A gimnázium Igazgatósága 1950 júniusában felkért egy csillagászati távcső megtervezésére. Mivel az iskola a szükséges pénzösszeggel nem rendelkezett, olyan anyagokat kellett felkutatni, melyek olcsón beszerezhetők. Néhány lelkes diákkal - kézikocsit húzva - jártuk végig a Váci úti ócskavas telepeket és szedtük össze a szükséges anyagokat.

Magyar író számára a lehető legcsodálatosabb helyen, a legjobb időpontban találkoztunk pár évvel ezelőtt: az oroszlános szökőkút tövében, a budapesti Vörösmarty téren, június első napjaiban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Mindketten a felvidéki könyvsátorban, ugyanazon a napon mutattuk be legújabb ismeretterjesztő könyvünket. Bödők Zsiga a tőle megszokott magabiztos, erős kézfogással üdvözölt. Pár mondatot váltottunk csak, miközben sugárzott lényéből az erő, az optimizmus. A Magyar Talentum sorozat hetedik, a számítástechnika nagyjairól szóló könyvét hozta, megjegyezve, hogy hamarosan belefog a következőbe. Aztán pár hónap múltán jött a szívszorító hír: alattomos kór támadta meg a szervezetét, amelyből egy adag szerencsével kigyógyulhat az ember. Az nem lehet, hogy épp ő menjen el, hiszen kéttucatnyinál is több könyvterv volt a tarsolyában. Nem volt szerencséje: hossszan tartó szenvedés után, 2010. július 26-án, élete teljében, ötvenhárom évesen eltávozott az élők sorából.

Hajmási József (baloldalon) Kulin György társaságában

Augusztus 13-án jött a szomorú hír, hogy Hajmási Józsi bácsi is elment. A fehérvári  csillagászati mozgalom atyja, Székesfehérvár egyik nagy tanáregyénisége éppen 100 éves volt. Az első fehérvári csillagdát ő és tanártársai kezdeményezésére még a József Attila Gimnázium tetején helyezték el 1961-ben.

  Tekintetes Szerkesztőség!

  Azt hiszem érdeklődésre tarthatna számot, és talán buzdításra is szolgálna a csillagászatot kedvelő társaim körében ez a közlemény, melyben távcsövem megvalósulásának körülményeiről szeretnék néhány szóval megemlékezni.

A Csillagászat Nemzetközi Évében az MCSE gondozásában Szentmártoni Béláról szóló emlékkötet látott napvilágot.

   Az [Magyar Csillagászati] Egyesület eddigi munkájának egyik legnagyobb eredményeként könyveli el azt a tényt, hogy ma már igen számosan fel vannak szerelve csillagászati távcsővel, és még többen vannak, akik szorgalmasan dolgozgatnak a távcső szerelésén.

A legegyszerűbb parallaktikus szerelés fából. (Album of Celestial Photographs-ból.) A deszka végén levő segédtükör prizmával helyettesítő.

   Száz év előtt, minden délben, harangütés hallatszott a Gellérthegy irányából, hogy Pest és Buda népei az órák járását a pontos csillagászati idő után igazíthassák. A dél pillanatát jelző harangütést a Gellérthegy csúcsán működő tudományos csillagvizsgáló intézet, az Uránia csillagásza adta.

November 13-án Hédervári Péter egykori lakóházának falán emléktáblát avatott a Göncöl Alapítvány és Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata.

    Szerencsések azok, akik személyesen is ismerhették Kulin Gyurka bácsit. Nekem megadatott ez a szerencse. A jósors úgy hozta, hogy a Föld és Ég című folyóiratban meghirdetett távcsőkínálatnak utánanézzek. Így jutottam el 1972 nyarán, 18 évesen, a budapesti Uránia Csillagvizsgálóba. Egy végtelenül kedves, hosszú, ősz hajú, idős bácsi fogadott. A Meteor friss számait rendezte, csomagolta az előfizetőknek. Amikor bemutatkoztam, és megtudta, hogy Nagyszalontáról jöttem, azonnal felém fordította tekintetét vastag szemüvege mögött, szelíden elmosolyodott és így szólt: „Téged már ismerlek. Te vagy az a földim, aki a hullócsillagokat figyeli. Minden megfigyelésedet megkaptuk". Ő volt dr. Kulin György. Kezembe nyomott egy teljes Meteor-évfolyamot, ajándék gyanánt. Kaptam még egy teljesen kész, ötvenszeres nagyítású lencsés távcsövet, potom áron, amelyet odahaza állványra szereltem. „Aztán mindig keressél engem, ha Budapesten jársz!" — jegyezte meg. Sohasem felejtem el ezt az első találkozást, ami különösen mély benyomást tett rám.

