek, de a szociális átalakulások, gazdasági forradalmak kora még messze járt valahol az ismeretlen időkben; a tudományban, irodalomban, művészetekben azonban hatalmas átalakulás ment végbe. A kor embere az ég felé emelte tekintetét, templomok sora épült, csavartoszlopú ívek, amelyek semmit sem tartottak, nyugtalan, repdesőköntösű angyalok, pufók gyermekszobrocskák jelentek meg a templomokban; Rubens ekkor festi örökszép képeit, Van Dyck és még ki tudná elsorolni hány nagy festő, szobrász alkotja századokra szóló remekműveit. Copernikus belebonyolódik a bolygópályák kibogozhatatlannak látszó szövevényébe, és rádöbben, mennyivel egyszerűbben magyarázható meg minden, ha pályáik középpontjában nem a Földet, hanem a Napot teszi: Kepler, Galilei továbbviszik az egyelőre tiltott tant, megszületik a fizika, iparosműhelyekben műszereket készítenek a természet jelenségeinek tanulmányozására, Galilei nekiszegezi távcsővét az égnek és rájön arra, amit már régóta sejtettek, hogy a világ sokkal nagyobb, mint eddig hitték.
Lapozgatás egy csillagászati Corvinában

A kódex előzményei

A Corvinákról egy „kívülálló” is sokat megtudhat – vagyis aki nem történész vagy klasszika-filológus. Például Csapodi Csaba és Gárdonyi Klára Bibliotheca Corviniana című szép albumában a megmaradt Corvinákról sok adatot és képet találunk. Egyre több teljes mű felkerül az internetre is. Időről időre kiállítások tárlóinak üvege alatt is láthatók ilyen kódexek, és gondolom, sokunkban felébredt már a vágy, hogy jó volna felnyitni a riasztóval védett üvegfedelet, és beleolvasni egy-egy kötetbe. Én személy szerint Johannes Müllernek – humanista nevén Regiomontanusnak – köszönhetek egy ilyen lehetőséget.

Az amatőr csillagászati távcső

   Az [Magyar Csillagászati] Egyesület eddigi munkájának egyik legnagyobb eredményeként könyveli el azt a tényt, hogy ma már igen számosan fel vannak szerelve csillagászati távcsővel, és még többen vannak, akik szorgalmasan dolgozgatnak a távcső szerelésén.

Image
A legegyszerűbb parallaktikus szerelés fából. (Album of Celestial Photographs-ból.) A deszka végén levő segédtükör prizmával helyettesítő.

Uránia a Gellérthegyen
100 éve és ma

   Száz év előtt, minden délben, harangütés hallatszott a Gellérthegy irányából, hogy Pest és Buda népei az órák járását a pontos csillagászati idő után igazíthassák. A dél pillanatát jelző harangütést a Gellérthegy csúcsán működő tudományos csillagvizsgáló intézet, az Uránia csillagásza adta.

Képriport a "Csillagászattörténeti Találkozó 2009"-ről

Image 

Aki 2009. február 28-án ott volt a Polaris Csillagvizsgálóban a Csillagászattörténeti Találkozón, az (időrendben) megtudhatta, hogy Galilei miben viselkedett tudósként (és miben nem), eleink pásztorcsillagászatáról hallhatott egy igazi Pásztortól, láthatott beépített szabadalmaztatott navigációval ellátott imaszőnyeget, Kopernikusz-vadászaton vehetett részt, 25 forintos föld- és éggömbosztogatásról (nem földosztogatás) értesülhetett, nem maradt éhen, szomjan sem, Kulin-emlékkiállítást tekinthetett meg főtitkári vezetéssel, tisztázhattuk, hogy hab és nem hal a tortán, irigykedhetett a régi posta hatékonyságán (az Amerikából küldött "Fényi Gyula csillagász Európa" címzettű levél célba ért), megismerhette, hogy ki mutogatta a csillagokat a nagyszebeni piactéren a XVII. században, képeket láthatott a már nem létező budavári és gellérthegyi csillagdákról, 40 éves csilis újságokat forgathatott a kezében, és nem utolsósorban kapott kártyanaptárt és olyan IYA2009 DVD-t, melyet nem tud fordítva a lejátszóba tenni. Aki pedig nem volt ott ezen a szombaton, sajnálhatja és megfogadhatja, hogy majd jövőre ott lesz. És alább megtekintheti a képeket.

Image

Népi csillagnevek gyűjtése
  Kulin György a Magyar Csillagászati Egyesület 1946 november 11-i alakuló közgyűlésén előterjesztett munkatervében szerepel a magyar csillagnevek gyűjtése is. A távcső világa 1941-ben megjelenő műve I. kötetében közölt is néhányszáz csillagnevet, azonban csak ezek egy részét tudta közelebbi adatok híján meghatározni, legnagyobb részüknél sejtelmünk sincs, melyik csillag nevéről van szó. A népi csillagnevek gyűjtése rendkívül fontos a magyar ősvallás, néprajz, nyelvtudomány, s talán nem utolsó sorban a csillagászat szempontjából is.   De nem elég csak a nevek gyűjtése. Fel kell jegyezni mindazokat a mondákat és hiedelmeket, amelyek az illető csillagnévhez fűződnek. Sajnos, régi forrásaink nem sok csillagnevet közölnek, ezért kell a népnyelvben levő neveket gyűjteni, még pedig a feljegyzés helyének pontos megadásával, mert azt is tudnunk kell, hogy egy-egy név mely területen használatos. Ha ugyanis egy csillagnév egymástól távoleső vidéken vagy az egész magyarság területén ismeretes, akkor nagy annak a valószínűsége, hogy régi csillagnévvel van dolgunk.
A "Csillagászattörténeti Találkozó 2009" programja és bibliográfiai hivatkozásai

Image

Csillagászattörténeti Találkozó 2009

2009. február 28.
Polaris Csillagvizsgáló
Budapest, III. ker., Laborc u. 2/c.

A Csillagászat Nemzetközi Éve jegyében, a Magyar Csillagászati Egyesület
5 éves csillagászattörténet.csillagászat.hu honlapjának szervezésében

Az 1886-os "nóva" az Androméda-ködben
A kiskartali csillagda észlelőnaplójában - melyet az MTA Csillagászati Kutatóintézete őriz - találjuk ezt a bejegyzést: ,,Sept. 26. 10h0m. Andromeda köd. A köd magva igen éles határokkal bír s ennélfogva élesen válik ki a köd anyagából. A köd csúcsai megrövidítvén, ugy hogy a kiterjedés a szokottnak 0.7-ét teszi. A régi sürüsödés délnyugati részében egy apró fény pont látszik, mely azonban még nem csillagalakú. A spektroskopban a köd, a sűrűsödés és az uj mag spektruma látszik, s mind három folytonos. Az uj mag spektruma a legintenzívebb."
Így kezdődik Kövesligethy Radó megfigyelése az 1886-os állítólagos nóváról. Két nappal korábban (24-én) még az alábbi bejegyzést találjuk: Andromeda köde rendes alakjában mutatkozik."
Így, ha elfogadjuk a fenti észlelést, a "nóva" szeptember 26. körül vált láthatóvá. De hogy igazán érzékelhessük e megfigyelés rejtélyét, egy kicsit vissza kell pillantanunk az egy évvel korábbi eseményekre.

