Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Amatőrök, ismeretterjesztés A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története
   

 

A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Keszthelyi Sándor - Sragner Márta | 2005. március 17., csütörtök

Előszó

Épült egy épület, Pécs belvárosa felett, a hegy oldalában, a hegyvonulatra felkapaszkodó meredek utcában. Építése jól látszott a város nagy részéből nézve. Szokatlan formája, tornya, teraszai, fehérre festett betonfalai és üvegfelületei már eleve különleges épületre utaltak. Sőt két oldalán egy-egy nagyméretű fémkupola is csillogott. Az egyik éjjelente kinyílt, és ide-oda forgott. A másik kupola állandóan zárva maradt. Vajon milyen titkok rejtőzhettek a kupolák alatt?

A planetárium alapkövének letétele, 1973. augusztus 20-án.

Pécs város lakosai nem voltak restek, gyakorta fellátogattak a meredek hegyoldalra, meglesni a titkokat. Egy különös világ tárult szemük elé. Nyári napsütéskor láthatták a tél fagyos egének fénylő csillagait, vagy elutazhattak a Dél-keresztje alá. Percek alatt napok, évek múltak el, olyan gyorsan forgott a Világmindenség körülöttük.

Este, ha tiszta volt az ég, nézhették a valódi csillagokat, de a forgó kupola alatti teleszkópokkal, sokkal több csillagot láthattak. Ami lentről a városból fénylő csillagnak tűnt, arról itt kiderült, hogy egy közeli bolygó, tele érdekes felszíni részletekkel.

A planetárium alapkövének letétele,1973. augusztus 20-án.

A város lakói megismerték, megszerették ezt az épületet. A gyerekek csodálkoztak, a diákok tanultak, a felnőttek meghatódtak, amikor belenéztek a műszerekbe és feltárultak a Természet titkai. Ez az épület a pécsi planetárium volt. Ez volt a csillagászat fellegvára. Ennek a történetét vázoljuk most fel időrendben, pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen.

Pécsett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete által létrehozott planetárium történetét követjük tervezésétől máig. Ezt a létesítményt a hivatalos iratok a "Mecseki Természettudományi Stúdió" névvel tüntetik fel, utalva a természettudományos ismeretterjesztés sokoldalú bázisára. Ennek csak az egyik része lett volna a planetárium, annak első ütemű megépítését követték volna továbbiak. A valóságban csak a csillagászat tudományának ismeretterjesztését szolgáló planetárium (és a bemutató csillagvizsgáló) épült meg, a további ütemek megvalósulására már nem került sor. Ezért a Mecseki Természettudományi Stúdió története azonos a planetárium történetével, így jogosan említjük a "planetárium" szóval rövidítve az egész intézményt. A város lakossága is csak planetáriumként emlegette és zárta szívébe.

A planetárium általános ismertetése

Mi is az a planetárium? Lényegében a mozi egy különleges fajtája. A "vetítőgép" egy kör alaprajzú terem közepén álló forgatható, bonyolult vetítőberendezés. A "mozivászon" fehér felülete nem téglalap alakú, hanem egy fölénk boruló félgömb alakú kupola, amely a nappal vagy az éjszaka felettünk látszó égbolt látványával azonos hatást kelt. A fény lassú kihunyása a "mozielőadás" kezdetét jelenti, de 5-10 perc is eltelik, amikorra a szem megszokja a sötétet, és teljesen kitárul előtte a csillagvilág szépsége. A vetített "film" itt maga a csillagos égbolt, azaz a szabad szemmel látható körülbelül 5.100 csillag. Pontosan ugyanolyan elrendezésben, ahogyan a csillagokat és a csillagképeket tiszta, sötét, vidéki ég alatt láthatjuk. A csillagok, a Nap, a Hold, a szabadszemes bolygók, a Tejút összes látszólagos égi mozgását láthatjuk. Az ég illúziója csaknem tökéletes, bár a néző 2-5 méterre ül a csillagoktól, mégis úgy látja, mintha azok a végtelen messzeségből világítanának felé.

A csillagos eget 32 ikozaéderből nyert síklap építi fel. A csillaglemezek 0,015 mm vastag rézfóliák, amelyeken át villamos izzó fénye világítja a csillagokat. A fényes csillagok nagyobb fénykarikák, a közepesek kisebbek, de még a leghalványabb csillagok is 1 mm átmérőjű kört képeznek le a kupola falán. A mesterséges égbolton a csillagok helyzete, fényessége teljesen valósághű, megfelel a csillagos ég valódi látványának. Az ég forgása motorikus, melynek sebessége kézzel szabályozható. A bolygók helyzete kézzel állítható, a Hold fázisai változtathatók, különböző égi köröket, skálákat vetíthetünk az égre előadás közben. Így egy planetáriumban nappal is, felhős időben is gyönyörködhetünk olyan csillagos égben, amilyent a nagyrészt városban lakó, fényektől zavart lakosok már nem élvezhetnek. A csillagos ég és az égitestek mozgásának látványa alkalmas oktatásra, tudományos, művészi, történelmi ismeretek terjesztésére. Kiegészíthető az élőszó, a vetített képek, a zene és a különböző hanghatások eszközeivel, így élvezetes, sokoldalú előadások tarthatók a planetárium "mű-ege" alatt. A székében ülő néző elutazhat az északi sarkig, vagy az egyenlítő ege alá. Utazhat az időben és megnézheti több tízezer évvel korábbi vagy későbbi égboltok látványát.

A planetáriumi műszer budapesti időszaka

Ezen az elven alapuló planetárium a világon elsőként, Münchenben épült 1923-ban, azt 1925-től látogathatta a nagyközönség. A MEDIUM típusú kisplanetáriumokat 1938-ban kezdték kifejleszteni és 1943-ra világszerte elterjedtek. Magyarországra már akkor megrendeltek egy nagy, kétgömbös Zeiss UNIVERSAL-II típusú készüléket, de az 1944-es leszállításkor a háborús események során nyomtalanul elveszett.

1961-ben került hazánk földjére a mai planetáriumi műszer eleinte Budapestre, és csak 1975 óta áll végleges helyén Pécsett. Pontosan ilyen műszerrel működő planetáriumot a világ 33 országa körülbelül 200 városában építettek. A más típusú, és a nagyobb planetáriumok száma pedig több ezerre tehető.

Az ország legelső planetáriumának története Jénában kezdődött és Budapesten folytatódott. A kisplanetárium egy-csillaggömbös MEDIUM típusú ZKP-1 típusú műszerét az NDK-beli jénai Carl Zeiss cégtől 1959 körül rendelte meg a Művelődésügyi Minisztérium. Először 1961-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be, nagy sikerrel. Kulin György közbenjárására, hosszas tárgyalások után itt maradt, majd a főváros birtokába került.

A Vidám Parkban nyert ideiglenes elhelyezést, az egykori (és a háború idején megrongálódott) panoptikum épületében, egy 6 méter átmérőjű kupola alatt. Bartha Lajos indította meg 1962. január 16-tól a kisplanetárium működését, majd több éven át Gauser Károly lett gondos kezelője. Előadó volt még Aczél Etelka, Aczél Ildikó, Bolezsny Emerid, Licskó Ildikó, Schalk Gyula, Sinka József. Már az első évben 1.900 előadáson 56.000 látogatója volt.

Anyagi okok miatt a műszer nem kapott végleges elhelyezést, a Vidám Park pedig nem volt alkalmas az üzemeltetésére. 15.600 előadás megtartása után 1968-ben a műszert leszerelték, és ládákba csomagolva raktározták. A TIT budapesti központja, időközben 1966-ban már megrendelt a jénai Zeiss Művektől egy új két-csillaggömbös Zeiss UNIVERSAL-VI-os planetárium-műszert, amelyet 1969-ben Budapestre szállítottak. 1972-ben megkezdték a budapesti planetárium népligeti épületének tervezését.

A pécsi planetárium tervezése és építése

Hazánk első planetáriumi vetítőműszere - a budapesti ideiglenes működés után - Pécsre került. Állandó elhelyezésére elsőként az országban itt épült planetárium-épület. Pécs földrajzi elhelyezkedéséből természetes helyszínül adódott a város fölé magasodó Mecsek déli lejtője. Itt a Szőlő utca egyik telkét jelölték ki. Ezt a hegyoldalt a város sok pontjáról lehet látni. Innen szép a panoráma a városra, a Baranyai-dombvidékre, a Villányi-hegységre, sőt jó időben a Dráván túli hegyekre is. Egy későbbre tervezett csillagvizsgálónak is megfelelő elhelyezést adott a terület.

Üzenet az utókornak: az alapkőben elhelyezett alapító okmány részlete, 1973. augusztus 20.-án.

