Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Általános Csillagászattörténeti konferencia - Szombathely, 2001. augusztus 24-26.
   

 

Csillagászattörténeti konferencia - Szombathely, 2001. augusztus 24-26. Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Vértes Ernő | 2004. április 22., csütörtök
A Magyarországi Csillagászat 1000 esztendeje
Az elmúlt év októberében, a Csillagászati Hét előadójaként járt Szombathelyen Bartha Lajos, aki köztudottan évtizedek óta szervezője és vezetője a magyarországi amatőrcsillagászati mozgalom csillagászattörténeti szakcsoportjainak. A vele való beszélgetés, szakmai konzultáció eredménye egy elhatározás lett, amely szerint meg kellene kísérelni egy Kárpát-medencei csillagászattörténeti konferencia összehívását, amelyen részt vehetnének mindazon intézmények, szervezetek, magánszemélyek, munkacsoportok, akik az elmúlt évtizedekben kutatták a magyarországi csillagászat múltját, és eredményeket mondhatnak magukénak a publikáció terén is.

A konkrét szervezést megelőzően megállapodás történt arról, hogy a konferencia meghirdetését a Magyar Csillagászati Egyesület vállalja, helyi szervezőként bekapcsolódik a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, továbbá az Armilla kutatócsoport is. Az alapvető cél az volt, hogy lehetőleg minden érdekelt időben tudomást szerezhessen a kezdeményezésről, s felkéli előadóként, illetve hallgatóként részt vehessen a munkában.
A szervezők nem kötötték az előadások tematikáját egyetlen konkrét témakörhöz sem. Azt tartották szem előtt, hogy a hazai csillagászat ezer esztendejének minél színesebb, sokoldalúbb értékelése történjen meg a régészet és csillagászat, a népművészet és csillagászat, a hitvilág és csillagászat összefüggéseitől, a nagy hazai csillagászegyéniségek tevékenységén át, a híres hazai intézetek munkásságának bemutatásáig.
Egyesületünk méltóképpen kívánt hozzájárulni a konferencia sikeréhez, ezért két előadónk (Dr. Péntek Kálmán és Horváth Edit) előadásokkal jelentkezett, az egyesület elnöke pedig megszervezte a "Vas megye csillagászati emlékei" c. kamara kiállítást.
A rendezvény lényegében ennek a kiállításnak a létrehozásával vette kezdetét augusztus 14-én délelőtt 9 órakor.
A helyi média (Vas Népe és a Szombathely Városi Televízió) több alkalommal is híri adott az eseményről, illetve egy stúdióbeszélgetésen Vértes Ernő egyesületi elnöknek lehetősége nyílt részletesen kifejtenie véleményét a Vas megyei csillagászattörténeti kutatásokról, valamint a csillagászattörténeti konferencia jelentőségéről.
A kiállítás annak a — közel két évtizedes — egyesületi tudománytöl1éneti kutató tevékenységnek adta keresztmetszetét, amelyet a CSBK-CSACS éppen a szombathelyi tapasztalatok alapján hirdetett meg a METEOR hasábjain 1982-83 évben.
A kiállítás — az 1981. évi, és az 1993. évi szombathelyi események után — ismét teljesen új anyaggal lépett a nagyközönség elé. Ezúttal kevésbé támaszkodott a Vas megyei közgyűjtemények anyagaira, főként a magángyűjtemények értékeinek bemutatására törekedett.
A kiállítás fotódokumentumok, és leírások segítségével felvonultatta Vas megye szinte valamennyi — mintegy félszáz — rögzített napóráját.
Bemutatott három földgömböt (XVIII-XIX-XX. századbelieket). Több kiváló hazai és külföldi műhelyből kikerült csillagászati távcsövet, ill. műszerelemet. (Frits-Prokesch Bécs, Steinheil München, Johnson London, Waldstein Bécs, Hermagis Párizs, Hajas Budapest, Marx és Mérei Budapest, stb.)
Először tekinthette meg a közönség azokat a nagy értékű objektíveket, amelyek magángyűjteményből valók és távcsővé összeépítve szolgálhatják a csillagászati ismeretterjesztést.
Látható volt Regenye Istvánné tagtársunk 1976-ben (tehát éppen 25 esztendeje) készült, kézzel festett Mars-gömbje, hat db különféle típusú hordozható napóra a XVIII-XIX. századból, 1912-ben gyártott forgatható csillagtérkép, spektroszkóp, továbbá számos XIX. századi térkép, könyv, folyóiratcikk, eredeti felvétel, illetve ezek fotómásolatai.
A kiállítás komplex módon tárgyakkal és dokumentumokkal mutatta be a Herényi Asztrofizikai Obszervatórium, a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Szputnyik Megfigyelő Állomás, továbbá a Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló alapítását és tevékenységét.
A kiállításon szereplő tárgyak és a dokumentumok száma megközelítette a fél ezret!
A kiállítás kísérő dokumentumául egy színvonalas, színes borítóval ellátott katalógus készült 200 példányban, Vas megye Közgyűlése Tudományos Szakbizottsága anyagi támogatásával. (Vas megye csillagászati emlékei. Kamara kiállítás. Szerk.: Vértes Ernő. Kiad. a.: Gothard Amatőr-csillagászati Egyesület Szombathely 2001.40 old.)

