Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Amatőrök, ismeretterjesztés Róka Gedeon, az amatőrmozgalom "szürke eminenciása"
   

 

Róka Gedeon, az amatőrmozgalom "szürke eminenciása" Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Rezsabek Nándor | 2004. december 28., kedd
Arról, hogy miért született meg ez a cikk

Róka Gedeon nevével először valamelyik régi Csillagászati évkönyvben találkoztam pár évvel ezelőtt. Írása az akkori pártállami rendszer hivatalos világnézeti-ideológiai frázisaitól "pufogott", azonban csillagászati értelemben igencsak érdekes volt. A későbbiek során már tudatosan kerestem műveit és a fellelhető életrajzi adatokat - érdekelni kezdett az ember, aki az írások mögött rejtőzik. Ez az érdeklődés most a kedves olvasó szeme láttára ölt testet ezen cikk keretében. Abban, hogy mindez szakszerűbben és tartalmasabban fogalmazódjon meg, nagy szerepe volt Bartha Lajosnak, akinek ezúton is köszönöm a tőle megszokott segítőkészséget.

A Műkedvelő Csillagászati Alosztály

ImageHazánk második amatőrcsillagász szerveződése 1944-ben, a második világháború poklában formálódott. A legelső, a Stella még a 20-as évek elején született, azonban gazdasági nehézségek miatt a 30-as években megszűnt, és 1938-ban csak a Királyi Magyar Természettudományi Társulat (TTT) keretében sikerült újjászervezni. Az 1944-ben alakult szerveződés szintén a Társulat keretén belül, a Csillagászati Szakosztály oldalvizén evezve jött létre - immáron hivatalosan is a csillagászati ismeretterjesztést és amatőrcsillagászatot szolgálva. A Műkedvelő Csillagászati Alosztály Kulin Györgynek, a magyar amatőrmozgalom atyjának vezérletével bontott zászlót. A szervezet születésénél egy kiskunsági amatőrcsillagász is bábáskodott: vitéz Imreh Géza hartai patikus (ő a későbbi MCSE-nek is a kezdetektől tagja volt).
Az Alosztály életében Róka Gedeon már aktív szerepet játszott. Az 1944 áprilisában megjelent Csillagok Világában, a szervezet folyóiratának legelső számában megtalálhatjuk az "előfizetők és adományozó pártfogók" között, sőt egy cikkel is megörvendeztette az akkori olvasókat. "A legegyszerűbb távcső" című írás a Kulin-féle A távcső világa legelső, 1941-es kiadásában szereplő olcsó és bárki által könnyen elkészíthető Kepler-távcsőről értekezik.


Róka életének első időszaka - a világháború előtti korszak

Róka Gedeon 1906. május 7-én Budapesten, Róka Pál tánctanár fiaként született. Három éves korában bekövetkezett gyermekbénulásának következménye egy életen át elkísérte: járógép nélkül nem tudott mozogni.
Édesanyja odaadó gondoskodásának volt köszönhető, hogy ennek ellenére teljes életet élhetett. Fizika-kémia szakos középiskolai tanárként végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929-ben.
Fizikusként, majd tanárként szeretett volna elhelyezkedni, azonban betegsége miatt rendszeresen elutasították. Alkalmi munkákat vállalt, majd a Kultuszminisztérium Óvoda Osztály Számvevőségének tisztviselőjeként dolgozott. 1930-ban nősült meg - felesége egykori egyetemista társnője, Kirschner Anna volt -, de gyermekük nem született.

Az "ős-MCSE"