Szeniczey sírja a paksi evangélikus temetőben (Dömény Gábor felvétele)

     Százötven éve született Szeniczey Géza, az egykori dunántúli evangélikus egyházkerület tolna-baranya-somogyi egyházmegyéjének felügyelője. A földbirtokos egyben műkedvelő asztronómusként is működött: paksi lakóházán, majd birtokán csillagvizsgálót épített. Életének főbb állomásairól, egyházi kapcsolódásairól és természettudományos tevékenységéről kérdeztük életrajzíróját, munkásságának kutatóját, Dömény Gábor csillagászati ismeretterjesztőt. 

(Gyulafirátót, 1916. január 3. - Komárom, 1993. január 12-18.(?))

Gyuszi bácsi annak idején a pápai református gimnáziumban végzett, ahol még latin és görög nyelvet is tanítottak. Bizonyítványában csupa jeles és jó osztályzat volt. 1938-ban a jogi karon végzett, de nem doktorált. Ezen kívül megszerezte az optikus, a villanyszerelő, a hegesztő, a rádió-tv szerelő és az elektroműszerész végzettségeket is.

(Rácalmás 1882. március 28. - Környe 1963. február 27.)

Posztoczky Károly csillagdájában

Lapunk 2007/33. számában felelevenítettük a csillagászati ismeretterjesztés legfontosabb hazai bázisának, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Budapesti Planetáriumának harmincesztendős történetét. Kerek évfordulóhoz érkezett az idén a TIT másik országos jelentőségű intézménye, a két legjelentősebb hazai bemutató csillagda egyike, az Uránia Csillagvizsgáló is – hatvan évvel ezelőtt alapították.

Összeállításunk a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör vezetőit tartalmazza.

Összeállításunk az 1989 utáni Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnökeit, titkárait és elnökségi tagjait mutatja be.

Minden idők legnagyobb taglétszámú hazai csillagászati szervezete a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT keretein belül működő csoportosulás létrehozását az 1963. szeptember 21–22-én Szentendrén megszervezett Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozóján határozták el, a hivatalos megalakulás pedig az 1964. augusztus 13–14-én immáron Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozójának nevezett seregszemlén történt meg — kezdetben még Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre néven. Összeállításunkban a működését az 1989. augusztus 17–20-án Salgótarjánban megtartott Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója részeként az augusztus 19-i napon megtartott Csillagászat Baráti Köre rendkívüli találkozóig végző szervezet vezetőségi és elnökségi tagjainak névsorát közöljük.

Minden idők legnagyobb taglétszámú hazai csillagászati szervezete a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT keretein belül működő csoportosulás létrehozását az 1963. szeptember 21–22-én Szentendrén megszervezett Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozóján határozták el, a hivatalos megalakulás pedig az 1964. augusztus 13–14-én immáron Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozójának nevezett seregszemlén történt meg — kezdetben még Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre néven. Összeállításunkban a működését az 1989. augusztus 17–20-án Salgótarjánban megtartott Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója részeként az augusztus 19-i napon megtartott Csillagászat Baráti Köre rendkívüli találkozóig végző szervezet alapító tagjainak névsorát közöljük.

Könyves - Könyvek, 5. szám, 228 oldal + 29 képoldal, szerkesztette: Dr. Kulin Eszter és Bartha Lajos, kiadja: N. J. Pro Homine Alapítvány, Budapest-Újpest, 2001.

(A következő írás Papp Évától, a Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének, Szakács Lászlónak egyik régi tanítványától származik. Nem csillagászatról vagy űrkutatásról lesz szó. Egyszerűen csak emberségről. Arról a sok szépről és jóról, amit a Tanár Úr, az amatőrcsillagász és meteorológiai-megfigyelő adott diákjainak. Ezen írás egyben születésnapi köszöntő is - gratulálunk Szakács Lászlónak 86. születésnapja alkalmából! - Rezsabek Nándor)

könyvtáros, csillagászattörténész (Budapest, 1933. november 29.)

