|
Mellékletek [Folytatás...]1. sz. melléklet
RENDELET A KALOCSAI OBSZERVATÓRIUM VÉDELMÉBEN
1. Elõször is általában a csillagászati õrhelyet védeni kell a mieinknek a behatolástól - ezt már az alapítástól kezdve vállaltuk. Az Obszervatóriumnak valóban tudományosnak kell lennie, mert a dicsõ nagy tudományos intézet nevével díszítették és nemcsak a Kalocsai Kollégium jó hírével kapcsolták össze, hanem a Magyarországi Jézus Társaság létével is.
Ezért az égiek és leginkább a Kalocsai Kollégium kötelessége ezt az intézményt nemcsak megõrizni, hanem amennyire csak lehetséges fejleszteni is.
2. E tudományos intézmény figyelemmel kísérésére a Kollégium rektora az Obszervatórium igazgatóját tudja maga mellett, akinek a kezében van minden hatalom, ami ennek a kötelezettségnek helyes végrehajtására szükséges.
3. A Csillagvizsgáló igazgatójának gondja lesz rá, hogy nagyfontosságú kötelezettségét, amelyet rábíztak, vagyis, hogy az Obszervatóriumot és annak ügyeit irányítsa és mindenben úgy tevékenykedjen, hogy a Társaság jó hírének és a tudós emberek elvárásának eleget tegyen.
4. Csillagászati teendõkben és esetleges hibák esetén mindent alaposan átvizsgálva döntse el, hogy mi látszik leginkább hasznosnak.
5. Amikor egy csillagász sem az Obszervatórium célját elérni, sem saját méltóságát fenntartani nem tudja - csillagászati publikációk híján - az igazgató gondoskodjon róla, hogy a publikációk idõben megszülessenek, hogy az egyes esetekben a leginkább megfelelõ dolgokat írják le, akár naplóba írnak, vagy méginkább, ha saját könyvet írnak. Gondoskodjon mindig a kiadandó könyvek rendjérõl.
6. Minthogy a kötelezettség természete, elsõsorban maguk a megfigyelések megkövetelik, hogy az igazgató szabadon rendelkezzen minden olyan ügyben, amely a megfigyelési tennivalókat gátolja, õ maga döntse el, hogy mit milyen mértékben tart szükségesnek, a napi soros megfigyelendõnek, vagy más elvégzendõknek - a szokásnak megfelelõen mást bízva a vezetõkre, õ döntsön a megállapított idõben történõ látogatásokról, a kimutatások meghallgatásáról, litániák tartásáról, az asztalnál és hasonló esetekben történõ felolvasásról.
Ugyancsak az õ joga dönteni segítõ testvér vagy szolgajelenlétérõl.
Az is az õ feladata, hogy azon munkálkodjon, hogy a fegyelem, a vallásos és lelkiélet kárt ne szenvedjen.
Ezért ha a lelki dolgokat a sürgetõ csillagvizsgálói ügyek miatt nem tudja elvégezni, gondoskodjon róla, hogy az a legközelebbi szabadidõben megtörténjen.
Ezen felül komolyan javasolható számára, hogy amikor a csillagvizsgálói tennivalók nem akadályozzák, emlékezzen a drágaságra és a sok bajra, amelyek a Kollégium sok tagját elárasztják és saját akaratából könnyítsen azokon.
7. Az éjjeli õrállások tennivalóiban gondoljon társai és saját egészségére és a test erõire.
8. Semmiféle elkötelezettséget ne vegyen magára és ne csatlakozzon társaságokhoz a helytartóság megkérdezése nélkül.
9. Ezért, amikor iskolások jönnek az Obszervatórium megtekintésére, idõben értesítsék az Obszervatórium igazgatóját.
10. Nõket, akik a rektor engedélyével nézhetik meg az Obszervatóriumot, csak nappal és az itteniek valamelyikének jelenlétében fogadunk, esetleg néhány esetben kivételt teszünk.
11. Ha a mieink közül valaki az Obszervatóriumban az égiek legkegyesebb engedelmével a csillagászati tudományokat komolyan akarja és tudja tanítani, akkor a vizsgáló eszközök használatát az igazgatótól kérje, õ bizonyára engedélyezi.
12. Az Obszervatórium berendezéseire, könyvtárára és általában minden részére, azok rendbentartására, helyreállítására és gyarapítására az alapból 400 Ft-ot utalványozott W. A. Ez a pénz a prokurátornál van. Ebbõl, amikor szükséges, az igazgató annyit vesz igénybe, amennyi szükséges a soros számlák kifizetésére és az Obszervatórium állagának megõrzésére. Az igazgató kisebb, mindennapos kifizetésekre egy bizonyos összeget - 50 Ft - ítéltek meg, amit magánál tart. Az alapnak a látogatásokból származó fennmaradó része átszáll a Társaságra ugyanúgy, mint az adományok egy része - az épületek kijavítására, az Obszervatórium fenntartására és az igazgató, a testvérek (tanárok) kisegítõk és szolgák eltartására - és más anyagi kiadásokra fordított összegen kívül.
13. A kisegítõnek az igazgatót mindenben támogatnia kell. Mégis az igazgatónak kell gondoskodnia arról, hogy a kisegítõ az õ vezetésével és irányításával a csillagászati ügyekben mûvelje magát.
14. Legyen az igazgatónak egy segítõtársa vagy hûséges szolgája az Obszervatórium személyzetébõl, akinek feladata a tisztaság tartása és akire az igazgató támaszkodhat.
Gondoskodjon arról is, hogy egy testvér vagy szolga mindig készen álljon.
Ha az Obszervatóriumban nem megfelelõ a munka, kérje a Minisztert, hogy a Kollégiumban megfelelõ testvért vagy szolgát kapjanak.