A legelső tervekben és hírekben még a keletebbre álló Havi-hegy is felmerült a planetárium helyeként. 1971-ben a végleges döntés megszületett és újságcikkek sora adta hírül, hogy Pécsett, a Szőlő utcában, a Fenyves szálló alatti telken - a belváros feletti dombháton - épül meg az ország első planetáriuma.

Épül a pécsi planetárium. 1974.

A terv szerint a Mecseki Természettudományi Stúdió első üteme az ismeretterjesztést szolgáló planetárium, kiegészítve előadóteremmel, irodákkal, szakköri helyiségekkel, kiállító teremmel, könyvtárral, fotólaborral, az udvarban csillagvizsgálóval. A második ütemben a természettudományokat szolgáló további épületrészek következnek: akvárium, terrárium, pálmakert, botanikus kert, laboratóriumok, bemutató és kísérletező termek. A TIT tíz természettudományos szakosztályának kívántak itt helyet és működési feltételeket biztosítani.

A délkeleti terasz betonozása. 1974.

A Szőlő u. 65. számú telekre a többszintes épület terveit Kovács Antal pécsi építészmérnök (Baranya megyei Beruházási Vállalat) készítette, az építtető TIT Baranya megyei Szervezetének igényeit figyelembe véve. Az építkezés anyagi hátterét, több szerv: a TIT Országos Központja, a Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa és a KISZ Baranya Megyei Bizottsága biztosította. A kivitelezést a Mecseki Szénbánya Vállalat Építési Üzeme vállalta (Szabó János építésvezető közreműködésével), de már előre igényelve a helyi üzemek, vállalatok, társadalmi szervezetek támogatását. 1971 nyarán a tervek elkészültek. A planetáriumi vetítőműszer Budapestről már 1971 végén Pécsre érkezett, egyelőre a TIT székházában raktározták. A műszer értékét már akkor több millió forintra becsülték. A tervezett csillagvizsgálóhoz a 40 centiméteres tükörátmérőjű távcsövet már ekkor készíteni kezdték a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban.

A legfelső toronyszoba zsaluzása. Jobbra a planetárium kupolájának vasalási váza. 1974.

A lépcsőház betonozási munkái. 1974.

Folytak a tervezések, egyeztetések, tárgyalások két éven át. Az épület alapkövének letételére 1973. augusztus 20-án került sor. Az alapkövet Vonsik Gyula a TIT főtitkára és Wieder Béla Pécs tanácselnöke tette le. Egy fémhengerbe helyezték az alapító levelet, egyes műszaki rajzokat, a közreműködő vezetők neveinek sorát, az ország fontosabb statisztikai adatait, az aznapi újságokat, és az akkor használatos magyarországi fémpénzeket. A hengert cinnel lezárták, és az alaptestbe betonozták.

Az építkezés 1974 tavaszán kezdődött meg. Az év végére a helyszíni betonozási munkákkal kialakult az épület szerkezete, teraszos, tornyos különleges alakja és már állt az épület legmagasabb pontján a periszkóp-szoba (amely az egri csillagvizsgálóban lévő társához hasonlóan a város panorámaképét vetítette volna a közönségnek). 1975 augusztusában a 6 méter belső átmérőjű planetárium kupoláját is megépítették.

Építészetileg az épület elkészült, a műszaki átadás-átvétel 1975. augusztus 30-án megtörtént. Újsághírek sorban adtak hírt az építkezésről és a berendezéséről. Az építés teljes költsége: "mintegy hatmillió forint" volt. 1975. október elején helyére került a vetítőműszer is, a korabeli források szerint a műszer önmagában "másfél millió forint" értékű volt. Egyes alkatrészek pótlásában és a pontos beállításban a Zeiss cég szakemberei helyszíni segítséget adtak. A planetárium belső terét 50 ülőhelyesre építették.

Felavatják a pécsi planetáriumot

A hazai első állandó planetárium ünnepélyes avatása 1975. november 30-án volt. Az avató ünnepséget Lissák Kálmán akadémikus a TIT megyei elnöke nyitotta meg. Avató beszédet (amint két évvel azelőtt) Vonsik Gyula a TIT főtitkára, és Wieder Béla Pécs tanácselnöke tartotta. Megjelentek az épület megvalósításában közreműködő szervek, intézmények képviselői és a közművelődési szakemberek. Schalk Gyula bemutató előadást tartott "A planetárium közművelődési és közoktatási szerepe" címmel.

Felépült a planetárium épülete. Légi felvétel, 1976-ból.

Právicz Lajost a TIT Baranya megyei titkárát a Mecseki Természettudományi Stúdió és Planetárium létesítése ügyében kifejtett fáradozásáért Pécs város emlékplakettjével tüntették ki. Sokat segített még Budapestről Kulin György és Schalk Gyula, Pécsről Balázsy László, Kemenes László és Tóth László.

Az elkészült planetárium kupolája és épülete, észak felől. 1977.

A planetárium működése már 1975 decemberében megkezdődött. Ettől kezdve itt dolgozhattak a munkatársak, megindulhatott az ismeretterjesztő munka, és a pécsi amatőrcsillagászok tevékenységének állandó helyszíne lett a planetárium épülete.

Az épület és a kupola észak felöl. Vonsik Gyula könyvének címlapjáról.

Az 1975. évi Csillagászati Hét előadássorozatát már az új létesítményben tartották meg:


December 8. Tóth László: A Viking program.
December 9. Simon Ernő: Néhány bolygótestvérünk kutatásának eredményei
December 10. Kemenes Lászlóné: Mit tudunk és mit nem a Jupiterről?
December 11. Balázsy László: A Világegyetem hangja. A rádiócsillagászat legújabb eredményei
December 12. Görcs László: A magyar csillagászat 30 éve.

A TIT által fenntartott intézmény első igazgatója Kert László lett. Szakmai vezetőjévé Kemenes Lászlónét nevezték ki. A Szentlőrincről Pécsre került népművelő, hosszabb ideje foglalkozott már csillagászattal és nagy lelkesedéssel alakította ki a planetárium műsorrendjét, az előadások menetét.

A kész épület déli irányból nézve. 1977.

Megindult a város és a megye iskoláiból az osztályok sora az előadásokra. Főként az általános iskolák 7-8-ik osztályosaira és a középiskolásokra számítottak, de jöttek az előadásokra kisebbek, még óvodás korúak is. A főiskolai és egyetemi hallgatók, a felnőttek egyénileg vagy csoportosan érkeztek az előadásokra. Az ország más részéből Pécsre kiránduló tanulók is beiktatták a planetáriumi előadást programjukba. Ezeknek a kirándulóknak a TIT, 1-2-3 napos városnéző programot szervezett, amelynek része volt a planetárium-látogatás, a városi panoráma megtekintése, távcsövezés, dia- és filmvetítés. Üzemekből is jöttek csoportos érdeklődők.

A planetárium fénykora

Az első évben 20.000 látogatója volt az intézménynek. Ezért naponta több előadást is tartottak, igény szerint. Az 1976-os év során 504 alkalommal volt műsoros előadás. A budapesti csillagászok és ismeretterjesztők (Ponori Thewrewk Aurél, Sajó Péter, Schalk Gyula) 1976-ban többször Pécsre látogattak, és szakmai tanácsokkal segítették a kisplanetárium beindítását.

A vetítőberendezés szerkezetének rajza 

1976-ban országos rendezvényt tartottak a planetáriumban "A világnézeti nevelés követelménye és lehetőségei a természettudományos ismeretek terjesztésében" címmel.

A csillagvizsgáló még nem épült meg (a lépcsőház legfelső részén lévő periszkóp-szobába tervezett nagy távcsövet szerencsére nem helyezték el), ezért 1976-tól a planetárium teraszaira kivitt hordozható távcsövekkel folytak a bemutatások és a megfigyelések. A TIT 16 centiméter tükörátmérőjű Newton-távcsövével, egy másik 12,5 centiméteres tükrös távcsövével, két automata panoráma-távcsővel, hetente háromszor volt bemutatás. Nappal napfoltokat figyeltek, az éjszakai égen a változócsillagokat észlelték vagy fényképeztek. A csillagászati fotókat az épület jól felszerelt fotólaborjában elő is hívhatták.

A vetítőberendezés alkatrészeinek jegyzéke.

A planetáriumban az amatőrcsillagászok csillagászati szakkörökbe tömörültek. Megfigyeléseket végeztek, kiselőadásokat tartottak. A szakköri foglalkozásokat minden hétfőn este megtartották. Az ifjabb korosztály tagjai (általános iskola 6-8 osztályosai) is csillagászati baráti kört alkottak és rendszeresen szakkört tartottak. A szakköröket az évek során Kemenes Lászlóné, Simon Ernő, Balázsy László, Tóth László, később Keszthelyi Sándor vezette. Külön távcsőépítő és fotós szakkörök is működtek.

