Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat 19-20. század
   

 

19-20. század
János vitéz fogyó holdja
"Már sokszor telt s fogyott a hold" Petőfi népies-mesés elbeszélő költeményének megírása óta, de a János vitéz nyelvi erejének, naiv bájának köszönhetően mit sem veszített népszerűségéből. Az ötödik osztályosok évről évre élvezettel követik az árva pásztorfiú útját Tündérországig, s közben szinte észrevétlenül sajátítanak el komoly irodalomtörténeti ismereteket.
Vajda János üstököse

Középiskolás korukból valószínűleg sokan emlékeznek Vajda Jánosra (1827-1897) és Az üstökös című versére. A literátorok Vajdát egyenetlen teljesítményű költőnek tartják, akinek inkább jó sorai és strófái vannak, de kevesebb a tökéletes verse. Kétségtelen remeklései közé tartozik a közismert Húsz év múlva mellett az 1882-es évre keltezett Az üstökös is, melyben a kométa a költő életének, magányának jelképeként jelenik meg. Idézzük fel a 16 soros verset:

AZ ÜSTÖKÖS
Az égen fényes üstökös; uszálya
Az ég felétől le a földig ér.
Mondják, ez ama „nagy", melynek pályája
Egyenes; vissza hát sohase tér.

Csillagvilágok fénylő táborán át
A végtelenséggel versenyt rohan.
Forogni körbe tud, nem akar, hát
Örökké társtalan, boldogtalan!

Imádja más a változékony holdat,
A kacéran keringő csillagot;
Fönséges Niobéja az égboltnak,
Lobogó gyász, én néked hódolok.

Szomorú csillag, életátkom képe,
Sugár ecset, mely festi végzetem,
Akárhová mégysz a mérhetlen égbe,
Te mindenütt egyetlen, idegen!...
1882

Kulin György (1905-1989)

Az újkori magyar amatőrmozgalom megteremtője, az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló létrehozója és egykori igazgatója a csillagoknál messzebb távozott körünkből. Ilyen áthidalhatatlan távolságból kezdjük látni igazán nagyságát.

Image

Gothard-emlékérem

Örömmel értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából és Gothard Jenő halálának 100. évfordulójára a Magyar Numizmatikai Társulat emlékérmet adott ki. A 42,5 mm átmérőjű érmek patinázott bronzból készültek. Az érem időtálló emléket állít a nagy eseménynek, melynek részesei vagyunk. Gyermekeink és unokáink számára kézbe vehetõ tárgyként évtizedek múlva sem engedi a feledés homályába veszni egész évi fáradozásunkat, hogy kedves hobbinkat népszerűsítsük. Kiváló ajándék lehet amatőrcsillagász barátunk, házastársunk, kollégánk számára, hiszen az idén is lesz karácsony.

Image     Image

A kalocsai polihisztor - Tóth Mike-emlékkönyv

Image

   Ami az asztronómiának Fényi Gyula, az a mineralógiai számára Tóth Mike. A két jeles tudós jezsuita életrajza ráadásul párhuzamos szálakon fut. Ez egyaránt jelenti a szerzetesi közösséget, a közös kalocsai éveket, az ottani tanári pályát, valamint a tudományos együttműködést.

Ködbe merült évtized

Gothard Jenő életútjának utolsó évtizedét kevés figyelemre méltatja a szakirodalom, s ez szükségessé teszi, hogy a kérdéssel foglalkozzunk. Különösen azért, mert ma már rendelkezünk annyi adattal, hogy több-kevesebb biztonsággal felvázolhassuk Gothard utolsó tíz életévének alakulását meghatározó mozzanatokat.

Gothard Jenő gyászjelentései a nemzetközi csillagászati szaksajtóban

Image
A herényi Gothard-csillagvizsgáló épülete

  100 évvel ezelőtt, 1909. május 29-én szombaton Gothard Jenő még élt és virult, amint írják: pompás színben volt és kitűnően érezte magát. 52 éves volt. Herényből délelőtt bement Szombathelyre, járt a Mayer-gépgyárban, ahol igen jókedvűen végezte dolgát. Délben találkozott öccsével Sándorral Szombathelyen, és együtt mentek haza kocsival Herénybe. Otthon együtt, az egész családdal ebédeltek meg. Jenő is a legjobb kedvében volt. Az ebéd után, 1 órakor úgy mint máskor is szokása volt: visszavonult dolgozó szobájába, lefeküdt a pamlagra, és szundított kicsit. Egy fél óra elteltével felébredt, és behívta hű segédjét Molnár gépészt, és megkérdezte tőle, hogy hány fok a hőmérséklet, melyet mutattak éppen a meteorológiai eszközök. A válasz után újra lepihent, és tovább aludt. Rendszeresen délután jár erre a posta, Gothard Jenő addigra be szokta fejezni délutáni pihenőjét, ám ezen a napon a posta megérkezésekor nem jött ki. Ez szokatlan volt, ezért Molnár gépész bement hozzá. Gothard Jenő ott feküdt a pamlagon, kezében tartva szemüvegét, arca nyugodt volt és mosolygó, de már viaszsárga és élettelen. A megdöbbent segéd megdöbbenten konstatálta, hogy gazdája halott. Kétségbeesetten futott Gothard Sándorhoz, aki költögetni, éleszteni próbálta, de hiába volt minden. Orvosért telefonáltak Szombathelyre. Rövid idő alatt megérkezett dr. Horváth Leo orvos, aki megállapította a szívszélhűdés által bekövetkezett halált. Ez délután 4 órakor következhetett be. A csillagász holttestét a csillagdában fektették ravatalra.