Az 1572-es szupernóva magyar forrásai

„A Cassiopeia csillagkép alatt ragyog egy új csillag, amelyhez hasonlót sohasem láttak az előző korokban, mert alakja és fényessége a csillagokéhoz hasonló, de fényének tisztasága, sugárzó csillogása és nagysága, ami a látványt illeti, felülmúlja mind az állókat, mind a bolygókat, csak a Vénusznak enged.”

Egy wittenbergi egyetemista írta le ezeket a sorokat egy antikva-kolligátum végéhez kötött üres lapokra valamikor a 16. század utolsó negyedében.[*] Matthias Flacius Illiricus horvát származású hebraista filológus és teológus lehetett a tulajdonosa ennek a 15. századi kódextöredékbe kötött könyvnek, amelynek a végén megtaláltam a különleges asztronómiai-asztrológiai kéziratot 2003 nyarán.[1] Az ebben a kéziratban említett új csillag nem más, mint az 1572-ben szerte a világon megfigyelt szupernóva.[2] A nevezetes égi jelenség a Cassiopeia csillagképben tűnt fel, s egyike a hét, az elmúlt kétezer évben a Földről megvizsgált, megbízhatóan dokumentált, galaxisunkban található szupernóvának.[3] Az 1572-es új csillag megjelenése és későbbi eltűnése komolyabb változást eredményezett mind az európai tudományos életben, mind a teológiai gondolkodásban, mint az 1543-ban kiadott, a nyugati világban határkőnek tekintett Kopernikusz-mű.[4] Kortársai és a következő generáció ugyanis a fromborgi kanonok égitestek körforgásáról szóló munkáját Andreas Osiander német teológus előszavának köszönhetően, inkább matematikai hipotézisnek illetve a szamoszi Arisztarkhosz heliocentrikus elmélete egy változatának tartották.[5] Mivel Tycho Brahe, a híres dán csillagász összegyűjtötte, s részletesen elemezte a rendelkezésére álló európai megfigyeléseket, ezért a tárgyalt objektumot Tycho-féle szupernóvának is szokták nevezni a szakirodalomban.[6] Brahe 1572. november 11-én vette észre az égen és hitetlenkedve tapasztalta, hogy egy addig nem látott csillagról van szó. Kételkedésének nyomós oka volt, ahogyan ő fogalmazott:

ugyanis az összes filozófus egyetért abban, és a tények bizonyítják, hogy az égi világ éteri tartományában semmilyen változás nem lehetséges, legyen az keletkezés vagy elmúlás; hogy az ég és az égitestek nem válhatnak sem nagyobbá, sem kisebbé, sem számukban, vagy nagyságukban, vagy fényességükben, vagy akár más módon nem szenvedhetnek változást, hanem mindig ugyanazok, és önmagukhoz hasonlók maradnak minden időkben.[7]

Felavatták Hédervári Péter emléktábláját

November 13-án Hédervári Péter egykori lakóházának falán emléktáblát avatott a Göncöl Alapítvány és Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata.

A földrajzi hosszúság korabeli problémája és a Pühler javasolta megoldás

A Föld alakjáról kialakuló gömbelmélet felvetette a földrajzi helymeghatározás problémáját. A földrajzi szélesség (φ) meghatározásának matematikailag helyes módja hamar megszületett, de annál tovább vajúdott a földrajzi hosszúságé (λ). Közelítő megoldásként kínálkozott a - távolsági adatok alapján kitöltött - földglóbuszról a λ értékek grafikus lemérése. Ptolemaiosz (kb. 85-160) szerkesztett is erre a célra egy meteoroszkóp nevű eszközt, amivel több ezer ponthely λ (és φ) értékét mérte le, és őket a Geográfia című művében közre is adta. A földrajzi hosszúság kezdőmeridiánját a Kanári-szigeteken (Fortunatae Insulae) át vette fel.

Friedrich Schwab erdélyi műszerész, csillagász és rovarász emlékezete
Beszélgetés dr. Zsoldos Endre csillagásszal

    Nem sokakról lehet elmondani, hogy műszerészként, csillagászként és rovargyűjtőként egyaránt tevékenykedtek, ám a százötven évvel ezelott, 1858. október 3-án született Friedrich Schwab esetében helytálló e megállapítás. A kerek évforduló apropóján beszélgettünk a kalandos életű lutheránus polihisztorról dr. Zsoldos Endrével, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársával, aki megírta Schwab életrajzát.

Image

Cicindela elegans, Erdélyben Friedrich Schwab fedezte fel.
Fotó: Vladimir Savchuk
Találkozásaim dr. Kulin Györggyel

    Szerencsések azok, akik személyesen is ismerhették Kulin Gyurka bácsit. Nekem megadatott ez a szerencse. A jósors úgy hozta, hogy a Föld és Ég című folyóiratban meghirdetett távcsőkínálatnak utánanézzek. Így jutottam el 1972 nyarán, 18 évesen, a budapesti Uránia Csillagvizsgálóba. Egy végtelenül kedves, hosszú, ősz hajú, idős bácsi fogadott. A Meteor friss számait rendezte, csomagolta az előfizetőknek. Amikor bemutatkoztam, és megtudta, hogy Nagyszalontáról jöttem, azonnal felém fordította tekintetét vastag szemüvege mögött, szelíden elmosolyodott és így szólt: „Téged már ismerlek. Te vagy az a földim, aki a hullócsillagokat figyeli. Minden megfigyelésedet megkaptuk". Ő volt dr. Kulin György. Kezembe nyomott egy teljes Meteor-évfolyamot, ajándék gyanánt. Kaptam még egy teljesen kész, ötvenszeres nagyítású lencsés távcsövet, potom áron, amelyet odahaza állványra szereltem. „Aztán mindig keressél engem, ha Budapesten jársz!" — jegyezte meg. Sohasem felejtem el ezt az első találkozást, ami különösen mély benyomást tett rám.

Image 

Magyar embernek magyar eget!