15. A csillagvizsgáló igazgatója alá van rendelve a rektornak ugyanúgy, mint a testület minden hivatalos ügye. Mindenrõl, ami az Obszervatóriumban történik, neki kell számot adni.
Megjegyzendõ;
Az Obszervatóriumot nem szabad sem idegeneknek, sem ittenieknek lekicsinyelni.
(fumo 1 = dohányozni)
(fumigo 1 = lekicsinyelni)
(Ha tévedés van, akkor a mondat így hangzik: az Obszervatóriumban... nem szabad dohányozni - a Fordító)
Ha a testvér helyére szolgát jelölnek, úgy helyes, hogy eltávozását 3 hónappal elõbb bejelentse.
Az Obszervatórium õrhelyeire és területére csak az igazgató vagy a személyzet vagy testvérjelenlétében szabad belépni.
A.M.D.G.
Kalocsa, 1890. május 3. Latinból fordította: Szabó Józsefné
Bejegyzések: VI. 6. Lackó Erzsébet
Ezen okirat közmûvelõdési czéljánál fogva az 1868. XXIII.t.cs. 21. §-a értelmében bélyegmentes.
ALAPÍTÓ-LEVÉL
Alulírott kalocsai fõkáptalan ezennel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy boldog emlékû Haynald Lajos bíbornok és kalocsai érsek az általa a kalocsai Jézus társasági fõgymnásium épületében felállított és ugyanazon társaság gondozására bízott csillagvizsgáló intézet fenntartási és felügyeleti költségeinek fedezésére 1889. évi június 27-én 15 db 1000 Ft-os 5%-os magyar papírjáradék-kötvényt 15000 Ft é. azaz tizenötezer é. forint névértékben 1889. decz. 1-tõl lejárandó szelvényeivel együtt az érsekuradalmi pénztárban letétként leendõ kezelés végett azon kijelentés mellett tett le, hogy ezen szelvénykamatok félévenként az uradalmi pénztárnok által felveendõk s a Jézus-társasági collegium mindenkori házfõnökének nyugtájára kifizetendõk legyenek.
Mely nagylelkû alapítói intézkedés kiegészítéséül Nagyméltóságú és Fõtisztelendõ Császka György ez idõ szerinti kalocsai érsek úr annak kijelentése mellett, hogy az uradalmi pénztárban ideiglenesen letétként kezelt ezen alapítványnak végleges elhelyezésére és szabályszerû kezelésére ezen fõkáptalan illetékes: ugyanezt Karlsbadban 1892. augusztus 5-én 2303. sz. kelt rendeletével arra hívta fel, hogy ezen - ez idõ szerint egy darab 3279. számú kötvényezett magyar 5%-os 15000 forint névértékû papírjáradék kötvénybõl álló alapítványi tõkét az uradalmi igazgatóságtól átvegye "Haynald-Observatoriumi" alapczím alatt csonkítatlanul megõrizze, felhatalmazván egyszersmind a fõkáptalant arra is, hogy a mondott kötvénynek devinculálását a központi állampénztárnál kieszközölje, az értékpapírt eladja, és az innen nyerendõ készpénzt saját legjobb belátásra és a nagylelkû alapító szándéka szerint kezelje.
Mely kegyes fõpásztori leirat következtében ezen fõkáptalan a mondott alapítványi tõkét az érsekuradalmi jószágigazgatóságtól 1892. évi szeptember hó 30-án felvett jegyzõkönyv mellett alapítványszerû kezelés végett átvette, ezennel ünnepélyesen ígérvén, hogy ezen alapítvány sértetlen fönttartásáról és minél elõnyösebb gyümölcsöztetésérõl teljes erejébõl gondoskodni fog és az esedékes kamatokat - a szabályszerû kezelési költségek levonásával - a Jézus-társasági kalocsai collegium idõ szerinti házfõnökének mindenkor pontosan kiszolgáltatja.
Minek nagyobb hiteléül a jelen alapítványi levelet három egyenlõen hangzó, a fõkáptalan pecsétjével ellátott példányban kiállítottuk, melyek egyike az egyházmegyei levéltárba, másikat a fõkáptalan irattárába fog letétetni, a harmadik pedig a Jézus-társasági Collegium házfõnökének fog kézbesíttetni.
Kelt Kalocsán, 1893. augusztus hó 11-én tartott ülésünkbõl.
A kalocsai fõkáptalan nevében
a nagyprépost helyett:
Hopf János
olvasó kanonok fõkáptalani jegyzõ
2711. szám
Jóváhagyom
Kalocsa, 1893. szept. 14.
György érsek
2. sz. melléklet
A HAYNALD OBSZERVATÓRIUM KÖZLEMÉNYEI
1. A Haynald-Obszervatóriumon 1884-85-ben megfigyelt protuberancziák
Hüninger Adolf Budapest 1886. 18. o.
Közlemények l. füzet
2. Maculae Solares
A Haynald-Obszervatóriumon 1885. évben megfigyelt napfoltok
Hüninger Adolf S. J.
A Haynald-Obszervatórium Közleményei
II. füzet, Kalocsa, 1886
3. Meterologica
Hüninger Adolf 1886. 16. o. III. füzet
4. A nap protuberencziái 1886-ban
A Haynald-Obszervatórium Közleményei,
IV. füzet, 60 o. Kalocsa, 1888
5. Meteorologische Beobachtungen angestellt am Haynald-Obszervatórium
in den Jahren 1886-1888. (Mit Beschreibung des Anemometers und
das Sonnenscheinautographen)
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft V., Kalocsa, 1891. p. 140
(Magyarul is megjelent)
6. Protuberanzen beobachtet im Jahre 1887 am Haynald-Observatorium
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft VI., Budapest, 1892, p. 78
A Nap protuberanciái c. magyarul is megjelent
7. Meteorologische Beobachtungen angestellt zu Boroma in Süd-Afrika von L.
Menyhárt S. J.
