Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Amatőrök, ismeretterjesztés A TIT Budapesti Planetáriuma
   

 

A TIT Budapesti Planetáriuma Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Mátis András | 2004. április 22., csütörtök
Az érdeklődő ember figyelmét már az idők kezdetén felkeltette és elméjét azóta is foglalkoztatja az égitestek mozgása és e mozgások sokfélesége. Ezek érzékeltetését már a legrégibb csillagászati műszerek is jelzik. Ezek a műszerek az égitestek helyzetének és mozgásainak megfigyelésére és meghatározására szolgáltak ugyan, de magukban hordozták az első ábrázolási elképzeléseket is. A planetárium a szabad szemmel látható égitestek, így a csillagok, a Nap, a Hold, valamint az öt fényes bolygó megjelenítésére szolgáló bonyolult műszer. Több száz, ha nem több ezer éve is készítettek már planetáriumokat, ezek mechanikus bolygómodellek voltak, jórészt csak a Föld-Hold mozgását, esetleg néhány bolygó mozgását lehetett velük szemléltetni. Ezeket, a XVIII. század elején, John Rowley angol órásmester által Orrery grófjának készített művészi kivitelű asztali planetáriuma után, orrery-szerkezeteknek nevezik.

A Budapesti Planetárium műszere úgynevezett projekciós planetárium, ami azt jelenti, hogy valamennyi égitestet, valamint azok Földről látható mozgásait és egyéb csillagászati, meteorológiai jelenségeket vetítéssel jeleníti meg. Az első projekciós planetáriumot Walter Bauersfeld, a Jénai Zeiss Művek főmérnöke alkotta meg. A műszer felállítására a gyár egyik épülete tetején felépített 16 méter átmérőjű félgömb alakú teremben került sor, ahol 1923. augusztusában mutatta be tervezője. A kupola fehérre festett mennyezetén a besötétítés után először ragyogott fel a mesterséges csillagos égbolt. Az első benyomás a nézőkben a meglepetés, az ámulat volt és mindmáig az is maradt. Ez az első berendezés 1925-ben került végleges helyére, a müncheni Deutsches Museum-ba ahol több mint harminc évig működött. Jelenleg - már mint technika történeti emlék - kiállítási tárgyként látható.
"Erős a hitünk, hogy minálunk is mielőbb lehozhatjuk a csillagokat a Földre." - írta e bizakodó szavakat - éppen 75 éve - Tass Antal, a budapesti állami csillagvizsgáló egykori igazgatója, remélve, egy hazai nagyplanetárium megvalósulását. Kulin György csillagász a harmincas évek végén javasolta a planetárium-műszer beszerzését.
A Honvédelmi Minisztérium által megrendelt, nagy, kétgömbös Zeiss UNIVERSAL-II típusú készülék a világháború idején, 1944-ben meg is érkezett Budapestre. Azonban a bombázások miatt visszairányították az országhatárra és a zűrzavarban a szerelvénnyel együtt eltűnt. A nehéz idők eltelte után, ami sajnos dr. Kulint Györgyöt a Magyar Csillagászati Egyesület és az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló megalapítóját is személyesen érintette, már elérhető közelségbe került az álom megvalósulása. Az ötvenes években a budapesti nagyplanetáriumot a Margitszigetre, a hatvanas években a Gellért-hegyre egy új Uránia Bemutató Csillagvizsgálóval együtt szeretett volna felépíttetni dr. Kulin György. Az első budapesti planetárium mégis a Vidám Parkba került. Ez a készülék Médium típusú egy-csillaggömbös kisplanetárium volt, amelyet a Jénai Zeiss Művek, - mint az NDK fejlett szocialista műszeriparát reprezentáló tárgyat - utaztatott kiállításról kiállításra. Többek között bemutatta a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. E cikk összeállítója, nyolcadikos kisdiákként ekkor látott először planetáriumot és hallott először planetáriumi előadást ifj. Bartha Lajostól. Nem sejtve, hogy a jövőben, e sorok írásáig, kis híján 14ezer órát tölt előadóként a majdani nagyplanetárium mesterséges égboltja alatt. Kulin közbenjárására a készülék itt maradt Budapesten. 