A világháború végül elsodorta az Alosztályt, és a Csillagok Világa is megszűnt három szám után. 1945 után az Óvodai Osztály, és így Róka is átkerült a Népjóléti Minisztériumba, ahol a fogalmazási karon dolgozott, melynek később helyettes vezetője lett. Ekkoriban újra szerveződni kezdett a hazai amatőrtársadalom. Ennek eredményeként 1946. november 11-én - ismételten Kulin György vezetésével - megszületett a számunkra olyannyira kedves Magyar Csillagászati Egyesület, az "ős-MCSE". Róka a szervezet egyik vezetőjeként lépett újra a színre. A nagyszámú megalakult szakcsoport közül - néhány csak névleg létezett - a "Rádiókutató Szakosztály" egyik vezetője lett, és az alapszabály értelmében ez egyben alelnöki funkciót is jelentett számára. Aktív észlelőmunkát is végzett: a naptevékenység és a rádióvételi zavarok összefüggését vizsgálta.
Az MCSE lapja, a hagyományt folytatva, a keresztségben szintén a Csillagok Világa elnevezést kapta. Első száma 1946-ban jelent meg (1947-es Évkönyv), de rendszeresen, folyóiratszerűen csak 1948-tól indult. Ha fellapozzuk ezeket a sárguló folyóiratokat, tapasztalhatjuk, hogy a mai amatőr megfigyelőmunka (változóészlelés, meteorozás stb.) elmélete és gyakorlata nem az elmúlt évek, de még csak nem is a hazai aranykornak tekintett 60-as és 70-es évek terméke: már itt találkozhatunk vele. Házilag készített távcsövek, lelkes észlelők - és fénygörbék, grafikonok, leírások. A lap szinte valamennyi számában találkozhatunk Róka Gedeon írásaival. Ezek egyrészt az általa is vezetett szakosztályi területhez kapcsolódnak (lásd például a Rádió, Radar, Rakéta c. különszámot), valamint számos egyéb, kiváló ismeretterjesztő cikk fűződik a nevéhez.
Az Uránia Csillagvizsgáló, az egyesületi élet és a távcsöves bemutatások központja 1947-ben nyílt meg. Az akkori kultuszminiszter közbenjárására az állam adományozta a Sánc utcai telket a csillagászati ismeretterjesztés segítése céljából, a műszereket pedig a Csillagászati Kutatóintézet bocsátotta rendelkezésre (amint egy nemrégiben napvilágra került szerződésből kiderül, az MCSE 5000 Ft-ot fizetett a Heyde-refraktorért). A helyreállítás és berendezés azonban a lelkes tagságnak és a komoly támogatóknak (nagyvállalatok, bankok) volt köszönhető.

A csillagászat "sztálini modellje"

1949 nemcsak a politikában, de magyar amatőrmozgalomban is a "fordulat éve" volt. Az addig mintaszerűen működő Egyesület - de az ország majd’ minden civil szerveződése - a politika harc áldozatává vált, és beolvadt a TTT-be. Ebben Rókának dicstelen főszerep jutott. 1945-ben már annak a Kommunista Pártnak a tagja volt, amely később a Szociáldemokrata Párt bekebelezése révén Magyar Dolgozók Pártja néven folytatta a szovjet birodalmi érdekek nemtelen szolgálatát, és amely a 40-es évek végére totális diktatúrát szült.

Róka kommunista elkötelezettsége és ezáltali befolyásolhatósága volt az oka annak, hogy Mariska Zoltán, a Társulat vezetője őt, és nem az Egyesület elnökét vagy ügyvezetőjét kereste meg a központi helyről érkezett beolvasztási tervvel. A Csillagok Világa utolsó, április-májusi száma a beolvadást kimondó közgyűlési beszámolójában részletesen leírja az előzményeket is. Ebből kiderül, hogy a januári megbeszélésen súlyos kifogásokat emeltek az Egyesület munkája, lapja és bizonyos vezetői ellen, és ultimátumszerűen elhangzott: vagy beolvadnak a Társulat Csillagászati Szakosztályába, vagy fel kell oszlatni a szervezetet! Ezt követően az MCSE és a TTT között a fúziót előkészítő egyeztetések sora zajlott - az erre felhatalmazott négytagú (majd Kulinnal kiegészülve ötfőnyi) bizottságban természetesen Róka is benne volt.