Bearbeitet un herausgeben von P. J. Fényi S. J.
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft VIIll., Kalocsa, 1896, p. 76
8. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1888, 1889, 1890 am
Haynald-Observatorium von J. Fényi S. J.
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft VIII., Kalocsa, 1902, p. 132
9. Meteorologische Beobachtungen angestellt von P. Ladislaus Menyhart S. J.
zu Boroma und Zumbo in Süd-Afrika in den Jahren 1893-1897
Publicationen de Haynald-Observatoriums
Heft IX., Kalocsa, 1905. p. 94
10. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1891, 1892 von J. Fényi S. J.
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft X., Kalocsa, 1911 p. 144
11. Die Periodicität der Protuberanzen nach Beobachtungen in Kalocsa in den
Jahren 1886-1917
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft XI., Kalocsa, 1922, p. 16
12. Protuberanzen in den Jahren 1893, 1894, 1895 beobachtet und bearbeitet
von J. Fényi S. J.
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft XII., Kalocsa, 1923, p. 105
13. Protuberanzen in den Jahren 1896-1903 beobachtet und bearbeitet von
J. Fényi S. J.
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft XIII. Kalocsa, 1923, p. 126
14. Protuberanzen in den Jahren 1904-1910 beobachtet un bearbeitet von
J. Fényi S. J.
Publicationen des Haynald-Observatoriums
Heft XIV. Kalocsa, 1924, p. 127
15. Protuberanzen in den Jahren 1911-1917 beobachtet und bearbeitet von
J. Fényi S. J.
Heft XV., Kalocsa, 1924, p. 106
16. Kalocsa hõmérséklete 1881 -1930
P. Angehrn Tivadar S. J.
A Haynald-Obszervatórium Kiadványainak
XVI. füzete, Budapest-Kalocsa, 1940, p. 48
17. Maps of the solar prominences observed by Fr. J. Fényi S. J. in the course of
the years 1896-1902
Ed. by Fr. M. Tibor S. J.
Publications of the Haynald Observatory
N°17, Kalocsa, 1949, p. 32
3. sz. melléklet
A HAYNALD OBSZERVATÓRIUMBAN DOLGOZOTT MUNKATÁRSAK ÉLETRAJZA ÉS SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉGE
ANGEHRN TIVADAR
1872. november 25-én született a St. Gallen melletti Häggenswill-ben, Svájcban. Iskoláit Nagyszombaton és Pozsonyban végezte el. 1893. április 7-én belépett a jezsuita rendbe. Mennyiségtant, rajzot és geometriát tanított, majd 1899-1902 közt Fényi asszisztense Kalocsán, 1906-1909 között Budapesten csillagászatot tanult. Az Obszervatórium igazgatását 1913. karácsonya körül vette át Fényitõl. 1933-ban az MTA levelezõ tagja, 1950-ben Ausztriába költözött, 1952. február 29-én hunyt el Feldkirchben, Ausztriában.
Arcképét mutatja a 22. ábra.
ANGEHRN TIVADAR MUNKÁI
l. Az 1905. aug. 30-i napfogyatkozás. =
Mat. Fiz. Lapok 16, pp. 96-97, (1905)
2. Az 1905. aug. 30-i napfogyatkozás megfigyelése Carrion de Los Condesban.
= Id. 11, N°6, pp. 161-180 (1907)
3. A soláris konstans megállapítása a kalocsai sugárzásmérésekbõl. =
Franklin, Bp. 1909. 51. o.
Klny is van a Mathem. és Physikai Lapokból
4. Recenzió Tass A. és Terkán L. írásáról. =
Id. 21, N°pp. 80-81 (1917)
5. Beobachtung der Sonnenrandes. =
V.A.G., 52, pp. 224-225 (1917)
6. Sarkfény megfigyelése. =
Természettudományi Közlöny, 52. köt.
9-12. sz. p.199 (1920)
7. A Haynald-Obszervatórium. =
Árpád Könyvek, Szerkeszti Dr. Erdey Ferenc
23. sz. Kalocsa, 1928, 30 p.
8. Adalékok a kalocsai szélviszonyokhoz. =
Id. 36, N°6, pp. 1-16 (1932)
9. A kalocsai csapadékviszonyok 1876-1930. =
A Szent István Akad. mennyiségtan-term.tud. Oszt. felolvasásai III/2.
Stephaneum, Bp. 1932. 10 o., 2 t.
22. ábra Angehrn Tivadar
10. Légáramlások Kalocsán. =
Kisújszállás, Csapp, 1936.
(Székfoglaló értekezés, elõadva 1933. ápr. 7-i rendes osztályülésen)
11. Kalocsa hõmérséklete 1881-1930. =
A Haynald-Obszervatórium Kiadványainak XVI. füzete,
Budapest-Kalocsa, 1940. p. 48.
12. Imádkoztassuk betegeinket. =
Bp. 1941. Korda Rt. 32. o.
CARL BRAUN
Carl Braun - vagy ahogy akkori szokás szerint nevét fordították - Braun Károly, 1831. április 27-én, jómódú kereskedõcsalád gyermekeként született a Hessen-tartománybeli Neustadtban. 1849-ben Fuldában érettségizett, ahol matematikából és fizikából külön dicséretet kapott. Ezután Rómába utazott, ahol a Collegium Germanicum lakójaként a híres Pontifica Universitas Gregoriana egyetemen tanul, amely a jezsuiták egyik legfontosabb oktatási intézménye volt. Itteni tanárai közül ki kell emelnünk Angelo Secchit (1818-1878), akinek meghatározó szerepe lett Braun további életében. Secchi IX. Pius udvari csillagásza volt, a Specula Vaticanaban dolgozott. Õ osztályozta elõször spektrumuk alapján a csillagokat, érdeklõdése a spektroszkópia iránt, tanítványain keresztül, meghatározó lett a Haynald Obszervatórium szempontjából is. Munkásságára jellemzõ, hogy a csillagászok közül feltehetõen neki van a legtöbb - 700 - publikációja.