Gothard Jenő bibliográfia - 2009

Image

Gothard Jenő a 260/1967 mm-es Newton-rendszerű Browning-távcsövével

Gothard Jenőről készített első bibliográfiám (Vértesi Péterné: Gothard Jenő. Szombathely, 1979. 70 p. /Vasi Életrajzi Bibliográfiák III./) 1979-ben jelent meg nyomtatásban 217 bibliográfiai tétellel, a második (Vértesi Péterné: Gothard Jenő. 2. jav. bőv. kiad. In: Vasi Honismereti Közlemények 1981. 1. sz. pp. 17-78.) 1981-ben már 341 tételes volt. A harmadik (Sragner Márta: Gothard Jenő. Bibliográfia. 3. jav. bőv. kiad. Szombathely, 1994. 100 p.) szintén nyomtatott formájú kiadvány 1994-ben jelent meg és 546 tételt tartalmazott. A negyediket Gothard Jenő születésének 150. évfordulóján, 2007. május 31-én zártam le, a 1.494 tételes anyag már nem nyomtatásban jelent meg, hanem a csillagászattörténeti honlap segítségével az Internetre került.
A 30 év óta tartó kutatómunkámnak jelenlegi, 2009. május 29-i állapotát mutató negyedik bibliográfiám 1.604 tételes. Ennek az MCSE csillagászattörténeti honlapján - Rezsabek Nándor segítségével - nyilvánossá tett anyagával tisztelgünk Gothard Jenő elhunytának 100. évfordulóján, a Csillagászat Nemzetközi Évének alkalmából.
A bibliográfia felépítése azonos a nyomtatásban megjelentekével.
Az I. fejezetben Gothard Jenő műveit és munkásságát részlegesen feltáró (mások által írt) irodalomjegyzékeket, bibliográfiákat adtam közre.
A II. részben Gothard Jenő csillagászati, fotográfiai, meteorológiai írásai találhatók. Az önálló műveket kiemelten, vastag betűvel írtam.
Az utolsó, III. fejezetben Gothard Jenő életét, munkásságát bemutató írások szerepelnek.
A bibliográfia mindhárom fejezetében a leírások időrendben, ezen belül betűrendben követik egymást. A tételek egymásutániságának a jelen esetben nincs jelentősége, mivel a számítógépen a többirányú kereshetőség biztosított. Ugyanezen ok miatt nem készítettem név- és kiadványmutatót sem.

Az 1886-os "nóva" az Androméda-ködben
A kiskartali csillagda észlelőnaplójában - melyet az MTA Csillagászati Kutatóintézete őriz - találjuk ezt a bejegyzést: ,,Sept. 26. 10h0m. Andromeda köd. A köd magva igen éles határokkal bír s ennélfogva élesen válik ki a köd anyagából. A köd csúcsai megrövidítvén, ugy hogy a kiterjedés a szokottnak 0.7-ét teszi. A régi sürüsödés délnyugati részében egy apró fény pont látszik, mely azonban még nem csillagalakú. A spektroskopban a köd, a sűrűsödés és az uj mag spektruma látszik, s mind három folytonos. Az uj mag spektruma a legintenzívebb."
Így kezdődik Kövesligethy Radó megfigyelése az 1886-os állítólagos nóváról. Két nappal korábban (24-én) még az alábbi bejegyzést találjuk: Andromeda köde rendes alakjában mutatkozik."
Így, ha elfogadjuk a fenti észlelést, a "nóva" szeptember 26. körül vált láthatóvá. De hogy igazán érzékelhessük e megfigyelés rejtélyét, egy kicsit vissza kell pillantanunk az egy évvel korábbi eseményekre.

Friedrich Schwab erdélyi műszerész, csillagász és rovarász emlékezete
Beszélgetés dr. Zsoldos Endre csillagásszal

    Nem sokakról lehet elmondani, hogy műszerészként, csillagászként és rovargyűjtőként egyaránt tevékenykedtek, ám a százötven évvel ezelott, 1858. október 3-án született Friedrich Schwab esetében helytálló e megállapítás. A kerek évforduló apropóján beszélgettünk a kalandos életű lutheránus polihisztorról dr. Zsoldos Endrével, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársával, aki megírta Schwab életrajzát.

Image

Cicindela elegans, Erdélyben Friedrich Schwab fedezte fel.
Fotó: Vladimir Savchuk
A román csillagászat

   Romániában négy működő csillagvizsgáló van és pedig Bukarestben, Jassyban, Kolozsvárt és Starya Doubossaryban. A két első tehát regatbeli, a két utóbbi hódított területen van.

Egy régi üstökösmegfigyelés

Bevezetőre nagy szükség nincs, az alábbi észleléssor szövege önmagáért beszél. Csupán röviden Wels, helyesebben Wells üstököséről, mely az 1882 I jelzést kapta. 1882. június 10-én 12:52-kor volt perihéliumátmenete a Naptól 0,0608 Cs. E.-re. Direkt mozgású, 73° hajlásszögű, parabolikus pályájú volt. Érdekes volt rendkívüli napközelsége és különös színképe.