Előadás a planetáriumban. Jobbra az előadó: Schalk Gyula. 1976.Az 1976. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban rendezte:
Október 25. Ponori Thewrewk Aurél: Az ősember csillagászata.
Október 26. Simon Ernő: Mars-kutatás Viking szondákkal.
Október 27. Szécsényi-Nagy Gábor: Tejútrendszerünk és rokonai.
Október 28. Gánti Tibor: Az anyag életté szerveződése a Marson.
Október 29. Schalk Gyula: Élet és intelligencia az Univerzumban.

  

A rendezvény alkalmával kiállítást állított össze a csillagászati szakosztály, melyen régi csillagászati műszereket, berendezéseket, a távcsőkészítés eszközeit, módszereit, amatőr távcsöveket, csillagászati műhelyberendezést és szakkönyveket mutattak be. A Csillagászati Hétnek és a kiállításnak óriási látogatottsága volt.

  A planetáriumtól délre (a képen balra) megépült a bemutató csillagvizsgáló is. Fotó: Tóth László, 1981.

1977. április 18-án előadói konferenciát szervezett a csillagászati szakosztály "A Föld-típusú bolygók" címmel.

Akkoriban épült meg Budapesten, a Népligetben, az ország sorrendben második (de méretében nagyobb: 23 méteres kupola-átmérőjű, 390 főt befogadó, többet mutató) planetáriuma. Azt 1977. augusztus 17-én avatták fel, és szeptembertől megkezdte működését. Ám míg Budapest sok száz látnivalója között elveszik egy hasonló jellegű intézmény, itt Pécsett a planetárium a kirándulók által keresett, népszerű nevezetesség lett. Pécsett 1975. december és 1977. december között 1.000 előadáson 40.000 látogató fordult meg.

Az új csillagvizsgálóba látogató esztergomi csillagászok. Fotó: Mécs Miklós, 1982.

Többféle témakörben készítettek planetáriumi műsorokat. Igazodtak az évszakokhoz, a csillagászati eseményekhez, a hallgatóság összetételéhez és kívánságaihoz. Az előadásokat diavetítéssel, az előadóban filmvetítéssel, a teraszokon távcsöves bemutatásokkal fűszerezték. Az előadások címei: "Csillagképek és mitológia", "Évszakok váltakozása", "Helyünk a Világegyetemben", "Idegen égboltok alatt", "A Nap családja", "Sorsunk és a csillagok", "Betlehemi csillag", "Csillagok és bolygók", "A magyarok ősi csillagos ege".

1977. szeptember 19-én, előadói konferenciát tartott a szakosztály "20 éves az űrkutatás" címmel. Szervezője Tóth László a csillagászati és űrkutatási szakosztály elnöke volt.

Az 1977. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta:

Október 17. Szüle Dénes: Űrkutatás az emberiség szolgálatában.
Október 18. Tihanyi László: És mégis meddig látunk?
Október 19. Kaszab András: 20 év a Föld megismerésében
Október 20. Szentesi György: Az űrtechnika általános kérdései.
Október 21. Márki-Zay Lajos: Életünk és a Nap.

A rendezvénnyel egy időben, a planetáriumban kiállítást rendeztek "Az űrkutatás 20 esztendeje" címmel.

1977-ben a planetáriumi műszerrel összesen 350 előadást tartottak, 11.100 résztvevőnek.

1978. szeptember 16-án teljes holdfogyatkozást figyelhettek Pécsről 18 óra 20 perctől 21 óra 48 percig a csillagászat iránt érdeklődők. A tiszta égbolton látszó látványos jelenséget nagy tömeg követte távcsövekkel. A planetárium amatőrcsillagászai (Gombos Gábor, Kóbor József, Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás és mások), akkor már országosan számon tartott napfolt, bolygó és változócsillag megfigyeléseket is végeztek.

Az 1978. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban rendezte:
Október 2. Gazda István: Régmúlt idők csillagászata (A ma asztronómiájának előzményei)
Október 3. Szentesi György: Szaljut-6 -űrállomás-űrtechnika.
Október 4. Szécsényi-Nagy Gábor: Egyre messzebbre, egyre pontosabban.
Október 5. Fejes István: A legtávolabbi égitestek: a kvazárok.
Október 6. Zombori Ottó: Csillagászat az űrkutatás korszakában.

Az esztergomi csillagász szakkör tagjai a planetáriumba látogatnak. Fotó: Mécs Miklós, 1982.

Valamennyi előadás előtt planetáriumi vetítés tartottak. Az előadáscímek: "A Naprendszer", "Idegen égboltok alatt", "Csillagképek és mitológia", "Az évszakok váltakozása", "Helyünk a Világegyetemben". A rendezvények időszakában "A csillagok világa" című kiállítást is megtekinthették a látogatók.

1978-ben 359 előadást tartottak 13.042 főnek. A planetáriumi előadásokban Kemenes Lászlóné segítségére ezekben az években nagyrészt Tóth László volt, de előadott még Simon Ernő is. Később Gombos Gábor és Szőke Balázs fiatalabb előadóként bekapcsolódott, esetenként Kóbor József és Mihály Sándor is segített.

Az 1979. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta meg:
Október 23. Gazda István: Mi lett volna, ha...?
Október 24. Horváth András: A bolygókutatás legújabb eredményei.
Október 27. Zombori Ottó: Űrkutatás és emberiség.
Október 29. Marik Miklós: A Nap földi hatásai.
Október 31. Balázs Béla: Ember és Világegyetem.

1979-ben összesen 311 előadást tartottak 12.326 főnek. A planetáriumi előadások iránti igény már a napi egy előadásra csökkent. Az év során 35 távcsöves bemutatáson 1.000 fő vett részt.

Az ötéves évforduló évében, 1980. július 24. és 30. között Pécsett szervezték meg a "Baráti államok kisplanetárium vezetőinek találkozóját" a pécsi Népek Barátsága elnevezésű nyári egyetem rendezvényeinek sorában. Több ország hasonló planetáriumának vezetői és szakemberei először találkoztak ilyen módon, eljöttek a pécsi planetáriumba és egy héten keresztül folytattak eszmecserét az ismeretterjesztés kérdéseiről. A találkozó alaptémája a kisplanetáriumok szerepe az iskolai oktatásban volt. NDK-beli, bolgár és magyar résztvevők voltak itt, és a rendezvényről nagy elismeréssel nyilatkoztak. A főbb előadók és előadások:
Schalk Gyula: Az első magyar kisplanetárium története.
Göőz Lajos: A planetárium szerepe a csillagászati földrajz oktatásában.
Csaba György: Az iskolai csillagászati tananyag planetáriumi szemléltetése.
Schalk Gyula: A művészetek szerepe a planetáriumi előadásokban.
Zombori Ottó: A Csillagászat Baráti Köre és a szakkörök helye a csillagászati ismeretterjesztésben.
Kemenes Lászlóné: A pécsi kisplanetárium bemutatása.

Az első "Nemzetközi kisplanetárium találkozó" résztvevői az utolsó napon, július 30-án a budapesti planetáriumban is látogatást tettek.

Az 1980. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban rendezte. Mivel ekkor volt a Természettudományi Stúdió ötéves, a szokásos egyhetes helyett, novemberben egy hónapon át tartó előadássorozatot szervezett a csillagászati szakosztály, a többi természettudományos szakosztállyal együttműködve. A Csillagászati Hónap szinte kivétel nélkül minden napjára jutott rendezvény: planetáriumi előadás, filmvetítés, gyermekprogram, kiállítás, távcsöves bemutató, kötetlen beszélgetés, szakköri foglalkozás vagy országos hírű előadók által megtartott előadás. A rendezvénysorozat 80 %-ban csillagászati vonatkozású volt.
November 10. Göőz Lajos: A bolygókutatás újabb eredményei.
November 14. Paál György: Meddig tágul az Univerzum?
November 17. Gesztesi Albert: Hazánk a világűrből.
November 21. Szűcs József: Paks a modern tűzgyújtás küszöbén.
November 25. Dojcsák Győző: Tahiti csillagai.

A Bemutató Csillagvizsgáló építése

1980. végén elkészült az új csillagvizsgáló és a nagy távcső is. A Szőlő utcai telken, a planetárium épületétől külön, kissé délre tervezték a kupolás csillagvizsgálót. A tervek 1979-ben készültek. Az épület alapozása 1979 végén megkezdődött. Ennek betonalapját és szerkezetét 1980 elején építették meg.

A csillagvizsgáló legnagyobb műszere: a 40 cm átmérőjű tükrös távcső. Fotó: Halmi Gábor, 1989.

A hatalmas (5 méter átmérőjű, három és fél tonna súlyú) fémkupolát Baranya megye északi részén, a Mecseken túl fekvő Mágocson, az ottani MEZŐGÉP gyáregységében gyártották le. Amikor elkészült, a Mecsek kanyargós útjain szállították Pécsre 1980. augusztus 6-ára virradó éjszaka. Daruval tervezték a helyére emelni. A szállítóeszközzel azonban nem tudtak a szűk és meredek utcába behajtani, így távolabb álltak meg és helikopterrel emelték a kupolát helyére. Később ez is fényes fémlemezborítást kapott.