Image

Az 1949. április 9-ei közgyűlés végül "meglepő" módon, kimondta a fúziót. A teljes beolvadás időpontjáig egy Intézőbizottság jött létre, többek között Róka és Kulin tagságával.
A fúzió ürügyén a legnagyobb csapást az Egyesület alapjaira, a vidéki helyi csoportokra mérték. Baján, Keszthelyen és Bátaszéken például közvetlenül a Belügyminisztérium utasítására kellett személyi változtatásokat végrehajtani. Azt, hogy milyen nevetséges és mondvacsinált indokok szolgáltak magyarázatul a leváltásokra, jól példázza Szakács Lászlónak, a mai Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének visszaemlékezése. Szakács 1947. augusztus 2-án lett az Egyesület tagja, és ezt követően Soltvadkerten helyi csoport létrehozásán fáradozott (az akkori minimum létszám 20 fő volt) - az időzítés azonban már nem volt szerencsés. "Többször tartottam csillagászati és természettudományi, meteorológiai előadást. Egy marxista ünnepélyen (az apósom háza előtt) karomon ülő kisfiam sírva fakadt, és bementem a házunkba... és másnap a Kossuth-szobor melletti szónoki emelvényen egy plakát jelent meg, hogy egy csillagnéző már 20 tagot toborzott a Csillagászati Egyesületbe." Természetesen ez utóbbi nem valami baráti figyelemfelhívás volt a hatóságok részéről az érdeklődők részére...

Róka vezető pozícióban

Az MCSE TTT-be történő beolvadása után Kulin egy rövid ideig még ellátta az Uránia gondnoki posztját, de hamarosan - többek között Ponori Thewrewk Aurél egykori alelnökkel - eltávolították a hazai amatőrmozgalomból. Ezzel párhuzamosan Róka Gedeon minisztériumi állásából a Társulathoz került, és a Csillagászati Szakosztály titkáraként az ismeretterjesztő munka és amatőrcsillagász-mozgalom első számú vezetője lett. A sztálinista diktatúra árnyékában, a politika által diktált keretek között azonban Róka sokat tett a mozgalom érdekében.
A budapesti minta nyomán létrejött az Uránia bemutató csillagvizsgálók országos hálózata, illetve csillagász szakkörök tucatjai. A hatalom azonban az önállóan dolgozó, saját távcsővel észlelő amatőröket nem nézte jó szemmel. A kiskunsági régióban Kalocsán, az egykori Haynald obszervatórium 1950-es államosítása után jött létre bemutató csillagvizsgáló. Angehrn Tivadart, a jezsuita csillagászt - aki Fényi Gyulát követően 1913-tól 1948-ig irányította az intézményt - az ÁVH letartóztatta, és csak a svájci nagykövet közbenjárására távozhatott külföldre. Utódját, a szintén jezsuita Tibor Mátyást 1950-től mindenféle csillagászati munkától eltiltották. A TTT irányításával 1951-től Majoros Zoltán tanár és Ferenc Gábor ipari tanuló kezdte meg a rendszeres észleléseket és bemutatásokat.
Róka feladata volt a csillagászati előadások szervezése, előkészítése és az előadók oktatása. Az 1954-ben "rehabilitált" Kulinnal két évtizeden át személyesen is járta az országot, és előadások tucatjait tartotta. A József Attila Szabadegyetemnek és a Pártfőiskolának is rendszeres előadója volt. Az alap- és középfokú szakkörvezetői tanfolyamokat és a vizsgákat szintén Róka szervezte, valamint útjára indította az évről évre megrendezésre kerülő Csillagászati Hét rendezvénysorozatot, eközben pedig a budapesti Uránia műhelyében százával készültek azok a távcsőtükrök és alkatrészek, amelyek a megnövekedett országos érdeklődést voltak hivatva kielégíteni.
Fontos megemlékeznünk Róka Gedeon szerzői-szerkesztői munkásságáról is. Számos saját könyve (A világegyetem megismerésének útjai és tévútjai, A csillagászat és mindennapi életünk stb.) jelent meg, illetve jó néhánynak társzerzője volt. 1952-től szerkesztette a Csillagászati évkönyvet; az 1966-ban indult Föld és Ég, valamint a Világosság című "materialista világnézeti lap" szerkesztő bizottsági tagja volt; de a Gondolat Kiadó természettudományi Szerkesztőségét is vezette egy ideig. Számos cikke jelent meg az Élet és Tudomány és a Természet Világa című lapokban, és az Új Magyar Lexikon és a Természettudományi Lexikon címszavaiból sokat ő írt. A Rádiólexikon című műsornak állandó munkatársa volt, de egyedi előadásai is többször elhangzottak az éterben.