Gothard Jenőről (1857-1909) szintén röviden: a Vas megyei Herényben született, és ott is hunyt el. Itteni családi birtokán magáncsillagdát létesített 1881-ben, 26 cm-es tükrös főműszerrel. Első nagy üstököse volt ez, és az észleléssor kezdetén még nem töltötte be a 25-ik életévét. A 107 évvel ezelőtti üstökös megfigyelését patinája miatt is, de főként élvezetes szövege miatt közöljük. Lehet stílust tanulni belőle még ma is.

A januárius 28-iki teljes holdfogyatkozásról

A holdfogyatkozások megfigyelésinek általában kevesebb becset tulajdonítanak mint a napfogyatkozások megfigyelésének. Sőt e tekintetben Bessel-nek, a nagy königsbergi csillagásznak is azt a mondást adták a szájába, hogy ö bizony egy holdfogyatkozás kedvéért a pipáját sem hagyná kialudni. A figyelmes szemlélőnek mindamellett mégis egész sereg érdekes tudnivalót nyújt a holdfogyatkozás is, ámbár, ha meg kell vallani az igazat, mai napság a teljes napfogyatkozás csakugyan jóval fontosabb rejtelmek kifürkészésével kecsegteti a csillagászt, mint a teljes holdfogyatkozás.

Image

Az 1888. január 28-i holdfogyatkozás Weinek László Prágában készült vízfestményén
(a Publications of the Astronomical Society of the Pacific  1892-es kiadású 4. kötetéből)

A herényi obszervatórium passzázsháza

Az elmúlt idők forgatagában elpusztult csillagászati célú hazai létesítmények sorába tartozik a herényi asztrofizikai obszervatórium parkjában, 1882 későnyarán emelt pavilon is, amelynek külső megjelenési formáját mutató ábrázolás ez alkalommal kerül először közlésre. Az alább bemutatott rajz egy nemrég, meglehetősen foltos állapotban napvilágra bukkant korabeli fénykép alapján készült. A felvételen szereplő építményt az eredeti, 19,5x14,5 cm nagyságú kép alsó szélén olvasható „Herény” felirat egyértelműen azonosítja.

Konkoly Thege Miklós

(Pest 1842. január 2. - Budapest 1916. február 17.)

Image 

Földbirtokos, csillagász, az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója (1890), a philadelphiai egyetem díszdoktora (1874),a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1876), majd rendes tagja (1884), Komárom megye alispánja (1867), a londoni Royal Astronomical Society tagja (1881), Tata országgyűlési képviselője (1986-1906).

Páter Teres Gusztáv - Lelkipásztor és tudós csillagász

A Norvégiában élő katolikus vallású magyarok évtizedek óta magyar lelkipásztorukként ismerik páter Teres Gusztáv jezsuita atyát azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy nemcsak norvég, hanem külföldi tudományos körökben is számon tartják, és értékelik tudományos munkásságát. Ennek a „kettős életnek” a másik feléről nemrégiben az Aftenposten című oslói újság közölt hosszú tudósítást. A lap munkatársai Róma mellett a Vatikán csillagvizsgálójában keresték fel őt. Nekünk nem kellett ilyen messzire mennünk, az oslói Szent Olav-templomban tartott decemberi magyar szentmise után találkoztunk vele…

P. Teres Ágoston SJ életútja

A csillagászattörténet, a kronológia kedvelői közül biztosan sokan ismerik Teres Ágoston atya nevét, akinek legnépszerűbb kötete a négy kiadást is megért Biblia és asztronómia volt. Teres atya 2007. december 21-én hunyt el Osloban. Az alábbi írásban életútjával ismerkedhetünk meg.

A Magyar Tudományos Akadémián tárgyaltak a Holmes-üstökösről

A Holmes-üstökösnek a létezéséről sem tudtam 2007. okt. 24-e előtt. Akkor történt kifényesedése után olvastam el eredeti felfedezésének történetét. Azaz, hogy 1892. nov. 6-án vette észre elsőként az angol Edwin Holmes az Andromeda csillagképben, amikor már szabad szemmel is látható volt. A 115 évvel korábbi kifénylése idején is hirtelen vált szabad szemessé és látszott az egész északi féltekéről. Az üstökös hetekig látható volt távcső nélkül, majd némi halványodás után 1893 januárjában egy újabb kitörésen is átesett, amikor ismét szabad szemes lett. Az üstököst 1893 áprilisáig sikerült követni.

Lichard Dániel, a szlovák nemzetébresztő lelkész

Image

Lichard Dániel Gábriel (a szlovák nyelvû forrásokban Daniel Gabriel Lichard) 1812. január 17-én született a felvidéki Zólyomlipcsében (szlovákul Slovenská Lupča), ahol édesapja evangélikus lelkészként szolgált. Tanulmányait 1821 és 1823 között a rimaszombati (Rimavská Sobota) protestáns gimnáziumban, 1823-tól 1828-ig Késmárkon (Kežmarok), az evangélikus líceumban végezte, majd 1828-tól 1834-ig a pozsonyi (Bratislava) lutheránus líceum diákja volt.