A csillagvizsgáló legnagyobb műszere: a 40 cm átmérőjű tükrös távcső. Fotó: Mizser Attila, 1992.

Már a 40 centiméter átmérőjű főtükörrel felszerelt, Nasmyth- és Newton-rendszerű távcső is Pécsre került. A tükröt a budapesti Urániában csiszolták. Ez akkor az ország egyik legnagyobb csillagászati műszerei közé tartozott. A főtükör 250 centiméter fókuszú volt, de négyszeres nyújtással ezt 1.000 centiméter (azaz 10 méter!) hosszúra nyújthatták a Nasmyth-szerelésben.

A távcső mechanikája Tiszapalkonyán (Leninvárosban) készült 1975 körül, évekig a budapesti Uránia lépcsőházában, majd raktárában várakozott, hogy végre Pécsre kerülhessen. A távcsövet végül 1978 őszén szállították le. Ezután a kupola forgatása, nyitása és a műszer mechanikai rendszerének (finommozgatások, óragép) végleges szerelése történt meg.

  

Végül 1980. november 28-án délután felavatták a csillagvizsgálót is. Az ünnepélyes avatáson Kurucz Imre, a TIT főtitkára adta át a pécsieknek az építményt. A csillagvizsgáló költsége akkori árakon 2 millió forint volt.  

Bakony, Ráktanya. A pécsi távcső mechanikája mellett Dalos Endre

Az 1980-as évek planetáriuma

1980-ban 356 planetáriumi előadáson 11.122 fő, 125 ismeretterjesztő előadáson 3.800 fő, 17 távcsöves bemutatáson 1.360 fő vett részt. Összesen 17.000 érdeklődőt jelentenek ezek a számok. A Baranya megyei TIT előadások száma (Budapest után) országosan a második helyre került. 1977-1981 között öt év alatt 1.620 előadás volt 46.000 főnek, ezek nagy részben a planetáriumban folytak. A TIT országos központja rögzítette, hogy azokban a városokban (Budapest, Pécs), ahol planetáriumok működnek, a hagyományos ismeretterjesztés nagyban visszaszorult és az előadások nagy tömegeket vonzóan a planetáriumokban zajlanak.

A TIT Csillagászat Baráti Köre mozgalom taglétszáma Baranya megyében (1977-ben 88 fő, 1978-ban 223 fő, 1979-ben 267 fő, 1980-ban 279 fő) 1981-re már elérte a 301 főt. A tagság nyilvántartása, koordinálása, esetenként kisebb tanácskozásai a planetáriumban történtek.

A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők közössége 1. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1981. október 4-én. A szervezet egyébként Pécsett alakult meg 1979. augusztus 4-én.

Az 1981. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta:
November 30. Tóth László: Csillag a Naprendszerben.
December 2. Simon Ernő: Mars a vörös bolygó.
December 7. Gombos Gábor: A "Nagy utazás" legújabb eredményei.
December 9. Simon Ernő: A csillagászati fizika legújabb eredményei.
Az előadások előtt planetáriumi műsor, utána távcsöves bemutatás volt.

Az 1981. évben 413 előadás volt 12.000 főnek, és 30 távcsöves bemutató 1.300 érdeklődőnek. Ez évtől minden második vasárnap "Planetáriumi vasárnapokat" rendeztek, amikor gyermek és felnőtt előadások, természettudományos filmvetítések, távcsöves bemutatások, Bellatrix-űrdisco, csillagászati könyvek és távcsövek sorsolása, a csillagokról szóló versek és dalok előadása zajlottak délutánonként. Az érdeklődést a nagy létszámú látogató jelezte.

1982 elején, Budapesten újjáalakult a Planetáriumi Tanács 17 fővel, a szakmai és technikai szempontok megtárgyalására, a tanács tagjai közé a pécsi Kemenes Lászlónét is beválasztották.

Meteormegfigyelők találkozója a planetáriumban 1982. szeptember 26-án.Fotó: Hevesi Zoltán.

A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők közössége 3. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1982. március 13-án.

1982. április 24-én Pécsre látogatott az első magyar űrhajós. Farkas Bertalan (aki 1980. május 26. és június 3. között járt az űrben) a pécsi planetáriumban is látogatást tett, előadást tartott, a nagy létszámú közönség kérdéseire válaszolt, autogramokat osztogatott.

1982. szeptember 26-án a planetárium adott helyet a Dunántúli Meteorészlelő Hálózat éves találkozójának, amelyre 8 megyéből érkeztek résztvevők.

Meteormegfigyelők találkozója a planetáriumban 1982. szeptember 26-án.Fotó: Szakács József.

Az 1982 évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban rendezte:
Október 26. Tóth László: Csillagászat és földtudományok. Űrszondák a Naprendszerben.
Október 27. Paál György: Csillagászat és fizika.
Október 28. Zombori Ottó - Tóth Géza: Csillagászat és biológia. Csillagok és gének üzenete.
Október 29. Gesztesi Albert: Csillagászat és asztronautika - negyedszázad a kozmoszban.

1982-ben a pécsi planetárium látogatottsága rekordot ért el. 672 előadást tartottak 21.088 főnek. Hozzájárult ehhez, hogy Planetáriumi Vasárnap címmel, kéthetente vasárnap egész napos előadás, műsor, vetítés zajlott. A Mecseken hosszabb időre beutalt üdülőknek is szerveztek rendszeres programot. A planetárium szakmai vezetője Kemenes Lászlóné helyett Nagyváradi László lett.

1983 tavaszán egy új, nagyteljesítményű, de hordozható távcsövet vásároltak. Ennek egy 20 centiméter átmérőjű amerikai gyári Cassegrain főtükre volt 300 centiméter fókusszal. A távcső mechanikáját Sajó Péter készítette Budapesten. A műszer kiváló volt távcsöves bemutatásokra és tudományos szintű megfigyelésekre.

1983. április 16-án a planetárium nagyelőadójában rendezték a csillagászati levelező tanfolyam vizsgáztatását a budapesti Uránia Csillagvizsgáló vezetői.

1983. május 17-én, Kecskeméten megnyílt Magyarország harmadik planetáriuma. Ez egy MEDIUM típusú vetítőműszer, ugyanolyan, mint a pécsi, de Kecskeméten 8 méter átmérőjű kupolában helyezték el. A hazánkban lévő planetáriumok száma azóta már nem is változott, és területi eloszlása (egy az Alföldön, egy a Dunántúlon, egy a fővárosban) is azonos maradt.

1983. június 24. és 28. között a Pécsett megrendezett "Csillagászati szakkörvezetők VI. Országos Konferenciája" és a "Csillagászati Szakkörök Országos Vetélkedője" résztvevői meglátogatták a stúdiót, a planetáriumot és esténként a csillagvizsgáló távcsövével nézték az égi objektumokat. A vetélkedőn 25 csillagászati szakkör csapata vetélkedett. Külön versenyfeladat volt a planetáriumi forduló, amikor a csapatok a planetárium égboltja alatt kapott feladatokat oldottak meg (csillagképek ismerete, égi tájékozódás).

Az 1983. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta meg. Ez a "Baranyai Ismeretterjesztő hónap" programsorozatába illeszkedett és telt ház előtt zajlott:
Október 10. Nagyváradi László: Az ember és a kozmosz. Ami a horoszkópból kimaradt.
Október 11. Tóth László: Sugárözönben élünk.
Október 12. Gombos Gábor: A Nagy Bumm
Október 13. Schalk Gyula: Az élet és a tudat kozmológiája.
Október 14. Mezősi Csaba: A csillagok fejlődése - a törpe nóvák.

Az előadásokat távcsöves bemutatás követte.

A külön kupolás csillagvizsgáló főműszerének optikai tulajdonságai: nem váltották be a reményeket. A kényelmesebb betekintést jelentő, de optikailag kényesebb Nasmyth-rendszert kiiktatták a távcsőből. A megmaradt Newton-rendszer segédoptikáit Sajó Péter a budapesti planetáriumból 1983 során átalakította, kijavította. Ettől kezdve a javított távcsőbe csak a cső felső végéhez közel, magasba kapaszkodva, létráról lehetett betekinteni.

1983 őszén egy újabb távcsövet vásároltak a csillagvizsgálóba. A 15 centiméter tükörátmérővel és 225 centiméter fókusszal rendelkező Meniscas típusú távcső a Zeiss cégtől érkezett. A bemutatások mellett a csillagászati fényképezésekre is nagyon alkalmasnak bizonyult.

1983-ban 543 előadás volt 19.493 résztvevőnek és 58 távcsöves bemutatás 1.373 látogatónak a planetáriumban.