A konferencia első napján, augusztus 24-én déltől folyamatosan érkeztek a hazai és külföldi vendégek, előadók, hallgatók egyaránt, és mintegy félszázan regisztráltatták magukat.
A hivatalos program — pontban 16 órakor — az MMIK 11. emeleti Médium Galériáján kezdődött. A helyi szervezők nevében Vértes Ernő egyesületi elnök köszöntötte a konferencia résztvevőit, valamint Szombathely városból és Vas megyéből érkezett érdeklődőket. Egyebek között az alábbiakat mondta:
"...Szombathelyt és Vas megyét bizonyára szereti, mert megtisztelő figyelmével számos esetben kitünteti Uránia, az ég múzsája. Nem csak Kunc Adolf fizikust, Gothard Jenőt és Gothard Sándort csillagvizsgáló alapítókat adta nekünk a XIX. században, hanem Dr. Tóth György csillagászt is, hogy a XIX századi dicső múltat a XX. század közepén újjáélessze, romjaiból újjáteremtse a csillagászatot városunkban. Nem is szólva arról a sok száz műkedvelő és amatőrcsillagászról, nagy pedagógus egyéniségről, akik erejüket nem kímélve ébren tartották megyénkben a csillagászat ügyét. Nagy örömünkre szolgál, hogy a dicső múlt mai örököse, a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagsága feladatokat vállalhat, és konkrét tettekkel járulhat hozzá a hazai csillagászattörténet ügyéhez. Emlékeztetni szeretném Önöket arra, hogy az elmúlt két évtizedben 12 országos, ill. nemzetközi jelentőségű csillagászati nagyrendezvényt szerveztünk városunkban, kezdve a Gothard Obszervatórium centenáriumi ünnepségétől, a Nemzetközi Napóra szimpozionon át a CSBK Országos Találkozójáig. S ezeken túl is, az Amatőrcsillagászati Megfigyelések tanfolyamait, a Csillagászati Szakkörvezetők Minősítő Tanfolyamait, végül de nem utolsó sorban a teljes napfogyatkozás megfigyelését előkészítő országos értekezletet.
Mindig nagy örömünkre szolgált, hogy hívó szavunkra még az ország legtávolabbi zugából is érkeztek vendégek, mert biztosak lehettek abban, hogy itt, az ország nyugati szögletében, őszinte barátsággal, igazi vasi vendégszeretettel fogadják az érkezőt. Ezt a megkülönböztetett érdeklődést és figyelmet tapasztaltunk most is a megjelent nagy számú Kedves Vendégünk részéről.
Ám, ha e konferenciánkat néhány évvel korábban rendeztük volna bizonyára három kedves barátunkkal, kollégánkkal többen lennénk. Egészen biztos, hogy itt lenne körünkben Prof. Dr. Marik Miklós csillagász, tanszékvezető egyetemi tanár, akinek a XX. századi hazai csillagászattörténeti kutatás talán a legtöbbet köszönheti. Nem különben Dr. Jónás Lászlónak, aki esztergomi csillagász szakkörvezetőként és a csillagászattörténeti kutatás elkötelezett híveként sokat tett az ügy érdekében. Végül de nem utolsó sorban Dr. Tóth György csillagász az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium nyugalmazott igazgatója, egyesületünk tiszteletbeli elnöke, akivel még betegágyán is a mostani konferencia részleteiről konzultáltunk, s igazán még ma sem ébredt rá Vas megye társadalma, hogy mit köszönhet Neki a Gothard életmű és a tárgyi emlékek megmentése révén, és mit veszített korai halálával. Egy pillanatra megállni, és kegyelettel gondolni kedves elhunyt barátainkra e konferencia erkölcsi kötelessége is..."