„Az egek felé kiáltottam”
Martin Lajos, az aviatika magyar úttörője

Image

Martin Lajos Budán született, a Várban, a mai Táncsics Mihály utca 27. alatti házban 1827. augusztus 30-án, Martin József szőlőbirtokos-kereskedő és Lentner Anna gyermekeként. Testvéreivel együtt – a család hagyományai szerint – őt is evangélikusnak keresztelték.

Gothard Jenő bibliográfia - 2007

Gothard Jenő 1857. május 31-én született Herényben, amely ma Szombathely peremkerülete. A középiskolát Szombathelyen végezte a premontrei kanonokrend gimnáziumában, ahol tanára a kiváló matematikus-fizikus Kunc Adolf premontrei prépost volt.

Az iskolában töltött évekről Molnár Szaniszló 1928-ban így ír: „Mivel az intézménynek már abban az időben is gazdag fizikai és természetrajzi gyűjteményeit módjukban volt megismerni, annyira felbuzdultak hasonló gyűjtemény megteremtésére, hogy összes zsebpénzüket fizikai és természetrajzi tárgyak beszerzésére fordították. Mivel pedig a két testvér erősen kifejlett gépszerkesztő és mechanikus tehetség volt, képesek voltak arra is, hogy kis műhelyükben maguk is készíthessenek egyes eszközöket. Mintául az intézet fizikai szertárának darabjai szolgáltak, melyeket tanáruk Kunc Adolf… készséggel bocsátott rendelkezésükre. Dr. Kunc széles látókörével, mély tudományos képzettségével és szeretetre méltó modorával igen mély nyomokat hagyott a két ifjú lelkében.” Kunc egyénisége nemcsak Jenőt, hanem másfél évvel fiatalabb testvérét Sándort is magával ragadta.

Haynald Lajos és Fényi Gyula emlékhelyei Kalocsán és Hajóson

Képes összeállításunkban Haynald Lajos (1816-1891) bíboros érsek, amatőrcsillagász, a Haynald Obszervatórium alapítója, illetve Fényi Gyula (1845-1927) jezsuita csillagász, napészlelő, a Haynald Obszervatórium igazgatója emlékhelyeit járjuk körbe a Bács-Kiskun megyei Kalocsán és Hajóson

Image                                                      Image

Jókai csillagai (A 19. sz. csillagászati világképe a Fekete gyémántok alapján)

Sokan tartják számon Danté-t a középkori tudományok – köztük a csillagászat – egységes világképének összefoglalójaként. Köztudottak a Biblia csillagászati vonatkozásai, a csillagok kapcsán pedig ugyanúgy villannak fel irodalmunk művészi víziói – pl. Vajda: Az üstökös; Kosztolányi: Hajnali részegség stb. – mint amennyire az űrkutatás modern vívmányai, az űrkorszak legforradalmibb eredményei és napjaink kozmológiai elméletei.
Irodalmunk egyik gyöngyszeme, Jókai minden szempontból lenyűgöző regénye, a Fekete gyémántok azonban kissé talán háttérbe szorult e téma kiterjedt mezején, holott sokat elárul a 19. sz.-i csillagászati világképről, és ezáltal semmiképp sem hagyható figyelmen kívül.

Csillagászati tapasztalataim a Szent István Gimnáziumban - a Haynald Obszervatórium mindennapjai

1998-ban azzal a céllal iratkoztam be a Szent István Gimnáziumba, hogy az ott lévő 30 cm-es Cassegrain-teleszkóppal majd megfigyeléseket fogok végezni. A gimnáziumban csillagászati szakkör indítását is megígérték - ez volt a másik szempont, hogy a gimnáziumban folytattam tanulmányaimat.

(82092) Kalocsa kisbolygó

Újabb magyar felfedezésű kisbolygó kapott nevet, egy a Kiskunság déli részén fekvő régi városka nevét.

Konkoly Thege Miklós és Fényi Gyula 3/1.
A magyarországi csillagászat újjászületése a 19. század végén

Copyright: Székely László
A tanulmány az eredetileg a következõ kötetben jelent meg:
Palló Gábor (szerkesztõ): A HONI KOPERNIKUSZ-RECEPCIÓTÓL A MAGYAR
NOBEL-DÍJAKIG, Budapest, Áron Kiadó, 2004. (134-185. o.)

Kérjük, amennyiben a jelen tanulmányra hivatkozik vagy idéz abból, az Áron
Kiadó által kiadott kötet adatait adja meg

Konkoly Thege Miklós és Fényi Gyula 3/2.
A magyarországi csillagászat újjászületése a 19. század végén

Copyright: Székely László
A tanulmány az eredetileg a következõ kötetben jelent meg:
Palló Gábor (szerkesztõ): A HONI KOPERNIKUSZ-RECEPCIÓTÓL A MAGYAR
NOBEL-DÍJAKIG, Budapest, Áron Kiadó, 2004. (134-185. o.)

Kérjük, amennyiben a jelen tanulmányra hivatkozik vagy idéz abból, az Áron
Kiadó által kiadott kötet adatait adja meg

Konkoly Thege Miklós és Fényi Gyula 3/3.
és a kopernikuszi fordulat nyomán kialakuló új fizikai világkép Magyarországon

Copyright: Székely László
A tanulmány az eredetileg a következõ kötetben jelent meg:
Palló Gábor (szerkesztõ): A HONI KOPERNIKUSZ-RECEPCIÓTÓL A MAGYAR
NOBEL-DÍJAKIG, Budapest, Áron Kiadó, 2004. (134-185. o.)