   Többnyire zavarba jövök, amikor újdonsült ismerőseim először kérdik meg, hogy mivel is foglalkozom. Ha az igazságnak megfelelően azt válaszolom, hogy a csillagászat – és valamelyest a térképészet – történetével, általában megbocsátó mosollyal, amolyan „nahát, ilyen is van” arckifejezéssel veszik tudomásul. A szókimondóbbak esetleg felteszik a kérdést, hogy mire jó ez nekünk? Meglehetősen hosszadalmas magyarázkodással járna elmondani, hogy például a középkorban, a csillagászat volt „a” tudomány, amelynek fejlődése jelentősen befolyásolt egy sereg másféle ismeretet, a filozófiától, a matematikán át a fémművesmesterségig; a modern fizika és a csillagászat haladása pedig elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Magyarázkodás helyet inkább azt válaszolom – ami ugyancsak igaz –, hogy könyvtárvezetőként mentem nyugdíjba.

Nyugdíjas barátunk, Farkas István szavait idézve: „a dunaújvárosi csillagászati klub 1963-64-ben alakult munkásfiatalokból, akik könyvtári olvasólapokon nyomozták ki a hasonló érdeklődésű társaikat. A tagok többsége még csillagászati távcsövet sem látott, így az első 15 centiméter átmérőjű tükrös műszer nagy sikert aratott a klubtagok körében.”

Olvasóink számára valószínûleg mindkét név ismerõs lehet. A fiatalabbak kedvéért azonban annyit, hogy Kulin György (1905–1989) a modern magyarországi amatõr csillagászat, a Magyar Csillagászati Egyesület létrehozója volt. A Magyarországon mûködõ csillagászati szervezetek, klubok, szakkörök, intézmények közvetlenül vagy közvetve az õ kezdeményezésére jöttek létre. Számos könyvet, rengeteg cikket írt, elõadást tartott, de nevéhez leginkább A távcsõ világa címû kötet fûzõdik.

1. Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló

A kezdetek 1955.

A magyar nyelven megjelent (nagyrészt amatőr)csillagászati kisebb-nagyobb folyóiratok, körlevelek történetének vázlatát már megírták, ha olvasmányosan is, de talán használhatóan. Három részben történt ez meg. Itt található:

1./ Mizser Attila: Csillagászati lapok Magyarországon 1926 - 1966. = Meteor 18. 1988. 4. sz. pp. 1-5. A Stella, Csillagászati Lapok, Csillagok Világa, Meteor, A Csillagos Ég, Föld és Ég lapok ismertetése.

2./ Mizser Attila - Keszthelyi Sándor: Amatőrcsillagászati lapok Magyarországon 1966 - 1988. = Meteor 19. 1989. 2. sz. pp. 1-5. A Csillagászati Értesítő, Meteor, Albireo, Algol, Magnitudó, Villám, Radiáns, ZHR Bulletin, MMTÉH Körlevél, Comet Journal, Pupilla, Göncöl, Atmoszféra, Cirrusz, Shedir, Meridián, DMH Értesítő, Draco, Napfolt, Binary, Zenit, AMK Közlemények, Pleione, PVH Körlevél, PVH Report, Komárom Megyei CSBK Híradó, Égi Kalendárium, Szabolcsi Csillagász, Amatőrcsillagászati Courier lapok ismertetése.

3. / Keszthelyi Sándor - Mizser Attila: Csillagászati lapok Magyarországon 1988-2000. = Meteor 31. 2001. jún. 6. sz. pp. 3-8. A Föld és Ég, Földgömb, Meteor, Albireo, PVH Körlevél, Magnitúdó Körlevél, Pleione, Komárom-Esztergom Megyei CSBK Híradó, Bökönc Híradó, Bökönc, Wakond, Amatőrcsillagászati Courier, Meteor Channel, GAE Egyesületi Híradó, GAE Egyesületi füzetek, Spica, Űr, Perseida-2000, Vega, Messier Hírek, Andromeda, Üstökös Gyorshírek, Draco, Binary, Gemma, TELAPO, Meteor Gyorshírek, A Csillagvizsgáló, Égleső, Mercurius, Draconida, Argo Navis, Astra, Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója, Égi Kalendárium, Armilla, Betelgeuse lapok ismertetése.

A cikkekben a lapokat kiadó, szerkesztő, összeállító személyekről vagy szervezetekről is szó esik. Ha ezt a három cikket összeollózza valaki (plusz kiegészíti 2000-től máig) önmagában is csinos kis tanulmányt kap!