Az előadó ezt követően az összegyűltek szíves figyelmébe ajánlotta a kiállítást, melynek során — egyebek mellett — az alábbiakat mondta:
"…Vas megye csillagászati emlékekben gazdag terület. Erre — nem ritkán — csak akkor ébred rá a csillagászattörténet helyi kutatója, amikor elmerül a régi iratok, könyvek, közgyűjteményekben őrzött tárgyi emlékek tengerében. Bár a jelenlévő muzeológusok, múzeumi szakemberek bizonyára túlságosan is eklektikusnak ítélik a kiállított anyagot, mentségünkre legyen mondva, hogy mi csak követtük azt a filozófiát, amelyet a CSBK-CSACS 1982-ben munkaprogramjában meghirdetett. Ez alapján nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a csillagászattörténeti kutatás terjedjen ki:
— A magyarországi csillagászat tárgyi, írásos emlékeinek felkutatására, jegyzékbevételére, dokumentálására és megörökítésére.
— A magyarországi csillagászok ill. csillagászattal is foglalkozó személyek életének, munkásságának részletes felkutatására.
— A magyarországi csillagászati intézmények, iskolai és magán-csillagvizsgálók működésének felkutatására.
— A régi magyarországi égbolt megfigyelések összegyűjtésére.
— A magyarországi csillagászati bibliográfia összeállítására.
— A magyarországi műkedvelő-, és amatőrcsillagászatra.
— A csillagászati oktatásra és ismeretterjesztésre, régebbi és újabb kori emlékeinek összegyűjtésére.
— A régi magyarországi obszervatóriumok, épületek, csillagászok szülőházai, síremlékei felkutatására, gondozására.
— Csillagászattörténeti értékű műszerek, eszközök, szemléltető tárgyak gyűjtésére, védelmére.
— Az adatbázisok közzétételére.
Egyesületünk mind e feladatoknak természetesen ezzel a kiállítással még regionálisan sem tudott, és maradéktalanul nem is tudhat megfelelni. Ezzel a sokszínű kiállítással csupán illő szakmai környezetet kívántunk teremteni a konferenciának, egyúttal felhívva a figyelmet a sajnálatosan és rohamosan pusztuló értékeinkre. Meggyőződéssel valljuk, hogy a hivatásszerűen csillagászattörténeti kutatással, gyűjtéssel is foglalkozó intézmények koránt sem tudhatják magukénak a teljes Vas megyei szakmai anyagot. Számos magángyűjteményt ismerünk Vas megyében is, melyeknek értékeit szívesebben látnánk közgyűjteményekben, hisz fennáll a veszélye annak, hogy legértékesebb darabjai véglegesen elhagyják az országot valamelyik nyugati határátkelőnkön. Itt és most a még meglévő értékek gyors és hatékony megmentését elsődleges feladatnak gondoljuk.
A kiállítással nem kevésbé fontos másik célunk az volt, hogy a távolabbról érkező kedves vendégeinket megkíméljük attól, hogy több mint száz lelőhelyet (a rögzített napórákat, közgyűjteményeinket, magángyűjtőket) kelljen felkeresniük. Itt és most sok minden összegyűjtve együtt látható és az előadások szüneteiben közelről, fáradság nélkül tanulmányozható.
Mindezeken túl meg kell köszönnünk a Vas megyei közgyűjteményeknek és magángyűjtőknek azt a példás együttműködési készségét, mellyel egyesületünk eme értékll1entő tevékenységét támogatják. Meg kell köszönnünk, hogy féltett kincseiket közszemlére bocsátani engedték, s ezzel lehetővé tették a védendő él1ékeink bemutatását. Talán ezzel sikerül némileg felébresztenünk a társadalom lelkiismeretét és kimondatlanul is kimondani: múltunk semmi pénzért sem eladó!"

A konferencia és a kiállítás megnyitása után, az est hátralévő részében a vendégek a méltán népszerű "Gödör Vendéglő" különtermében adhatták át magukat a kulináris élvezeteknek, illetve elvegyülhettek a Savaria Karnevál színes forgatagában.

