Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat Amatőrök, ismeretterjesztés
   

 

Amatőrök, ismeretterjesztés
A Könyves Kálmán Gimnázium távcsöve

A gimnázium Igazgatósága 1950 júniusában felkért egy csillagászati távcső megtervezésére. Mivel az iskola a szükséges pénzösszeggel nem rendelkezett, olyan anyagokat kellett felkutatni, melyek olcsón beszerezhetők. Néhány lelkes diákkal - kézikocsit húzva - jártuk végig a Váci úti ócskavas telepeket és szedtük össze a szükséges anyagokat.

Image

Csillagokhoz távozó. Bödők Zsigmond halálára

Magyar író számára a lehető legcsodálatosabb helyen, a legjobb időpontban találkoztunk pár évvel ezelőtt: az oroszlános szökőkút tövében, a budapesti Vörösmarty téren, június első napjaiban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Mindketten a felvidéki könyvsátorban, ugyanazon a napon mutattuk be legújabb ismeretterjesztő könyvünket. Bödők Zsiga a tőle megszokott magabiztos, erős kézfogással üdvözölt. Pár mondatot váltottunk csak, miközben sugárzott lényéből az erő, az optimizmus. A Magyar Talentum sorozat hetedik, a számítástechnika nagyjairól szóló könyvét hozta, megjegyezve, hogy hamarosan belefog a következőbe. Aztán pár hónap múltán jött a szívszorító hír: alattomos kór támadta meg a szervezetét, amelyből egy adag szerencsével kigyógyulhat az ember. Az nem lehet, hogy épp ő menjen el, hiszen kéttucatnyinál is több könyvterv volt a tarsolyában. Nem volt szerencséje: hossszan tartó szenvedés után, 2010. július 26-án, élete teljében, ötvenhárom évesen eltávozott az élők sorából.

Image

Elhunyt Hajmási József, a székesfehérvári amatőrcsillagászat atyja

Image
Hajmási József (baloldalon) Kulin György társaságában

Augusztus 13-án jött a szomorú hír, hogy Hajmási Józsi bácsi is elment. A fehérvári  csillagászati mozgalom atyja, Székesfehérvár egyik nagy tanáregyénisége éppen 100 éves volt. Az első fehérvári csillagdát ő és tanártársai kezdeményezésére még a József Attila Gimnázium tetején helyezték el 1961-ben.

Kisebb amatőrtávcső

  Évkönyvünk másik helyén ismertetjük egy vasesztergályos tagunk saját készítésű távcsövét. Örömmel tölt el bennünket, hogy nemcsak a technikai szakemberek, hanem más foglakozású tagjaink is vállalni merik a távcső házi készítését.

Image 

Egy távcsőkészítő munkástagunk levele

  Tekintetes Szerkesztőség!

  Azt hiszem érdeklődésre tarthatna számot, és talán buzdításra is szolgálna a csillagászatot kedvelő társaim körében ez a közlemény, melyben távcsövem megvalósulásának körülményeiről szeretnék néhány szóval megemlékezni.

Image 

Dr. Dankó Sándor emlékére (1922-1995)
15 esztendeje hunyt el a kiváló szolnoki amatőrcsillagász, országosan ismert és elismert csillagászati ismeretterjesztő, dr. Dankó Sándor. A Meteor folyóirat 1995 július-augusztusi számában Szatmári Antal tollából megjelent nekrológgal rá emlékezünk.
Image
Mélyég csodák magyar szemmel - Szentmártoni Béla emlékére

Image

A Csillagászat Nemzetközi Évében az MCSE gondozásában Szentmártoni Béláról szóló emlékkötet látott napvilágot.

Az amatőr csillagászati távcső

   Az [Magyar Csillagászati] Egyesület eddigi munkájának egyik legnagyobb eredményeként könyveli el azt a tényt, hogy ma már igen számosan fel vannak szerelve csillagászati távcsővel, és még többen vannak, akik szorgalmasan dolgozgatnak a távcső szerelésén.

Image
A legegyszerűbb parallaktikus szerelés fából. (Album of Celestial Photographs-ból.) A deszka végén levő segédtükör prizmával helyettesítő.

Uránia a Gellérthegyen
100 éve és ma

   Száz év előtt, minden délben, harangütés hallatszott a Gellérthegy irányából, hogy Pest és Buda népei az órák járását a pontos csillagászati idő után igazíthassák. A dél pillanatát jelző harangütést a Gellérthegy csúcsán működő tudományos csillagvizsgáló intézet, az Uránia csillagásza adta.