Ezen kívül szolgálhatok olyan listával, amely a magyar nyelvű, teljesen (vagy nagyobb részt) csillagászati tartalmú (nagyrészt amatőrcsillagászati) folyóiratok jegyzéke.

Egy emberke, fiatal vagy ifjú felnőtt, bizonyára sok felnőttel, tanárral találkozik iskolai évei során, de csak kevés olyan egyéniség van, aki valami miatt meghatározó lesz az ő további életútjára. Ilyen életút-meghatározó embernek ismertem meg – több mint három évtizeddel ezelőtt – Dr. Kulin György csillagászt. Azt az embert, akire jómagam – csakúgy, mint sok-sok ezer hazai amatőr vagy szakcsillagász – ma is nagy szeretettel és tisztelettel emlékezem.

Kecskemét csillagászatának kezdetei az elmúlt századok népi csillagászati megfigyeléseiig nyúlnak vissza. Ennek szép példáját adják a bugaci pásztorok, akik a csillagok járását használták fel az idő mérésére. A hőskor másik irányát az évszázadokon át a tudományok művelésében vezető szerepet játszó egyházi intézmények jelölték ki: Tatai Andrásnak, a Kecskeméti Református Főiskola természet és mértan professzorának 1846-ban, illetve 1848-ban a városban adták ki az asztronómiai ismereteket is adó “Kis természettan” című művét.

„Én igen furcsa, különc egyéniség voltam. Nem elégedtem meg a szaktárgyam elméleti oktatásával. Az I. osztályos földrajzi tankönyvünk igen sok csillagászati és meteorológiai ismeretet tartalmazott. Furcsának találtam, hogy olyan ismereteket adjak elõ, amiket magam sem ismerek teljesen.”

— No, kiskomám, akkor most megmutatom neked, hogyan lehet a húsz centi gyújtótávolságú lencséből negyven centiméteres fókuszú távcsövet csinálni! — Előkapott egy félig teleírt lapot az íróasztalán tornyosuló papírhalomból, és máris gyors számolásba kezdett (a kétjegyű számokat mindig fejben szorozta). — Szóval ha ide teszed a fókusznyújtó lencsét, akkor éppen megkétszerezi a gyújtótávolságot...

Száz éve született Dr. Kulin György
(Nagyszalonta, 1905. január 28. — Budapest, 1989. április 22.)

Első csillagászati élményemben keveredett a félelmetesség és a komikusság. Még 9 éves sem voltam, harmadikos általános iskolás, amikor véletlenül belekeveredtem egy majdnem teljes napfogyatkozásba. Már előző nap szóltak a tanárok, hogy másnapra hozzunk magunkkal ablaküveg-darabokat és gyertyákat, így 1961. február 15-én, ezen a hideg, tiszta, napsütéses szerda reggel ezekkel érkeztem a pécsváradi iskolámba. Az első óra helyett egy szaktanár robogott végig az osztályokon, elhadarva a napfogyatkozással kapcsolatos tudnivalókat. Mi, éretlen gyermekek, alig vártuk, hogy meggyújthassuk a gyertyákat, jól összecsöpögtethessük a padokat, és végre kormozhassuk az üvegdarabokat.

75 esztendős lenne a 20. századi magyar amatőrcsillagászat kiemelkedő alakja

Az alábbiakban a 20. század egyik legkiválóbb magyar amatőrcsillagászának, Posztoczky Károlynak az eredetileg a Stella folyóirat 1927. évi 4. számában, majd ez alapján különnyomatként 1928-ban megjelent művét közöljük reprint változatban. Az anyag közreadásáért köszönettel tartozunk Kovaliczky Istvánnak, a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület ügyvezető igazgatójának, illetve a Posztoczky-hagyatékot kezelő Tatai Bemutató Csillagvizsgálónak.

A bibliográfia a Mecseki Planetárium és Természettudományi Stúdió történetét követi végig. A számozott tételek időrendben követik egymást. Azonos éven belül először az önálló kötetekben található írásokat, majd a napilapok cikkeit, híreit adom közre, a megjelenés szoros időrendjében. Ugyanazon napon megjelent közlemény esetében a periodikumok címének betűrendje a mérvadó besorolási rend.

A havonta megjelenő folyóiratoknál a cím után, az évfolyamot, évszámot, hónapot, esetenként folyóiratszámot és az oldalszámot, napilapoknál az évfolyam és év megjelölése után, a megjelenés hónapját, napját és az oldalszámot tüntetem fel.