Kérjük, amennyiben a jelen tanulmányra hivatkozik vagy idéz abból, az Áron
Kiadó által kiadott kötet adatait adja meg

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/1.

20060816_konkoly_thege_miklos_emlekezete_1.jpg    
   Színes képzeletű elbeszélőnk, Jókai Mór már életében is sok megrovásban részesült a kritikusoktól, mivel rendkívüli alakokat, szokatlan helyzeteket rajzol,    egyik másik hőse szinte már emberfelettien sokoldalú, mindent tudó. A nagy mesélő így hárította el a kifogásokat:


    "Én azokkal együtt éltem, s a mi exorbitans fantáziának látszik, az visszaemlékező tapasztalat többnyire" [1].
Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/2.
Az útkeresés évei
Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/3.
A csillagász és műszertervező
Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/4.
Konkoly csillagászati megfigyelései
Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/5.
A Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet élén
Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/6.
"Ajándék a nemzetnek" és az egyetemes kultúrának 
Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/7.
Források
Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) - 8/8.
Konkoly Thege Miklós fontosabb életrajzai és az obszervatóriumok leírásai
Csillagmorzsák
"Gustav Heyde, Dresden 1928"

Immár hetvenéves a főváros legnagyobb távcsöve, a svábhegyi 60 cm-es reflektor. Legutolsó két évtizedét közvetlen közelről láthattam. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején még az ország egyik legtöbbet használt teleszkópjának számított, éjszakáról éjszakára készenlétben állt - a szó szoros értelmében. Valakinek mindig ügyeletben kellett lennie, mégpedig az év minden napján - ez alól csak december 24-e és 31-e volt kivétel. A szolgálatot hárman láttuk el, besorolásunk hivatalosan laboraszszisztens volt, valójában persze észlelők voltunk, de erre a tevékenységre még ma sincs megfelelő kategória.

Az ógyallai csillagvizsgáló - a 21. században

Képriportunkban a Konkoly Thege Miklós alapította magán, később magyar állami ógyallai csillagdát, a mai Szlovák Központi Csillagvizsgálót, az egykori meteorológiai állomást, a jelenlegi szlovák akadémiai Meteorológiai Obszervatórium Szlovák Hidrometeorológiai Állomást és a Geomágneses Obszervatórium Geofizikai Állomást mutatjuk be, valamint végigjárjuk a felvidéki település Konkoly-emlékhelyeit.

Dezső Loránt (1914–2003)

Az elmúlt év december 16-án, életének 90. évében elhunyt Dezső Loránt, a huszadik századi magyar csillagászat egyik legkiemelkedőbb alakja. Nevéhez fűződik a magyarországi napkutatás újraszervezése és a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Napfizikai Obszervatóriumának megalapítása. Pályájának néhány évét (1941–48) Kolozsváron töltötte, ahol egyetemi oktatóként és az Egyetem Csillagvizsgálójának vezetőjeként tevékenykedett.

Terkán Lajos (1877-1940) élete és munkássága

TERKÁN LAJOS (1877-1940) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

írta: dr. Hudoba György

Angol nyelvű összefoglaló: Nagy Rezső
Német nyelvű összefoglaló: Kócz János

A  kiadvány összeállítását és kiadását támogatta:

Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíj Alapítvány
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár

Megjelent a Terkán Lajos Bemutató Csilagvizsgáló és A Szabadművelődés Háza kiadványaként.

1995. február 10.

A  csillagvizsgáló  immár  21 éve költözött mostani, végleges helyére, az Ifjúsági  és  Úttörőház  -  ma  A  Szabadművelődés  Háza tetejére. Két évvel ezelőtt, 1993-ban csillagvizsgálónk felvette, tudomásunk szerint az egyetlen városunkban   született   szakcsillagász,   Terkán  Lajos  nevét.  Hivatalos megnevezése  ettől  kezdve  "Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló", angolul "Terkán Lajos Public Observatory", rövidítése TELAPO.

Jelen kiadvány névadónknak, Terkán Lajosnak kíván emléket állítani.

dr. Hudoba György
TIT Fejér Megyei Egyesülete Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály elnöke, a TELAPO vezetője

Két tudomány-terület magyar úttörője:
Kövesligethy Radó emlékezete

A 19. század második felében Magyarországon fellendült a technikai és a tudományos fejlődés. Több új tudományos (és műszaki) intézet és egyesület alakult, a tudományos kutatás egyik központja a budapesti Tudományegyetem volt. A csillagászati kutatásokat azonban hátráltatta, hogy az ország egyetlen nagyobb, modern csillagvizsgálója 1849-ben a Szabadságharc idején elpusztult. Pedig ebben az időben alakult ki a csillagászat új kutatási területe, az égitestek fizikai természetét tanulmányozó asztrofizika. Az asztrofizikai vizsgálatok legfontosabb eszköze a spektroszkópia – majd később a fotometria – volt.