Augusztus 25-én, szombaton, a konferencia másnapján pontban 9:30 órakor Vértes Ernő, a házigazdák — a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ — nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd átadta a szót Bartha Lajosnak, a konferencia levezető elnökének.

Bartha Lajos megkezdi előadását

Bartha Lajos bevezetőjében egyebek mellett elmondta, hogy az immár hagyományosnak is nevezhető szombathelyi csillagászattörténeti konferenciák minden alkalommal pezsdülést hoztak a hazai csillagászattörténeti kutatásban. A szervezők ezúttal is ebben reménykednek, s komoly, elhatározott szándékuk, hogy az országnak eme legrangosabb fórumát ez eddigieknél gyakrabban kívánják összehívni, hiszen köztudott, hogy sok a tennivaló tudománytörténetünk megismerése, megismertetése terén, s kitől is volna elvárható, ha nem a jelenlévőktől e feladat felkarolása, elvégzése. Megköszönte a résztvevőknek, hogy időt, pénzt, fáradságot nem kímélve megtisztelik jelenlétükkel a konferenciát, az MCSE főtitkárának, Mizser Attilának a szervezéshez nyújtott támogatást, a helyi szervezőknek pedig azt, hogy biztosítják a konferencia lebonyolításához szükséges zavartalan személyi, technikai feltételeket. Ezt követően a kiadott programnak megfelelően felkérte az előadókat előadásaik, referátumaik megtartására az alábbiak szerint:

Dr. Pásztor Emília, régész, az "Astronomy in Culture" alelnöke: Archeoasztronómiai kutatások szerepe a régészetben.

Csillik Iharka, a Kolozsvári Egyetemi Csillagvizsgáló munkatársa: Kígyó az archeoasztronómiában.

Tóth László, fizikus, az MTA CSKI Debreceni Napfizikai Obszervatórium tudományos munkatársa és Végvári László nyelvész, Debrecen: A Tévelygő juhász — egy népi csillagképnév eredete.

Keszthelyi Sándor, mérnök, az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület elnöke: Milyen irányba néznek hazánk középkori templomai?

Dr. Balázs Lajos, igazgató, MTA CSIKI Konkoly Obszervatórium: Tudományos kutatások Ógyallán, Konkoly korában.

Mgr. Druga, Ladislav, igazgatóhelyettes, Szlovák Központi Csillagvizsgáló, Hurbanovo: A 130 éves ógyallai csillagvizsgáló története.

Horváth Edit, tanárnő: Gothard Jenő a premontrei diák.

Dr. Székely László, tudományos fűmunkatárs, MTA Filozófiai Kutató Intézet: Fényi Gyula és a Jezsuita természettudományosság.

Ponori Thewrewk Aurél, ny. igazgató: A magyarországi kronológiai kutatások múltja.

Zsoldos Endre, tudományos munkatárs, MTA CSKI Konkoly Obszervatórium: A változócsillagok kutatásának kezdetei Magyarországon.

Tóth László fizikus, MTA CSKI Debreceni Napfizikai Obszervatórium: Napfogyatkozás és népművészet.

Maróti Tamás, fizikus: A Halley - üstökös Salamon magyar király dénárjain.

Dr. Péntek Kálmán PhD, docens, Berzsenyi Dániel Főiskola: A főiskolai szakdolgozatok, mint a csillagászattörténet lehetséges forrásai.

Ponori Thewrewk Aurél, ny. igazgató: Mikor ült Petőfi a "Négyökrös szekéren"?

Keszthelyiné Sragner Márta könyvtáros-bibliográfus: A "Meteor" csillagászattörténeti rovata a kezdetektől napjainkig.

Vasné Tana Judit múzeumvezető: Az egri csillagásztorony és csillagászati kiállítás. (poszter bemutató)

Tóth László, fizikus. MTA CSKI, Debreceni Napfizikai Obszervatórium: A Kalocsai Haynald-obszervatórium fotoszféra rajzai. (poszter bemutató)

Bartha Lajos, MCSE csoportvezető: Csillagászattörténeti forráskiadványok.

Hudoba György, fizikus-tanár: Csillagászati-pedagógiai könyvek.