Felavatták Hédervári Péter emléktábláját

November 13-án Hédervári Péter egykori lakóházának falán emléktáblát avatott a Göncöl Alapítvány és Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata.

Találkozásaim dr. Kulin Györggyel

    Szerencsések azok, akik személyesen is ismerhették Kulin Gyurka bácsit. Nekem megadatott ez a szerencse. A jósors úgy hozta, hogy a Föld és Ég című folyóiratban meghirdetett távcsőkínálatnak utánanézzek. Így jutottam el 1972 nyarán, 18 évesen, a budapesti Uránia Csillagvizsgálóba. Egy végtelenül kedves, hosszú, ősz hajú, idős bácsi fogadott. A Meteor friss számait rendezte, csomagolta az előfizetőknek. Amikor bemutatkoztam, és megtudta, hogy Nagyszalontáról jöttem, azonnal felém fordította tekintetét vastag szemüvege mögött, szelíden elmosolyodott és így szólt: „Téged már ismerlek. Te vagy az a földim, aki a hullócsillagokat figyeli. Minden megfigyelésedet megkaptuk". Ő volt dr. Kulin György. Kezembe nyomott egy teljes Meteor-évfolyamot, ajándék gyanánt. Kaptam még egy teljesen kész, ötvenszeres nagyítású lencsés távcsövet, potom áron, amelyet odahaza állványra szereltem. „Aztán mindig keressél engem, ha Budapesten jársz!" — jegyezte meg. Sohasem felejtem el ezt az első találkozást, ami különösen mély benyomást tett rám.

Image 

Szeniczey Géza, az asztronómus felügyelő
Életútfürkészés Dömény Gábor csillagászati ismeretterjesztővel

Image

Szeniczey sírja a paksi evangélikus temetőben (Dömény Gábor felvétele)

     Százötven éve született Szeniczey Géza, az egykori dunántúli evangélikus egyházkerület tolna-baranya-somogyi egyházmegyéjének felügyelője. A földbirtokos egyben műkedvelő asztronómusként is működött: paksi lakóházán, majd birtokán csillagvizsgálót épített. Életének főbb állomásairól, egyházi kapcsolódásairól és természettudományos tevékenységéről kérdeztük életrajzíróját, munkásságának kutatóját, Dömény Gábor csillagászati ismeretterjesztőt. 

Sári Gyula

(Gyulafirátót, 1916. január 3. - Komárom, 1993. január 12-18.(?))

Image

Gyuszi bácsi és csillagvizsgálója

Gyuszi bácsi annak idején a pápai református gimnáziumban végzett, ahol még latin és görög nyelvet is tanítottak. Bizonyítványában csupa jeles és jó osztályzat volt. 1938-ban a jogi karon végzett, de nem doktorált. Ezen kívül megszerezte az optikus, a villanyszerelő, a hegesztő, a rádió-tv szerelő és az elektroműszerész végzettségeket is.

Posztoczky Károly

(Rácalmás 1882. március 28. - Környe 1963. február 27.)

Image 

Posztoczky Károly csillagdájában

Erdőtagyos, az 1960-as évek eleje: A Környei Állami Gazdaság tulajdonában lévő csillagda és kúriaépület eltűnik a föld színéről. Kié volt és miért kellett pusztulnia?

A tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgáló

Image 

1965-ben a Komárom Megyei Tanács megvásárolta a Posztoczky-hagyaték műszereit, felszereléseit és könyveit, dokumentumait. Mivel nem volt méltó hely ezeknek az elhelyezésére, ezért a Kuny Domokos Múzeum raktárába került.

A Komárom Megyei Tanács és a TIT Csillagászati és Űrhajózási Választmány Országos Elnöksége az iskolai oktatás céljaira szerette volna használni a hagyatékot, mivel hasonló, de csak külföldről beszerezhető eszközök akkori becsült értéke 6-800.000 "devizaforint" lett volna.

1967-ben a Komárom Megyei Tanács a TIT Komárom megyei Szervezete egyetértésével döntött a tatai csillagvizsgáló megépítéséről. 1968-ban a Tatai Tanács megterveztette, megrendelte és legyártatta a kupolát.

Hatvanesztendős az Uránia Csillagvizsgáló

Lapunk 2007/33. számában felelevenítettük a csillagászati ismeretterjesztés legfontosabb hazai bázisának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Budapesti Planetáriumának harmincesztendős történetét. Kerek évfordulóhoz érkezett az idén a TIT másik országos jelentőségű intézménye, a két legjelentősebb hazai bemutató csillagda egyike, az Uránia Csillagvizsgáló is – hatvan évvel ezelőtt alapították.