Braun Rómában három évig filozófiát, négy évig teológiát hallgat, majd megszerzi az egyetem által adományozható doktori címet. Ez a fokozat, a "Doktor der Theologie und Philosophie" járt azoknak is, akik természettudományos témákból írták értekezésüket. Pappá szentelése után visszatér Fuldába, a kisszemináriumon tanít öt évig.
1861-ben belép a jezsuita rendbe és a St. Andrä-beli noviciátusban tölti a két próbaévet. Ezután Párizsban egy évig matematikát hallgat. 1866-ban már Pozsonyban, a rendi fõiskolán fizikát tanít. Vagy 1867-ben, vagy 1869-ben visszatér Rómába, gyakorlatvezetõ lesz azon az egyetemen, ahol õ is tanult. Itt ismét kapcsolatba kerül Secchivel.
Gyenge idegrendszere, amelyet a túlfeszített munka is megviselt, és egyre súlyosbodó nagyothallása nehézzé teszi számára a kapcsolatot környezetével, ezért 1871-ben a csehországi Mariascheinba vonul vissza. Két év múlva Kalksburgba költözik, mindkét helyen tanít. Itt keresi meg õt Haynald Lajos, aki megfelelõ vezetõt keres az alapítandó Csillagda számára. 1877 tavaszán jön elõször ebben az ügyben Budapestre, ahol megtárgyalják az intézmény terveit.
1878 õszén Kalocsára költözik, átveszi az új intézmény vezetését. 1884-ben tisztségérõl lemond, Mariascheinba vonul vissza, ahol elméleti munkásságát folytatja. 1907. június 3-án halt meg Radegundban.
CARL BRAUN MUNKÁI
1. Über directe Photographierung der Sonnen-Protuberanzen
A. N. Bd. 80, N°1899, pp. 33-42 (1873)
(Ez az amit késõbb Hale újra kitalált!)
2. Über Planeten-Conjunctionen im allgemeinen und ihre Verwendung für die
Bestimmung von Sonnen-Parallaxe
N. u. O., Bd. 25. pp. 316-320 (1879)
3. Das Nephoskop, eingerichtet zum Messen der Volkenhöhen
N. u. O., Bd. 25. pp. 756-763 (1879)
4. Beobachtung der Sonnenfinsterniss 1882 Mai 16
A. N. Bd. 102, N°2448, pp. 377-378 (1882)
5. Über eine Anwendung von Libellen zur Bestimmung der Theilungsfehler
eines Kreises
A. N. Bd. 102, N°2448, pp. 375-376 (1882)
(Ref. Z. I. 2, N°11, p. 410, 1882)
6. A kalocsai érsek csillagvizsgáló földrajzi helyzete
Az MTA Értesítõje, 16. évf. N°184, pp. 207-8 (1882)
7. Eine einfache Methode feine Libellen genau zu pfüren
A. N. Bd. 104, N°2490, pp. 279-280 (1883)
8. Über kosmischen Staub und die Mondacceleration
A. N. Bd. 108, N°2582, pp. 259-262 (1884)
9. A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága
Az MTA Értesítõje, 18. évf. N°3, pp. 55-57 (1884)
10. Über eine Reductionsmethode für Sätze von Transitbeobachtungen
A. N. Bd. 109, N°2595, pp. 33-40 (1884)
(A távíróval végrehajtott kísérlet kiértékelése.)
11. Über den ersten Meridian und die Weltzeit
N. u. O., Bd. 31. pp. 239-242 (1885)
12. Über Kosmogonie vom Standpunkt der Christlicher Wissenschaft
N. u. O., Bd. 31. pp. hat rész (1885)
13. Berichte vom erzbischöflich Haynald Observatorium zur Kalocsa in Ungarn,
über die daselbst in den ersten fünf Jahren ausgeführten Arbeiten
Dr. Th. et Ph. Münster i. W., (1886)
14. Über Kosmogonie vom Standpunkt der christlicher Wissenschaften
N. u. O., Bd. 32, öt részlet (1886)
15. Über photographische Aufnahmen der Sonnenprotuberanzen
(Elég durva kioktatás, G. E. Hale részére!)
A. N. Bd. 126, N°3014, pp. 227-228 (1891)
16. Besrimmung der Gravitationskonstante
(1896-ban mutatta be a Kaiserliche Akad. der Wissenschaften in Wien)
Megjelent: Denkschriften Bd. 64, 1896
17. Kosmologie vom christlichen Standpunkt Wissenschaft, nebst einer Theorie
der Sonne
Münster, 1905. 490 o. (II. kiadás)
(I. kiadás. 1895)
FÉNYI GYULA
Fényi (Finck) Gyula 1845. január 8-án született Sopronban. Apja, Finck Ignác (1797-1853) a városban módos, megbecsült, régi kereskedõcsalád sarja volt. Anyja a kismartoni származású Binder Anna Mária (1... - 1857) volt. A szülõk 1827-ben házasodtak össze és házasságukból 11 gyermek született. Ezek közül a legfiatalabb volt Gyula, aki valamennyi testvér közül a legmagasabb életkort érte meg. A gyerekek közül csak öt érte meg a nagykorúságot, egyik közülük, Finck János soproni polgármester lett. Õ emlékezett vissza arra, hogy öccse, aki szerény, visszahúzódó gyermek volt, tiszta estéken mindig a padlásról gyönyörködött a csillagokban.
