Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat 19-20. század A csillagda nem került Pécsre
   

 

A csillagda nem került Pécsre Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Mojzes Imre | 2005. február 10., csütörtök

Lapjukban a közelmúltban érdekes írás (Kozma Antal, július 24.; dr. Bölöny József, aug. 5.) foglalkozott a pécsi egyetem közelmúltjával (a szerző a Magyar Nemzetre utal - R.N.).

Kevéssé ismert részlet, hogy a pécsi egyetem alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Zichy Gyula gróf, 1925-től kalocsai érsek, megpróbálta az általa lapított "pécsi Pius-alapítványt J. t. (Jézus társaság - R.N.) katolikus főgimnázium és nevelőintézet" keretébe a korábban Kalocsán Haynald Lajos kalocsai érsek által alapított obszervatóriumot is beolvasztani.

A Haynald-obszervatórium fénykorát Fényi Gyula, a neves napfizikus tevékenysége és igazgatósága alatt érte el. Az obszervatórium munkáját biztosító Haynald-alapítvány az I. világháború alatt elértéktelenedett, s így az obszervatórium gazdasági alapja megrendült. Elmaradtak a szükséges - igen jelentős összeget igénylő - műszerfejlesztések is, így az alföldi város középpontjában elhelyezett csillagda helyzete fokozatosan leértékelődött. Bár a húszas években történtek felújítások, ez azonban nem állította meg a fenti folyamatot. Ezt látva, támadhatott Zichy Gyulának az az ötlete, hogy a csillagdát Pécsre helyezi, integrálva azt az egyetem szervezetébe. Ezért fordult 1928. november 5-én a kalocsai főszékesegyházi káptalanhoz, állásfoglalást kérve a Haynald-alapítványt gondozó, így a Haynald obszervatóriumot felügyelő káptalanhoz.

A káptalan a kérést határozattan visszautasította, részletesen indokolva döntését.

Legfontosabb kizáró oknak azt tartották, hogy ez az alapító akaratával ellenkezne. Az alapító így ír erről Trefort kultuszminiszterhez 1877. október 3-i levelében: "Ilyennek emelését terveztem tehát először ugyan rezidenciámon, később ettől sok okoknál fogva elállván és Konkoly Miklós ógyallai közbirtokos és ismert csillagász tanácsaival élvén, itteni főgimnáziumom épületében, hol azután a gimnáziális ifjúsági gyakorlati észlelések által ez irányban is kiképeztessék, ha egyikben-másikban a csillagászatra hajlam mutatkoznék, az ebben hatályosabban fejlesztessék, névszerint asztrofizikai észlelések tétessenek és az intézetet gondozni és vezetni hivatott tanítókar egyes tagjai a szép tudomány terén nagyobb körben és nagyobb sikerrel foglalkozhassanak."

Döntése során nem látta a káptalan megnyugtatónak a csillagda szakmai továbbfejlesztését sem a pécsi egyetem keretében, mivel "úgy tudjuk, hogy a pécsi egyetemen nincs matematikai és fizikai tanszék, ami nélkül egy egyetemi csillagda nem is működhetik; csupán csak fizikai földrajz létező tanszékének segédeszközeként vehetné tehát hasznát az egyetem az obszervatóriumnak. Ámde ez a cél aránytalanul jelentéktelen volna ahhoz, hogy evégből a kalocsai csillagda megszűnjön létezni és felszerelése Pécsre vitessék át s ott nagy költséggel, talán éppen Excellenciád jótékonyságának igénybevételével építessék és szereltessék föl a csillagda."

További kizáró oknak tartották azt, hogy a csillagda a rendházhoz kötve helyezhető el, mivel azt a jezsuiták kezelték, s rendjük szabályaival ellenkezik az, hogy az éjszakát rendházukon kívül töltsék.

Zichy érsek a káptalan állásfoglalását elfogadta, s a csillagda Kalocsán maradt, azt később államosították, jelenleg bemutatási célra használják.

A Magyar Nemzet 1985. szeptember 6-i számában megjelent cikk utánközlése

A Betelgeuse 2002. május-júniusi számában megjelent cikk másodközlése

A rovat további cikkei