Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat 19-20. század Friedrich Schwab erdélyi műszerész, csillagász és rovarász emlékezete
   

 

Friedrich Schwab erdélyi műszerész, csillagász és rovarász emlékezete Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Rezsabek Nándor | 2008. november 07., péntek
Beszélgetés dr. Zsoldos Endre csillagásszal

    Nem sokakról lehet elmondani, hogy műszerészként, csillagászként és rovargyűjtőként egyaránt tevékenykedtek, ám a százötven évvel ezelott, 1858. október 3-án született Friedrich Schwab esetében helytálló e megállapítás. A kerek évforduló apropóján beszélgettünk a kalandos életű lutheránus polihisztorról dr. Zsoldos Endrével, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársával, aki megírta Schwab életrajzát.

Image

Cicindela elegans, Erdélyben Friedrich Schwab fedezte fel.
Fotó: Vladimir Savchuk

– Tekintsük át Schwab életének fontosabb állomásait!

– Német földön, a Lahn folyó partján fekvő, Frankfurthoz közeli Marburgban született. Apja, Valentin Schwab cipész volt, aki még a középkori szokások szerint, vándorolva tanulta ki mesterségét. Így ismerkedett meg az Észak-Németországból származó Sophie Wilhelmine Weißszel, aki a hitvese lett.

    Az ifjú Friedrich tanulmányait meghatározta a család anyagi helyzete: a kedvezőbb esztendőkben jobb iskolákban tanult, a nehezebb években szegényesebb körülmények között. Eredetileg cipésznek szánták, de ez ellen tiltakozott, és végül műszerésznek tanult.

    Máig tisztázatlan oknál fogva került 1879-ben Németországból Magyarországra, Kolozsvárra. A legvalószínubb az lehet, hogy szülőföldjén megszűnt az állása, és a jobb megélhetés reményében költözött Erdélybe; a másik lehetoség, hogy nősülni ment oda. Kétszer kötött házasságot: első felesége Horváth Borbála, a második Schift Lujza volt. Katonai szolgálata – melyet katonazenészként teljesített – miatt visszatért Németországba, majd 1882-ben műszerészként tagja lett egy német expedíciós csoportnak, amely a Tűzföldre, a Magellán-szoroshoz indult, hogy megfigyelje a Vénusznak a Nap előtti átvonulását.

    Erdélybe történt visszaérkezte után Süss Nándor – a „Süss Nándor-féle Präcisio Mechanikai Intézet”, a későbbi Magyar Optikai Művek alapítója – beajánlotta ot utódjául a kolozsvári tudományegyetemre műszerésznek. Emellett csillagászati megfigyeléseket végzett, és rovartani gyűjtőmunkát folytatott. 1891-ben Kolozsvárról Zsolnára került, ahol távíróvonalat építettek ki. (Érdekes adalék, hogy a családi hagyományok szerint ő volt az első, aki sporttevékenységként a környéken síelt.)

    1894-ben visszatért Németországba, és egy ekkor alapított technikum tanára lett Ilmenauban. 1910-ben volt itt egy említésre méltó kísérlete, mikor egy légballon segítéségével felemelkedve fényképezte a Napot. Nyugdíjasként Weimarba költözött, itt hunyt el 1931. október 12-én. Lánya, Schwab Etelka másfél évtizede, 1993-ban halt meg.

– Evangélikus gyökerei voltak…

– Igen, szülei lutheránusok voltak. Így 1858. október 31-én a családi hagyományoknak megfelelően evangélikusnak keresztelték meg szülővárosában. A kor szokásaival ellentétben azonban majdnem egy hónappal születése után volt a keresztelő; ennek oka egy máig tisztázatlan betegség, sebesülés volt.

– Milyen kutatómunkát végzett a csillagászat és a rovartan területén?

– Munkásságának különleges részét képezi a rovarok tanulmányozása. Jó megfigyelo volt, így tűnhettek fel neki új, addig katalogizálatlan rovarfajok. Ezek közül a cicindela elegans elnevezésű az, melyrol pontos leírás van. Errol ő állapította meg, hogy Erdélyben is előfordul; addig csak délorosz területen volt ismert.

    A csillagászat iránti érdeklodését az 1874. évi üstökös keltette fel. Ezen a területen leginkább az úgynevezett változócsillagok észlelését kötik a nevéhez. A megfigyeléseket már Marburgban elkezdte, majd Kolozsváron folytatta, ahol az egyetemről is kapott ehhez támogatást. Neves szaklapokban megjelent publikációira rendszeresen és sokan hivatkoztak, annak ellenére, hogy nem szakcsillagász volt, csupán műkedvelőként foglalkozott az asztronómiával. A változócsillagok és az üstökösök megfigyelése mellett meteorészleléseit érdemes még megemlíteni.

Az Evangélikus Élet 2008/40. számában megjelent cikk internetes változata

A rovat további cikkei