Image

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, újságíró

Image

A Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör vezetői

Összeállításunk a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör vezetőit tartalmazza.

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) vezetői

Összeállításunk az 1989 utáni Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnökeit, titkárait és elnökségi tagjait mutatja be.

A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) vezetőségei és elnökségei

Minden idők legnagyobb taglétszámú hazai csillagászati szervezete a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT keretein belül működő csoportosulás létrehozását az 1963. szeptember 21–22-én Szentendrén megszervezett Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozóján határozták el, a hivatalos megalakulás pedig az 1964. augusztus 13–14-én immáron Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozójának nevezett seregszemlén történt meg — kezdetben még Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre néven. Összeállításunkban a működését az 1989. augusztus 17–20-án Salgótarjánban megtartott Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója részeként az augusztus 19-i napon megtartott Csillagászat Baráti Köre rendkívüli találkozóig végző szervezet vezetőségi és elnökségi tagjainak névsorát közöljük.

A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapító tagjai

Minden idők legnagyobb taglétszámú hazai csillagászati szervezete a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT keretein belül működő csoportosulás létrehozását az 1963. szeptember 21–22-én Szentendrén megszervezett Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozóján határozták el, a hivatalos megalakulás pedig az 1964. augusztus 13–14-én immáron Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozójának nevezett seregszemlén történt meg — kezdetben még Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre néven. Összeállításunkban a működését az 1989. augusztus 17–20-án Salgótarjánban megtartott Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója részeként az augusztus 19-i napon megtartott Csillagászat Baráti Köre rendkívüli találkozóig végző szervezet alapító tagjainak névsorát közöljük.

Mesterséges égbolt alatt
Harmincéves a Budapesti Planetárium

ImageNapjaink városainak már-már elviselhetetlen fényburája azzal a – száz esztendõvel ezelõtt elképzelhetetlen – következménnyel jár, hogy a 21. századi városlakók jószerével meg vannak fosztva a csillagos égbolt látványától. A szaknyelven fényszennyezésnek nevezett – bizonyos országokban, sõt már néhány hazai településen is jogszabályokkal kordában tartott – jelenség a vidéket sem kíméli, gondoljunk csak a kisebb falvak rosszul beállított, az úttest és a járda helyett az eget megvilágító lámpáira, a szomszédos városok átszûrõdõ fényeire vagy a diszkók esztelenül tekeredõ fénykígyóira. Változatlan szépségû csillagfényes égboltot legfeljebb a településektõl távoli megfigyelõhelyeken láthatunk – avagy mesterségesen állíthatunk elõ.
Egy magyar vonatkozású kisbolygó nyomában
Oswald Thomas emlékezete

ImageA csillagászat tudományának mûvelõi és népszerûsítõi között kevesen vannak olyanok, akiknek szakmai tevékenysége szélesebb körben is ismert. Magyarországon a 20. században Kulin György volt ilyen személyiség, de az osztrák sógoroknak is megvolt a maguk „Gyurka bácsija”. A múlt század Ausztriájának legismertebb csillagásza, az asztronómia nagy hatású ismeretterjesztõje azonban nem csak a közös történelmi múlt miatt kapcsolódik hazánkhoz. Oswald Thomas magyar földön, magyar állampolgárként született erdélyi szász családban. Nevéhez az ausztriai csillagászati ismeretterjesztés szellemi, tárgyi és intézményi feltételeinek megteremtése, több érdekes felfedezés, valamint származása révén – kevéssé ismert módon – az egyik magyar vonatkozású kisbolygó-elnevezés fûzõdik. És amiért lapunk számára különösen érdekes személye: evangélikus volt, és igen jelentõs lutheránus gyökerekkel rendelkezett. Írásunkban születése 125. évfordulójának alkalmából emlékezünk rá.
A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló története, avagy miért Mikulás a csillagász?

A feltett kérdésre, csak soraim zárásaként fogok választ adni. A címmel csak a Tisztelt Látogató figyelmét szeretném felkelteni, hogy végig olvassa ezt az alábbi pár sort, a csillagda történetéről.

A székesfehérvári csillagászati ismeretterjesztés, lassan ötven évre visszatekintő történetét, azt hiszem, hogy nehéz lenne a teljesség igényével, minden apró részletet taglalóan leírni. Ez nem is célom, megmaradok annál, hogy honnan indult és hogyan lett, a ma sokak által ismert, Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló.