A szülõk korai halála után a gyerekek nevelõi úgy döntöttek, hogy a szorgalmas, jóképességû gyereket a soproni gimnáziumba íratják. Középiskolai tanulmányait fényes sikerû érettségi vizsgával fejezi be 1864-ben. Röviddel ezután súlyos tüdõgyulladást kap, amelybõl szinte a csodával határos módon egy bizonyos Dr. Payer, volt katonaorvos gyógyítja ki. A gyógykezelést a Mödling melletti Gadenben fejezi be. Talán a felgyógyulás, talán Himmel, volt jezsuita atya - akivel Gadenben ismerkedett meg - hatására érlelõdött meg benne az elhatározás, hogy szerzetes lesz. Miért választotta a jezsuita rendet, nem tudjuk, de Kalksburgban történt jelentkezése után, még az év õszén, 1864. szeptember 24-én belépett a rendbe. Tanulmányait a nagyszombati újoncházban kezdte meg. A jezsuita rendben szokásos két évi novíciátus - ami gyakorlatilag próbaidõ - letelte után két éven át klasszikus filológiával és retorikával foglalkozott. A rendi elõírások szerint ezután hároméves filozófiai képzés következett, amelynek részeként fizikai és matematikai képzést is kapott. Sajnos, tanárai nevét ebbõl az idõbõl nem ismerjük.
Itteni tanulmányainak befejeztével 1871-ben Kalocsára küldik tanítani. Itt három tanéven át mint a fizika, matematika, kémia és természetrajz tanára mûködött. Itt kezdte meg a meteorológiai észleléseket, amelyek ekkor még a mindenkori természetrajztanár feladata volt. A tanítás mellett a gimnáziumi internátusban nevelõ is volt. Kalocsán vette fel eredeti családneve helyett a Fényi nevet.
A szükséges pedagógiai gyakorlat megszerzése után az 1874/75-ös tanévben Innsbruckban teológiai tanulmányokat kezd. A fizika és a matematika iránt érzett vonzalma tovább erõsödött, így a Teológiai Fakultás hallgatójaként rendszeresen látogatta Otto Stolz matematikai és Lipot Pfaundler fizikai elõadásait a Bölcseleti Fakultáson. Tanulmányai közben 1877. július 31-én szentelik pappá.
Egyetemi tanulmányait 1878-ban fejezi be. Bár Szinnyei (115) szerint Belgiumban is folytat egyetemi tanulmányokat, erre egyetlen más forrás nem utal. Egyébként az életrajzba nehéz is lenne beilleszteni hosszabb tanulmányokat, amelyek esetleg meghatározó jellegûek lehettek volna.
Az 1878-as tanév kezdete ismét Kalocsán találja. Akkor kezdi meg tehát tanári mûködését, amikor a Csillagda létrejön Kalocsán, de csak 1880-ban nevezik ki oda, Braun Károly mellé asszisztensnek. Ilyen minõségben két évig tevékenykedett. Ezután a rend Pozsonyba küldi, ahol a bölcseleti fõiskolán felsõbb matematikát tanított. Innen 1885-ben kerül vissza Kalocsára, hogy átvegye, az akkor már Hüninger Adolf által egyesített, Obszervatórium vezetését. E minõségben 1913-ig dolgozott, amikor meggyengült egészségi állapota miatt a Csillagda vezetésétõl igen, de az észlelésektõl nem, megvált.
Ez alatt az idõ alatt a várost szinte csak hivatalos utak miatt hagyta el. Leghosszabb ideig 1905-ben volt távol. Ekkor Granadába utazott, hogy a jezsuiták Carrion de Los Condes-ban lévõ csillagvizsgálójában irányítsa az 1905. augusztus 30-i teljes napfogyatkozás megfigyelését. Erre az útra elkísérte õt hivatalbeli utóda Angehrn Tivadar is.
A több évtizedes munka a célszerûtlen huzatos kupolában alaposan megviselte egészségét. Kitartására jellemzõ, hogy 1886. és 1917. között csaknem ötezer órát tölt észleléssel. Évente átlag 154 napot észlelt, feltehetõen nem is volt sokkal több felhõmentes nap; Elõbb hallása, majd látása is megromlik. Megható levélben menti ki magát Csernoch Gyula kalocsai érseknél, hogy rossz hallása miatt nem tud bemutatkozó látogatást tenni nála.
Észleléseit 1917 végéig folytatta, ekkor azonban szembaja már olyan súlyos volt, hogy azok már szemevilágát kezdték veszélyeztetni.
1918 tavaszán a rendház nyaralójába költözött. Szellemi frissességére jellemzõ, hogy itt új megfigyelési sorozatba kezd, az élõlények viselkedését vizsgálja az idõjárás változás hatására, azaz az akkor használatos kifejezéssel élve, fenológiai kutatásba kezd. Ezekrõl a megfigyelésekrõl azonban sem feljegyzés, sem publikáció nem maradt fenn. Ekkortájt rendezi észleléseit sajtó alá. 1922-ben kisebb szélütés éri, de felépül belõle. 1924-ben megünnepelte 60 éves szerzetesi jubileumát. 1926-ban végleg visszaköltözött a rendházba, mert egészsége már nagyon meggyengült. 1927-ben még megünnepelte pappá szentelésének 50 éves évfordulóját. Szervezetét azonban a tuberkulózis nagyon meggyengítette. Halála napján még misézett, végig fentjárt, megszokott tevékenységét folytatta. A közös szertartáshoz mentében esett össze és 1927. december 21-én este hét óra tájt halt meg. Kalocsán temették el.
