Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Amatőrök, ismeretterjesztés A Könyves Kálmán Gimnázium távcsöve
   

 

A Könyves Kálmán Gimnázium távcsöve Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Orgoványi János | 2011. január 26., szerda

A gimnázium Igazgatósága 1950 júniusában felkért egy csillagászati távcső megtervezésére. Mivel az iskola a szükséges pénzösszeggel nem rendelkezett, olyan anyagokat kellett felkutatni, melyek olcsón beszerezhetők. Néhány lelkes diákkal - kézikocsit húzva - jártuk végig a Váci úti ócskavas telepeket és szedtük össze a szükséges anyagokat.

Image

A közben elkészült műhelyrajzok alapján az újpesti Fémipari Technikumban munkálták meg az alkatrészeket. A különleges formájú, vasbetonból készült távcsőoszlopot az iskola folyosóján öntöttük formába. Az alkatrészek festése és a távcső összeszerelése a tanári szobában történt. A távcső elkészült, és egyelőre a tanári szobában várta, hogy egy alkalmas helyen felállítva üzembe vegyék.

Az újpesti Tanács 1953-ban 90 000 Ft-ot szavazott meg az iskola tetején építendő tetőterasz költségeire, melyen egy fabódéban lett volna elhelyezve a távcső. Ezt a megoldást nem tartottam megfelelőnek, ezért egy 4 m átmérőjű, fémszerkezetű kupolát terveztem. A tervrajzok bemutatása után a kupolás megoldást választotta a gimnázium igazgatósága. Ennek megfelelően készültek el a végleges tervek.

Image

A tetőtérben szakköri előadóterem, fotólaboratórium és szertári fülke kapott helyet Az építkezés megindult, és most már gondoskodni kellett arról is, hogy a kupola vasszerkezeti részei a munkák befejezéséig elkészüljenek és felszerelhetők legyenek. Szabó László gimnáziumi igazgatóval felkerestük a MÁV Landler Jenő Járműjavító Vállalat vezetőjét, aki készségesen vállalta az ügy patronálását, és engedélyt adott, hogy a tanoncműhely az átadott rajzok alapján a kupola vasszerkezeti részeit elkészítse. Az építkezés 1954 őszén befejeződött, a kupola vasszerkezete is elkészült.

Image

Igen nagy és veszélyes munka volt a kupola súlyos szerkezeti részeinek felszállítása a teraszra, négy emelet magasra. Ezt egy csigasor és egy csapat diák segítségével oldottuk meg. A 200 méteres horgonykötelet a hajógyártól kaptuk kölcsön. 1955 májusában megkezdtük a kupola összeszerelését. A hegesztő dinamó és a szükséges erősségű áram megszerzése is elég gondot adott, ebben a BSZKRT segített. A kupola szerelésénél Dienes László kémia és rajztanár, Zsombok Zoltán IV. oszt. tanuló és a Landler Jenő Járműjavító egy kiküldött hegesztőnője voltak szorgalmas segítőtársaim. A váz összeállítása, a burkolólemezek kiszabása és felhegesztése sok száz munkaórát emésztett fel. Augusztus végére a kupola kívül-belül befestve készen állt.

Image

A következő munka a távcső felszállítása és összeszerelése volt. A 3 mázsás betonoszlop ismét próbára tette erőnket, nem volt könnyű a szűk lépcsőn felvinni a teraszra. Elkészült a szép csillagvizsgáló, mely közép-európai viszonylatban is jelentős méretű volt, Magyarországon pedig a második legnagyobb távcső kapott benne helyet.

1956. június 24-én a gimnázium 50 éves évfordulóján rendezett ünnepélyen az iskola igazgatója ismertette a csillagvizsgáló elkészítésének történetét, és a vendégeknek bemutatta a távcsövet és a kupolát.

1956 novemberében, a forradalom idején, az iskola és vele együtt a kupola, valamint a távcső is megsérült, használhatatlanná vált. A kupola és távcső hitelfedezet hiányában évekig várt a helyreállításra. 1958 szeptemberében levélben fordultam a Népszabadság szerkesztőségéhez és a Központi Pártbizottsághoz a kupola és a távcső helyreállítása és üzembe helyezése ügyében. A IV. kerületi Tanács oktatási osztályának megbízásából 1960. április l-jén elkészítettem a kupola és a távcső helyreállításának költségtervezetét. Ennek alapján 1961-62-ben az Uránia Csillagvizsgáló műhelyében elvégeztem a távcső helyreállítási és átalakítási munkáit. 1962 októberére felszerelték a kupolában az újjáépített távcsövet.

Orgoványi János (1909-1984) visszaemlékezése az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium távcsövének és kupolájának készítéséről.

A Meteor 2002/5. számában megjelent cikk internetes változata 

A rovat további cikkei