Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat 18-19. század A csillagász Hell Miksa írásaiból (Jegyzetek)
   

 

A csillagász Hell Miksa írásaiból (Jegyzetek) Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Csaba György Gábor | 2006. február 10., péntek

1. Erről szól egy PAINTNER nevű rendtársának (a rend egyik krónikásának) distichonja:

     „Höll quondam dictus, cum suspicit astra Viennae
          Hell clarum merito nomen adeptus erat.
     Sic ex visceribus terrae, noctisque cavernis
          In coelos gentem sustulit ille suam."

azaz magyarul kb.:

     „Höll volt rég, de midőn Bécsből észlelte az égbolt
          csillagait, méltán lett ragyogóbb neve Hell.
    Így föld mélyéből, éjszínü sötét üregekből
          nemzetsége nevét égbe ragadta fel ő."

2. A matematikai gyakorlatok I. része. Aritmetikai gyakorlatok stb. Kolozsvár, 1755. 88. skk. o.

3. A numerikus és betűszámtan, vagyis az aritmetika elemei; az iskoláinkban előírt normához alkalmazta R. P. Hell Miksa S. J., azelőtt az erdélybéli Kolozsvári Egyetem rendes matematikaprofesszora, most a Bécsi Egyetemen a Császári és Királyi Csillagász. Negyedik kiadás. Az első kiadás Kolozsvár, 1755. Bécs, 1773.

4. VI. skk. o.

5. 192. skk. o.

6. A Vénusz holdjáról. Hell Miksa S. J.-től, a Bécsi Cs. Kir. Egyetem csillagászától. Bécsben, J. T. Trattner Cs. Kir. Felség udvari könyvnyomtatója és könyvkereskedője betűivel és költségén. 1765.

         Nem mindig az, mi látszik; ó, gyakran becsap
         a dolgok színe; ritka elme érti meg,
         mi az, mi el van rejtve bennük gondosan.
                  Phaedrus a IV. könyvhöz írt prológusban

A cím magyarul: A Vénusz holdja. - A Vénusz bolygónak mai ismereteink szerint nincs holdja. De Hell idejében a Naprendszer kutatása még a kezdeteknél tartott, a megfigyelők egyre újabb és újabb eredményeket értek el; pl. ekkoriban (1781-ben) fedezték föl az Uránuszt, a Szaturnusz holdjai közül egyeseket stb. Nem lett volna meglepő, ha a Vénusz mellett is találtak volna holdat. Több észlelő közzétette egy ilyen hold fölfedezését, ami azonban Hell szerint téves észlelés volt. Alább idézett kis könyvében erről esik szó.

7. Id. mű 3. skk. o.

8. FRANCISCO FONTANA a 17. sz.-ban Nápolyban működött csillagász.

9. Ephemerides Astronomicae … ad meridianum Vindobonensem etc. a Hell által 1756 és 1793 között kiadott csillagászati évkönyv.

10. NICOLA-LOUIS DE LA CAILLE (1713-1762) francia csillagász, több pontos csillagászati katalógust készített.

11. MONTAIGNE, valódi nevén JACQUES LEIBAX (1716-1785?), az 1772. évi üstökös fölfedezője, 1761. május 3-11. között a Vénusz közelében egy csillagszerű égitestet vélt látni, s azt Vénusz-holdnak tartotta. (Bartha Lajos szíves közlése)

12. PEHR WILHELM WARGENTIN (1717-1783) svéd csillagász és demográfus. Egyik jelentős munkája volt az 1761-es és 1769-es Vénusz-átvonulás svédországi megfigyelésének megszervezése.

13. CHARLES MESSIER (1730-1817) francia csillagász; a csillagok között elmosódó foltként látható égitestekről („ködökről") készített katalógusa, amely 103 objektumot tartalmaz, ma is használatos.

14. JOSEPH LOUIS LAGRANGE (1736-1813) francia fizikus, csillagász és matematikus.

15. JEAN-JACQUES D'ORTOUS DE MAIRAN (1678-1771).

16. Optika: fénytan; dioptrika: az optika fénytöréssel foglalkozó része; katoptrika: az optika fényvisszaverődéssel foglalkozó része.