    Jópár évvel ezelőtt felvidéki amatőrök szögezték nekem a kérdést: miért van az, hogy ti Magyarországon csak a tudományos csillagneveket használjátok? Nektek a Göncöl „Uma", a Fiastyúk „Plejádok" — pedig mennyi-mennyi szép magyar csillagnevünk van! Meggondolandó ez az érvelés. Csakhogy a mai amatőrök nem szájhagyomány útján, öregapjuk pásztortüze mellett tanulják a csillagképeket, hanem könyvből, csillagatlaszból — az ősi magyar csillagneveket hiába keresnénk a Pleione Csillagatlaszban vagy az Uranometriában. Pedig de szépek az ilyen képes csillagnevek: Tündérek Járása, Tündérfátyol, Harmatlegelő, Szépasszony Vászna — mindegyik a Tejút magyar megfelelője! Annyi más szépséges csillagnév mellett ezekről is olvashatunk Bödők Zsigmond Harmatlegelő című magyar „csillagisméjében". A több száz népi csillagnevet olvasva évszázadok, talán évezredek hagyománya kel új életre bennünk.

 Image

„Égabroszunk csillagai" Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok c. művéből (1915)

Sidus Iulium és Dudith András

Image 

1577 novemberében feltűnt egy új üstökös az égen, amelyről a legrészletesebb méréseket Tycho Brahe dán csillagász közölte. Az égitest komoly bizonyítékkal szolgált a skolasztikus-peripatetikus kozmosz tarthatatlanságára.[1] Dudith, aki már az 1572-es szupernóva kapcsán is foglalkozott csillagászati kérdésekkel,[2] egy traktátust írt a kométa feltűnésével és az elszaporodott babonaságokkal, téveszmékkel kapcsolatban.[3] Ennek az írásnak az elején arról elmélkedett, hogy egy üstököst a rómaiak istenként tiszteltek.

„Ezek babonaságáról az a véleményem, hogy hasonló a régi rómaiakéhoz, akik az istenek sorába iktatott üstököst Róma templomában tisztelték.”[4]
A román csillagászat

   Romániában négy működő csillagvizsgáló van és pedig Bukarestben, Jassyban, Kolozsvárt és Starya Doubossaryban. A két első tehát regatbeli, a két utóbbi hódított területen van.

Egy múlt századi teljes napfogyatkozás
  Bár a hazai észlelők többségének kilenc évig kell türelemmel várnia arra, hogy Földünk kísérője a Nap tányérje elé kúszva teljesen eltakarja azt, 1990 mégis a napfogyatkozás éve, hiszen nyáron tőlünk is elérhető távolságra lesz megfigyelhető - Finnország tűnik a legalkalmasabb észlelőhelynek - a leglátványosabb égi jelenség.
A Gellérthegyi Csillagvizsgáló - az Uraniae emlékeinek nyomában

Image

„Nincs nap, hogy ne kelnék át a Szabadság hídon. Itt a legkeskenyebb a Duna, így nincs sok idő arra, hogy megcsodáljam a várost. A villamos ablakán kitekintve elgyönyörködöm világörökségünk látványában (mindig ugyanaz, és a változó fények miatt mégis mindig más, de mindig szép). Egy reformkori metszet nagyjából a Szabadság híd pesti hídfőjétől ábrázolja a Gellérthegyet és a budai oldalt. Rudolf Alt 1845-ben örökítette meg a kettős várost, több képén is látható a Gellérthegy, rajta az egyetemi csillagvizsgálóval. A város képéhez 1780-tól 1867-ig szervesen hozzá tartozott a csillagászat. A királyi palota tornyában — Hell Miksa tervei alapján — csillagvizsgálót alakítottak ki, így az asztronómia tudománya a lehető legelőkelőbb környezetbe került. A különös tornyot csak 1825-ben bontották el. 1815-ben avatták fel az egyetem új, kettős kupolájú obszervatóriumát a Gellérthegy tetején. Számtalan korabeli látképen találkozunk a Gellérthegyen trónoló csillagvizsgálóval, több olyan ábrázolás is készült, melyeken mind a régi, mind az »új« csillagda látható! Az Urániához, a csillagászat múzsájához címzett intézmény és berendezése a budai vár 1849-es ostromakor súlyosan megsérült, azonban a csillagvizsgáló-épület még csaknem húsz évig állt a »köré« felépült Citadella falai között... Ha meg is marad a gellérthegyi Uraniae, az 1945-ös ostromkor bizonyosan elpusztul.” — írta Mizser Attila a Gellérthegyi Csillagvizsgálóról „A város és a csillagok” című cikkében a Meteor 2002/2. számában. Jelen összeállításunkban a mai állapotot mutatjuk be: a Citadellát, benne pedig az egykori csillagda, az Uraniae történetére utaló csillagászati emlékhelyeket.

Az ősmagyarok csillagos ege

A magyar csillagos ég még mindig várako­záson felül gazdag, ha nem gazdagabb más népekénél. Hátha még adtunk volna rá vala­mit és nem hagytuk volna örökségük és hagyományuk letéteményezése nélkül kihalni azon utolsó nemzedéket is, melyet még a csillagok altattak és költöttek, melynek még a csillagos ég volt esztendőre szóló naptára, vagy az éjszaka minden pillanatában meg­tekinthető égi órája.!"

(Kandra Kabos: Magyar Mythológia)

    A fent idézett sorok 75 évvel azután, hogy azokat Kandra Kabos leírta, sokkal aktuálisabbaknak tűnnek, mint születésük idején, hiszen a csillagok altatta és keltette nemzedékeknek ma már a nyomaikat is alig találjuk széles e hazában. Ezért ma még inkább félő, hogy az ősmagyar csillagos égbolt a feledésbe merül. Tudják ezt mindazok akik akár a nyelvészet, akár a néprajzkutatás, akár a csillagászat oldaláról közelítik meg a kérdést. A népi csillagnevek, amelyek természetszerűen eltérnek a hivatalosan ismert és elfogadott csillag- és csillagképnevektől, mint minden népnél, nálunk is sajátosan tükrözik népünk hitét, monda- és mesevilágát. Kutatásuk és azonosításuk ezért igen szép és rendkívül hasznos munka. A következőkben ehhez a munkához szeretnénk néhány adattal és gondolattal hozzájárulni.

Egy régi üstökösmegfigyelés

Bevezetőre nagy szükség nincs, az alábbi észleléssor szövege önmagáért beszél. Csupán röviden Wels, helyesebben Wells üstököséről, mely az 1882 I jelzést kapta. 1882. június 10-én 12:52-kor volt perihéliumátmenete a Naptól 0,0608 Cs. E.-re. Direkt mozgású, 73° hajlásszögű, parabolikus pályájú volt. Érdekes volt rendkívüli napközelsége és különös színképe.

Gothard Jenőről (1857-1909) szintén röviden: a Vas megyei Herényben született, és ott is hunyt el. Itteni családi birtokán magáncsillagdát létesített 1881-ben, 26 cm-es tükrös főműszerrel. Első nagy üstököse volt ez, és az észleléssor kezdetén még nem töltötte be a 25-ik életévét. A 107 évvel ezelőtti üstökös megfigyelését patinája miatt is, de főként élvezetes szövege miatt közöljük. Lehet stílust tanulni belőle még ma is.