Hogyan lettem amatőrcsillagász
Pár évvel ezelőtt készítettem egy albumot a Szakács család életéről. Amikor gondolkoztam azon, hogy milyen címet adjak az életünk történetének, azt találtam legjobbnak: Hogyan lettem tanító. Most azt írom le, hogyan is lettem amatőrcsillagász.

Könyvismertetés - Kulin György: Fénycsóva lobban

Könyves - Könyvek, 5. szám, 228 oldal + 29 képoldal, szerkesztette: Dr. Kulin Eszter és Bartha Lajos, kiadja: N. J. Pro Homine Alapítvány, Budapest-Újpest, 2001.

Emlékképek általános iskolai éveimből

(A következő írás Papp Évától, a Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének, Szakács Lászlónak egyik régi tanítványától származik. Nem csillagászatról vagy űrkutatásról lesz szó. Egyszerűen csak emberségről. Arról a sok szépről és jóról, amit a Tanár Úr, az amatőrcsillagász és meteorológiai-megfigyelő adott diákjainak. Ezen írás egyben születésnapi köszöntő is - gratulálunk Szakács Lászlónak 86. születésnapja alkalmából! - Rezsabek Nándor)

Farkas István amatőrködése
1963 körül kezdődött a szerelem a csillagászattal. Ekkor 27 éves voltam. A könyvtárban találkoztam Kulin György 1958-as A távcső világával. Egyből beleszerettem. Először a távcső építése fogott meg, mert én olyan barkácsoló ember voltam, és addig el sem tudtam képzelni, hogy ilyen egyszerűen is lehet távcsövet építeni. Nekifogtam. Akkoriban lehetett kapni a honvédségtől leselejtezett 72/500-as lencsét. Csoda, milyen gyönyörű képet lehetett látni vele. Addig a világnak ez a csillagászati része ismeretlen volt számomra.
                                                                                                    
Image
Csiba Márton amatőrélete
1937-ben születtem. Amatőrként 1959-ben indultam. A 60-as években résztvettem a helyi szakkör alapításában amelynek később vezetője is voltam néhány éven át. Felépítettük a bemutató csillagdát az Uránia tervei alapján.
    
Image
Bartha Lajos

könyvtáros, csillagászattörténész (Budapest, 1933. november 29.)

Image

   Többnyire zavarba jövök, amikor újdonsült ismerőseim először kérdik meg, hogy mivel is foglalkozom. Ha az igazságnak megfelelően azt válaszolom, hogy a csillagászat – és valamelyest a térképészet – történetével, általában megbocsátó mosollyal, amolyan „nahát, ilyen is van” arckifejezéssel veszik tudomásul. A szókimondóbbak esetleg felteszik a kérdést, hogy mire jó ez nekünk? Meglehetősen hosszadalmas magyarázkodással járna elmondani, hogy például a középkorban, a csillagászat volt „a” tudomány, amelynek fejlődése jelentősen befolyásolt egy sereg másféle ismeretet, a filozófiától, a matematikán át a fémművesmesterségig; a modern fizika és a csillagászat haladása pedig elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Magyarázkodás helyet inkább azt válaszolom – ami ugyancsak igaz –, hogy könyvtárvezetőként mentem nyugdíjba.

A dunaújvárosi csillagász szakkör története

Nyugdíjas barátunk, Farkas István szavait idézve: „a dunaújvárosi csillagászati klub 1963-64-ben alakult munkásfiatalokból, akik könyvtári olvasólapokon nyomozták ki a hasonló érdeklődésű társaikat. A tagok többsége még csillagászati távcsövet sem látott, így az első 15 centiméter átmérőjű tükrös műszer nagy sikert aratott a klubtagok körében.”

Kulin-emlékérem Ponori Thewrewk Aurélnak

Olvasóink számára valószínûleg mindkét név ismerõs lehet. A fiatalabbak kedvéért azonban annyit, hogy Kulin György (1905–1989) a modern magyarországi amatõr csillagászat, a Magyar Csillagászati Egyesület létrehozója volt. A Magyarországon mûködõ csillagászati szervezetek, klubok, szakkörök, intézmények közvetlenül vagy közvetve az õ kezdeményezésére jöttek létre. Számos könyvet, rengeteg cikket írt, elõadást tartott, de nevéhez leginkább A távcsõ világa címû kötet fûzõdik.

A Győri Csillagász Szakkör és Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló története

1. Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló

A kezdetek 1955.

