Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Általános
   

 

Általános
Hová lettek a Hold felföldjei?

A Hold térképére nézve féloldalasnak tűnhet a nevezéktan: míg minden sötét foltnak neve van (marék), a világos területek (terrák) nincsenek elnevezve: itt inkább a kráterek alapján tájékozódhatunk. Az első távcsövek elkészítése után a csillagászok már az 1600-as évek elején számos Hold-térképet készítettek. Az első részletes térképeken még csak számok jelezték az alakzatokat. Az egyik első holdi nevezéktant a belga Langrenus készítette 1645-ben. ö alkotta meg a ma is használt köznév-rendszert: az addig ismeretlen világ térképérc sötét tengerek (ill. egy óceán) és világos kontinensek (terra) kerültek (hegyek még nem). A krátereket pedig híres emberekről nevezte el, összesen 325 nevet írt fel térképére. (Pl. Oceanus Philippicus, Mare Eugenianum, Maré Belgium, Terra Sapientiae, Terra Honoris, Terra Dignitatis, Terra Iustitiae.) Más nevezéktant javasolt a lengyel Hevelius Selenographia című térképein (ő alkotta meg a szelenográfia szót is).

Image 

Riccioli és Tycho. A két tudós allegorikus ábrázolása egy 18. századi freskón (Prága, Klementinum)

"Álmomban ismét a könyvtárban dolgoztam" - Megemlékezés Vargha Domokosnéról

Szeidl Béla írásával a nyár folyamán életének 80. évében elhunyt Vargha Domokosnéra, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének könyvtárosára emlékezünk, akit elsősorban csillagászattörténeti munkássága alapján ismerhetünk, és akinek számos írását olvashatjuk honlapunkon is.

Image

Csillagászati anekdoták

Hell Miksa

Kazinczy megörökített egy latin nyelvű formás epigrammát, amelyet egy református prédikátor, név szerint Fazekas István diószegi esperes írt egy 1771. évi bécsi látogatása alkalmából. Tél volt, s a trónörökös (a későbbi II. József) Bécs utcáin megszánkáztatta tizenhat éves húgát, Mária Antoinette-et (a későbbi francia királynét). Ekkor már eltelt vagy két esztendő Hell Miksa norvégiai expedíciója óta, de jellemző, hogy milyen mélyen belevésődött annak és a sok költségnek az emléke a köztudatba. Mária Terézia ugyanis gazdag felszereléssel, díszes hintóban — mint valami főurakat — indíttatta útnak a két tudóst, hogy annál nagyobb tekintélyük legyen külföldön. Erre a díszre s a drága expedíció költségeire utalt és egyúttal alattvalói hódolattal hízelgett a diószegi prédikátor a Kazinczytól följegyzett epigrammában, amelyet Tóth Béla következőképpen tolmácsol magyarul:

Kár az a nagy költség, felutazni az éjszaki tájra,
Hogy láthasd Vénust: mint ragyog a Nap előtt.
Bécsben ez istennő tündöklik a Föld ura mellett:
Nem kell út és pénz; láthatod ingyen is itt.
Képriport a "Csillagászattörténeti Találkozó 2010"-ről

Image

A Csillagászattörténeti Találkozó 2010 jó társaságban, nagyon jó hangulatban, érdekes előadásokkal, rendben lezajlott szombaton 10 óra és 17 óra között!

Köszönet illeti a helyet adó Polaris Csillagvizsgálót, köszönet a népes közönségnek, köszönet az élő televíziós közvetítést végzőknek, köszönet az internetes közvetítést nézőknek, köszönet a felkészült és lelkes előadóknak, köszönet a kronológusoknak, ismeretterjesztőknek, honlapkeszitőknek, csimabistáknak, könyvtárosoknak, numizmatikusoknak, régészeknek, építészeknek, csillagászoknak a sokszínűségükért, köszönet az asztroebéd és asztroital prezentálásért a házigazdáknak és köszönet az MCSE Palacsinta Szakcsoport vezetőjének, Jankovics Zoltánnak, aki a maja naptár okozta világvégi pánikot sokszínű- és sokízű lekváraival enyhítette.