A TIT és átalakulásai - a CSBK-mozgalom

A TTT eközben több név- és szervezeti változáson ment át. Az 50-es évek elejétől Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT), majd Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) néven működött. A Csillagászati Szakosztály pedig az űrkorszak kezdetétől Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály elnevezéssel végezte munkáját - az irányítás azonban mindvégig Róka kezében maradt.
1963-64-ben azonban egy igen ígéretes új szervezeti forma is létrejött - egy igazi amatőrszerveződés bontott szárnyat. A Magyarországi Amatőrcsillagászok I. Országos Találkozójának javaslatai alapján, de ténylegesen csak az 1964-es II. Országos Találkozón, létrejött a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK. A TIT-hez ezer szállal kapcsolódó, de bizonyos függetlenséget azért élvező mozgalom létrejöttét Róka eleinte nem támogatta, azonban végül annak egyik vezetőségi tagja lett (az ügyvezető elnök Kulin György, a szervezet titkára pedig Bartha Lajos volt). Az CSBK az amatőr-mozgalomban résztvevők létszámának további expanzióját jelentette. A 70-es évek közepe tájékán a kiadott tagkönyvek sorszáma kis híján elérte 15 000-et (!) - a magyar amatőrcsillagászat eljutott a csúcspontra. Nagy műszerekkel felszerelt bemutató csillagvizsgálók, jól működő szakkörök sora és tükröket csiszoló, észlelő amatőrök ezrei országszerte.
Ha fellapozzuk a Csillagászati évkönyvek ebben az időszakban megjelent számait, akkor meggyőződhetünk róla, hogy térségünk sem maradt ki ebből a pezsgő amatőréletből. A Kiskunság számos településén zajlottak előadások, rendezvények, távcsöves bemutatások évről évre. Az egykori CSBK-tagsággal ma is élő kapcsolata van a Kiskun Csoportnak: Járdi Mihály - aki már a 70-es években csatlakozott a Baráti Körhöz - fülöpszállási számítástechnikai szakember igen aktív, alapító tagja a jelenkor sikeres amatőrközösségének.

Nekrológ és befejezés

Róka Gedeon - Kulin György mellett - élete végéig vezéregyénisége maradt az amatőrmozgalomnak. 1974. október 5-e után azonban soha többé nem parkolt a háromkerekű, vászonborítású Velorex autó a Sánc utcában, és új lakó költözött az Urániabeli "Róka-lyukba", a híres dolgozószobába: Róka bácsit álmában érte a szívbénulás V. kerületi, Zrínyi utcai otthonában. Hamvait a Kerepesi Temetőben helyezték örök nyugalomra.
Remélem, hogy ezen írás révén a mai amatőrgenerácó azon tagjai is megismerték Róka Gedeon nevét és munkásságát, akik idáig nem találkoztak műveivel vagy vele foglalkozó cikkekkel. Bár politikai szerepvállalása a diktatórikus kommunista eszmék szolgálatát jelentette, az utókor a magyar csillagászatért végzett áldozatos munkát nem felejtette - a Nemzetközi Csillagászati Unió a Kulin György által 1938-ban felfedezett, 2058. sorszámú kisbolygót róla nevezte el.


Forrásművek:

Kulin György szerk.: Csillagok Világa, 1944. április; Magyar Királyi Természettudományi Társulat
• Kulin György-Kolbenheyer Tibor szerk.: Csillagok Világa, Csillagászati évkönyv az 1947. évre; 1946; Magyar Csillagászati Egyesület
• Kulin György szerk.: Csillagok Világa, 1949. április-május; Magyar Csillagászati Egyesület
• Schalk Gyula szerk.: Csillagászati értesítő, 1984/1., Róka Gedeon emlékszám; Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya
• Bartha Lajos: Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom; 1996.; Magyar Csillagászati Egyesület
• Bartha Lajos-Könnyű József-Pischné Könnyű Edina: Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja; 2000.; Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre
• Vértes Ernő: Csillagász szakkörök története Magyarországon 1873-tól napjainkig; 1981.; Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ
• Szakács László: Hogyan lettem amatőr csillagász...; 2001.; cikk kézirat
• Mizser Attila: Az MCSE és a magyar amatőrcsillagász mozgalom története; 2001. február 24-i hartai előadás
• Rezsabek Nándor: Fejezetek a hartai amatőrcsillagászat történetéből; cikk a Betelgeuse 2000 februári számából; Neptunusz Amatőrcsillagász Kör

A Meteor 2001/10. számában megjelent cikk másodközlése

A rovat további cikkei