Szakkörünk 1955. október 25-én alakult meg. Megalapítója Szitter Béla bácsi, aki egy rendkívül lelkes Vagongyári munkás volt és jó szervezőkészsége révén sokakat meg tudott nyerni ennek az ügynek.

Magyar nyelvű csillagászati lapok 1926-2006-ig

A magyar nyelven megjelent (nagyrészt amatőr)csillagászati kisebb-nagyobb folyóiratok, körlevelek történetének vázlatát már megírták, ha olvasmányosan is, de talán használhatóan. Három részben történt ez meg. Itt található:

1./ Mizser Attila: Csillagászati lapok Magyarországon 1926 - 1966. = Meteor 18. 1988. 4. sz. pp. 1-5. A Stella, Csillagászati Lapok, Csillagok Világa, Meteor, A Csillagos Ég, Föld és Ég lapok ismertetése.

2./ Mizser Attila - Keszthelyi Sándor: Amatőrcsillagászati lapok Magyarországon 1966 - 1988. = Meteor 19. 1989. 2. sz. pp. 1-5. A Csillagászati Értesítő, Meteor, Albireo, Algol, Magnitudó, Villám, Radiáns, ZHR Bulletin, MMTÉH Körlevél, Comet Journal, Pupilla, Göncöl, Atmoszféra, Cirrusz, Shedir, Meridián, DMH Értesítő, Draco, Napfolt, Binary, Zenit, AMK Közlemények, Pleione, PVH Körlevél, PVH Report, Komárom Megyei CSBK Híradó, Égi Kalendárium, Szabolcsi Csillagász, Amatőrcsillagászati Courier lapok ismertetése.

3. / Keszthelyi Sándor - Mizser Attila: Csillagászati lapok Magyarországon 1988-2000. = Meteor 31. 2001. jún. 6. sz. pp. 3-8. A Föld és Ég, Földgömb, Meteor, Albireo, PVH Körlevél, Magnitúdó Körlevél, Pleione, Komárom-Esztergom Megyei CSBK Híradó, Bökönc Híradó, Bökönc, Wakond, Amatőrcsillagászati Courier, Meteor Channel, GAE Egyesületi Híradó, GAE Egyesületi füzetek, Spica, Űr, Perseida-2000, Vega, Messier Hírek, Andromeda, Üstökös Gyorshírek, Draco, Binary, Gemma, TELAPO, Meteor Gyorshírek, A Csillagvizsgáló, Égleső, Mercurius, Draconida, Argo Navis, Astra, Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója, Égi Kalendárium, Armilla, Betelgeuse lapok ismertetése.

A cikkekben a lapokat kiadó, szerkesztő, összeállító személyekről vagy szervezetekről is szó esik. Ha ezt a három cikket összeollózza valaki (plusz kiegészíti 2000-től máig) önmagában is csinos kis tanulmányt kap!

Ezen kívül szolgálhatok olyan listával, amely a magyar nyelvű, teljesen (vagy nagyobb részt) csillagászati tartalmú (nagyrészt amatőrcsillagászati) folyóiratok jegyzéke.

Megnyílt az MCSE históriáját bemutató csillagászattörténeti kiállítás a Polaris Csillagvizsgálóban

Image

2006. november 14-én az MCSE megalakulásának 60. évfordulójára emlékező előadás és ünnepség részeként "Kulin György és a Magyar Csillagászati Egyesület" címmel a Polaris Csillagvizsgálóban megnyílt az Egyesület történetét — Kulin György munkásságát, az 1946-49 közötti ős-MCSE-et és az 1989-ben újjáalakult szervezetet — bemutató tárlat. Képriportunkban a csillagda földszinti helyiségében, az intézmény hivatalos nyitvatartási idejében megtekinthető kiállítás avatásán készült fotókat láthatják Olvasóink.

Számomra emberformáló tudós volt Gyurka bácsi
Ma is tisztelettel emlékezem Dr. Kulin Györgyre

Egy emberke, fiatal vagy ifjú felnőtt, bizonyára sok felnőttel, tanárral találkozik iskolai évei során, de csak kevés olyan egyéniség van, aki valami miatt meghatározó lesz az ő további életútjára. Ilyen életút-meghatározó embernek ismertem meg – több mint három évtizeddel ezelőtt – Dr. Kulin György csillagászt. Azt az embert, akire jómagam – csakúgy, mint sok-sok ezer hazai amatőr vagy szakcsillagász – ma is nagy szeretettel és tisztelettel emlékezem.