(…)

Az elhangzott előadások után a konferencia résztvevői személygépkocsikkal Szombathely herényi városrészébe utaztak, és felkeresték a Gothard család egykori kastélyát. Megtekintették az 1881-ben felépült csillagvizsgáló épületét, ahol az egyesület elnöke tájékoztatta a résztvevőket a Gothard család XIX. századi tudománypártoló érdemeiről.
Ezt követően a csoport a berényi temetőbe látogatott és tisztelgett Gothard Jenő, Gothard Sándor és Dr. Tóth György csillagászok sírjainál.
Majd ezután az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium épületeit tekintette meg. Részletesen tájékozódott a Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló felépítésének indítékairól, az intézmény funkciójáról, tevékenységéről, eredményeiről.
A látogatás végén a konferencia résztvevői nevében Ponori Thewrewk Aurél és Horváth Edit helyezték el a szalagokkal ékesített babérkoszorút Gothard Jenő bronz mellszobrán. A szalagok felirata: "Tisztelet Gothard Jenőnek — a Csillagászattörténeti Konferencia résztvevőitől, 2001 . augusztus 24-26."
A napi hivatalos program lezárása után a résztvevők közös vacsorán vettek részt a már jól ismert és megkedvelt "Gödör Vendéglőben" illetve megtekintették a Savaria Karnevált.

A konferencia harmadik — egyben befejező — napján Bartha Lajos, levezető elnök bevezetőjében részletesen kifejtette véleményét a hazai csillagászattörténeti kutatás időszerűségéről, illetve a tennivalókról. Annak a véleményének adott hangot, hogy bár a CSACS "történelmi jelentőségű tettet hajtott végre" amikor a 80-as években intenzív pályára segítette a kutatást, mégis az így elért eredmények alig többek "korallzátonyoknál". Pedig fontos volna — még az Európai Unióba való belépésünk kapcsán is, hogy a külföld megismerhesse az elmúlt századok magyarországi eredményeit a természettudományok terén. Talán még a rólunk alkotott véleményük is megváltozna, ha tudnák, hogy Trianonig nem voltunk alábbvalóak egyetlen európai nemzetnél sem. Sok volna a tennivaló, főleg a szervezettség, a kapcsolattartás, a célok világos megfogalmazása, az eredmények közzététele terén. Elmondta: a konferencia előkészítése során abban állapodtunk meg, hogy ezekről Vértes Ernő fejtse ki vitaindító gondolatait, s ki-ki hozzászólásával, javaslataival segítse az ügy előbbre vitelét.

A vitaindítóra felkért előadó a témáról — egyebek mellett — az alábbiakat mondta:
"...Amilyen reménytelenül indult egy fél évvel ezelőtt a konferencia megszervezése, annál meglepőbb volt a fokozatosan erősödő érdeklődés, aktivitás, és jelenlét. Mindez azt bizonyítja, hogy az országban él és dolgozik egy jelentős számú csoport, amelynek tagjai felismerték a téma fontosságát, elegendő elszántsággal, tudással és képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy ebben jelentőset alkossanak. Nagy örömmel hallgattuk az eddig elhangzott előadások ötletességét, sokszínűségét, magas szakmai színvonalát. Úgy gondoljuk, ezt a kedvező pillanatot kell kihasználni annak érdekében, hogy a honi csillagászattörténeti kutatás ügyét az eddigieknél szervezettebben előremozdítsuk.
Mindenek előtt a szervezettségre szeretnénk a hangsúlyt tenni. Egyúttal leszögezni: nem hisszük, hogy Szombathely, illetve a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület alkalmasabb volna bármely más városnál és szervezetnél erre a feladatra. Sőt meggyőződésünk, hogy az MCSE Csillagászattörténeti Szakcsoportja alkalmas a tevékenység összehangolására. Ehhez azonban az eddigieknél nagyobb kezdeményezőkészségre, aktivitásara, az MCSE vezetőségétől nagyobb erkölcsi és anyagi támogatásra volna szükség.