17. JEAN DOMINIQUE CASSINI (1625-1712) olasz származású francia csillagász, a Cassini csillagász-dinasztia első és legjelentősebb tagja.

18. JAMES SHORT (1710-1768) angol optikus; két távcsövét is elvitték Cook kapitány expedíciójával Tahitire, ahol az 1769-es Vénusz-átvonulást figyelték meg velük.

19. Periódus, csomó, pályahajlás: egy égitest 6 pályaeleme közül három. A hat pályaelem ismerete lehetővé teszi az égitest pontos pályaszámítását, ezért meghatározásuk minden újonnan fölfedezett égitest esetén fontos feladat.

20. A fényes égitestről érkező fénysugarak a távcső okulárjában (szemlencséjében) a lencse vagy lencsék felületein részben megtörnek, részben visszaverődnek; az előbbiek alkotják a vizsgált égitest képét, az utóbbiak viszont (melyeket az optikák tervezésekor gyakran hagytak figyelmen kívül) megfelelő körülmények között (melyekről Hell alább ír) másodlagos képet adnak, ami szintén a megfigyelt égitest képe, de halványabb, elmosódottabb. Mint Hell kimutatja, ez az optikai hiba okozta azt a tévedést, hogy több észlelő Vénusz-holdat vélt fölfedezni.

21. Id. mű 68. skk. o.

22. A vers eredetije:

            Non inconveniens corpus, et par est color;
            In dubium plane res ut merito venerit.

23. Dioptrikus távcső: olyan távcső, amelynek az objektívje is lencse; ma refraktornak nevezzük.

24. Konvex, azaz domború lencse (gyűjtőlencse).

25. Meniszkusz, azaz homorú lencse (szórólencse).

26. Gregory-rendszerű távcső: a tükrös távcsövek (amelyeknek tehát az objektívje nem lencse, hanem homorú tükör) egyik fajtája, melynél a főtükör közepe át van fúrva, és a fényt a főtükör fókuszpontján kívül elhelyezett homorú, ellipszoidális felületű segédtükör vetíti a főtükör átfúrt közepéhez illesztett okulárba.

27. A Vénusz Nap korongja előtt való 1769. június 3-i átvonulásának észlelése etc. Koppenhága, 1770.

28. 1. skk. o.

29. BACHOFF, a bécsi dán követ 1767. aug. 18.-án kapott utasítást, tudakolja meg, hogy Hell hajlandó-e megfigyelni a Vénusz-átvonulást Wardöben. Szept. 7.-én már küldi is a választ Koppenhágába: igen, ha elöljárói engedélyezik.

30. Societásomból: a jezsuita rendből.

31. CHRISTIAN HORREBOW (1718-1776) dán csillagász, 1765-től (apja utódaként) a koppenhágai csillagvizsgáló igazgatója.

32. Június Nonae-jáig: június 5-ig.

33. Expeditio Litteraria című munkáját Hell csak tervezte, és csak részleteket készített el belőle (főként a jezsuita rend 1773-as eltörlése miatt, illetve mert Hell tudományos munkája nem hagyott időt a tervezett óriási mű elkészítésére), de ezek sem jelentek meg.

34. JEAN-BAPTISTE LE ROY (1720-1800) francia fizikus és műszerkészítő.

35. CARSTEN NIEBUHR (1733-1815) német utazó és természettudós.

36. JOHN DOLLOND (1706-1761) kiváló angol optikus, műszerkészítő. Hell gyakran rendelt nála műszereket, így a magyarországi csillagdák felszereléséhez is.

37. Korrespondeálók: egybeesôk.

38. Kontaktusok: azok a pillanatok, amikor a távcsőben látott Vénusz-korong (be- és kilépéskor) kívülről illetve belülről érintkezni látszik a Nap korongjával. Eszerint tehát négy kontaktus van, ezek időpontjának minél pontosabb meghatározása a mérés célja. (Természetesen más égitestek fedésekor is használatos a kontaktus fogalma.)