Csillagok útján - Kecskeméten

Kecskemét csillagászatának kezdetei az elmúlt századok népi csillagászati megfigyeléseiig nyúlnak vissza. Ennek szép példáját adják a bugaci pásztorok, akik a csillagok járását használták fel az idő mérésére. A hőskor másik irányát az évszázadokon át a tudományok művelésében vezető szerepet játszó egyházi intézmények jelölték ki: Tatai Andrásnak, a Kecskeméti Református Főiskola természet és mértan professzorának 1846-ban, illetve 1848-ban a városban adták ki az asztronómiai ismereteket is adó “Kis természettan” című művét.

50 éves az MCSE
Európában nagy, emlékezetes, mozgalmas év – mondhatnánk: annus mirabilis – volt 1989. Ekkor alakult újjá a négy évtizeddel azelőtt, 1949-ben megszüntetett Magyar Csillagászati Egyesület is. Alig két és fél évet megélt elődje, az első MCSE pedig éppen 50 esztendővel ezelőtt, 1946-ban született.
Dr. Szabó Gyula - Egy életpálya felidézése

„Én igen furcsa, különc egyéniség voltam. Nem elégedtem meg a szaktárgyam elméleti oktatásával. Az I. osztályos földrajzi tankönyvünk igen sok csillagászati és meteorológiai ismeretet tartalmazott. Furcsának találtam, hogy olyan ismereteket adjak elõ, amiket magam sem ismerek teljesen.”

Dr. Szabó Gyula
(1914-1991)
Tanár, meteorológus, csillagász
Közelebb a csillagokhoz
Dr. Kulin György születésének 90. évfordulójára

— No, kiskomám, akkor most megmutatom neked, hogyan lehet a húsz centi gyújtótávolságú lencséből negyven centiméteres fókuszú távcsövet csinálni! — Előkapott egy félig teleírt lapot az íróasztalán tornyosuló papírhalomból, és máris gyors számolásba kezdett (a kétjegyű számokat mindig fejben szorozta). — Szóval ha ide teszed a fókusznyújtó lencsét, akkor éppen megkétszerezi a gyújtótávolságot...

Rendhagyó megemlékezés Gyurka bácsiról

Száz éve született Dr. Kulin György
(Nagyszalonta, 1905. január 28. — Budapest, 1989. április 22.)

Együtt fociztam Kulin Györggyel

Első csillagászati élményemben keveredett a félelmetesség és a komikusság. Még 9 éves sem voltam, harmadikos általános iskolás, amikor véletlenül belekeveredtem egy majdnem teljes napfogyatkozásba. Már előző nap szóltak a tanárok, hogy másnapra hozzunk magunkkal ablaküveg-darabokat és gyertyákat, így 1961. február 15-én, ezen a hideg, tiszta, napsütéses szerda reggel ezekkel érkeztem a pécsváradi iskolámba. Az első óra helyett egy szaktanár robogott végig az osztályokon, elhadarva a napfogyatkozással kapcsolatos tudnivalókat. Mi, éretlen gyermekek, alig vártuk, hogy meggyújthassuk a gyertyákat, jól összecsöpögtethessük a padokat, és végre kormozhassuk az üvegdarabokat.

Szentmártoni Béla életének kronológiája

75 esztendős lenne a 20. századi magyar amatőrcsillagászat kiemelkedő alakja

Az amatőr csillagász műszerei

Az alábbiakban a 20. század egyik legkiválóbb magyar amatőrcsillagászának, Posztoczky Károlynak az eredetileg a Stella folyóirat 1927. évi 4. számában, majd ez alapján különnyomatként 1928-ban megjelent művét közöljük reprint változatban. Az anyag közreadásáért köszönettel tartozunk Kovaliczky Istvánnak, a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület ügyvezető igazgatójának, illetve a Posztoczky-hagyatékot kezelő Tatai Bemutató Csillagvizsgálónak.

A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló bibliográfiája

A bibliográfia a Mecseki Planetárium és Természettudományi Stúdió történetét követi végig. A számozott tételek időrendben követik egymást. Azonos éven belül először az önálló kötetekben található írásokat, majd a napilapok cikkeit, híreit adom közre, a megjelenés szoros időrendjében. Ugyanazon napon megjelent közlemény esetében a periodikumok címének betűrendje a mérvadó besorolási rend.

A havonta megjelenő folyóiratoknál a cím után, az évfolyamot, évszámot, hónapot, esetenként folyóiratszámot és az oldalszámot, napilapoknál az évfolyam és év megjelölése után, a megjelenés hónapját, napját és az oldalszámot tüntetem fel.