A konferencia résztvevőinek csoportképe

Semmiképp sem hagyható figyelmen kívül, hogy a honi csillagászattörténeti kutatás egyes szakterületeivel nem csak az amatőrök, hanem — mint a konferencián résztvevő előadók összetétele is bizonyítja — erre szakosodott intézmények is foglalkoznak, program szerint, költségvetésből, professzionális kutatóikkal. (Magyar Tudomány történeti Intézet, MTA CSIKI, Országos Műszaki Múzeum, Országos Földrajzi Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár, Országos Pedagógiai Intézet, stb.)
Az sem vitás, hogy a régi magyarországi csillagvizsgálók jogutód intézményei és/vagy szervezetei sokat tesznek a helyi csillagászattörténeti kutatás érdekében. (Szlovák Központi Csillagvizsgáló, Hurbanovó, Egri Tanárképző Főiskola, Egri Csillagásztoronyért Alapítvány, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma Szombathely, Kalocsai Érsekség, stb.). Sokkal nagyobb a probléma azokkal a helyekkel, ahol a XIX. századi csillagászat szinte nyom nélkül eltűnt (Bicske, Erdőtagyos, Kiskartal, stb.). Mindezeken túl nem feledkezhetünk meg azokról a nagy egyéniségekről sem, akik mögött nem volt intézmény, mégis sokat tettek a csillagászat ügye érdekében (Tarczy Lajos, Pápa, Hollóssy Jusztinián, Dömölk, Zerinváry Szilárd, Kőszeg és Szentendre, stb.). És akkor még nem is szóltunk a hazai amatőrcsillagászati mozgalom immár több mint egy évszázados múltjáról és eredményeiről, a csillagászati ismeretterjesztésről, a hazai könyv és folyóirat kiadás történetéről, a hazai műszerkészítés történetéről, stb.
A fentebb felsoroltak azt sugallják, fontos volna a központi kutatási programok mellett sok kis helyi, vagy regionális programot kezdeményezni egyének ill. helyi kutatócsoportok számára, s ehhez szakmai segítséget, szaktanácsadást adni.
Nem hagyható figyelmen kívül az a gyakorlati tapasztalat sem, hogy az elkészült munkák színvonalbeli különbségeket mutatnak. Feltétlenül biztosítani kellene a szakmai szint emelését, illetve kiegyenlítését. Fontos volna megértetni a helyi kutatókkal, hogy sok esetben az adatgyűjtés és korrekt adatközlés jelentősebb, mint az összefoglaló, értékelő, nagyobb lélegzetű munkák erőltetése.
A csillagászattörténeti kutatás szervezettsége szempontjából meg nem kerülhető kérdések, a kapcsolattartás mikéntje, a kiadványok eljuttatása a megfelelő helyekre, a konferenciák, vagy a konzultációk, esetleg regionális szakmai találkozók, tapasztalatcserék gyakorisága, időbeli, térbeli eloszlása, rendszere.
Mindezeken túl mégis a legfontosabbnak azt tartanánk, hogy készüljön egy átfogó kutatási program, és/vagy útmutató, amelyhez ki-ki lehetőségei, és képességei szerint kapcsolódhatna, részfeladatokat vállalhatna. De ugyan ilyen fontosnak tartanánk végre egy korrekt csillagászattörténeti bibliográfia (és biográfia) elkészítését és közreadását, hogy a felesleges párhuzamosságokat kiiktathassuk.
Az általunk felvetett problémák és javaslatok többségére mi itt helyben nem tudjuk, és nem akarjuk megadni a válaszokat. Jó volna, ha ki-ki saját véleményével és tapasztalatával segítené közös ügyünk megoldását. Azt mindenesetre a helyi szervezők nevében megígérhetjük, hogy ha más jelentkező nincs, mi, itt Szombathelyen, készséggel vendégül látjuk a csillagászattörténet kutatókat kétévenként, legközelebb 2003. nyarán is."

A vitaindító után számos felszólaló mondta el véleményét a témáról. Az elhangzottakat — a lényegére koncentrálva — az alábbiakban foglalhatjuk össze:

Dr. Balázs Lajos: Bár a konferencia előtt — mint elmondta — szkeptikus volt, hogy mire is utal a címben szereplő ezer esztendő, amikor eléggé köztudott, hogy a hazai csillagászat legrégebbi történelmi adatai is csak mintegy 500 éves múltra tekinthetnek vissza. Az elhangzottak azonban meggyőzték arról, hogy a csillagászattörténetbe nem csak a "hivatalos" csillagászat múltjának kutatása tartozhat bele, hanem minden más is oda sorolható, még a népi hiedelemvilág csillagászati vonatkozásai is. A tematika összeállítását és a konferencia összehívását fontos, korszakalkotó lépésnek ítéli.