Így él Vekerdi László!

A könyvtáros szakma mély megrendüléssel tudatja, hogy szeretett kollégájuk, Dr. Vekerdi László (orvos, művelődéstörténész, könyvtáros), a Tanár Úr 2009. december 27-én 85 éves korában elhunyt.

Képriport a "Csillagászattörténeti Találkozó 2009"-ről

Image 

Aki 2009. február 28-án ott volt a Polaris Csillagvizsgálóban a Csillagászattörténeti Találkozón, az (időrendben) megtudhatta, hogy Galilei miben viselkedett tudósként (és miben nem), eleink pásztorcsillagászatáról hallhatott egy igazi Pásztortól, láthatott beépített szabadalmaztatott navigációval ellátott imaszőnyeget, Kopernikusz-vadászaton vehetett részt, 25 forintos föld- és éggömbosztogatásról (nem földosztogatás) értesülhetett, nem maradt éhen, szomjan sem, Kulin-emlékkiállítást tekinthetett meg főtitkári vezetéssel, tisztázhattuk, hogy hab és nem hal a tortán, irigykedhetett a régi posta hatékonyságán (az Amerikából küldött "Fényi Gyula csillagász Európa" címzettű levél célba ért), megismerhette, hogy ki mutogatta a csillagokat a nagyszebeni piactéren a XVII. században, képeket láthatott a már nem létező budavári és gellérthegyi csillagdákról, 40 éves csilis újságokat forgathatott a kezében, és nem utolsósorban kapott kártyanaptárt és olyan IYA2009 DVD-t, melyet nem tud fordítva a lejátszóba tenni. Aki pedig nem volt ott ezen a szombaton, sajnálhatja és megfogadhatja, hogy majd jövőre ott lesz. És alább megtekintheti a képeket.

Image

A "Csillagászattörténeti Találkozó 2009" programja és bibliográfiai hivatkozásai

Image

Csillagászattörténeti Találkozó 2009

2009. február 28.
Polaris Csillagvizsgáló
Budapest, III. ker., Laborc u. 2/c.

A Csillagászat Nemzetközi Éve jegyében, a Magyar Csillagászati Egyesület
5 éves csillagászattörténet.csillagászat.hu honlapjának szervezésében

Régi magyar Leonida-záporok

A Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport csaknem két évtizede gyűjti a régi magyar krónikákból a csillagászati jelenségek, köztük a meteorjelenségek (1467-től feljegyzésekben szereplő) adatait. A Leonida meteorraj aktív időszaka idején jó alkalom megnézni, hogy mit találunk ezekről a hazai naplókban, krónikákban, sajtótermékekben.

Égi jelenések
Évszázados csillagászati és meteorológiai feljegyzések

Bemutatunk néhány régi – magyar krónikák, naplók, és évkönyvek adataiból válogatott – feljegyzést az égbolt feltűnő jelenségeiről: üstökösökről, meteorokról, feltűnő időjárási jelenségekről stb. Ezek az évszázadokkal ezelőtti bejegyzések – a legkorábbi 1056-ból, a legkésőbbi 1765-ből származik – nem hivatásos csillagászoktól erednek, így elsősorban arról adnak szemléletes képet, hogy mit ismert és hitt a régmúlt korok művelt, tanult embere az égboltról. A régi krónikák adatai – az alkalmi érdekességeken túl – a mai tudomány számára is hasznosak. Így például az erdélyi és felvidéki feljegyzésekből mutatható ki, hogy az 1572. évi nevezetes szupernóva a jelenleg ismert időpontnál már hat héttel korábban is látható volt. Az itt összeállított feljegyzések a szakértők által már ismert krónikákból származnak. Bizonyos azonban, hogy egyes plébániák, városi levéltárak naplói közt lappanganak még érdekes adatok. Felkutatásuk és közlésük érdekes, hálás és fontos feladata lehetne a honismereti szakköröknek.
Világraszóló magyarok - egy kiállítás képei