A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, a hazai változócsillag megfigyelők közössége 8. országos találkozóját Pécsett, a planetáriumban tartotta 1984. február 15-én.

1984. március 16-án a csillagászati és űrkutatási szakosztály előadói konferenciát szervezett, ezen Illés Erzsébet tartott előadást "A kozmogónia legújabb eredményei" címmel.

1984. május 21-én előadói konferencián "Világűr és gazdaság a nyolcvanas évek közepén" címmel Görbics János tartott előadást a planetárium előadójában.

1984. május 26-án a planetáriumban tartották a Csillagászat Baráti Köre Baranya megyei találkozóját. Ezen Nagyváradi László tartott előadást a Naprendszerről, majd az újonnan beszerzett távcsövekkel a Napot figyelték meg.

1984. május 30-án naplemente előtt nagy tömeg gyűlt össze a planetárium udvarán és teraszain, hogy a részleges napfogyatkozásnak tanúja legyen. Az ég tiszta volt, így jól látszott, ahogyan 19 óra 23 perckor elkezdődött a fogyatkozás. A 42 %-os legnagyobb fázis 20 óra 19 perckor következett be, de a Nap - ilyen félig elfogyott állapotában - le is nyugodott 20 óra 30 perckor. Ugyanezt a jelenséget a pécsi TV-torony kilátóteraszáról is több százan figyelték meg.

Az 1984. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT a planetáriumban rendezte:
Október 8. Tóth László: Van-e a Földhöz hasonló égitest?
Október 9. Montskó Tibor: Az élet keletkezése a Földön.
Október 10. Schalk Gyula: A világ anyagi egysége és a szellemi jelenség.
Október 11. Nagyváradi László: Találkozhatunk-e idegen világok lakóival.
Valamennyi előadást NASA filmek vetítése követte.

1984-ben 445 előadás volt 12.761 látogatónak és 13 távcsöves bemutató 671 főnek. A planetáriumban folyó csillagászati ismeretterjesztő munka elősegítésére Planetáriumi Tanács alakult, melynek elnöke Mezősi Csaba lett.

1985-től kezdve a Dunántúli Napló című megyei napilap napi rendszerességgel hírt adott a planetárium rendezvényeiről, és előadás-címeiről. Minden héten, két estén tartottak távcsöves bemutatást a csillagvizsgálóban. Tavasszal a planetáriumban csillagászati vetélkedő volt a fiatalok részére, amely előadásokkal, forrásmunkák keresésével szolgálta a csillagászati ismeretterjesztést. Az öt forduló után a döntőt a Pécsi Rádió is felvette és sugározta. A rádió, a felnőtt szakkör tagjaival is készített riportot ismertetve a planetárium csillagászati tevékenységét és a pécsi megfigyeléseket.

1985. május 4-én este teljes holdfogyatkozás zajlott le 19 óra 17 perctől 22 óra 36 percig, melyet a pécsi planetárium teraszairól figyelte és fényképezte 12 amatőrcsillagász több távcsővel, sikeresen. A jelenséget csaknem 100 fős érdeklődő tömeg is végigkövette.

Holdfogyatkozás

1985. június 3-án Balázsy László pécsi amatőrcsillagász, a csillagászati szakosztály korábbi titkára és a planetárium egyik szervezője halálának 5. évfordulóján a nagy létszámú rokonság bevonásával megható emlékülést rendeztek.

A 10 éves fennállás alkalmából 1985. augusztus 25. és 30. között Pécsett rendezték meg a "II. Nemzetközi Kisplanetárium Tanácskozást". A tanácskozáson a hazai planetáriumok munkatársain kívül még szovjet, bolgár, cseh, román és NDK-beli kisplanetáriumok képviselői is itt voltak. A külföldi vendégek száma 15 fő volt.

Az ünnepi konferencia magyar előadásainak sora:
Vasvári Artúr: Ünnepi megnyitó.
Ponori Thewrewk Aurél: A planetárium és a nagyközönség kapcsolata.
Horváth András: A budapesti Planetárium tapasztalatai.
Korga György - Zombori Ottó: Irodalom és képzőművészet a planetáriumban.
Csaba György: A planetárium és az iskolai oktatás.
Kemenes László: A pécsi kisplanetárium első tíz éve.
Bartha Lajos: A planetáriumi kultúra előzményei és fejlődése Magyarországon.
Danóczy Klára: Közönségszervezés, közönségfogadás és a közönséggel való személyes kapcsolat.
Sajó Péter: A kisplanetáriumok technikája.

Az előadásokat hozzászólások, viták tarkították. A tanácskozás utolsó napján a résztvevők a budapesti planetáriumba látogattak.

1985. október 14-én, a Keszthelyi Sándor vezetésével működő hétfőnkénti csillagászati szakkör megtartotta utolsó foglalkozását a planetáriumban. Ezután munkájukat az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában folytatták.

1985. október 28-án teljes holdfogyatkozást figyeltek meg 16 óra 55 perctől 20 óra 30 percig a planetárium melletti csillagvizsgálóból. A 7 észlelő 150-200 főnek mutatta be a távcsövekben, a látványos jelenséget.

Pécs látképe és fényei a csillagvizsgálóból. Fotó: Halmi Gábor, 1986.

Az 1985. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta. Akkor a Halley-üstökös 76 évenként bekövetkező földközelsége és égi látványa volt közbeszéd tárgya, ezért az előadássorozat is az üstökösökkel foglalkozott:

December 2. Kóbor József: Hogyan keletkezett a Világmindenség? A Nagy Bumm.
December 3. Tóth László: Hogyan keletkezett a Nap, a Föld és az üstökösök? A legújabb elmélet.
December 4. Nagyváradi László: Üstököskutatás űrszondákkal.
December 5. Keszthelyi Sándor: A Halley-üstökös láthatósága a múltban és most decemberben.
December 6. Gombos Gábor: Az üstökösök fizikája.

Az ég tiszta volt. Az előadások közben és után a Halley-üstököst lehetett megfigyelni a planetárium teraszain és a csillagvizsgálóban lévő távcsövekben. Minden este óriási volt a tömeg, többszázas sorok kígyóztak a távcsövek mögött és 2.500-3.000 pécsi nézhette meg az üstököst.

1985-ben 502 előadást tartottak 12.601 főnek. A planetáriumi előadásokat ezekben az években nagyrészt Nagyváradi László tartotta, ebben esetenként segített Adószegi Zoltán, Görbics János, Keszthelyi Sándor, Kondorosi Gábor és Patak Ákos.

Csillagászati Hét. Keszthelyi Sándor előadása 1986. október 14-én. Fotó: Görbics János

Az 1986. évi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban rendezte:
Október 13. Görbics János: Megközelítettük a Halley-üstököst.
Október 14. Keszthelyi Sándor: Hullócsillagok az üstökösökből.
Október 15. Nagyváradi László: A Merkúr bolygó a Nap előtt.
Október 16. Kóbor József: Gyűrűs napfogyatkozás.
Október 17. Tóth László: Ma: teljes holdfogyatkozás.

Csillagászati Hét. Tóth László előadása 1986. október 17-én. Fotó: Görbics János.

Az utolsó estén 18 óra 29 perctől 22 óra 07 percig lezajlott teljes holdfogyatkozás idején tiszta ég volt, és a látogatók százai figyelték órákon keresztül a szép égi jelenséget. Az ehhez kapcsolódó előadást ismételten meg kellett tartani a nagy létszám miatt.

Közös megfigyelés. A Merkúr átvonulása a Nap előtt, 1986. november 13-án. Fotó: Halmi Gábor.

1986. november 13-án hajnalban a Merkúr bolygó vonult el a Nap korongja előtt. (Ide kattintva az esemény alkalmával készült felvételek megtekinthetők.) A planetárium csillagvizsgálójából 6 észlelő figyelte távcsövekkel a ritka jelenséget, amint a 6 óra 45 perckor kelő Napon vonult át, majd arról 7 óra 32 perckor kilépett a bolygó.

Az 1986-os év során 402 planetáriumi előadás volt 10.200 főnek, valamint 106 távcsöves bemutató volt 800 főnek. 1986-ban Csikós Zoltán gazdag űrkutatási és űrhajózási gyűjteményéből rendezett kiállítást a planetáriumban.

Mindeddig a planetárium létrehozását és működésének fénykorát volt szerencsénk ismertetni. Kétségtelenül országos jelentőségű volt, hogy hazánkban az első planetárium-műszer állandó épületet kapott. Pécs városának is nagyszerű lehetőséget jelentett ez a közművelődésre, ismeretterjesztésre, kultúrált szórakozásra. A város valamennyi gyermeke és érdeklődő felnőtteinek nagy része eljutott ide, megnézte a csillagos égről szóló műsort és meghallgatta a természettudományos eredményekről szóló előadásokat. A lakosság ismerte, szerette, és fogalomként emlegette "A planetáriumot". A máshonnan érkező vendégek és turisták eljöhettek ide, elvitték hírét. Pécs egy ritka nevezetességgel gazdagabb volt.