A januárius 28-iki teljes holdfogyatkozásról

A holdfogyatkozások megfigyelésinek általában kevesebb becset tulajdonítanak mint a napfogyatkozások megfigyelésének. Sőt e tekintetben Bessel-nek, a nagy königsbergi csillagásznak is azt a mondást adták a szájába, hogy ö bizony egy holdfogyatkozás kedvéért a pipáját sem hagyná kialudni. A figyelmes szemlélőnek mindamellett mégis egész sereg érdekes tudnivalót nyújt a holdfogyatkozás is, ámbár, ha meg kell vallani az igazat, mai napság a teljes napfogyatkozás csakugyan jóval fontosabb rejtelmek kifürkészésével kecsegteti a csillagászt, mint a teljes holdfogyatkozás.

Image

Az 1888. január 28-i holdfogyatkozás Weinek László Prágában készült vízfestményén
(a Publications of the Astronomical Society of the Pacific  1892-es kiadású 4. kötetéből)

Szeniczey Géza, az asztronómus felügyelő
Életútfürkészés Dömény Gábor csillagászati ismeretterjesztővel

Image

Szeniczey sírja a paksi evangélikus temetőben (Dömény Gábor felvétele)

     Százötven éve született Szeniczey Géza, az egykori dunántúli evangélikus egyházkerület tolna-baranya-somogyi egyházmegyéjének felügyelője. A földbirtokos egyben műkedvelő asztronómusként is működött: paksi lakóházán, majd birtokán csillagvizsgálót épített. Életének főbb állomásairól, egyházi kapcsolódásairól és természettudományos tevékenységéről kérdeztük életrajzíróját, munkásságának kutatóját, Dömény Gábor csillagászati ismeretterjesztőt. 

A herényi obszervatórium passzázsháza

Az elmúlt idők forgatagában elpusztult csillagászati célú hazai létesítmények sorába tartozik a herényi asztrofizikai obszervatórium parkjában, 1882 későnyarán emelt pavilon is, amelynek külső megjelenési formáját mutató ábrázolás ez alkalommal kerül először közlésre. Az alább bemutatott rajz egy nemrég, meglehetősen foltos állapotban napvilágra bukkant korabeli fénykép alapján készült. A felvételen szereplő építményt az eredeti, 19,5x14,5 cm nagyságú kép alsó szélén olvasható „Herény” felirat egyértelműen azonosítja.

Hell Miksa sírjánál jártam

Hell Miksa (1720-1792) a 18. századi hazai csillagászatnak bizonyosan legnagyobb alakja, sőt talán minden idők legnagyobb magyar csillagászának nevezhetnénk (Konkoly Thege Miklóst is beleértve), mert csillagdák létesítését, fontos észlelések végzését, könyvkiadásait, műszerbeszerzéseit, expedícióját tekintve a legtöbbet tette csillagászatunkért.

Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly
Országmegváltó tervek

    A Magyar Tudós Társaság 1836-ban választotta rendes tagjává Nagy Károlyt. Sorozatunk március 15-ére megjelent első részében eddig követtük nyomon a világot járt, több nyelven beszélő s rendkívül művelt és sokoldalú tudós munkásságát. Az Akadémia felkérésére Nagy Károly már a következő esztendőben elkészítette a hazai gazdasági és kulturális élet átalakításának átfogó tervezetét. Ez a munka szerény előjele annak a hallatlanul sokoldalú és gazdag tevékenységnek, amelyet tudósunk az elkövetkező tíz esztendőben a tudományok és a közélet szinte minden területén kifejtett.

Konkoly Thege Miklós

(Pest 1842. január 2. - Budapest 1916. február 17.)

Image 

Földbirtokos, csillagász, az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója (1890), a philadelphiai egyetem díszdoktora (1874),a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1876), majd rendes tagja (1884), Komárom megye alispánja (1867), a londoni Royal Astronomical Society tagja (1881), Tata országgyűlési képviselője (1986-1906).

Sári Gyula

(Gyulafirátót, 1916. január 3. - Komárom, 1993. január 12-18.(?))

Image

Gyuszi bácsi és csillagvizsgálója

Gyuszi bácsi annak idején a pápai református gimnáziumban végzett, ahol még latin és görög nyelvet is tanítottak. Bizonyítványában csupa jeles és jó osztályzat volt. 1938-ban a jogi karon végzett, de nem doktorált. Ezen kívül megszerezte az optikus, a villanyszerelő, a hegesztő, a rádió-tv szerelő és az elektroműszerész végzettségeket is.

Posztoczky Károly

(Rácalmás 1882. március 28. - Környe 1963. február 27.)

Image 

Posztoczky Károly csillagdájában

Erdőtagyos, az 1960-as évek eleje: A Környei Állami Gazdaság tulajdonában lévő csillagda és kúriaépület eltűnik a föld színéről. Kié volt és miért kellett pusztulnia?

A tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgáló

Image 

1965-ben a Komárom Megyei Tanács megvásárolta a Posztoczky-hagyaték műszereit, felszereléseit és könyveit, dokumentumait. Mivel nem volt méltó hely ezeknek az elhelyezésére, ezért a Kuny Domokos Múzeum raktárába került.

A Komárom Megyei Tanács és a TIT Csillagászati és Űrhajózási Választmány Országos Elnöksége az iskolai oktatás céljaira szerette volna használni a hagyatékot, mivel hasonló, de csak külföldről beszerezhető eszközök akkori becsült értéke 6-800.000 "devizaforint" lett volna.

1967-ben a Komárom Megyei Tanács a TIT Komárom megyei Szervezete egyetértésével döntött a tatai csillagvizsgáló megépítéséről. 1968-ban a Tatai Tanács megterveztette, megrendelte és legyártatta a kupolát.

Az üstökösvadász

Image 

A csóvás égi vándorok, az üstökösök a szakemberek és az égbolt szépségei iránt érdeklõdõ laikusok számára egyaránt az egyik leglátványosabb égitesttípust jelentik. Ki ne hallott volna már a Halley-üstökösrõl, vagy ki ne emlékezne az egy évtizede feltûnt Hyakutake-re, majd a rá egy esztendõre az égboltot több hónapon át átszelõ Hale–Boppra?
Hatvani István (1718-1786)
A XVIII. századi magyar művelődéstörténet nagy alakja, a debreceni Kollégium híres polihisztor tanára

Hatvani élete Debrecenbe érkeztéig

Image   „Én Hatvani István, szüleimre nézve ns. Hatvani Gergely és Mester Judith asszonytól Rimaszombat városában születtem 1718-ban nov. 21-ik napján. … Az én hazámban tanultam 15 esztendős koromig és már rhétorrá lettem. Innen Losonczra mentem által, az hol tanultam Tiszt. Professzor Karman András úr keze alatt. Innen 24. Febr. 1736 mentem Kecskemétre, ott voltam deák esztendeig. De mivel mesterünk, Marjai nevű megeszelőssödött, szégyelvén visszamenni Losonczra mentem anno 1737 Révkomáromba praeceptornak; itten töltöttem esztendőt. 1738. Komáromból Debrecenbe jöttem Szt. György napra, hogy suscribáljak, mint szónok: azaz deák lehessek. Ez meglett a nevem beírása révén, de hely nem lévén, Losonczra visszamentem és ottan tanultam 1741-ik esztendőnek 6-ka áprilisáig … míg a pestis Debrecenben elmúlt.”1

Megérkezett hát Debrecenbe a 23 éves Hatvani István.