1962-ben a Vidám Parkban, az egykori panoptikum épületébe szerelt 6 méteres kupola alatt állították fel, s mint az óriáskerék segédüzemeként működött 1968-ig. Ez ugyan komolytalanul hangzik, de Schalk Gyula szakíró szerint, aki szintén több ezer élőszavas(!) előadást tartott a kisplanetáriumban, ő mint planetáriumi előadó, óriáskerék segédkezelőként volt bejegyezve a vidám parki bérlistán. Ezt a planetárium-műszert 1975-től a Pécsi TIT Stúdióban működtették, illetve 1998 óta újra kiválóan ellátja feladatát. Hasonló, de 8 méter átmérőjű kupolát igénylő Zeiss Médium műszer érkezett Kecskemétre is a hatvanas évek közepén. Példaszerűen megtervezett és megépített épületben 1984-ben szereltük össze, Sajó Péter mérnök, a Budapesti Planetárium akkori műszaki igazgatójának irányításával. Kulin György erőfeszítései egy nagyplanetáriumi-vetítő beszerzésére a hatvanas évek második felében jártak sikerrel. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) állami támogatásból megrendelt 1966-ban egy Zeiss UNIVERSAL-VI-os planetárium-műszert. 1969-ben meg érkezett a Jénai Zeiss Művektől a csillagvetítő, a hozzátartozó segéd-projektorrokkal, a külön elhelyezendő kiegészítő berendezésekkel, a vezérlőpulttal, valamint a hangosítási rendszer és a lyuggatott alumínium lapokból készült vetítőfelület is. 1969-ben azonban még óriási viták folytak, ahogy akkor nevezték, a Magyar Planetárium építési helyszínéről, ezért a Zeiss-berendezések majdnem egy évtizedig ládákban csomagolva maradtak. Az első tervek a Gellért-hegy oldalán, a Bérc utca feletti, a Várhegyre néző lejtős telekre készültek. Mivel ide nem volt megszerezhető az építési engedély, a Népligetben való elhelyezésre kellett módosítani a terveket. Az 1972-73-ban elkészült tervek alapján 1974 októberében kezdődött meg a terep-előkészítés, majd 1975 és 1977 között felépült a 400 személyt befogadó kupolateremmel és a kiszolgáló iroda épülettel rendelkező Budapesti Planetárium. Első igazgatója, 1975-től Ponori Thewrewk Aurél csillagász-történész lett. Az intézményt a szakembereknek 1977. augusztus 17-én adták át ünnepélyesen, a nagyközönség pedig augusztus 20-tól látogathatta. 1977 és 1983 között a Budapesti Planetárium a TIT központi intézményeként működött a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóval közös vezetés alatt. 1981-től, Ponori Thewrewk Aurél nyugdíjba vonulásától a TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló igazgatója dr. Horváth András űrkutató lett. 1983-tól a kettős intézmény a TIT Budapesti Szervezetéhez tartozott. 1992-től a budapesti TIT Uránia Csillagvizsgáló szervezetileg elvált a Budapesti Planetáriumtól és mindkettő a TIT Szövetség központi intézménye lett. A Budapesti Planetárium vezetője dr. Horváth András maradt. Az elmúlt közel negyedszázadban a Budapesti Planetárium tevékenysége igen sokrétű volt. A munka legfontosabb részét a csillagászati ismeretterjesztő, iskolai oktatást kiegészítő műsorok elkészítése, rendszeres bemutatása, a csillagászati- és segédvetítők, valamint a hangosítási rendszer üzemi szinten tartása, illetve állandó műszaki fejlesztése jelentette.
A Budapesti Planetárium főműszere és legtöbb segédvetítője szintén jénai Zeiss gyártmány. Ez egy úgynevezett Universal planetárium, ebből a típusból még sok található szerte a világon. A súlyzóhoz hasonló kétgömbös műszer, gömbönként 16 diavetítővel és két 1000 wattos halogén izzó segítségével a 23 méter átmérőjű pontosan félgömb alakú, fehérre festett kupola belső felületére a valódi égbolthoz megtévesztésig hasonló minőségben vetíti az északi és a déli égbolt valamennyi szabad szemmel látható közelítőleg 9000 csillagát. Külön kis szerkezetek vetítik a Naprendszer szabad szemmel látható égitestjeit, a Napot, a Holdat, az öt legfényesebb bolygót, valamint üstököst, hullócsillagokat. Ezeknek az égitesteknek a mozgásait felgyorsítva láthatjuk a Planetárium kupoláján. Bonyolult fogaskerékrendszer gondoskodik arról, hogy e mozgások a valóságnak megfelelő sebességarányokkal történjenek, így tetszőleges időpontra be lehet állítani a műszert. Megtekinthetjük az éppen időszerű esti égboltot, mely csillagok, csillagképek, bolygók látszanak napnyugta után az égen, hogy néz ki a csillagos ég ugyanazon a napon éjfélkor, és hogy néz ki másnap hajnalban, pirkadat előtt.