39. Id. mű 51. skk. o.

40. EDMUND HALLEY (1656-1742) angol csillagász, geofizikus, a róla elnevezett üstökös periódusának meghatározója; 1713-tól Királyi Csillagász.

41. Tubusokhoz: távcsövekhez.

42. JENS FINNE BORCHGREWINGK Gunnerus trondhjemi püspök ajánlotta Hellnek kísérőként, aki tolmácsként és segítőként is nagyon hasznosnak bizonyult az expedíció során.

43. JEAN-PAUL GRANDJEAN DE FOUCHY (1707-1788) francia csillagász.

44. Fekete csepp: optikai csalódás, amely esetünkben abban áll, hogy a Vénusz sötét korongja és a Napot körülvevő sötét égi háttér között, amikor a Vénusz-korong széle már erősen megközelítette a Napét, fekete, csepp alakú folt látszik megjelenni, ami megnehezíti a kontaktus időpontjának meghatározását. A jelenséget Hell ismerte és számított rá.

45. A csillagok közé helyezendő, ércnél maradandóbb emlékmű etc. Hell új csillagképeket javasol W. HERSCHEL, (az Uránusz fölfedezője) és III. GYÖRGY angol király emlékére, és ezeket térképen is megrajzolja. Javaslatát csillagászati szempontok szerint az idézett részben indokolja.Bécs, 1789.

46. 36. skk. o.

47. JEAN NICOLAS FORTIN (1750-1831) kora egyik legkiválóbb műszerésze, nagyon igényes tudományos műszereket készített.

48. Az említett csillagképek a téli égbolt fényes, jellegzetes alakzatai.

49. WILLIAM HERSCHEL (1738-1822) német származású angol csillagász, saját készítésű, kitűnô műszerei segítségével igen sok jelentôs fölfedezést tett.

50. Az Uránusz (Hell még Urániának nevezi), amelyet Herschel 1781-ben fedezett föl.

51. Ahogy a földrajzban két koordinátát használnak a földrajzi helyek egyértelmű megadására (a földrajzi hosszúságot és szélességet), úgy a csillagászatban is, bár itt többféle koordinátarendszer használatos. Itt a csillagok ún. ekliptikai koordinátáinak egyikéről, a Nap látszó égi útjától, az ekliptikától való szögtávolságról, az ekliptikai szélességről van szó.

52. Azaz: a világ összes csillagászának.

53. JOSEPH JEROME LE FRANCOIS DE LALANDE (1732-1807) francia csillagász

54. Az epigramma eredeti szövege:

         HERSCHELIUS vivet, dum Tellus, dum Astra manebunt
                 Newtono suppar, nec minor Arte sua.

55. Az epigramma eredeti szövege:

         Et decet: Astrororum ut Scitum veneremur in Astris
                 Regem, qui HERSCHELIUM, qui fovet Artis Opus;

56. Az Isten nagyobb dicsőségére (Ad maiorem Dei gloriam): a jezsuiták jelmondata. Hell, mint tudjuk, maga is jezsuita volt.

57. PINZGER FERENC S. J.: Hell Miksa emlékezete II. köt. 91. skk. o.]
P[ATER] HÖLLER 1713-tól Hell rendtársa volt.

58. Koppenhágában.

59. P. PILGRAM ANTAL (1730-1793) Hell rendtársa és segítőtársa. Amíg Hell Vardöben járt, 1769-ben, 70-ben és 71-ben ő adta ki az Ephemeridest és helyettesítette Hellt.

60. R. P.: reverendus pater, azaz tisztelendő atya.

61. Uo. 93. skk. o.

62. THOTT gróf titkos tanácsos, osztrák belügyminiszter, a tudományok pártfogója; Hell sokszor említi.

63. Itt Hell téved: a sarki fényt is, a földmágneses tér változásait (az ún. mágneses viharokat) is a Napról jövő elektromosan töltött részecskék okozzák, amelyek napkitörések alkalmával nagy mennyiségben érkeznek magnetoszféránkba. Valóban van tehát összefüggés a két jelenség között.

64. Uo. 107. skk. o. WEISS FERENC (1717-1785) magyar matematikus és csillagász, 1753-tól a nagyszombati, 1777-től a budai csillagvizsgáló igazgatója.