Legközelebbi munkatársa Angehrn Tivadar úgy jellemzi õt, hogy "...alapvonása a szangvinikus és kolerikus tulajdonságok szerencsés keveréke volt. Az elõbbi mozgékonnyá, s elevenné tette szellemét, az utóbbi fokozta éleslátásának alaposságát és akaratának kitartó erejét." Mélyen hivõ, vallásos ember volt. Közvetlen, baráti viszonyban volt rendtársaival, különösen a fiatalokat kedvelte.
Még életében megkapta a nagy tudósoknak kijáró elismerések java részét. 1887-ben a Szent István Társulat irodalmi osztályának tagja lesz. Mikor a Társulat tudományos és irodalmi osztályából 1916-ban megszervezik a Szent István Akadémiát, az rögtön rendes tagjává választja õt.
1902-ben kapja az elsõ külföldi elismerést, amikor a Accademia Pontificia dei Nuovi Lincei, a Vatikáni Tudományos Akadémia rendes tagjává választja. 1903-ban a Montevideoban szervezett Instituto Solar International Montevideo levelezõ tagjává, majd 1904 februárjában Elsõ Tiszteletbeli elnökévé választja. A Magyar Földrajzi Társaság 1907-ben tiszteletbeli tagjává választja. Kiemelkedõ elismerésnek számít az olasz Societá degli Spettroscopisti Italiani külföldi tagjává 1909-ben történt megválasztása is, mivel a Társaságnak akkor mindössze harminc ilyen tagja volt. A hazai elismerések sorát a "Stella" Csillagászati Egyesület tiszteletbeli elnökévé történõ megválasztása folytatja. A Magyar Meteorológiai Társaság mindjárt megalakulásakor tiszteletbeli tagjává választotta. Talán a Magyar Tudományos Akadémia elismerése késett egy kicsit, amikor 1916-ban választotta meg levelezõ tagjai körébe. Rendes taggá nem is választották meg, amit pedig minden tekintetben feltétlenül megérdemelt volna.
Fényi Gyula emlékét mind szûkebb hazájában, mind szerte a világon tisztelettel ápolják. Kalocsán a Városi Tanács VB mellszobrot állított a neves Nap-kutató emlékének, utcát neveztek el róla. Szülõházának falán Sopronban, (ld 23, 24. ábra) a következõ szövegû emléktábla örökíti meg a város nagy szülöttét:
"Ebben a házban látta meg a napvilágot,
melynek világhírû kutatója lett."
Munkáira ma is hivatkoznak, ami egy kutató számára talán a legnagyobb elismerések közé számít. Marik Miklós joggal írja róla, hogy "Fényi Gyula pályája ékesen bizonyítja, hogy a téma megfontolt megválasztásával, kellõ szorgalommal és körültekintéssel kis mûszerekkel is lehet élvonalbeli kutatásokat végezni."
Élete alkonyán készült képet mutat a 25. ábra.
FÉNYI GYULA MUNKÁI
Önálló munkák magyar és idegen nyelven
1. A nap protuberencziái 1886.-ban. =
A Haynald-Obszervatórium Közleményei
IV. füzet, 60. o. Kalocsa, 1888.
2. Meteorologische Beobachtungen angestellt am Haynald-Observatorium in
den Jahren 1886-1888. (Mit Bechreibung des Anemometers und das
Sonnenscheinautographen). = Publicationen des Haynald-Observatoriums
(Publ.)
Heft V., Kalocsa, 1891. p. 140 (magyarul is megjelent)
3. Protuberanzen beobachtet im Jahre 1887 am Haynald-Observatorium. =
Heft VI., Budapest, 1892. p. 78 (A nap protuberanciái c. magyarul is megjelent)
23. ábra Fényi Gyula szülõháza Sopronban
24. ábra A szülõházon elhelyezett
emléktábla
25. ábra Fényi Gyula élete alkonyán
4. Meteorologische Beobachtungen angestellt zu Boroma in Süd-Afrika von L.
Menyhárt S. J. =
Bearbeitet und herausgeben von P. J. Fényi S. J.
Heft VII., Kalocsa, 1896. p. 76.
5. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1888., 1889., 1890 am
Haynald-Observatorium von J. Fényi S. J. =
Heft VIII., Kalocsa, 1902. p. 132.
6. Meteorologische Beobachtungen angestellt von P. Ladislaus Menyhart S. J.
zu Boroma und Zumbo in Süd-Afrika in den Jahren 1893-1897. =
Heft IX., Kalocsa, 1905. p. 94.
7. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1891. 1892. von J. Fényi S. J. =
Heft X., Kalocsa, 1911. p. 144.
8. Die Periodicität der Protuberanzen nach Beobachtungen in Kalocsa in den
Jahren 1886- 1917. =
9. Protuberanzen in den Jahren 1893. 1894. 1895 beobachtet und bearbeitet
von J. Fényi S. J. =
10. Protuberanzen in den Jahren 1896-1903 beobachtet und bearbeitet
von J. Fényi S. J. =
Heft XIII., Kalocsa, 1923. p. 126.
11. Protuberanzen in den Jahren 1904-1910 beobachtet und bearbeitet
von J. Fényi S. J. =
Heft XIV., Kalocsa, 1924. p. 127.
12. Protuberanzen in den Jahren 1911-1917 beobachtet und bearbeitet
von J. Fényi S. J. =
Heft XV., Kalocsa, 1924. p. 106.
13. Maps of the solar prominences observed by Fr. J. Fényi S. J. in the course of
the years 1896-1902. =
Ed. by Fr. M. Tibor S. J.
No 17, Kalocsa, 1949. p. 32.
14. A Haynald-Obszervatórium alapítása, leírása, tevékenysége
Különlenyomat a Katholikus Szemlébõl. =
Budapest, 1896. 106. old.
15. A Napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. =
Bp. 1900. Szent István Társulat Felolvasó Ülései No 36, 24. o.