A sikerek mellett megemlítendő az árnyak közül is néhány. A planetárium nem a legszerencsésebb helyre települt. A turisták által nagy létszámban látogatott pécsi belvárostól messze van, gyalogosan nehezen érhető el. A busszal kirándulók is nehezen közelítik meg, mert a meredek Szőlő utcán nehéz közlekedni és nem lehet parkolni. Az autók parkolása sem megoldott. Az épület csupa üveg és beton anyaga és formája építészetileg modern ugyan, de fűtése nagyon költséges.

A csillagvizsgáló helyzete és körpanorámája kezdetben kedvező volt. A 290 méteres tengerszint feletti magasságával egyike az ország egyik legmagasabban lévő bemutató csillagvizsgálójának. Ám ahogy múltak az évek, úgy épültek körülötte társasházak, amelyek egyre többet takartak le az égből. A közvilágítás is egyre erősebb és fényesebb lett, zavarva a távcsöves munkát. A csillagda kupolája hibás konstrukcióval készült, óriási súlyát egy idő után már sem motorikusan, sem emberi erővel nem lehetett forgatni. Keskeny, nyíló része nehezen zárult, sokszor beázott. A nagy távcső főtükre optikailag gyenge minőségű volt, a javítására tett több kísérlet sikertelen volt.

A csillagvizsgáló kupolája előtt a csillagászati szakkör, 1987. szeptemberében.

A planetáriumi műsorokat 1987. június 30-ig hirdették meg a napilapokban, majd ez a tájékoztatás is megszűnt. Esetenként, egyedi szervezésben még fogadtak csoportokat, de az épület beázásai, az elektromos rendszer veszélye miatt nagy óvatossággal lehetett csak az épületben tartózkodni.

Az 1987. őszi Csillagászati Hét előadássorozata október 26-30 között sem itt, hanem már a TIT nyelviskolában volt és a továbbiakban (1987 és 1998 között) is ott tartották meg.

A planetáriumban akkorra már csak egyetlen fizetett alkalmazott maradt, Nagyváradi László, aki egy személyben intézett mindent. 1987. december 31-étől az ő státuszát sem tartotta fenn a TIT, aki attól kezdve a JPTE földrajzi tanszékére ment és ott oktatja máig csillagászatra az egyetemistákat. A planetáriumban nem maradt személyzet, az épület egyes részeit bérbe adták, rajzfilmeket készítő stúdió működött benne.

Távcsöves bemutató a csillagvizsgáló teraszán, 1989. november 13-án este. Jobbra a 15 cm-es Zeiss (fehér) távcső. Középen a 20 cm-es amerikai (piros) távcső.

Egyedi szervezésben még 1988-ban is voltak planetáriumi előadások. Ismerős tanárok hoztak fel osztályokat, egyetemistákat. Az 1988-as év során még összesen 211 előadás volt 6.900 főnek. Ez még 1989 elején is így zajlott, akkor 27 planetáriumi előadás volt 843 főnek. Nagyrészt Tóth László és néha Nagyváradi László kalauzolt egy-egy csoportot egyedi igények szerint. Dokumentálhatóan az utolsó előadás: 1989. április 22-én volt, ezt akkor Tóth László tartotta meg.

Egy évtizednyi szünet

A planetárium csendben bezárta kapuit. Az előadások abbamaradtak, és mivel nem hirdették ezeket, a közönség részéről is elmaradtak az igénylések. A helyszínen személyzet már nem volt, a telefont itt már nem vette fel senki. A planetárium épületében nem maradt bútorzat, könyv- és folyóirattár, berendezés, csupán a vetítőműszer.

A csillagvizsgálóból elszállították a távcsöveket. A 15 centiméteres Zeiss távcső a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karára került, az egyetemistáknak és a kollégistáknak esetenként bemutatták a csillagos eget. A 20 centiméteres amerikai műszert a csillagászati szakkör használta távcsöves bemutatásokra, megfigyelésekre és nyári táboraihoz, majd 1994. novemberében egy praktikusabb 6,3 centiméteres Zeiss távcsőre a TIT elcserélte, ezzel a nagyobb műszer még Baranya megyéből is elkerült.

A csillagvizsgáló kupolája közepén álló nagy, 40 centiméteres tükrös távcső mechanikáját a TIT 1990 elején eladta. A vevő, Veszprém város csillagászati szakköre: Ráktanyán, bakonyi csillagászati bázisán helyezte el. Maga a nagy tükör már korábban fényét vesztette, felülete felhólyagosodott, ezért 1989 elején Budapestre szállították. Kulin György vállalta újracsiszolását és alumíniumozását, de azt 1989. áprilisi halála megakadályozta (Kulin hagyatékából jóval később előkerült, és 1997-ben 36 cm-es tükörré alakították át, de többé nem került vissza Pécsre). Mindezek eredményeként a csillagvizsgálóból csak az üres kupola maradt.

A TIT több okkal is magyarázta ezt: egyrészt a gazdasági helyzete nem tette lehetővé az intézmény fenntartását (nem tudta az alkalmazottakat fizetni, az épület rezsije igen magas volt tekintettel: az olajra alapozott fűtésmódra valamint a csupa üveg és beton szerkezetek kedvezőtlen hőszigetelésére, a másfél évtizedes épület már felújításokra szorult), másrészt az ingatlan tulajdonviszonyainak bizonytalansága miatt nagyobb felújításokra nem vállalkozott. Az állami támogatások leállása és a pénzkeretek mellőzése miatt a legszükségesebb felújítások is szüneteltek. A lapos tetők átáztak, a beázások miatt az elektromos rendszerben zárlatok keletkeztek, egy esetben tűz is kiütött az épületben.

Az 1989-1990-es társadalmi változások sem vittek a megoldás irányába. A bizonytalanságban legcélszerűbbnek a várakozás tűnt, a helyzet és a tulajdonviszonyok tisztázódásáig. 1990-ben ideiglenesen zárolták is a TIT kezelésében lévő állami tulajdonú vagyont. A társadalmi szervezetek kezelői jogának tulajdonviszonnyá alakítása, egyelőre nem történt meg, így a tervezett átalakításokra, funkcióbővítésekre nem volt mód.

Szerencsére a planetáriumi műszer a helyén maradt, pedig érkeztek rá komoly vételi ajánlatok, főleg a szomszédos Bács-Kiskun megye felöl. Esetenként egy-egy újságcikk említette meg a bezárt planetáriumot. A pécsiek emlékezetében népszerű intézmény sorsáról is sokan érdeklődtek.

Az 1990-es évek közepén a legszükségesebb állagmegóvási munkákra áldozott pénzt a Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A tetőszigetelés javításával legalább az épület védelmet kapott, állapota nem romlott tovább. Konkrét elképzelések születtek, hogy az ingatlanon nagyszabású többszintes épületbővítéssel munkaügyi átképző központot építenek ki. A déli irányú szárny építészeti tervei is elkészültek, de engedély és pénz híján a terv nem valósult meg.

A csillagászat pécsi barátai a planetáriumon kívül tevékenykedtek tovább. Az ifjúsági csillagászati szakkör az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában, a felnőtt csillagászati klub a Nevelők Házában (majd a Helyőrségi Klubban) rendszeresen tartott foglakozásokat. Az 1989-ben újjáalakult Magyar Csillagászati Egyesületnek 1991-től Pécsi Helyi Csoportja tevékenykedik. A Magyar Asztronautikai Társaság Pécsi Csoportja is 1992 óta létezik. 1994-ben ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület névvel önálló társadalmi szervezet alakult. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának földrajz tanszékén oktatják a csillagászat tantárgyat egyetemi hallgatóknak. A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya is folyamatosan végzi munkáját. Az esetenkénti távcsöves bemutatásokat a város főterén, a Széchenyi-téren tartották az 1990-es évek közepén.

Újra kinyit a planetárium

A planetárium épületével és telkével kapcsolatos kérdések 1997-ben kezdtek rendeződni. Hét éves várakozás után, az Országgyűlés ősszel döntött, és decemberre a törvény lehetőséget adott a Szőlő utcai ingatlant kezelő Pécs-Baranyai TIT-nek, hogy annak tulajdonjogát megszerezhesse. A TIT Csillagászati Szakosztálya a fejlemények kedvező alakulása láttán: 1998. január 14-i felhívásában, majd a február 23-i ülésén örömmel ajánlotta fel, hogy a csillagászati ismeretterjesztő munkát (vetítések, bemutatások, szakkör, rendezvények) itt folytassa.