A Pécsi Planetárium és csillagvizsgáló története

Előszó

Épült egy épület, Pécs belvárosa felett, a hegy oldalában, a hegyvonulatra felkapaszkodó meredek utcában. Építése jól látszott a város nagy részéből nézve. Szokatlan formája, tornya, teraszai, fehérre festett betonfalai és üvegfelületei már eleve különleges épületre utaltak. Sőt két oldalán egy-egy nagyméretű fémkupola is csillogott. Az egyik éjjelente kinyílt, és ide-oda forgott. A másik kupola állandóan zárva maradt. Vajon milyen titkok rejtőzhettek a kupolák alatt?
A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége a Kiskunságban 1946-49 között

Az ős-MCSE káderlapja

Az 1946. november 11-én megtartott alakuló közgyűlésen Kulin György csillagász ügyvezető elnökletével létrejött a Magyar Csillagászati Egyesület, az MCSE. Az alapítók az 1944-ben a Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Műkedvelő Csillagászati Alosztályában tevékenykedő, és a háború után a Szabadművelődési Tanács szabadegyetemén újra szervezkedő csillagászatkedvelők voltak.

Az Egyesület nem egészen 3 éves működése alatt több ezres tagságot toborzott, helyi csoportokkal hálózta be az ország majd’ minden térségét, tucatnyi szakcsoportot működtetett, Uránia néven létrehozta a közösségi élet és a bemutatások központját, és újra indította a Csillagok Világa folyóiratot.

Az 1949. április 9-i közgyűlésen a civil szerveződéseket megszüntetni igyekvő kommunista hatalom nyomására, néhány vezető pozíciójú tag (Róka Gedeon, Dévai István) és az állam által a csillagászati ismeretterjesztésre egyedüliként kijelölt Természettudományi Társulatban működő vezető csillagász (Detre László, Dezső Lóránt) közreműködésével a Magyar Csillagászati Egyesület fuzionált a TTT-vel - az MCSE megszűnt önállóan létezni.

A helyi csoportok néhány vezetőjét a belügyi szervek nyomására már korábban eltávolították, továbbá zaklatás ért jó néhány "gyanúsnak" ítélt amatőrt. Kulin Györgyöt 1949 szeptemberében kényszeríttették távozásra az Urániából, de így járt kollégáinak jó része is. A Csillagok Világa is megszűnt létezni.

Szimán Oszkár (1923-1996)

A 40-es években az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékén gyakornokoskodtam, és ott ismertem meg a kémia-fizika szakos egyetemi hallgatót, Szimán Oszkárt. Szaktárgyain kívül feltűnő szorgalommal látogatta a csillagászati kollégiumokat is, és részt vett a gyakorlatokon is, bár meglehetősen nehéz volt ezt az elfoglaltságát a szaktárgyainak stúdiumai közé szorítania. Elmondta, hogy már középiskolás korában kezdett foglalkozni csillagászattal - Kulin György ösztönzésére. A Lassovszky Károly által vezetett csillagászati tanszéken az akkor ott tevékenykedő Tibor Mátyás pátertől, a gyakorlatok vezetőjétől tanult sokat.

A CSBK országos találkozói
Csillagászattörténet a Polaris Csillagvizsgálóban

Kopernikusz-előadás a Polarisban

2003. február 18-án indult hivatalosan az idei év keddi előadássorozata a hazai csillagászati élet fellegvárában, a Polaris Csillagvizsgálóban. Azért hivatalosan, mert az előzetes terveket és számításokat keresztülhúzva maga az élet, és a szomorú valóság szolgáltatott okot az egy héttel korábbi nyitányra: ekkor került sor Schuminszky Nándor űrtudor Columbia-emlékelőadására.
Az „530 éve született Kopernikusz” című programra zsúfolásig megtelt a csillagda előadóterme. Az érdeklődésre jellemző, hogy még menet közben, sőt az előadás vége felé is érkeztek a csillagászattörténet kiemelkedő alakja iránt érdeklődő hallgatók. A hallgatóság életkori megoszlása igen vegyes képet mutatott: feltűntek a hazai amatőrélet nagy öregjei, de sok fiatal is helyet foglalt a széksorok között. Az előadó nem is lehetett más, mint Csaba György Gábor tanár-csillagász, de sokunk számára csak Az Ismeretterjesztő. Csaba György számos saját könyvön, előadások tucatjain túl kiváló mestere az érdekes és érdekfeszítő előadások megtartásának. A biztos tárgyi tudáson túl (amiben egyetlen „kifogást” találhatunk: amint bevallotta, az évszámokkal mindig hadilábon áll) fő erénye az, hogy a legkomolyabb és legfajsúlyosabb témát is könnyedén, az átlag érdeklődő szintjére konvertálva tudja bemutatni.