Előszó

Az ős-MCSE káderlapja

Az 1946. november 11-én megtartott alakuló közgyűlésen Kulin György csillagász ügyvezető elnökletével létrejött a Magyar Csillagászati Egyesület, az MCSE. Az alapítók az 1944-ben a Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Műkedvelő Csillagászati Alosztályában tevékenykedő, és a háború után a Szabadművelődési Tanács szabadegyetemén újra szervezkedő csillagászatkedvelők voltak.

Az Egyesület nem egészen 3 éves működése alatt több ezres tagságot toborzott, helyi csoportokkal hálózta be az ország majd’ minden térségét, tucatnyi szakcsoportot működtetett, Uránia néven létrehozta a közösségi élet és a bemutatások központját, és újra indította a Csillagok Világa folyóiratot.

Az 1949. április 9-i közgyűlésen a civil szerveződéseket megszüntetni igyekvő kommunista hatalom nyomására, néhány vezető pozíciójú tag (Róka Gedeon, Dévai István) és az állam által a csillagászati ismeretterjesztésre egyedüliként kijelölt Természettudományi Társulatban működő vezető csillagász (Detre László, Dezső Lóránt) közreműködésével a Magyar Csillagászati Egyesület fuzionált a TTT-vel - az MCSE megszűnt önállóan létezni.

A helyi csoportok néhány vezetőjét a belügyi szervek nyomására már korábban eltávolították, továbbá zaklatás ért jó néhány "gyanúsnak" ítélt amatőrt. Kulin Györgyöt 1949 szeptemberében kényszeríttették távozásra az Urániából, de így járt kollégáinak jó része is. A Csillagok Világa is megszűnt létezni.

A 40-es években az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékén gyakornokoskodtam, és ott ismertem meg a kémia-fizika szakos egyetemi hallgatót, Szimán Oszkárt. Szaktárgyain kívül feltűnő szorgalommal látogatta a csillagászati kollégiumokat is, és részt vett a gyakorlatokon is, bár meglehetősen nehéz volt ezt az elfoglaltságát a szaktárgyainak stúdiumai közé szorítania. Elmondta, hogy már középiskolás korában kezdett foglalkozni csillagászattal - Kulin György ösztönzésére. A Lassovszky Károly által vezetett csillagászati tanszéken az akkor ott tevékenykedő Tibor Mátyás pátertől, a gyakorlatok vezetőjétől tanult sokat.

Kopernikusz-előadás a Polarisban

2003. február 18-án indult hivatalosan az idei év keddi előadássorozata a hazai csillagászati élet fellegvárában, a Polaris Csillagvizsgálóban. Azért hivatalosan, mert az előzetes terveket és számításokat keresztülhúzva maga az élet, és a szomorú valóság szolgáltatott okot az egy héttel korábbi nyitányra: ekkor került sor Schuminszky Nándor űrtudor Columbia-emlékelőadására.
Az „530 éve született Kopernikusz” című programra zsúfolásig megtelt a csillagda előadóterme. Az érdeklődésre jellemző, hogy még menet közben, sőt az előadás vége felé is érkeztek a csillagászattörténet kiemelkedő alakja iránt érdeklődő hallgatók. A hallgatóság életkori megoszlása igen vegyes képet mutatott: feltűntek a hazai amatőrélet nagy öregjei, de sok fiatal is helyet foglalt a széksorok között. Az előadó nem is lehetett más, mint Csaba György Gábor tanár-csillagász, de sokunk számára csak Az Ismeretterjesztő. Csaba György számos saját könyvön, előadások tucatjain túl kiváló mestere az érdekes és érdekfeszítő előadások megtartásának. A biztos tárgyi tudáson túl (amiben egyetlen „kifogást” találhatunk: amint bevallotta, az évszámokkal mindig hadilábon áll) fő erénye az, hogy a legkomolyabb és legfajsúlyosabb témát is könnyedén, az átlag érdeklődő szintjére konvertálva tudja bemutatni.

Nem biztos, hogy így írták, az sem biztos, hogy így mondták, de hogy létezett, azt tanúsíthatom. Még mielőtt bárkinek fekete lyuk nyílna az oldalán a kíváncsiságtól, elárulom, hogy ezt a fantázianevet egy ügyes szerkezet viselte, amelyet az Uránia bemutatói készítettek fedések, fogyatkozások kontaktus-időpontjainak rögzítésére.