Régi magyar Leonida-záporok

A Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport csaknem két évtizede gyűjti a régi magyar krónikákból a csillagászati jelenségek, köztük a meteorjelenségek (1467-től feljegyzésekben szereplő) adatait. A Leonida meteorraj aktív időszaka idején jó alkalom megnézni, hogy mit találunk ezekről a hazai naplókban, krónikákban, sajtótermékekben.

Páter Teres Gusztáv - Lelkipásztor és tudós csillagász

A Norvégiában élő katolikus vallású magyarok évtizedek óta magyar lelkipásztorukként ismerik páter Teres Gusztáv jezsuita atyát azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy nemcsak norvég, hanem külföldi tudományos körökben is számon tartják, és értékelik tudományos munkásságát. Ennek a „kettős életnek” a másik feléről nemrégiben az Aftenposten című oslói újság közölt hosszú tudósítást. A lap munkatársai Róma mellett a Vatikán csillagvizsgálójában keresték fel őt. Nekünk nem kellett ilyen messzire mennünk, az oslói Szent Olav-templomban tartott decemberi magyar szentmise után találkoztunk vele…

P. Teres Ágoston SJ életútja

A csillagászattörténet, a kronológia kedvelői közül biztosan sokan ismerik Teres Ágoston atya nevét, akinek legnépszerűbb kötete a négy kiadást is megért Biblia és asztronómia volt. Teres atya 2007. december 21-én hunyt el Osloban. Az alábbi írásban életútjával ismerkedhetünk meg.

A Magyar Tudományos Akadémián tárgyaltak a Holmes-üstökösről

A Holmes-üstökösnek a létezéséről sem tudtam 2007. okt. 24-e előtt. Akkor történt kifényesedése után olvastam el eredeti felfedezésének történetét. Azaz, hogy 1892. nov. 6-án vette észre elsőként az angol Edwin Holmes az Andromeda csillagképben, amikor már szabad szemmel is látható volt. A 115 évvel korábbi kifénylése idején is hirtelen vált szabad szemessé és látszott az egész északi féltekéről. Az üstökös hetekig látható volt távcső nélkül, majd némi halványodás után 1893 januárjában egy újabb kitörésen is átesett, amikor ismét szabad szemes lett. Az üstököst 1893 áprilisáig sikerült követni.

Lichard Dániel, a szlovák nemzetébresztő lelkész

Image

Lichard Dániel Gábriel (a szlovák nyelvû forrásokban Daniel Gabriel Lichard) 1812. január 17-én született a felvidéki Zólyomlipcsében (szlovákul Slovenská Lupča), ahol édesapja evangélikus lelkészként szolgált. Tanulmányait 1821 és 1823 között a rimaszombati (Rimavská Sobota) protestáns gimnáziumban, 1823-tól 1828-ig Késmárkon (Kežmarok), az evangélikus líceumban végezte, majd 1828-tól 1834-ig a pozsonyi (Bratislava) lutheránus líceum diákja volt.

Újévi és újév-körüli magyar népszokások
Hatvanesztendős az Uránia Csillagvizsgáló

Lapunk 2007/33. számában felelevenítettük a csillagászati ismeretterjesztés legfontosabb hazai bázisának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Budapesti Planetáriumának harmincesztendős történetét. Kerek évfordulóhoz érkezett az idén a TIT másik országos jelentőségű intézménye, a két legjelentősebb hazai bemutató csillagda egyike, az Uránia Csillagvizsgáló is – hatvan évvel ezelőtt alapították.

Image

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, újságíró

Image

Karácsony haván

Télen nem lehet csillagokat látni. De ha mégis kiderül éjjelre az ég, akkor csodálatos látványban lehet részünk. Különösen idén, amikor a télre jellemző sok fényes csillaghoz néhány bolygó ragyogása is hozzáadódik. Vegyük például azt az időt, amikor az iskolások ez évben utoljára mennek a suliba, és este felnéznek az égre. Azaz 2001. december 20-án 21 órát.

A Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör vezetői

Összeállításunk a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör vezetőit tartalmazza.

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) vezetői

Összeállításunk az 1989 utáni Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnökeit, titkárait és elnökségi tagjait mutatja be.

A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) vezetőségei és elnökségei

Minden idők legnagyobb taglétszámú hazai csillagászati szervezete a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT keretein belül működő csoportosulás létrehozását az 1963. szeptember 21–22-én Szentendrén megszervezett Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozóján határozták el, a hivatalos megalakulás pedig az 1964. augusztus 13–14-én immáron Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozójának nevezett seregszemlén történt meg — kezdetben még Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre néven. Összeállításunkban a működését az 1989. augusztus 17–20-án Salgótarjánban megtartott Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója részeként az augusztus 19-i napon megtartott Csillagászat Baráti Köre rendkívüli találkozóig végző szervezet vezetőségi és elnökségi tagjainak névsorát közöljük.

Csillagösvény

„Jövünk az idők kezdete óta, jövünk a fékezhetetlen förgeteg hátán, jövünk az öreg Puszta honából, Szépmező Szárnya és Jószél Fúvása honából, Hunor és Magor birodalmából, jövünk örökkön örökké, és általunk a múlt üzen!”

Tíz éves voltam, amikor nagybátyám meglepett Komjáthy István Mondák könyve című művével. Szorgalmas betűfaló lévén azonnal belemerültem a történetbe. Szépmező Szárnya kalandjai – sok más kortársamhoz hasonlóan- engem is elbűvöltek, s észre sem vettem, hogy megismerkedtem a magyar mondavilág alapjaival. A Tetejetlen Fáról körülpillantva különös személyekkel találkoztam: Hüvelykpicinnyel, Sánta Katával, Kaszással, Aranyhajúval, Bujdosók Lámpásával… Csak miután felbukkant mögöttük a Göncölszekér, jöttem rá, hogy a csillagképek magyar megszemélyesítőivel van dolgom.

Sok-sok könyvet forgattam már azóta, s most, hogy újra kezembe került régi kedves olvasmányom, elhatároztam, felkutatom néhány magyar csillagkép nevének eredetmondáját.

Tartsanak velem, nézzünk körül együtt a Tetejetlen Fáról!