Elmentünk hát. Szombaton, mert akkor a családdal ingyen lehet belépni, és 12 óra után a környező utcákban sem kell parkolási díjat fizetni. Kaptunk egy-egy Álmok álmodói karórát is, amit a következő látogatáskor viselve már fél áron mehetünk be. Ugyanis alapesetben a napijegy ára 1000 Ft, diákoknak 500 Ft. Az egész kiállítás érdekes és felettébb hasznos, azonban most csak a csillagászattal kapcsolatos részről írok, mely a B épületben található.

Image

Magyarországi csillagászok nemzetközi együttműködései

Az észlelő csillagászok közös terv szerint, egységes elvek alapján végzett nemzetközi együttműködése viszonylag új keletű. A nemzetközi együttműködések eszméje a 18. sz-ban merült fel, de a több ország intézményeinek együttes tevékenysége a csillagászati vizsgálatok egy-egy területén csak a 19. sz-ban bontakozott ki. Természetesen már korábban is gyakran előfordult, hogy az asztronómia művelői kicserélték egymás között észlelési adataikat, ezek a kapcsolatok azonban többnyire alkalmiak voltak.

Képriport "A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje, III. csillagászattörténeti konferenciá"-ról

2005. augusztus 26., Tata, Kuny Domokos Múzeum - előadói nap
2005. augusztus 27., Bécs, Bécsi Egyetem Csillagászati Intézet - szakmai kirándulás

A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje
Csillagászattörténeti Konferencia, Szombathely, 2001. augusztus 24-26.

 

Az előadások összefoglalásai

THOUSAND YEARS OF THE ASTRONOMY IN HUNGARY

Conference for the History of Astronomy in Szombathely, Hungary 24-26th August 2001.

ABSTRACTS

Budapest-Szombathely, 2001.

"A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje" konferenciát rendezte, és az Összefoglalást kiadja a Magyar Csillagászati Egyesület, a Vas megyei Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület és az "Armilla" Csillagászattörténeti Kutatócsoport.

Szerkesztette - Edited by BARTHA Lajos

Az angol szöveget fordította - English translation by RÁKOSI Miklós

The "Thousand Years of the Astronomy in Hungary" Conference organised and the Abstract Published by

The Hungarian Astronomical Association, the "Jenő Gothard" Amateure Astronomical Society in County Vas and the "Armilla" Research Group for the History of Astronomy.

Támogatóink - Sponsored by

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA, T 25 641) alapítvány,

Vas megye Közgyűlése Tudományos Szakbizottsága,

Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ.

Kiadja: A Magyar Csillagászati Egyesület.

Felelős kiadó: Mizser Attila.

Budapest, 2001.

Magyarországról látható napfogyatkozások 896 után
Muzeális csillagászati eszközök a magyarországi gyűjteményekben
A félévszázada megnyitott, rövid életű Csillagászati Múzeum emlékére*

    A magyarországi csillagászattörténet gazdagnak éppen nem mondható irodalmából szinte teljesen hiányzik a régi obszervatóriumainkban és iskoláinkban használatos műszerek szabatos és kritikai ismertetése. A műszerek története, teljesítőképességük ismertetése és összehasonlítása, valamint a magyarországi műszergyártás tanulmányozása jóformán a mai napig mostohagyermeke a múzeumügyünknek és tudománytörténetünknek. (Ez a hiány annál is feltűnőbb, mivel a XIX. sz. egyik legtöbbet forgatott csillagászati műszertan-könyvét – német nyelven – magyar szerző: Konkoly Thege Miklós írta, akinek számos rövidebb technikai ismertetése magyarul is megjelent!) Bár több régi obszervatóriumunk egykori leltára rendelkezésre áll, arról kevés adatunk van, hol lelhetők fel, vagy hová lettek ezek az eszközök, nem is szólva az iskolai szertárak szétszóródott, kiselejtezett, vagy elpusztult állományáról.