Újra megnyílik a planetárium, 1998. május 1-én. Fotó: Görbics János

Az újranyitás előtt, áprilisban kifestették a csillagvizsgáló kupoláját és teraszát, az udvaron lenyírták a füvet, a planetárium épületében kisebb szigetelési, és villamos javításokat és festést végeztek. Április 24-én a csillagvizsgáló kupolájába is visszakerültek a megmaradt távcsövek: a 15 cm-es Zeiss Meniscas tükrös, és a 6,3 cm-es Zeiss Telementor lencsés távcső. Egy újabb 20 cm-es Newton-Dobson tükrös távcső is bővítette a műszerparkot, ugyanis az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület itt helyezte el műszerét.

Újra nyitva a csillagvizsgáló, 1998. május 1-én. Fotó: Sragner Márta.

A tulajdonjog rendezése és a szükséges előkészületek után a planetárium és a csillagvizsgáló 1998. május 1-én, újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az ünnepélyes megnyitón, a beszédet Schmidt Erzsébet a Pécs-Baranyai TIT igazgatója tartotta. A Magyar Amatőrcsillagászati Fotópályázatra érkezett csillagászati fényképekből álló kiállítást Görbics János nyitotta meg, és adta át a díjakat. Ezután Nagyváradi László tartott planetáriumi előadást.

A vetítőműszernek nem ártott az egy évtizedes csipkerózsika álom, az első bekapcsolásra indult és éppen olyan szépen és pontosan mutatta a csillagos eget, mint régen.

A csillagászati szakosztály tagjai (Görbics János, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László) újra megtartották az iskoláknak és a kirándulóknak a planetáriumi előadásokat. Nagy volt az érdeklődés. Minden vasárnap planetáriumi matiné, azaz vetített előadás volt a csillagos égről. November 15-ig 103 előadáson 3.100 látogató volt. Csak a hideg idő miatt (november 14-én) maradt abba a sorozat, mivel az épület nem fűthető (az olajfűtés rendszerét már leszerelték, a gázfűtés még nem készült el).

A csillagvizsgáló ünnepélyes megnyitása, 1998. május 1-én.

1998-ban újraindultak az esti távcsöves bemutatások. Egyelőre szombatonként, havonta kétszer mutatták be a Holdat és egyéb égi látnivalókat a nagyközönségnek a csillagászok. Az időjárástól függően 10-60 fő látogatott a távcsövekhez. A május 2. és november 28. közötti időszak bemutatásaiban: Görbics János, Gyenizse Péter, Halmi Gábor, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László, Patak Ákos, Sragner Márta és Vida Tibor vett részt.

Ettől kezdve kialakult a planetárium munkájának éves ciklusa. Minden év május elején kis ünnepséggel újra nyitották az intézményt, ekkor kiállítás, előadás, planetáriumi vetítés, távcsöves napbemutatás volt. A hétvégi rendszeres, és a hétközi esetenkénti planetáriumi előadások fél éven át folytak. Október végén, november elején azután a rendezvények befejeződtek, mivel az épület fűtése nem megoldott. Így kényszerű téli szünetre került sor, a következő év májusáig. A planetáriumi félévvel párhuzamosan, a csillagvizsgálóban, általában szombat estéken távcsöves bemutatókat is tartottak.

Az ezredvég napfogyatkozásának éve

Az 1999-es évadot május 1-én Schmidt Erzsébet nyitotta meg. Kiállítás nyílt a teljes napfogyatkozásról. Nagyváradi László, Gyenizse Péter, Nagy Mélykúti Ákos előadást, Patak Ákos napbemutatást tartott 150 fős közönségnek.

Az amatőrcsillagászati fotópályázat díjainak átadása 1998. május 1-én. Fotó: Sragner Márta.

Az 1999-es planetáriumi előadások május 2-től október 31-ig zajlottak. 206 alkalommal 6.500 fő látogatott a planetáriumba. Az előadások választékát napfogyatkozás-előadással színesítették.

Az 1999-es távcsöves bemutatások május 1-től december 18-ig 16 alkalommal voltak a csillagos ég alatt. Ezekben Görbics János, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László, Patak Ákos, Vida Tibor mutatta az égi objektumokat.

Újra elindul a planetáriumi vetítőműszer. Nagyváradi László előadása1998. május 1-én. Fotó: Sragner Márta.

Tekintettel az 1999-es év, legnagyobb csillagászati eseményére, az augusztus 11-iki teljes napfogyatkozásra: a ritka jelenséget megelőzően egy nyári Csillagászati Hétre került sor, a Szőlő utcai planetárium épületében:

Július 26. Keszthelyi Sándor: Napfogyatkozások a történelemben. Július 27. Nagyváradi László: Fogyatkozások és fedések a Naprendszerben. Július 28. Nagy Mélykúti Ákos: A napfogyatkozás látványa. Július 29. Gyenizse Péter: A napfogyatkozás vizuális és fotografikus megfigyelése. Július 30. Keszthelyiné Sragner Márta: A napfogyatkozás hatása az élővilágra.

Az előadások egyrészt a nagyközönség tájékoztatását, másrészt a csillagászati felkészülést szolgálták. Az előadásokat követően a planetárium vetítőtermében modellezésre került a teljes napfogyatkozás is: az augusztus 11-iki déli napállás, a bolygók és a csillagos ég helyzete, a fényesebb csillagok állása.

A rendezvény hetében, napközben, gyermekeknek Nyári Csillagász Tábor is zajlott a planetárium épületében és kertjében. A természetkutató tehetséggondozó gyermektábort "Az Univerzum titkai (A mikrovilágtól a makrovilágig)" címmel szervezték. Ezen 80 általános iskolás vett részt, a megye számos iskolájából, a programban: kiselőadások, vetélkedők, játszóház, vetítések, távcsöves bemutatók, kirándulások szerepeltek.

Az ezredvég napfogyatkozása

Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás teljességi sávja az ország közepén a Szombathely - Siófok - Paks - Szeged vonalon húzódott. A csillagászok és a város lakosságának jelentős része északabbra utazott, megfigyelni az évszázadonként egyszer bekövetkező eseményt. Tájékoztatásul a TIT kiadta Nagy Mélykúti Ákos tanulmányát "Az ezredvég napfogyatkozása" címmel.

Gyermek csillagászok tábora 1999. júliusában. Fotó: Gyenizse Péter

A Pécsett 99,4 %-os maximális fázisúnak látszó részleges napfogyatkozás közös észlelésére, a planetárium adott egész napos programot. Az augusztus 11-én délelőtt ide érkező közönség a kiállítás megtekintésével, előadások hallgatásával készült fel a jelenségre.

Közel 400 fő követte végig a napfogyatkozást a távcsövekkel, (az itt vásárolt vagy a maga hozta) napvédő szemüvegekkel a planetárium és a csillagvizsgáló körül. A fogyatkozást követően üzeneteket, kiadványokat, szemüveget tartalmazó hengert ástak el a planetárium udvarán a következő (2081-es) pécsi teljes napfogyatkozás megfigyelőinek címezve. Itt voltak a város vezetői és a sajtó képviselői. Az eseményről a Pécsi Városi Televízió hangulatos filmet készített.

Az 1999. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT újra a planetáriumban tartotta, az alábbi előadásokkal: Október 11. Keszthelyi Sándor - Gyenizse Péter: Mit láttunk a napfogyatkozásból?
Október 12. Kóbor József: Föld-űrhajó.
Október 13. Nagy Mélykúti Ákos: Világvége 2000-ben?
Október 14. Nagyváradi László: Óriási meteorzápor novemberben?
Október 15. Gyenizse Péter: 30 éve szállt ember a Holdra.

Az utóbbi évek krónikája

2000. március 11-én a Csillagászat Napján, este távcsöves bemutatás volt a bemutató csillagvizsgálóban.

1999. augusztus 11-én újabb urna az utókornak. Schmidt Erzsébet a következő pécsi teljes napfogyatkozás szemlélőinek hagy üzenetet. Fotó: Laufer László.

Az 2000-es évadnyitó április 29-én volt. Kiállítás nyílt "Naprendszerünk égitestjei" címmel. Schmidt Erzsébet igazgató köszöntötte a megjelenteket, üdvözölte a Kalmár László Országos Matematikai Verseny résztvevőit és megyei győzteseit. Nagyváradi László, Gyenizse Péter csillagászati előadást, Keszthelyi Sándor napbemutatást tartott.

25 éves a planetárium. Schmidt Erzsébet ünnepi beszéde. Fotó: Gyenizse Péter, 2000.

Az 2000. évi planetáriumi előadások május 7-től október 29-ig zajlottak. Augusztusig 78 előadáson 2.500 látogatták az intézményt.

A 2000. évi távcsöves bemutatások május 6-tól november 11-ig 14 alkalommal voltak a csillagos ég alatt. Itt Áts Gellért, Áts György, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László, Patak Ákos, Vida Tibor mutatott be.