A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapító tagjai

Minden idők legnagyobb taglétszámú hazai csillagászati szervezete a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT keretein belül működő csoportosulás létrehozását az 1963. szeptember 21–22-én Szentendrén megszervezett Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozóján határozták el, a hivatalos megalakulás pedig az 1964. augusztus 13–14-én immáron Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozójának nevezett seregszemlén történt meg — kezdetben még Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre néven. Összeállításunkban a működését az 1989. augusztus 17–20-án Salgótarjánban megtartott Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója részeként az augusztus 19-i napon megtartott Csillagászat Baráti Köre rendkívüli találkozóig végző szervezet alapító tagjainak névsorát közöljük.

„Az egek felé kiáltottam”
Martin Lajos, az aviatika magyar úttörője

Image

Martin Lajos Budán született, a Várban, a mai Táncsics Mihály utca 27. alatti házban 1827. augusztus 30-án, Martin József szőlőbirtokos-kereskedő és Lentner Anna gyermekeként. Testvéreivel együtt – a család hagyományai szerint – őt is evangélikusnak keresztelték.

Égi jelenések
Évszázados csillagászati és meteorológiai feljegyzések

Bemutatunk néhány régi – magyar krónikák, naplók, és évkönyvek adataiból válogatott – feljegyzést az égbolt feltűnő jelenségeiről: üstökösökről, meteorokról, feltűnő időjárási jelenségekről stb. Ezek az évszázadokkal ezelőtti bejegyzések – a legkorábbi 1056-ból, a legkésőbbi 1765-ből származik – nem hivatásos csillagászoktól erednek, így elsősorban arról adnak szemléletes képet, hogy mit ismert és hitt a régmúlt korok művelt, tanult embere az égboltról. A régi krónikák adatai – az alkalmi érdekességeken túl – a mai tudomány számára is hasznosak. Így például az erdélyi és felvidéki feljegyzésekből mutatható ki, hogy az 1572. évi nevezetes szupernóva a jelenleg ismert időpontnál már hat héttel korábban is látható volt. Az itt összeállított feljegyzések a szakértők által már ismert krónikákból származnak. Bizonyos azonban, hogy egyes plébániák, városi levéltárak naplói közt lappanganak még érdekes adatok. Felkutatásuk és közlésük érdekes, hálás és fontos feladata lehetne a honismereti szakköröknek.
Mesterséges égbolt alatt
Harmincéves a Budapesti Planetárium

ImageNapjaink városainak már-már elviselhetetlen fényburája azzal a – száz esztendõvel ezelõtt elképzelhetetlen – következménnyel jár, hogy a 21. századi városlakók jószerével meg vannak fosztva a csillagos égbolt látványától. A szaknyelven fényszennyezésnek nevezett – bizonyos országokban, sõt már néhány hazai településen is jogszabályokkal kordában tartott – jelenség a vidéket sem kíméli, gondoljunk csak a kisebb falvak rosszul beállított, az úttest és a járda helyett az eget megvilágító lámpáira, a szomszédos városok átszûrõdõ fényeire vagy a diszkók esztelenül tekeredõ fénykígyóira. Változatlan szépségû csillagfényes égboltot legfeljebb a településektõl távoli megfigyelõhelyeken láthatunk – avagy mesterségesen állíthatunk elõ.
Egy magyar vonatkozású kisbolygó nyomában
Oswald Thomas emlékezete

ImageA csillagászat tudományának mûvelõi és népszerûsítõi között kevesen vannak olyanok, akiknek szakmai tevékenysége szélesebb körben is ismert. Magyarországon a 20. században Kulin György volt ilyen személyiség, de az osztrák sógoroknak is megvolt a maguk „Gyurka bácsija”. A múlt század Ausztriájának legismertebb csillagásza, az asztronómia nagy hatású ismeretterjesztõje azonban nem csak a közös történelmi múlt miatt kapcsolódik hazánkhoz. Oswald Thomas magyar földön, magyar állampolgárként született erdélyi szász családban. Nevéhez az ausztriai csillagászati ismeretterjesztés szellemi, tárgyi és intézményi feltételeinek megteremtése, több érdekes felfedezés, valamint származása révén – kevéssé ismert módon – az egyik magyar vonatkozású kisbolygó-elnevezés fûzõdik. És amiért lapunk számára különösen érdekes személye: evangélikus volt, és igen jelentõs lutheránus gyökerekkel rendelkezett. Írásunkban születése 125. évfordulójának alkalmából emlékezünk rá.
Szamár a csillagász és csillagász a szamár

Hunyadi Mátyás uralkodásának időszaka a hazai csillagászat történetének is jelentős fejezete. A budai királyi udvar tagjai között kiváló csillagászokat találunk, a korszak legnevesebb asztronómusai kötődnek az ország többi szellemi központjához, így Pozsonyhoz és Nagyváradhoz, és a reneszánszkor magyar értelmisége az ég felé fordítja tekintetét. Hans Dorn, Martin Ilkusch, Janus Pannonius, Georg Peuerbach, Johannes Regiomontanus, Johannes Tolhopff — hogy csak a legfontosabb neveket említsük. Ennek a szellemi pezsgésnek kiváló bizonyítéka, hogy a száraz csillagászattörténeti források mellett mindez népmesei elemekkel is átöröklődött a 21. századba — a szerk.

Image

A Mátyás király alapította pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana, ahol többek között Ilkusch és Regiomontanus is tanított (Rezsabek Nándor felvétele)

Hell Miksa "ébresztője" - Pinzger Ferenc

  A Vénusz átvonulással kapcsolatban nálunk - és másutt is külföldön - gyakran esett szó Hell Miksáról, és vardői expedíciójáról. Akik pedig kissé bővebben kívánták megismerni a sokat emlegetett bécsi magyar tudós életét, előbb-utóbb rátaláltak a „Hell Miksa emlékezete” kétkötetes munkára, amelynek szerzője - a címlap tanúsága szerint „Pinzger Ferenc S. J, gimnáziumi tanár Pécsett” [S. J. = Societas Jesu, azaz Jézus-társaságbeli]. Ennél többet a könyv nem árul el a - tartalomból ítélve - hangyaszorgalmú szerzetesről. De a korabeli - 20. sz. elején kiadott - bibliográfiák, életrajzi lexikonok sem mondanak semmit Pinzger Ferencről.
  Pedig a derék jezsuita tanár megérdemli, hogy Hell Miksa emlékének „ébresztőjeként”, a tudományos hírnevének tisztázójaként tisztelettel és megbecsüléssel őrizzük meg nevét. Kétségtelenül Pinzger érdeme, hogy gondosan összegyűjtve a Hell eredményeit ért támadások, rágalmak és a védelem dokumentumait, végleg helyreállította a 18. sz. jeles csillagászának hitelét.

