Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat 19-20. század A herényi obszervatórium passzázsháza
   

 

A herényi obszervatórium passzázsháza Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Horváth József | 2008. június 16., hétfő

Az elmúlt idők forgatagában elpusztult csillagászati célú hazai létesítmények sorába tartozik a herényi asztrofizikai obszervatórium parkjában, 1882 későnyarán emelt pavilon is, amelynek külső megjelenési formáját mutató ábrázolás ez alkalommal kerül először közlésre. Az alább bemutatott rajz egy nemrég, meglehetősen foltos állapotban napvilágra bukkant korabeli fénykép alapján készült. A felvételen szereplő építményt az eredeti, 19,5x14,5 cm nagyságú kép alsó szélén olvasható „Herény” felirat egyértelműen azonosítja.

   A „Publikationen des astrophysikalischen Observatoriums zu Herény in Ungarn” (1884) 15. oldalán fellelhető méretadatok tanúsága szerint a pavilon 4x2 m alapméretű meridiánszobából, s ennek keleti oldalán 3 m átmérőjű. forgókupolával ellátott helyiségből állt. Gothard egyik, Konkoly Thege Míklóshoz írt leveléből arról értesülhetünk, hogy 1882 augusztusának utolsó napjaiban befejezést nyert az épület.

   A herényi intézet fentebb említett saját kiadványán kívül még az MTA kiadásában megjelent „Értekezések a mathematikai tudományok köréből” kiadvány-sorozatban, továbbá a „Vierteljahrsschrift der Astronomischen Gesellschaft” folyóiratban közölt, az obszervatórium állapotát és működését összefoglaló éves Gothard-beszámolókból tudhatunk meg egyet-mást a pavilon felszerelése felől. Itt nyert elhelyezést az ógyallai származású, 27 mm nyílású kis passzázstávcső és az obszervatórium egyik, Gothard által villamos jeladóval ellátott Freytag-féle higanykompenzációs ingaórája. 1892-ben az előbbit Gothard saját készítésű, 55 mm nyílású passzázsműszerrel váltotta fel. Ugyanitt, 1885-ben, még helyet kapott egy ógyallai eredetű fotoheliográf is, a hozzávaló heliosztáttal együtt. A kupola alá pedig, Nap-megfigyelések végzésére, egy 3 hüvelykes Fritsch-gyártmányú távcső került, 1883-ban. Végül említsük meg, hogy a pavilont elektromos vezeték és telefonvonal kötötte össze a főépülettel.

Image

A passzázsház látképe. Tancsics György tusrajza

   Arra vonatkozó hiteles adatok eddig még nem kerültek elő, mikor és milyen körülmények közepette pusztult el a magyarországi csillagászat történetének Gothard Jenő nevéhez fűződő objektuma. (Minthogy az obszervatóriumnak is otthonul szolgáló kastély és parkja a Gothard-család birtokából, vétel útján, 1918 májusában új tulajdonos kezére került, megkockáztatható az a feltételezés, hogy a körülmények ilyetén megváltozása okozta a kupolás passzázsház megsemmisülését. Bizonyosságot azonban csak a lappangó források feltárása adhat.)

    Bár a pavilonnak ma már nyoma sem található, de helyét Gothard Jenő 1884-ben közzétett, „A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása” című akadémiai értekezéséből pontosan tudjuk.

A Meteor 1992/10. számában megjelent cikk internetes változata

A rovat további cikkei