(Felolvasva 1900. II. 20., Klny. is van)
16. Gewitter-Registrator
Construiert von P. Joh. Schreiber S. J.
Kalocsa, 1901. 21. old. 1 tábl.
17. Die klimatologischen Verhältnisse von Boroma. =
Könyvrészlet a "Plantae Menyharthianae" c. könyvben
Írta Hans Schinz
Wien, 1905., pp. 12-23.
Idegen nyelven közreadott dolgozatok
Astronomische Nachrichten, Kiel (A. N.)
18. Über das Aufleuchten des Cometen 1888
Band 119, No 2844, pp. 189-190 (1888)
19. Über die gegenwärtige Zunahme der Sonnentätigkeit
126, 3008, 113-116, 1891
20. Beobachtungen der totalen Mondfinsterniss 1891. Nov. 15.
128, 3072, 427, 1891
21. Beobachtungen der partiellen Mondfinsterniss 1892. May 11.
130, 3106, 157-160, 1892
22. Über eine am 3. October 1892 beobachtete grosse Protuberanz
131, 3133, 213, 1893
23. Beob. der Sonnenfinsternis 1893. April 16.
132, 3166, 365, 1893
24. Über zwei grosse Protuberanzen am 19 und 20 Sept. 1893.
134, 3208, 257-262, 1894
25. Über eine grosse Protuberanz 1894. Dec. 24.
137, 3279, 231-234, 1895
26. Über die am 15 Juli und 30 September 1895 beobachteten
Protuberanzerscheinungen
139, 3335, 359-366, 1896
27. Über einen neuen Gesichtspunkt und neue Erklärungen
der Erscheinungen auf der Sonne
140, 3355, 290-302, 1896
(angolul Ap. J., 4, 18, 1896; megjelent az Astronomische Rundschau
4. kötetében is; Fényi egyik legalapvetõbb mûve)
28. Beobachtungen der Leoniden, 1897
145, 3469, 201, 1898
29. Beob. der Leoniden 1898
148, 3538, 153, 1899
30. Die Leoniden in Kalocsa 1899
151, 3613, 206-207, 1900
31. Die Leoniden in Kalocsa 1899 (Nachtrag)
151, 3614, 223, 1900
32. Beob. des Merkursdurchganges 1907. Nov. 13-14
176, 4216, 266, 1907
33. Mitteilungen über den Halleyschen Kometen
185, 4420, 59, 1910
34. Beob. der Mondfinsterniss 1910. Nov. 16.
186, 4460, 331, 1911
35. Über schebende Protuberanzen
189, 4516, 49-54, 1911
36. Eine aussenordentliche hohe Protuberanz (Dez. 23. 1915)
202, 4833, 145, 1916
37. Über die Verschiedene Anzahl der Protuberanzen am Ost
und Westrande der Sonne
219, 5510, 331-337, 1923
Astronomy et Astrophysics, késõbb Astrophysical Journal (Ap. J.)
38. On the enormous velocity of a Solar Prominence, observed June 17, 1891.
Ap. J. Vol. 11, pp. 63-66, 1891
(franciául C. R., 113, 310, 1891)
39. Phenomena observed on the great spot-group of February, 1892
11, 430-433, 1892
40. On a prominence of extraordinary height observed May 5, 1892
11, 609-610, 1892
41. On an enormous prominence, observed at the Haynald Observatory Oct. 3, 1892
42. On two great protuberances (19 et 20 Sept. 1893)
13, 122-128, 1893
43. On a very large Solar protuberance observed December 24, 1894
Astrophysical Journal
1, 212-215, 1895
44. On two Solar protuberances observed July 15 and Sept. 30. 1895
3, 192-199, 1896
45. A new point of view for regarding Solar phenomena, and a new explanation
of the appearences on the surface of the Sun.
4, 18-37, 1896.
(németül A. N. 140, 290, 1896; Fényi egyik legfontosabb mûve)
46. Prominences observed August 8, 1896
4, 263-264, 1896
47. The great Sun-spot of September 1898
10, 333-336, 1898
48. Prominences observed at Kalocsa on May 28, 1900
12, 24-25, 1900
49. Rise of a large prominence on June 1, 1900
12, 215-218, 1900
50. Michelson’s theory of the displacement of spectral lines
19, 70-79, 1909
(latinul Mem. Pont, Acc. N. L., 21, pp. 249-251, 1903)
51. The large prominence of May 21, 1907
27, 78-79, 1907
Comptes Rendus Hebdomadaires des Séances de l’Académia des Sciences, Paris (C. R.)
52. Deux eruptions observées sur le Soleil en septembre 1888 C. R.
vol. 108, No 17, pp. 889-891 (1889)
53. Deux eruptions sur le Soleil
109, 4, 132-133, 1889
54. Deux protubérences solaires, observées á l’Observatoire de Haynald, á Kalocsa
111, 16, 564-568, 1890
55. Ascension rapide d’une protubérance solaire
111, 20, 724-726, 1890
56. Adresse une Note institulée "Remarque sur interprétation de certains
phénomenes observés dans les protubérances solaires"
57. Vitesse énorme d’une protubérance solaire, observée le 17 juin 1891
113, 7, 310-313, 1891
(angolul Ap. J., 11, 63, 1891)
58. Phénoménes observés á Kalocsa sur le grand groupe de taches en février 1892
114, 10, 524-526, 1892
59. Errata se rapportant á cette Communication
114, 14, 796, 1892
(Hibaigazítás a Nolo-ben megjelent cikkhez)
60. Nouvell interprétation du phénoméne des protubérances solaires
121, 25, 931-933, 1895
61. Considérations sur la nature des protubérances ordinaires
122, 2, 72-73, 1896
62. Sur un appareil pour l’enregistrement automatique des décharges d’atmosphére
134, 5, 227-228, 1904
63. Sur la nature du cohéreur
135, 1, 30-32, 1902
Memorie della Societá degli Spettroscopisti Italiani,Catania (Mem.)