Honterus a könyvespolcon

Lapunk 2005/7. számában részletesen foglalkoztunk már az erdélyi reformátor, Johannes Honterus életével. Mivel az akkori írásra több pozitív visszajelzés is érkezett, továbbá a Luther által a „magyarok apostolának” nevezett Honterus azon evangélikus személyiségek közé tartozik, akiknek a pályája iránt szélesebb körben is jelentõs érdeklõdés mutatkozik, az alábbiakban csokorba szedjük azokat a hazánkban, illetve Romániában kiadott könyveket, melyek a szász reformátor, humanista, iskolaszervezõ, nyomdász, földrajztudós és csillagász életmûvével foglalkoznak. Bibliográfiai tájékoztatónk megjelentetéséhez az szolgáltatja az apropót, hogy négyszázhetvenöt éve jelent meg az általa szerkesztett Dél-Erdély-térkép, mely – magyar szempontból – a legjelentõsebb természettudományos mûve.

Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében

   A Grácz- és Lipcsében megjelenő „Sirius” czímű csillagtani folyóirat ez évi junius 15-iki számában „Egy utas” „Két tönkrement csillagásztoronyról” a következő czikket közli:

Ki írta "Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében" című cikket?

A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája (http://csimabi.csillagaszat.hu) a következő bejegyzést tartalmazta a Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében című írás kapcsán:

Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 311.

Gothard Jenő bibliográfia - 2007

Gothard Jenő 1857. május 31-én született Herényben, amely ma Szombathely peremkerülete. A középiskolát Szombathelyen végezte a premontrei kanonokrend gimnáziumában, ahol tanára a kiváló matematikus-fizikus Kunc Adolf premontrei prépost volt.

Az iskolában töltött évekről Molnár Szaniszló 1928-ban így ír: „Mivel az intézménynek már abban az időben is gazdag fizikai és természetrajzi gyűjteményeit módjukban volt megismerni, annyira felbuzdultak hasonló gyűjtemény megteremtésére, hogy összes zsebpénzüket fizikai és természetrajzi tárgyak beszerzésére fordították. Mivel pedig a két testvér erősen kifejlett gépszerkesztő és mechanikus tehetség volt, képesek voltak arra is, hogy kis műhelyükben maguk is készíthessenek egyes eszközöket. Mintául az intézet fizikai szertárának darabjai szolgáltak, melyeket tanáruk Kunc Adolf… készséggel bocsátott rendelkezésükre. Dr. Kunc széles látókörével, mély tudományos képzettségével és szeretetre méltó modorával igen mély nyomokat hagyott a két ifjú lelkében.” Kunc egyénisége nemcsak Jenőt, hanem másfél évvel fiatalabb testvérét Sándort is magával ragadta.

Tittel halálakor

Image           Image

A költőóriás, Vörösmarty Mihály Tittel Pál (1784-1831) csillagásznak, az egri és a gellérthegyi csillagvizsgáló vezetőjének emlékére írt költeménye - a szerk.

Haynald Lajos és Fényi Gyula emlékhelyei Kalocsán és Hajóson

Képes összeállításunkban Haynald Lajos (1816-1891) bíboros érsek, amatőrcsillagász, a Haynald Obszervatórium alapítója, illetve Fényi Gyula (1845-1927) jezsuita csillagász, napészlelő, a Haynald Obszervatórium igazgatója emlékhelyeit járjuk körbe a Bács-Kiskun megyei Kalocsán és Hajóson

Image                                                      Image

Rudimentorum Cosmographiae

Honter János, latinosan Johannes Honterus, a magyarországi reformáció egyik legjelentősebb egyénisége. Az erdélyi szász hittérítő, humanista, iskolaszervező, nyomdász, földrajztudós és csillagász legjelentősebb természettudományos főműve a hazai földrajzi irodalom kezdetének is tekinthető Rudimenta Cosmographica. A több, mint száz kiadás mégért mű két fő fejezetre tagolódott: az egyik a csillagászatot, a másik a geográfiát tárgyalta. Első megjelenése 1530-ban Krakkóban volt, jelen szövegváltozat pedig az 1573-as kiadás alapján készült - a szerk.

Világraszóló magyarok - egy kiállítás képei

Elmentünk hát. Szombaton, mert akkor a családdal ingyen lehet belépni, és 12 óra után a környező utcákban sem kell parkolási díjat fizetni. Kaptunk egy-egy Álmok álmodói karórát is, amit a következő látogatáskor viselve már fél áron mehetünk be. Ugyanis alapesetben a napijegy ára 1000 Ft, diákoknak 500 Ft. Az egész kiállítás érdekes és felettébb hasznos, azonban most csak a csillagászattal kapcsolatos részről írok, mely a B épületben található.

Image

A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló története, avagy miért Mikulás a csillagász?

A feltett kérdésre, csak soraim zárásaként fogok választ adni. A címmel csak a Tisztelt Látogató figyelmét szeretném felkelteni, hogy végig olvassa ezt az alábbi pár sort, a csillagda történetéről.

A székesfehérvári csillagászati ismeretterjesztés, lassan ötven évre visszatekintő történetét, azt hiszem, hogy nehéz lenne a teljesség igényével, minden apró részletet taglalóan leírni. Ez nem is célom, megmaradok annál, hogy honnan indult és hogyan lett, a ma sokak által ismert, Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló.

Jókai csillagai (A 19. sz. csillagászati világképe a Fekete gyémántok alapján)

Sokan tartják számon Danté-t a középkori tudományok – köztük a csillagászat – egységes világképének összefoglalójaként. Köztudottak a Biblia csillagászati vonatkozásai, a csillagok kapcsán pedig ugyanúgy villannak fel irodalmunk művészi víziói – pl. Vajda: Az üstökös; Kosztolányi: Hajnali részegség stb. – mint amennyire az űrkutatás modern vívmányai, az űrkorszak legforradalmibb eredményei és napjaink kozmológiai elméletei.
Irodalmunk egyik gyöngyszeme, Jókai minden szempontból lenyűgöző regénye, a Fekete gyémántok azonban kissé talán háttérbe szorult e téma kiterjedt mezején, holott sokat elárul a 19. sz.-i csillagászati világképről, és ezáltal semmiképp sem hagyható figyelmen kívül.

Königsbergiek Esztergomban

Johannes Regiomontanus 1436-ban született a bajorországi Königsbergen. Az 1467–1471 közötti években Esztergomban is sokat munkálkodott. Így nem csoda Regiomontanus szép kultusza alakult ki (emlékülés szervezése, emléktábla készítés, utca elnevezése) és hogy Königsberg és Esztergom csillagászat-történészei között jó a kapcsolat. Némrég az esztergomiak fogadták „Királyhegyi János” földijeit.

