Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Amatőrök, ismeretterjesztés Az amatőr csillagászati távcső
   

 

Az amatőr csillagászati távcső Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Csillagok Világa | 2009. március 13., péntek

   Az [Magyar Csillagászati] Egyesület eddigi munkájának egyik legnagyobb eredményeként könyveli el azt a tényt, hogy ma már igen számosan fel vannak szerelve csillagászati távcsővel, és még többen vannak, akik szorgalmasan dolgozgatnak a távcső szerelésén.

Image
A legegyszerűbb parallaktikus szerelés fából. (Album of Celestial Photographs-ból.) A deszka végén levő segédtükör prizmával helyettesítő.

   Sokszor kérdezik tőlünk tagtársaink, milyen anyagi áldozattal lehetne egy jó teljesítőképességű távcsövet szerezni. Igen nehéz a felelet. Igen tágak ugyanis a lehetőség határai. Eltekintve attól, hogy ma nincsen távcsőben behozatali lehetőség, vagy legalább is nem könnyű, soha ilyen olcsón nem lehetett vásárolni távcsövet, mint most. A folyóiratunkban hirdetett távcsövek ára messze alatta van azok tényleges értékének. A 6-7 cm átmérőjű refraktor ára ezelőtt 10 évvel is közel volt az ezer pengőhöz. Ma viszont az optikai cikkekben a szorzószám forintra átszámítva 4-5-szörös. Ennek ellenére a távcsöveket eladóik kb. ugyanannyi forintért kínálják, amennyi pengőben volt. A tácsővásárlók számára tehát most kínálkozik a legjobb vételi alkalom. (Talán felesleges említeni, hogy kényszereladásokról van szó.)

   A reflektor tekintetében pedig még nagyszerűbb lehetőségeket nyújt az Egyesület. Távcsőtükreink jól megfelelnek amatőrcélokra, s az ár oly kedvező, hogy kissé képletesen szólva "fillérekért" (persze sokezer fillérért) lehet távcsövet előállítani. A kivitel tekintetében igen tág lehetőségek vannak. Itt közlünk tagjaink számára egy rendkívül szellemes, de egyben igen egyszerű megoldást a parallaktikus szerelésű reflektorra nézve. Az valószínű, hogy egy lelkes amatőr nem áll meg ennél a megoldásnál. Az első próba azonban nagyon alkalmas arra, hogy tapasztalatokat szerezzünk a távcső mechanikai szerelésére nézve.

   A közölt képet vizsgálgatva azt látjuk, hogy a hozzá szükséges faanyag nem kerülhet többe néhány forintnál.

   A közölt megoldás talán jó arra, hogy a szerelés elvével megismerkedjünk. Nagy öröm egy egészen kezdő amatőrnek, ha sok vesződséggel legalább egy ilyet összeállíthat, hiszen végeredményben ugyanazt lehet vele látni, mint egy kb. 1000-1500 forintért készített távcsővel.

   Ugyanazt, de sokkal nehezebben és körülményesebben. Éppen ez az a kérdés, amellyel kapcsolatban néhány gondolatot szeretnék közölni.

   Legtöbb amatőrünk nem rendelkezik sok pénzzel. Nem áldozhat annyit csillagászkodási szenvedélyének, amennyit szeretne. Az egyszerű szerelésű távcső is sok örömet okozhat neki, de hamarosan túnőnek rajta igényei.

   Egyik legkellemetlenebb tulajdonsága a primitív szerelésű távcsöveknek az, hogy igen körülményes a kezelése. Egy másik pedig az, hogy a távcső folyton rezeg. Néha oly kitartóan, hogy mire a remegés megszűnnék, már régen kiment a beállított égitest a látómezőből.

   Az egyik leghasznosabb tanácsunk tehát az, hogy a távcső építésénél a masszív, rezgésmentes megoldásra törekedjünk. Megfelelő vastagságú és lehetőleg rövid tengelyeket alkamazzunk. Nem kerül semmivel többe, ha a szokásos azimutális szerelés helyett a parallaktikus megoldást választjuk. Ez utóbbinak viszont igen nagy előnye az, hogy az égitestek követését egyetlen tengely körüli mozgatással elérjük. Megfigyeléskor, amikor már beállítottuk az égitestet, a deklináció tengelyt rögzítjük, az óratengelyt viszont szabadon hagyjuk, s a távcsövet könnyen mozgathatjuk megfigyelés alatt az égitest után. Keresőtávcsövet kisméretű reflektorra is ajánlatos szerelni. Erre a célra megfelelő, 20-25 cm gyújtótávolságú lencsét nem nehéz szerezni. Okulárnak hozzá megfelel akármilyen használt optikai műszer okulárja.

Image
A parallaktikus szerelés vázlata. A reflektor csövén keresőtávcső és okulár. A távcsőhöz csatlakozik a deklinációs tengely, végén ellensúllyal. A szorítócsavarok a tengelyeket rögzítik a beállítás után. A két talpcsavar (valóságban legalább három), az oszlopokhoz erősíti a fejet. A tengely hossza a rajzon túlméretezett.

   A közölt rajz a parallaktikus szerelés egyik módját ábrázolja. A ferde tengely hajlását úgy kell megválasztani, hogy az egyenlő legyen a földrajzi szélességgel. A képen csupán a műszer fejrészét közljük, ami az állványzatra csavarozandó. Amennyiben reflektort szerelünk a fejre, úgy az állvány alacsony legyen, úgy, hogy az okulárt állva elérhessük. Refraktor esetén természetesen hosszabb állvány ajánlatos, mert különben a zenit tájékán kényelmetlen a távcső alá feküdve észlelni.

   Az ellensúlyt úgy kell megválasztani, hogy pontosan kiegyensúlyozza a távcsövet. Az egyensúlyozás általában az egész szerelésnél igen fontos követelmény.

   Az óratengely tartó rész lehetőleg vastag, hajlított vagy öntött anyagból legyen. A tengely lehet esetleg cső is.

   Az amatőrök sokszor igen eredeti megoldást találnak, amikor lehetőségeikhez mérten saját maguk készítik távcsövüket. Az a célunk, hogy az így talált megoldásokat közkincsé tegyük. Igyekszünk minden számunkban ismertetést adni amatőrmegoldásokról, ezért ezúton is kérjük tagjainkat, juttassák el rajzban vagy fényképen távcsövük szerelésének megoldását.

   Mivel valószínűleg mind tagtartársunknak az a célja, hogy egyszer óragéppel működő távcsöve legyen, a távcsőismeretre vonatkozó ismereteket folyamatosan közöljük a jövőben.

A Csillagok Világa 1948/2. számában megjelent cikk internetes változata

A rovat további cikkei