A magyar csillagászok azonban mégis bekapcsolódtak az asztrofizika fejlődésébe. Egy vagyonos földbirtokos, Konkoly Thege Miklós (1842-1916) Ógyallán rendezett be 1871-ben, jól felszerelt magán-csillagvizsgálót, ahol főleg spektroszkópiai vizsgálatokkal, és napfolt-megfigyelésekkel foglalkozott. (Ezt az obszervatóriumot Konkoly Thege 1898-ban a Magyar államnak ajándékozta, 1921-ben ennek nagyobb műszereiből alakították ki a Budapest-Svabhegyi Asztrofizikai Intézetet.) 1877-ben Haynald Lajos érsek Kalocsán létesített egy kis obszervatóriumot, amelynek főprogramja a Nap protuberanciáinak megfigyelése volt. 1881-ben Gothard Jenő (1857-1909) és testvére Szombathely mellett, Herényben rendezett be obszervatóriumot, itt főleg asztrofotográfiával és spektrálfotográfiával foglalkozott. Az asztrofizika fejlődésének kezdeti időszakában, az „első generáció” csillagászai főleg a műszerek és módszerek kidolgozásán és a mérési adatok gyűjtésén fáradoztak. A második generáció feladata már az elméleti alapozás volt. Magyarországon Kövesligethy Radó volt - már igen korán – az elméleti asztrofizika úttörője.

Kondor Gusztáv
1825–1897

Kondor Gusztáv matematikus és csillagász - az Eötvös József Gimnázium elődje, a pesti reáliskola egykori tanára - a XIX. század kiemelkedő, tudósként és oktatóként egyaránt elismert egyénisége volt. Kora ifjúságától mérnöknek, csillagásznak készült, de nem habozott tanulmányait félbeszakítani és a szabadságharc során a harctéren is bizonyítani hazaszeretetét. Bármilyen tudományos területen dolgozott, teljességre törekedett, környezetének megbecsülését vívta ki. Tudósként egész életében a szabadságharcban lerombolt gellérthegyi csillagvizsgáló megvalósításáért küzdött. Kondor Gusztáv melegszívű, jellemes ember volt, oktatóként generációkat tanított és nevelt szakmai ismeretekre és emberségre.

A csillagda nem került Pécsre

Lapjukban a közelmúltban érdekes írás (Kozma Antal, július 24.; dr. Bölöny József, aug. 5.) foglalkozott a pécsi egyetem közelmúltjával (a szerző a Magyar Nemzetre utal - R.N.).

A Gothard-fivérek bolygó észlelései

     Gothard Jenő rövid idejű, de igen széles körű életművének ismertetései aránylag kevés figyelmet szentelnek a herényi (szombathelyi) magáncsillagvizsgákóban végzett bolygó megfigyeléseknek. Pedig nem csak a maga korának – az 1880-as éveknek -, de a mai kutatóknak szemével nézve is ez a néhány évre terjedő Jupiter, Mars és Vénusz vizsgálat, valamint a bolygófényképezéssel kapcsolatos próbálkozások megérdemlik az alaposabb feltárást; különösen napjainkban, amikor az űreszközök jóvoltából a bolygókutatás ismét előtérbe került. Előre kell bocsátanunk, hogy a herényi bolygó megfigyelések – eltérően más, ott végzett csillagászati munkáktól – nem csak Gothard Jenő nevéhez kapcsolódnak, hanem azokban tevékenyen részt vett két évvel fiatalabb fivére, Gothard Sándor is (1859-1939) [1].*

A „Fényi”- jelenség: Fényi Gyula és a jezsuita csillagászat
I. rész

I. A „Fényi jelenség” [1]

Ha az 1850-es évek, vagy a kiegyezés korának Magyarországára tekintünk, azt látjuk, hogy a korábbi ígéretes, száz esztendős magyar csillagászattörténet után a csillagászat gyakorlatilag eltűnt Magyarország térképéről. Így 1849-ben a hadicselekmények során a Gellért-hegyi csillagda megrongálódott [2], majd később az osztrákok az építményt megsemmisítették, a csillagda műszer- és könyvállománya pedig a pesti egyetem pincéjébe került. A polihisztor Nagy Károly által alapított, kiváló könyvállománnyal rendelkező bicskei csillagdát az alapító az őt ért atrocitások hatására a szabadságharc leverése után fölajánlotta I. Ferenc Józsefnek, s annak a császári adminisztráció ellehetetlenítette működését. Az egri, a gyulafehérvári és a kolozsvári csillagda pedig ekkora már teljesen elavulttá vált. A represszió miatt a megsemmisült Gellért-hegyi obszervatórium újjáépítése szóba sem jöhetett, s a csillagászat a Magyar Királyi Egyetemen is teljesen elveszítette jelentőségét: csupán a földrajz részeként oktattak itt – alapfokú – csillagászati ismereteket. [3] S a magyar csillagászat történetében beállt ezen kedvezőtlen fordulat öngerjesztő folyamattá vált: amikor a kiegyezés után föllendül a gazdasági fejlődés az országban, s állami támogatással tudományos és oktatási intézmények alapulnak, a csillagászatra – mely pedig az európai természettudomány egyik vezető ága volt akkor – nem jutottak állami források. Mégis, a XIX. és XX. század fordulóján Magyarországon újra virágzik a csillagászat és a csillagászati kultúra. Az országban két nemzetközileg számon tartott obszervatórium működik: az ógyallai és a kalocsai, melyek vezetői, Konkoly Thege Miklós és Fényi Gyula nemzetközileg elismert tudós személyiségek.