Ponori Thewrewk Aurél: A látottak és hallottak alapján azt javasolja, hogy a csillagászattörténeti kutatók kétévenként szervezzenek összejöveteleket, és ezeket szemináriumi formában valósítsák meg. Jónak tartaná, ha ezek tematikus, előre elhatározott tartalommal jönnének létre és zajlanának le.

Barlay Katalin: A kétévenként meghirdetendő szemináriumok, megszervezését támogatja. Témául minden esetben az egész Kárpát-medencére kiterjedő kutatási eredményeket javasolja, illetve még minden mást is a nemzetközi csillagászatból, ami szervesen ide kapcsolható.

Zsoldos Endre: A jelenleginél gyakoribb szemináriumokat támogatja, ám javasolja, hogy tematikája ne legyen megkötve, hanem a mostani konferenciához hasonlóan legyen szabad a témaválasztás. Figyelmezteti a jelenlévőket, hogy a XX. századi magyarországi csillagászat értékeléséhez még nem elegendő a történelmi távlat. Más szempontból pedig — miután még élő személyekről is szó lehet — egyéni érzékenységeket is érinthet a kutatás és értékelés.

Bartha Lajos: A hatékony tevékenységhez elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás meghatározása és megszervezése, mind a személyes, mind az írásos formákat tekintve. Ebben kér konkrét ötleteket, javaslatokat és segítséget is a jövőben.

Keszthelyi Sándor: Annak a véleményének ad hangot, hogy a METEOR jelenleg nem alkalmas fórum a csillagászattörténet kutatói és írói mozgalom teljes körű összefogására, hisz csak az MCSE tagok jutnak hozzá, s amint látjuk, vannak jelen a tevékenységben MCSE-n kívüli egyének, szervezetek, intézmények is. Üdvözölné egy önálló Magyar Csillagászattörténeti-kutató Egyesület létrehozását, mely sikerrel pályázhatna a tevékenységéhez szükséges támogatásokra, továbbá egy arra alkalmas periodika indításával maga köré gyűjthetné a hazai csillagászattörténet kutatásával foglalkozó legjobb erőket. Elképzelhetőnek tartaná egy adatbázis létrehozását az interneten, illetve felhívja a figyelmet, hogy a XX. századi amatőrcsillagászati mozgalom történetére vonatkozó adatok teljes körű gyűjtését azonnal el kellene kezdeni, amíg még élnek a szemtanúk és nem szóródtak szét a magánkézben lévő hagyatékok.

Balázs Lajos: Óva intette a jelenlévőket, hogy bárki, vagy bármely szervezet — a régi beidegződések alapján — túlszervezze a tevékenységet. Véleménye szerint "adminisztrációs minimum kell". Legjobb az, ami spontán is működik, és ha az informális kapcsolatok csomósodási pontjai jönnek létre. Kétségkívül, a cél érdekében a jelenleginél sokkal nagyobb hírverés kell.

A hozzászólásokra reagálva Vértes Ernő felajánlotta a hazai csillagászattörténeti kutatók számára a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület szervező tevékenységét. Ígéretet tett arra, ha a mozgalom résztvevői is úgy akarják, a soron következő csillagászattörténeti szemináriumot 2003-ban Kőszegen szervezik meg.
Bartha Lajos tájékoztatta a résztvevőket, hogy a konferencia anyagából az MCSE egy kiadványt hoz létre, melyet eljuttat minden érdekelthez. Tervezik egy körlevél kiküldését szavazó lappal, melynek segítségével azt tudakolnák meg, hogy ki hogyan képzeli el a mozgalom jövőjét, s milyen tevékenységben, milyen gyakorisággal tudna részt vállalni. Legfontosabb jövőbeli teendőként pedig a "Tudjunk egymásról!" feladatot és célkitűzést jelölte meg.
Végezetül ismételten megköszönte minden résztvevő aktivitását, a szervezőknek és házigazdáknak a szíves vendéglátást és a rendezvény érdekében kifejtett tevékenységét, majd "Viszontlátásra 2003-ban" köszöntéssel a konferenciát bezárta.

Az Egyesületi Híradó 2001/4. számában megjelent cikk másodközlése

A rovat további cikkei