25 éves a planetárium. Zombori Ottó előadása. Fotó: Gyenizse Péter, 2000

Május 8-tól a felnőtt csillagászati szakköri foglalkozás is a planetáriumba költözött a nyári félévre. A planetárium épülete 2001-ben.

Augusztus 14-18 között, napközben, gyermek csillagász tábor is zajlott a megye általános iskolásainak: kiselőadásokkal, vetélkedőkkel, játszóházzal, vetítésekkel, távcsöves bemutatóval és távcsőkészítéssel.

2000. szeptember 16-án ünnepelte az intézmény negyed-évszázados jubileumát "Ég és Föld (25 éves a Mecseki Planetárium)" címmel. Ezen Zombori Ottó: A csillagos ég az ezredfordulón címmel tartott előadást, és Gyenizse Péter vetített a műszerrel két csoportnak is. Az épület más részeiben: kézműves játszóház is zajlott gyermekeknek.

A planetárium épülete 2001-ben

Az 2000. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta, az alábbi előadásokkal: Szeptember 18. Balogh János: Az üstökösök csodálatos világa.
Szeptember 19. Hegedűs Tibor: A Naprendszeren kívüli bolygók kutatása.
Szeptember 20. Sárneczky Krisztián: Kisbolygók az űrszondák korában.
Szeptember 21. Keszthelyi Sándor: A pécsi csillagászat elmúlt ezer éve.
Szeptember 22. Csizmadia Szilárd: Kettős csillagok: asztrofizikai ismereteink forrása.

Október 7-8-án az Űrkutatási Világhéthez kapcsolódva: Űrkutatási Hétvége zajlott a planetáriumban. 7-én este a távcsöves bemutatáson nagy tömeg tolongott. Másnap délelőtt vetített műsort tartott Nagy Mélykúti Ákos, majd Kiss László: A tízéves Hubble-űrtávcső kutatási eredményei címmel adott elő. 
 

 

A planetárium kupolája 2001-ben.

2000. november 16-17-én egész éjjel a planetárium teraszáról kísérelte figyelni a Leonida-meteorraj maximumát öt amatőrcsillagász, de az éjfélkor bezáruló felhőzet az észlelést megakadályozta.

2001. január 9-én este teljes holdfogyatkozás jelensége zajlott 19 óra 42 perctől 22 óra 59 percig. A jelenséget a bemutató csillagvizsgálóból 19 óra és 23 óra 10 között folyamatosan figyelte 3 nagy távcsővel és kisebb műszerekkel 8 amatőrcsillagász. A tiszta idő lehetővé tette az idelátogató, 50-60 érdeklődőnek is a gyönyörű jelenség követését.

Az 2001-es évadnyitó május 5-én volt. Kiállítás nyílt " Ember a Világűrben" címmel, Gagarin 40 évvel ezelőtti repülésére emlékezve. Gyenizse Péter és Keszthelyi Sándor előadást, Ropoli László napbemutatást tartott. Este távcsöves bemutató volt.

Az 2001. évi planetáriumi előadások május 6-tól október 28-ig zajlottak. Az előadásokat Gyenizse Péter, Kemenes Lászlóné, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Ropoli László tartotta meg. 157 alkalommal 3.654 látogatót fogadtak.

Az 2001. évi távcsöves bemutatások május 5-től október 27-ig 26 alkalommal voltak. Itt Áts Gellért, Áts György, Balogh János, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor, Nagyváradi László, Patak Ákos, Ropoli László és Vida Tibor mutatott be.

Az 2001. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT a planetáriumban tartotta, az alábbi előadásokkal:

Szeptember 24. Nagyváradi László: A csillagászati kutatások hagyományos és modern eszközeiről.
Szeptember 25. Bugya Titusz: Léteztek-e folyók a Marson?
Szeptember 26. Hegedűs Tibor: Minden amit a távcsövekről tudni akartál, de eddig sohasem merted megkérdezni...
Szeptember 27. Kész László: Kalandok egy meteorit kráterében.
Szeptember 28. Kőszegi Levente: Űrturizmus ma és holnap.

A csillagvizsgáló kupolája 2001-ben.

Az előadások után a Hold és a Mars távcsöves bemutatása zajlott.

2002. március 23-án este a Csillagászat Napján távcsöves bemutatás volt a bemutató csillagvizsgálóban, és Gyenizse Péter vetített előadása a planetáriumban. Ezen 80 fő vett részt. A jelenlévők megtekinthették az Ikeya-Zhang-üstököst. A helyi rádió és televízió a helyszínről tudósított az eseményről.

Az 2002-es évadnyitó május 4-én volt. Kiállítás nyílt "Űrszondák a Naprendszerben" címmel. Nagyváradi László, Gyenizse Péter előadást, Keszthelyi Sándor napbemutatást tartott.

Az 2002. évi planetáriumi előadások május 5-től október 27-ig zajlottak. Ezeket Gyenizse Péter, Kemenes Lászlóné, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László tartotta.

A 2002. évi távcsöves bemutatások március 2-től november 16-ig 29 alkalommal voltak a csillagos ég alatt. Ezen alkalmakkor Áts György, Balog János, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor, Nagyváradi László, Pál Károly, Ropoli László, Sragner Márta és Vida Tibor mutatott be.

Az 2002. évi őszi Csillagászati Hét előadásait a TIT, a planetáriumban tartotta, az alábbi előadásokkal:

Október 14. Nagyváradi László: Három és fél meteorit kráterben jártam.
Október 15. Dán András: Amit a távcsövekről tudni kell.
Október 16. Hegedűs Tibor: A földi életet veszélyeztető kozmikus hatások.
Október 17. Gyenizse Péter: Üstökén az üstököst. (A magyar televízió filmje az 1986-os Halley-üstökös expedícióról)
Október 18. Keszthelyi Sándor: Fejezetek a magyar csillagászat történetéből.

Kemenes Lászlóné planetáriumi előadást tart. Fotó: Tóth László, 2002.

Pécsett, a Szőlő u. 65. szám alatti planetárium újra várja látogatóit! A planetáriumi előadások címei: "A Nap és családja", "Csillagképek legendái", "Hazánk csillagos égboltja", "A Föld hűséges társa a Hold", "A Nap csillagtestvérei", "Csillagunk a Nap", "Naprendszerünk óriása a Jupiter", "A Jupiter holdjai", "A Szaturnusz a gyűrűs bolygó", "A bolygó csillagok", "Földünk családja a Naprendszer", "A Föld nővére: a Vénusz", "A vörös bolygó: a Mars": jelzik a változatosságot, az aktualitást, a sokféle illusztrációs lehetőséget.

Kemenes Lászlóné planetáriumi előadást tart. Jól láthatóak a vetítőműszer részletei. Fotó: Tóth László, 2002.

A planetárium rendezvényei, előadásai hasznosan és hatásosan szolgálják az alsó-, közép- és felsőoktatási intézmények diákjainak természettudományos képzését. A vegyes életkorú- és képzettségű nagyközönség számára érthetővé teszi az égbolt jelenségeit. De ne gondoljuk, hogy csak a csillagászat tudományának népszerűsítését szolgálja a létesítmény. Az előadások, a különböző ismeretátadó alkalmak, a különböző tudományágak összefüggéseinek magyarázatára is szolgálnak. Hiszen ki vitatná, hogy a csillagászatnak köze van a matematikához, a geológiához, az ásvány- és kőzettanhoz, a környezetvédelemhez, a fizikához, a kémiához, a filozófiához, a műszaki vagy más bölcseleti tudományokhoz.

A csillagvizsgáló és a planetárium. Fotó: Tóth László, 2002.

A Pécsi Planetárium 2004 végéig működött. 2005 óta már sem előadások, sem rendezvények nincsenek, a planetárium és a csillagvizsgáló bezárta kapuit. A Pécs, Szőlő u. 65. szám alatti telket a rajta álló épületekkel együtt a tulajdonos Pécs-Baranyai TIT 2007-ben eladta egy magánszemélynek. Az új tulajdonos 2008 októberében és novemberében az épületeteket elbontatta és a törmeléküket elszállíttatta. Jelenleg a telek teljesen üres. Sem planetárium, sem csillagvizsgáló nincs itt, ezért csillagászati előadások és távcsöves bemutatások sincsenek.

 

Köszönetnyilvánítás

A szerző ezúton is köszönetet mond: Kemenes Lászlónénak, Kóbor Józsefnek, Mátis Andrásnak, Nagyváradi Lászlónak, Schmidt Erzsébetnek, Tóth Lászlónak, akik visszaemlékezéseikkel és adataikkal segítették az adatgyűjtést.

A planetárium és kertje. Fotó: Tóth László, 2002.

A csillagvizsgáló és a planetárium. Fotó: Tóth László, 2002.

Az MCSE Kiskun Csoport http://kiskun.mcse.hu/index2.php?option=articles&Itemid=13&topid=7 oldalán megjelent cikk másodközlése
A rovat további cikkei