Jelen előadásomban a XIX. századi magyar csillagászattörténet e két jelentős személyisége közül Fényi Gyula tudományos munkásságának kultúrtörténeti vonatkozásaival szeretnék foglalkozni.

A „Fényi”- jelenség: Fényi Gyula és a jezsuita csillagászat
II. rész

[Folytatás...]

Kövesligethy Radó, Jókai Mór és az Androméda-köd

„Mi magyarok is idézhetjük a tudományos divinatió nem mindennapi példáját: Jókai az Andromeda ködében fölvillanó csillagot írja le s 1887-ben egy magyar nõ az egész tudományos világot izgalomban tartó fölfedezésével megtalálta elsõnek Jókai csillagját, mely azóta tetemes megerõsödés után végképen kialudt. A jövendölés váratlanul gyorsan teljesült, csak a csillag feltünéséhez kötött remények és várakozások nem akarnak teljesedésbe menni!”77

Így zárja 1897-ben megjelent cikkét Kövesligethy Radó, aki ekkor már rendkívüli tanár a budapesti egyetem kozmográfiai tanszékén. Miért érzi még annyi év elteltével is fontosnak hangsúlyozni „egy magyar nõ” felfedezését, és hogyan kerül a történetbe Jókai Mór?

Izsák Imre csillagász, matematikus
Kőszeg városa évszázadok óta híres kitűnő iskoláiról. Számos jeles személyiség tanult falai között és szívta magába a tudományt kiváló pedagógus egyéniségek vezetésével.
Egy közülük csak kevéssé ismert, pedig Vas megye csillagászattörténetének legfényesebb lapjaira kínálkozik. Izsák Imréről van szó, aki 70 évvel ezelőtt, 1929. február 21-én született Zalaegerszegen.
Édesapja: Izsák Gyula Endre (1901-1974) földrajz és természetrajz, édesanyja Pálffy Aranka (1900-1939) fizika szakos tanár volt.
140 éve született Gothard Jenő

Több mint egy évszázad távolából visszatekintve semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a múlt század harmadik harmada Szombathely és Vas megye fejlődésének aranykora volt. Elemzések sora szól a kedvező politikai, földrajzi, gazdasági tényezőkről, ám ezek együttesen sem eredményezhették volna a térség kulturális felvirágzását. A múlt történéseit kutatva szembetűnő a kor jeles személyiségeinek, tanároknak, mérnököknek, tudósoknak és közéleti embereknek szerepvállalása, akik európai látókörrel, tehetséggel, szorgalommal átformálták a város, a térség arculatát és máig ható kedvező folyamatokat indítottak el. E szellemi körbe tartozott Gothard Jenő csillagász, akinek egész élete, munkássága és fennmaradt életműve hű tükre e korszaknak.

Konkoly Thege Miklós magyar nyelvű írásai
A tudomány történetéből

Ha Konkoly Thege Miklós tudományos teljesítményéről szeretnénk képet kapni, idegen nyelvű írásait kell tanulmányoznunk, de ha meg szeretnénk fejteni annak titkát, hogy mi űzte az ógyallai földesurat csillagász munka végzésére, és mi az oka annak, hogy szinte megszállottként vette vállára a hazai csillagászat ügyét, akkor magyar nyelvű írásaival és kéziratos hagyatékával kell megismerkednünk.
A kalocsai csillagvizsgáló és Fényi Gyula munkássága
A Haynald-Obszervatórium alapításának 125. Fényi Gyula halálának 75. évfordulójára

Ma már talán meglepőnek tűnik, hogy egy évszázaddal ezelőtt a világ csillagászai – elsősorban a Nap tanulmányozói – Los Angelestől Pekingig, talán jobban ismerték Kalocsa nevét, mint Magyarország fővárosáét. Ennek a hírnévnek a forrása a Szent István Gimnáziumra emelt kis csillagvizsgáló, a Haynald-obszervatórium, és annak fáradhatatlan igazgatója, Fényi Gyula tevékenységéből eredt. Bár nem Fényi páter volt az obszervatórium szervezője, az ő három évtizedes, mai szemmel is szinte páratlanul gondos, alapos és igen pontos Nap-megfigyelései nem csak kortársai, de napjaink szakembereinek megbecsülését is kivívták. Fényi Gyula neve, munkássága pedig szorosan összekapcsolódik a Haynald Lajos bíboros érsek által alapított obszervatóriummal: a csillagvizsgáló adta lehetőségek tették nevezetessé Fényi munkáját, de az ő kitartó, aprólékos észlelő munkája tette ismertté az obszervatóriumot. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy Fényi Gyula, a kalocsai csillagvizsgálóban végzett munkájával egyike volt s kiegyezés utáni (1867) Magyarország "kulturális nagyköveteinek" a tudományos világban: olyan képviselői a magyarországi szellemnek, akik méltó becsülést szereztek hazánknak.

A kalocsai csillagvizsgáló igen szerencsés korszakban létesült: a 19. sz. utolsó negyedében, a csillagászat fejlődésének szinte forradalmi átalakulása idején, amikor a kutatók előtt megnyílt az égitestek fizikai sajátságainak vizsgálati lehetősége. A fizika haladása lehetővé tette olyan mérések végrehajtását, és olyan jelenségek megfigyelését, amelyekről korábban alig voltak – vagy egyáltalában nem voltak – ismeretek. Az újonnan kialakuló asztrofizika (fizikai csillagászat) munkakörébe kapcsolódtak be a kalocsai csillagászok, mégpedig annak egyik sokat igéről területén, a Nap megfigyelésébe.