65. TOBIAS JOHANN MAYER (1723-1762) német matematikus és csillagász.

66. A Nap parallaxisa: az a szög, amely alatt a Föld sugara (merőleges rálátás esetén) a Napról látszik. Ez mai adataink szerint 8"794148. Meghatározására Hell idejében azt használták ki, hogy amikor a Vénusz a Földről nézve átvonult a Nap előtt, a jelenséget a Föld különböző helyeiről nem pontosan ugyanakkor és a Napnak nem ugyanazon részén látták. Ezért észlelte Hell a jelenséget, és ugyanakkor más észlelők is a Föld más helyein. Az észlelt adatokból aztán kiszámították a Nap parallaxisát, és természetesen annál pontosabb értéket kaptak, minél pontosabb volt a Vénusz-átvonulás megfigyelése.

67. CHARLES GREEN angol csillagász, aki James Cook kapitány hajóján Tahiti szigetére hajózott, hogy ott észlelje ugyanazt a Vénusz-átvonulást, amelyet Hell Wardöben észlelt. Green a megfigyelés idején a trópusi forróság miatt életét vesztette.

68. A Föld a Nap körül ellipszispályán kering, tehát a Föld-Nap távolság változik. Emiatt változik a napparallaxis is; ezért adják meg azt a középtávolságra, azaz akkorra, amikor a Föld-Nap távolság a földpálya fél nagytengelyével egyenlő. Apogeumban (azaz amikor a Föld a Naptól legtávolabb van; ezt a helyzetet helyesebben aphéliumnak kellene nevezni) a parallaxis értéke ennél természetesen kisebb, perigeumban (amikor a Föld a Naphoz legközelebb jár, azaz helyesebben perihéliumban) pedig nagyobb.

69. LEONHARD EULER (1707-1783) svájci matematikus, a tudománytörténet egyik legnagyobb matematikusa. Pétervárott dolgozott, csillagászati problémákkal is foglalkozott.

70. ALEXANDRE GUY PINGRÉ (1711-1796) francia csillagász.

71. JOSEPH LIESGANG (1719-1799) osztrák csillagász, Hell munkatársa Bécsben, később Lembergben dolgozott.

72. Recueil pour les Astronomes, JOHANN BERNOULLI műve.

73. JOHANN BERNOULLI (1744-1807) svájci csillagász és matematikus, a híres Bernoulli fizikus dinasztia egyik viszonylag kevésbé jelentős tagja. Egy ideig a berlini csillagvizsgáló igazgatója volt.

74. Az időegyenlítés a valódi napidő és a középidő eltérése. A Nap egymást követő delelései közt eltelt idő az év különböző szakaiban más és más, ezért ha a Nap járása alapján számítanánk az időt, akkor a napok hossza folyton változna (az év leghosszabb és legrövidebb napjának hossza közt kb. 30 perc különbség van). Ennek kiküszöbölésére vezették be, elég bonyolult, itt nem részletezendő módon, az egyenletes járású középidőt, amely a valódi napidőhöz képest hol siet, hol késik. Ezt egy elképzelt, un. középnap járása alapján adják meg.

75. NEVIL MASKELYNE (1732-1811) angol csillagász, 1765-től Királyi csillagász, a tengeri navigációban több évszázadon át használatos fontos csillagászati évkönyv, a Nautical Almanach kiadásának kezdeményezője.

76. ABRAHAM GOTTHELF KÄSTNER (1719-1800) német matematikus és költő, a göttingeni egyetem geometria és fizika tanára.

77. A csillagidő az égi koordináták alappontja, a tavaszpont járása alapján számított időmérték. Mivel mind a valódi Nap, mind a középnap a tavaszponthoz képest elmozdul az égen (egy év alatt egy kört látszanak megtenni a csillagok közt), a középidő és a csillagidő egymástól eltérő mérték: 1 csillagnap kb. 4 perccel rövidebb 1 középnapnál.