Róka Gedeon, az amatőrmozgalom "szürke eminenciása"
Arról, hogy miért született meg ez a cikk

Róka Gedeon nevével először valamelyik régi Csillagászati évkönyvben találkoztam pár évvel ezelőtt. Írása az akkori pártállami rendszer hivatalos világnézeti-ideológiai frázisaitól "pufogott", azonban csillagászati értelemben igencsak érdekes volt. A későbbiek során már tudatosan kerestem műveit és a fellelhető életrajzi adatokat - érdekelni kezdett az ember, aki az írások mögött rejtőzik. Ez az érdeklődés most a kedves olvasó szeme láttára ölt testet ezen cikk keretében. Abban, hogy mindez szakszerűbben és tartalmasabban fogalmazódjon meg, nagy szerepe volt Bartha Lajosnak, akinek ezúton is köszönöm a tőle megszokott segítőkészséget.
Nepolár flexár opakop Cé

Nem biztos, hogy így írták, az sem biztos, hogy így mondták, de hogy létezett, azt tanúsíthatom. Még mielőtt bárkinek fekete lyuk nyílna az oldalán a kíváncsiságtól, elárulom, hogy ezt a fantázianevet egy ügyes szerkezet viselte, amelyet az Uránia bemutatói készítettek fedések, fogyatkozások kontaktus-időpontjainak rögzítésére.

A Kecskeméti Planetárium
Hazánkban 3 planetárium van: Budapesten, Pécsett és Kecskeméten. Noha a Kecskeméti Planetárium regionális vonzáskörrel rendelkezik, kisplanetárium lévén, a befogadóképessége 50 fő. Ez ugyan hátrány a nagy létszámú csoportok szempontjából, ugyanakkor mégis előny, mert így bensőségesek, sőt humorosak is tudunk lenni. Nálunk a - személytelen - standard magnós műsorok helyett a csoportokhoz - akár különleges igényekhez is - alkalmazkodó élő előadások dominálnak. (Természetesen zenei aláfestéssel, színes diaképek és a csillagos égbolt kivetítésével illusztrálva.)
60 éve alakult meg a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztálya
A magyarországi amatőrcsillagász mozgalom jelentős fejezete, valamint Egyesületünk jogelődjének, az 1946-tól 1949-ig működő Magyar Csillagászati Egyesület közvetlen előzménye volt az idén hatvanadik éve a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának kebelén belül szerveződött Műkedvelő Csillagászati Alosztály. Írásunkban a szervezetileg 1943 végén megszületett, tevékenységét pedig 1944 őszéig kifejtő, és a második világháborús időszak ellenére igen sikeresen működő csoportosulás történetének legfontosabb mozzanatait foglaljuk össze.
A TIT Budapesti Planetáriuma
Az érdeklődő ember figyelmét már az idők kezdetén felkeltette és elméjét azóta is foglalkoztatja az égitestek mozgása és e mozgások sokfélesége. Ezek érzékeltetését már a legrégibb csillagászati műszerek is jelzik. Ezek a műszerek az égitestek helyzetének és mozgásainak megfigyelésére és meghatározására szolgáltak ugyan, de magukban hordozták az első ábrázolási elképzeléseket is. A planetárium a szabad szemmel látható égitestek, így a csillagok, a Nap, a Hold, valamint az öt fényes bolygó megjelenítésére szolgáló bonyolult műszer. Több száz, ha nem több ezer éve is készítettek már planetáriumokat, ezek mechanikus bolygómodellek voltak, jórészt csak a Föld-Hold mozgását, esetleg néhány bolygó mozgását lehetett velük szemléltetni. Ezeket, a XVIII. század elején, John Rowley angol órásmester által Orrery grófjának készített művészi kivitelű asztali planetáriuma után, orrery-szerkezeteknek nevezik.
A Pécsi Planetárium
Az ország első planetáriumának Zeiss Medium ZPK-1 vetítőműszerét az 1950-es évek végén készítették az NDK-ban. 1961-ban a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából került Budapestre. Egy ideiglenes sátorszerű ácsolatban volt pár hétig, de olyan nagy sikere volt, hogy az akkori vezetés (a Művelődési Minisztérium) nem engedte, hogy visszavigyék.