A planetáriumvetítő segítségével képesek vagyunk az időben előre és hátra utazni. Megnézhetjük, hogy milyennek látszott az égbolt néhány évtizeddel, vagy évszázaddal ezelőtt, sőt be lehet mutatni, milyen helyzetben voltak a bolygók például Krisztus születésekor. De azt is meg tudjuk nézni, hogy milyen lesz az égitestek elhelyezkedése a jövőben. Nem csak időben, hanem térben is tudunk utazni a planetárium géppel. A berendezés alkalmas arra, hogy bemutassa a Föld tetszőleges szélességi köréről látható égboltot és az égitestek mozgásait.
A látványt igen sok kiegészítő berendezés, sajátos vetítőgép, videovetítő teszi teljessé. Vannak olyan segédvetítők is, amelyek kifejezetten az oktatást, a szemléltetést szolgálják. Fel lehet vetíteni a kupolára, például az égi koordináta rendszert, az égi egyenlítőt, a látszólagos nappályát, vagy a délvonalat. Kivetíthetjük az égi sarkok helyét mutató nyilakat, vagy az égi sarkok 26000 éves vándorlását mutató precessziós órát. Kisplanetárium gömbökhöz hasonló rendszer varázsolja a csillagok köré a klasszikus görög-babilóniai eredetű csillagkép figurákat. De ábrázolhatjuk az égiekkel játszó földi lelemény magyar csillag meséit is. Elutazhatunk a Déli- vagy az Északi-sarkra, az Egyenlítőre, vagy a térítők vidékére. Vetítő csoportok jelenítik meg a kupola horizontján e tájak panorámáit. Sőt, még messzebbre is elkalandozhatunk. Be lehet mutatni a berendezéssel a Hold, a Mars, a Jupiter, vagy akár az Uránusz égboltját is. Zoom vetítőkkel megközelíthetjük és számba vehetjük a Nap családtagjait. Nagy utazásokat tehetünk a Földről a csillagokig. Figyelemmel kísérhetjük az élet fejlődését az élet bolygóján: a Földön. Megtudhatjuk, hogy a Süni mit szeretne tenni a kiválasztott csillagával. Csapdába ejthetjük az UFO-vadászokat. Technikai okokból elhalaszthatjuk a világvégét. Mindezt dramatizálva, színészek közreműködésével, csodálatos zenékkel.
A Planetárium ismeretterjesztő intézmény. Csillagászati és űrhajózási ismereteket nyújt a látogatói számára. Mindezt szórakoztató formában teszi. Hangsúlyozottan az iskolai oktatást, a földrajz és a fizika tantárgy keretén belül a csillagászati anyag szemléltetését és megértését segíti.
A Planetárium az elmúlt 24 évben az erősen romló gazdasági körülmények és a kényszerű létszámcsökkentés ellenére megőrizte ismeretterjesztési színvonalát, pénzügyi egyensúlyát, valamint jelentősebb műszaki fejlesztéseket is sikerült végrehajtani. A Budapesti Planetáriumban 24 év alatt mintegy 70 csillagászati-űrkutatási műsor készült, ezeket több mint 23000 alkalommal kb. 3,5 millióan látták.
A TIT Budapesti Planetáriuma a főváros X. kerületében, nagyon szép zöld környezetben: a Népligetben, a Könyves Kálmán körút és az Üllői út kereszteződésében az 1-es gyorsvillamos, a 3-as Metró Népliget állomásától és a 103-as autóbusz végállomásától mintegy 300 méterre található.
Műsoraink, hétfő kivételével minden nap 9.30, 11, 13, 14.30 és 16 órakor kezdődnek, általában egy óra időtartamúak. Bővebb felvilágosítást illetve csoportos jegyigénylést, hétköznap 8-16 óra között a szervezésünk 06-(1)-263-18-11-es telefonszámán kérhetnek az érdeklődők.
A Planetárium környékén a Népligetben sétálók még egy érdekességet láthatnak. A Naprendszer bolygótávolságainak 1:10 milliárd méretarányúra kicsinyített térkép változatát. A Naptól elindulva a bolygók helyét - arányos távolságokban - egy-egy adatokkal ellátott kőtábla jelzi. A Napot jelképező 139 mm-es körtől 595 méterre található a Plútó. Ebben a modellben a legközelebbi Naphoz hasonló csillag 4100 km-re, tehát valahol a Kanári-szigeteknél lenne.
Így jutunk el a csillagokig. Vagy nem is jutunk el, csak egy emberi elme által megálmodott, emberi kézzel megalkotott csodálatos gép segítségével lehozzuk őket a Földre.

A Betelgeuse 2001. november-decemberi számában megjelent cikk másodközlése

A rovat további cikkei