78. Rektaszcenzió: az égi koordináták egyike az ún. ekvatoriális (egyenlítői) koordinátarendszerben.

79. Uo. 133. sk. o.

80. A budai egyetem 1880-ban tartott megnyitó ünnepségéről van szó.

81. Uo. 135. skk. o.

82. Az új bolygóról: az Uránuszról, amelyet W. HERSCHEL 1781-ben fedezett föl.

83. Pleiadok: egy szabad szemmel is látható nyílt csillaghalmaz, magyar neve Fiastyúk.

84. Parallaktikus szerelés: a távcső olyan felállítása, amelyben a műszer két tengely körül forgatható, egyikük az ég északi pólusára mutat (azaz párhuzamos a Föld forgástengelyével), ezt óratengelynek nevezzük; a másik erre merőleges, ez a deklinációs tengely. Az ilyen szerelésű műszer egyik előnye, hogy ha a vizsgálandó égitestet már beállítottuk, akkor a műszert csak az óratengely körül kell forgatni (egyenletesen), hogy az égitest a látómezőben maradjon.

85. Kulmináció: delelés.

86. Ez a mondat természetesen ironikus megjegyzés.

87. Kiadatlan, eredetije a göttingeni egyetem könyvtárában.

88. Bécsi firkászok: itt Hell elsősorban BORN IGNÁC (1742-1791) lovagra utal, aki szintén jezsuita volt, de kilépett a rendből és ettől kezdve minden módon támadta azt. Hell tudományos munkásságát is megtámadta. Itt megemlítjük, hogy Hell halála után a támadások nemhogy abbamaradtak volna, de fokozódtak; KARL LUDWIG LITTROW (1811-1877), atyja utóda a bécsi csillagda igazgatói székében, alaptalanul megtámadta Hell wardöi mérését, és hamisítással vádolta szerzőnket. Állítását arra alapozta, hogy szerinte Hell wardöi kézirataiban törlések és más színű tintával történt javítások akadnak. (Littrow különben színvak volt!) Állításait többen is vitatták, igyekeztek Hell „jóhiszeműségét" bizonyítani stb. SIMON NEWCOMB (1835-1909) amerikai csillagász lényegében pontot tett a Littrow által provokált évszázados vitára, teljes mértékben bizonyítva Hell igazát és becsületességét.

89. CORNIDES DÁNIEL (1732-1787) magyar történettudós, 1787-től a pesti egyetemi könyvtár „őre".

90. Kiadatlan; eredetije a göttingeni egyetem könyvtárában.

91. GEORG CHRISTOF LICHTENBERG (1742-1799) német fizikus.

92. FRANZ PAULA TRIESNECKER (1745-1817) osztrák csillagász.

93. TOBIAS JOHANN MAYER (1723-1762) német csillagász, a göttingeni egyetem tanára és 1754-től a csillagda igazgatója.

94. JOHANN BODE (1747-1826) német csillagász, legismertebb műve az 1801-ben megjelent Uranographia című művészi csillagképatlasz. Nevét holdkráter is őrzi.

95. Az újonnan felfedezett bolygónak Bode ajánlotta az Uránusz nevet.

34 oldal *

Mindenesetre a Hold Naptól megvilágított gömbje nagy nagyítású távcsövekkel domborúnak és gömbszerűnek tűnik fel, de itt nem a megvilágított Hold vagy Vénusz gömbjéről szólok, hanem a sötétről, amelynek domborúságát, amikor a Nap korongján figyeljük meg sötét üvegen keresztül, nem lehet látni. (M. Hell jegyzete)

képaláírás:

Hell rajza a Vénusz átvonulás kontaktusainak értelmezéséhez

44 old *

(*) Egyes megfigyelôk ezt a pillanatot veszik belsô kontaktusnak.

(**) Mások ezt a pillanatot mondják belsô kontaktusnak, mindketten helytelenül, mint fentebb megmutattuk. (M. Hell jegyzetei)


"A csillagász Hell Miksa írásaiból" című könyv másodközlése

A csillagász Hell Miksa írásaiból (I.)

A csillagász Hell Miksa írásaiból (II.)

A csillagász Hell Miksa írásaiból (III.)

A csillagász Hell Miksa írásaiból (IV.)

A rovat további cikkei