In Memoriam dr. Dezső Loránt
Szomorú hírrel zárult a magyarországi csillagászat számára a 2003. esztendő: december 16-án, életének 89. évében elhunyt a hazai csillagászat újjászervezésének egyik utolsó tanúja és résztvevője, dr. Dezső Loránt. Nevét, munkásságát idehaza aránylag kevesen ismerték, kevesebben mint külföldön, talán azért is, mert ritkán publikált, és nem gyakran szerepelt a nagyközönség előtt. Pedig munkásságához nem kisebb eredmény fűződik, mint a magyarországi napkutatás újra szervezése, és az MTA debreceni Napfizikai Obszervatóriumának megalapítása.
On Konkoly Thege’s Jupiter observations
A short summary is given on Jupiter-investigation in Hungary between 1878 and 1908 –mostly fulfilled or inspired by Konkoly Thege. Partly based on these observations Wonaszek suggested that the Jovian belt activity is connected to orbital phase, later observations are compared with some of this forecasted times of extrema.
A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/1.
1. rész

Jelen munka célja a Kalocsán mûködött Haynald Obszervatórium alapításának története, az ott dolgozó munkatársak tevékenységének bemutatása.

A munka második része az Obszervatórium munkatársai által közölt munkák bibliográfiája.

A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/2.
2. rész
[Folytatás...]
A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/3.
Mellékletek
[Folytatás...]
A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/4.
Rövidítések, bibliográfia
[Folytatás...]
Kiállítás Kalocsán a Haynald-Fényi évforduló alkalmából
Friedrich Schwab: műszerész, csillagász és bogarász Erdélyben

1. Bevezetés

Ha végigböngésszük a Természettudományi Közlöny számait az 1880-as évek végéről, feltűnik egy bizonyos Schwab Frigyes, aki pl. a Mira Ceti észleléseiről tartott előadásokat Erdélyben az Erdélyi Múzeumegyesület orvos-természettudományi szakosztályának 1886 áprilisi szakülésén:

Schwab Frigyes közli azon észleleti adatait, amelyeket Mira o Ceti csillag fényerejére és szinére vonatkozólag 1885-ben és 1886-ban tett. Ezen adataiból kimutatja, hogy a Mira o Ceti maximális fényereje nagyon különböző ; így az 1886-ik évi maximuma aránylag a legkisebbek közé tartozik. Kimutatja továbbá, hogy a fényerő legkisebb maximumai között felismerhető időszerinti összefüggés nincs. Végűl az o Ceti csillag sz ínére vonatkozó megfigyeléseit közli s összehasonl ítja ezt az a Ceti-vel, mindkettőnek észlelt adatait tovább összehasonl ítja a Schmidt Gyula sz ínfokozata szerint kiszámitott adatokkal s kimutatja jó megegyezésüket.
(Természettudományi mozgalmak a hazában, Természettudományi Közlöny 18, 320, 1886)

A Budapest-svábhegyi Csillagvizsgáló alapításának körülményei, felépítése, fenntartása

I. 1. Előzmény

1849-ben a pesti Királyi Egyetem gellérthegyi Csillagvizsgáló Intézte (az Uraniae) súlyos károkat szenvedett, műszereinek nagy része használhatatlanná vált. 1852-ben királyi rendelt megszüntette az obszervatóriumot (amelynek helyén már felépült a Citadella), 1857-ben az egyetem csillagászati tanszéke is megszűnt.

1883-ig Magyarországon semmilyen, a kor színvonalán álló hivatalos (állami, akadémiai, egyetemi) csillagvizsgáló obszervatórium sem működött. Az 1870-es években dr. Schenzl Guido, az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet alapító-igazgatója a meteorológiai obszervatórium kertjében, A Kultuszminisztérium támogatásával egy nagyon kezdetleges kis csillagvizsgálót rendezett be, amely azonban semmilyen tudományos igényt nem elégített ki. 1883-ban a József Műegyetem geodéziai tanszékének professzora, Kruspér István az egyetem akkor épült Múzeum-körúti épületén egy kis gyakorló csillagvizsgálót is építtetett (kupolája a mai napig áll az ELTE TTK épületén), itt Lakits Ferenc és Bártfay Józsf 1883-87 között szerényebb igényű megfigyeléseket végeztek. Ez képviselt hazánkban az "állami csillagászatot".

A 19. sz. utolsó harmadában Magyarországon mégis megindult a csillagászati kutatómunka, a magánszemélyek és testületek által létesített obszervatóriumokban. Konkoly Thege Miklós 1871-ben Ógyallán, Haynald Lajos kalocsai érsek 1877/78-ban Kalocsán, Gothard Jenő 1881-ben Szombathely mellet Herényben, Podmaniczky Geiza br. 1886-ban Kiskartalon (Aszód mellett) létesített, az alapításkor a kor színvonalán álló obszervatóriumot. Ezek a magánintézetek képviselték a 19. sz. végén, Magyarországon a modern csillagászati kutatást.