A csillagászat magyarországi történetéből
A klasszikus századok asztronómusai

Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet. Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 287 old. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 12. kötete/ Segédkönyv a felsőoktatási intézmények számára.

A fenti könyv a magyar csillagászat történetének szöveggyűjteménye: eredeti, fontos, részletes és érdekes tanulmányok a középkor századaitól a 20. századig. Olyan ritka csillagászati írások betűhív közlése, melyek ma már nehezen hozzáférhetőek.

Ez a könyv elsősorban a Budapesti Teleki Tékában (Budapest, VIII. ker. Baross u. 1. a Kálvin térnél) és a Magiszter Könyvesboltban (Budapest, V. ker. Városház u. 1. Kossuth Lajos utcánál) vásárolható.

A könyv 234-269. oldalán egy 365 tételes bibliográfiát tartalmaz. Ez az általános műveket, az egyes csillagászok életét (abc rendben), és a magyar csillagvizsgálók történetét (a csillagvizsgálók abc-sorrendje szerint) tartalmazza. Ennek a résznek a címe: Válogatás a magyar csillagászattörténet magyar nyelvű irodalmához. Összeállította: Sragner Márta, Keszthelyi Sándor, Gazda István. A kutatás és adatgyűjtés elősegítésére a könyv ezen részét az Internet nyilvánosságára tesszük, itt erre a honlapra. (KSZ.)

Magyar kráterek a Marson
Magyar kráterek a Vénuszon
Magyar elnevezésű kisbolygók 2/1.
Magyar elnevezésű kisbolygók 2/2.
Csillagászattörténeti konferencia - Szombathely, 2001. augusztus 24-26.
A Magyarországi Csillagászat 1000 esztendeje
Az elmúlt év októberében, a Csillagászati Hét előadójaként járt Szombathelyen Bartha Lajos, aki köztudottan évtizedek óta szervezője és vezetője a magyarországi amatőrcsillagászati mozgalom csillagászattörténeti szakcsoportjainak. A vele való beszélgetés, szakmai konzultáció eredménye egy elhatározás lett, amely szerint meg kellene kísérelni egy Kárpát-medencei csillagászattörténeti konferencia összehívását, amelyen részt vehetnének mindazon intézmények, szervezetek, magánszemélyek, munkacsoportok, akik az elmúlt évtizedekben kutatták a magyarországi csillagászat múltját, és eredményeket mondhatnak magukénak a publikáció terén is.
Magyar kráterek a Merkúron
Magyar kráterek a Holdon
Ki kicsoda a Tanszék történetében?
Az ELTE Csillagászati Tanszék története
A kezdetek
Egyetemünket 1635-ben Nagyszombat városában alapították, jezsuita intézményként, elsősorban Pázmány Péter érsek szorgalmazására. Az alapítás főként azt a körülményt volt hivatva orvosolni, hogy a háromfelé szakadt országnak ebben az időben egyáltalán nem volt egyeteme. A rövid ideig fennállott középkori magyar egyetemeknek otthont adó városok közül kettő - Pécs városa és a főváros, Buda - a 16. század eleje óta török megszállás alatt állt. Ezért, valamint a már ott működő jezsuita kollégium okán esett a választás Nagyszombat (lat. Tirnavia, ném. Tirnau - ma Trnava, Szlovákia) városára, mely egyaránt közel esett a megszállt Budához, az Országgyűlés székhelyéhez, Pozsonyhoz, és a királyi székhelyhez, Bécshez. A választás szerencsésnek bizonyult, amit az is mutat, hogy az egyetem még Buda 1686-os visszavétele után is közel egy évszázadig Nagyszombatban maradt.