Kováts-Martiny Gábor pozsonyi ismeretterjesztő emlékezete
Interjú Bartha Lajos csillagászattörténésszel

Image

 Lapunk az utóbbi időben már jó néhány, a közelebbi vagy távolabbi múltban működő természettudóst, tanárt mutatott be, olyanokat, akik valamiképpen kötődtek egyházunkhoz, és akiknek a munkássága ma kevéssé ismert, pedig érdemes az utókor figyelmére: Poprádi Ádámot, Schnitzler Jakabot, Thann Andrást, hogy csak néhány nevet említsünk. Közéjük sorolhatjuk a kétszázhuszonöt esztendeje született Kováts-Martiny Gábort is. Hogy ki volt ő, és miért tartja számon az utókor? Kérdéseinkre életrajzírója, munkásságának szakavatott kutatója, Bartha Lajos nyugalmazott könyvtárvezető, csillagászattörténész válaszolt.

Hogyan lettem amatőrcsillagász
Pár évvel ezelőtt készítettem egy albumot a Szakács család életéről. Amikor gondolkoztam azon, hogy milyen címet adjak az életünk történetének, azt találtam legjobbnak: Hogyan lettem tanító. Most azt írom le, hogyan is lettem amatőrcsillagász.

Könyvismertetés - Kulin György: Fénycsóva lobban

Könyves - Könyvek, 5. szám, 228 oldal + 29 képoldal, szerkesztette: Dr. Kulin Eszter és Bartha Lajos, kiadja: N. J. Pro Homine Alapítvány, Budapest-Újpest, 2001.

Emlékképek általános iskolai éveimből

(A következő írás Papp Évától, a Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének, Szakács Lászlónak egyik régi tanítványától származik. Nem csillagászatról vagy űrkutatásról lesz szó. Egyszerűen csak emberségről. Arról a sok szépről és jóról, amit a Tanár Úr, az amatőrcsillagász és meteorológiai-megfigyelő adott diákjainak. Ezen írás egyben születésnapi köszöntő is - gratulálunk Szakács Lászlónak 86. születésnapja alkalmából! - Rezsabek Nándor)

Csillagászati tapasztalataim a Szent István Gimnáziumban - a Haynald Obszervatórium mindennapjai

1998-ban azzal a céllal iratkoztam be a Szent István Gimnáziumba, hogy az ott lévő 30 cm-es Cassegrain-teleszkóppal majd megfigyeléseket fogok végezni. A gimnáziumban csillagászati szakkör indítását is megígérték - ez volt a másik szempont, hogy a gimnáziumban folytattam tanulmányaimat.

Időjóslás

  Amikor úgy ötven éve, az öreg szántóvető estefelé feltekintett az égen fénylő Holdra és a körülötte derengő opálos gyűrű láttán kijelentette, hogy: „hónap alighanem eső lösz!”, akkor barátaimmal kissé kétkedve hallgattuk szavait, ám másnapra – a detektoros rádióból hallottak ellenére – mindez valósággá vált. Később már az sem ért váratlanul, amikor a kora hajnali horgászat közben a tó feletti párából lassan előbukkant ladikjával az öreg halász, és közölte: „fiúk ma nagy meleg jő!”.

Image

Farkas István amatőrködése
1963 körül kezdődött a szerelem a csillagászattal. Ekkor 27 éves voltam. A könyvtárban találkoztam Kulin György 1958-as A távcső világával. Egyből beleszerettem. Először a távcső építése fogott meg, mert én olyan barkácsoló ember voltam, és addig el sem tudtam képzelni, hogy ilyen egyszerűen is lehet távcsövet építeni. Nekifogtam. Akkoriban lehetett kapni a honvédségtől leselejtezett 72/500-as lencsét. Csoda, milyen gyönyörű képet lehetett látni vele. Addig a világnak ez a csillagászati része ismeretlen volt számomra.
                                                                                                    
Image
Csiba Márton amatőrélete
1937-ben születtem. Amatőrként 1959-ben indultam. A 60-as években résztvettem a helyi szakkör alapításában amelynek később vezetője is voltam néhány éven át. Felépítettük a bemutató csillagdát az Uránia tervei alapján.
    
Image
Az 1595-ös rejtélyes csillag

Csillagászati jelenségek és történelmi események összekavarodásának egyik Imagelegjellegzetesebb 16. századi példája Illésházy István nádor1 és az ő írását felhasználó Vizkelety Tamás báró2 naplója, s a benne szereplő állítólagos új csillag. A följegyzésekben megemlítettek mind a ketten egy új égitestet, amelyet kapcsolatba hoztak Báthory Zsigmond Szinán nagyvezír elleni 1595-ös őszi hadjáratával a következőképpen:

„azonban ahol hiányzik az emberi segítség, ott kezdődik az isteni. Egy új csillag is láttatott vala az égen.”

A jól ismert antik toposz Quintus Curtius Rufus római történetíró Nagy Sándorról szóló munkájában is megtalálható. Itt az égitest Vespasianusra vonatkozik, mivel Curtius a római császárt tartotta feltűnő új csillagnak (novum sidus).3

Bartha Lajos

könyvtáros, csillagászattörténész (Budapest, 1933. november 29.)

Image

   Többnyire zavarba jövök, amikor újdonsült ismerőseim először kérdik meg, hogy mivel is foglalkozom. Ha az igazságnak megfelelően azt válaszolom, hogy a csillagászat – és valamelyest a térképészet – történetével, általában megbocsátó mosollyal, amolyan „nahát, ilyen is van” arckifejezéssel veszik tudomásul. A szókimondóbbak esetleg felteszik a kérdést, hogy mire jó ez nekünk? Meglehetősen hosszadalmas magyarázkodással járna elmondani, hogy például a középkorban, a csillagászat volt „a” tudomány, amelynek fejlődése jelentősen befolyásolt egy sereg másféle ismeretet, a filozófiától, a matematikán át a fémművesmesterségig; a modern fizika és a csillagászat haladása pedig elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Magyarázkodás helyet inkább azt válaszolom – ami ugyancsak igaz –, hogy könyvtárvezetőként mentem nyugdíjba.

Kaszás és a Sánta Kata

   Hideg téli estén bandukoltunk egy rokoni társasággal, amikor is a légkör párája már rég zúzmarává dermedve feküdt a tájon, és ezzel szabadjára engedte a szikrázó csillagok ragyogását. A tekintet ekkor akaratlanul a tündöklő vidéki égboltra tapadt, ahol csillagkörnyezetében szinte megfogható közelségbe került a derengő Tejút, és ez a látvány még a gyengén pityókás embert is áhítatra késztette (az anyját!).

A dunaújvárosi csillagász szakkör története

Nyugdíjas barátunk, Farkas István szavait idézve: „a dunaújvárosi csillagászati klub 1963-64-ben alakult munkásfiatalokból, akik könyvtári olvasólapokon nyomozták ki a hasonló érdeklődésű társaikat. A tagok többsége még csillagászati távcsövet sem látott, így az első 15 centiméter átmérőjű tükrös műszer nagy sikert aratott a klubtagok körében.”

További cikkek:
<< Első oldal < Előző oldal 1 2 Következő oldal > Utolsó oldal >>

Eredmények 1 - 150 / 224