64. Grande éruption solaire du 1er juillet 1887 observée á l’Observatoire Haynald á Kalocsa
Mem. 16, pp. 102-105 (1887)
65. Sull’ecclise del 19 agosto 1887 (Lettera del P. J. Fényi)
17, 98-99, 1888
66. Quelques phénomenes remarquables du soleil observées a
l’Observatoire Haynald en été 1887
17, 171-177, 1888
(Az 1888. okt. 5-én az MTA-n bemutatott anyag publikálása)
67. Deux éruptions solaires considérables 5 et 6 septembre 1888
18, 73-79, 1889
68. Una eruzione metallica solare in latitudine elevata
18, 189, 1889
69. Sur la ligue sombre observée pendand l’occultation du Jupiter par la lune le 7
aout 1889
19, 20, 1890
70. Eruption métellique observée le 2 mai 1890 á l’Observatoire de Kalocsa
19, 91-92, 1890
71. Über die gegenwärtige Zunahme der Sonnentätigkeit
19, 202-205, 1890
72. Protubérances solaires extraordinaires observées á l’Observatoire Haynald
20, 63-68, 1891
(C. R. 111, p. 564-566)
73. Metallische Eruption beobachtet am 2. Mai 1891
20, 105-106, 1891
74. Protubérances observées sur la disque solaire
20, 161-162, 1891
75. Ascension rapide d’une protubérance solaire
20, 163-165, 1891
76. Phénoménes observées sur la grand groupe de taches en fébrier 1892
21, 34-36, 1892
77. Sur une protubérance d’une heuter énorme observée le 5 Mai á Kalocsa
21, 75-76, 1892
78. Rapport sur les mouvements aussi cinguliers d’une protubérance observée a
l’Observatoire Haynald le 17 juin 1891
21, 127-133, 1892
79. Note sur une protubérance excessivement grande observée le 3 oct. 1892
21, 174-175, 1892
80. Sur l’éclipse de soleil du 16 Avril 1893
22, 116-117, 1893
81. Sur deux grandes protubérances du septembre 1893 observées a Kalocsa
23, 29-32, 1894
82. Rapport sur une grande protubérance observée le 24 décembre 1894
24, 37-40, 1895
83. Relation concernant deux protubérances observées le 15 juillet et le
30 septembre 1895
25, 145-156, 1896
84. Protuberanze e facole solari
25, 115-124, 1896
85. Protuberances du 8 aout 1896
25, 225-226, 1896
86. Errata-corrige
(Jav. a "Prot. du 8 aout 1896...")
26, 100, 1897
87. Sopra la grande macchina solare del septembre 1898
28, 109-111, 1899
(Klny. is van)
88. Aufstieg einer grossen Protuberanz am 1 Juni 1900
29, 54-57, 1900
(angolul Ap. J. 12, 273; franciául Bulletin de la Société
Belge d’Astronomie 6, 129)
89. Zur magnetischen Störung am 31. Oct. 1903
33, 3-4, 1904
90. Über den grossen Sonnenfleck vom Febr. 1905
35, 35-36, 1906
91. Über die Beobachtung der niedrigen Protuberanzen
37, 19-23, 1908
92. Über das Vorkommen der Protuberanzen auf den Polarcalotten der Sonne
37, 107-116, 1908
(Klny. is van)
93. Beobachtung einer Eruption auf der Sonnenscheibe
37, 181-183, 1908
94. Erscheinungen auf der Sonne und magnetische Störung am 25 Sept. 1909
38, 190-192, 1909
(ld. Helmholz I., Heft 1. p. 37, 1910)
95. Erwiederung auf eine Widerlegung
39, 35-36, 1910
96. Über die Höhe der Sonnenatmosphäre
Serie 2a, 1, pp. 21-26, 1912
Meteorologische Zeitschrift, Wien ( M. Z.)
97. Lichtsäulen bei der Sonne
M. Z. Band. 21, p. 508, (1886)
98. Beobachtungen des Sonnenscheines auf der ungarischen Ebene
24, 231-234, 1896
99. Windhose in Gajdobra bei Neusatz
24, 318, 1896
100. Anemometrische Beobachtungen in Kalocsa.
5, 85-94, 1890
101. Sonenringe und Nebensonne
27, 193, 1892
102. Zum Orkan auf Mauritius am 29. April
28, 35-39, 1893
103. Resultate der 20 jährigen meteorologischen Beobachtungen in Kalocsa
30, 26-27, 1895
104. Notiz über den Staubfall am 25. Februar
31, 105, 1896
105. Resultate der meteorologischen Beobachtungen in Boroma 1891-1892
31, 198-201, 1896
106. Holoerscheinungen in Kalocsa 19. November
21, 468, 1896
107. Die tägliche Periode des Luftrdruckes in Kalocsa
32, 271-273, 1897
108. Über die Verwandbarkeit des Hypsometers als Standbarometer
33, 55-58, 1898
109. Sonnenscheinen und Bewölkung in Kalocsa
33, 353-357, 1898
110. Zur Theorie des Gewitterregistrators
36, 536-537, 1901
(Id. 5, 1901)
111. Ein Resultat der Gewitterregistrierung in Kalocsa
36, 534-536, 1901
(Id. 5, 351, 1901)
112. Über einen Gewitterregistrator
36, 321-323, 1901
113. Über einen Gewittersignalapparat
37, 240-241, 1902
(Id. 6, 130, 1902)
114. Über den Gewitterregistrator in einer neuen sehr einfachen Form
37, 371-372, 1902 .
115. Einige Ergebnisse des Pluviographen in Kalocsa
37, 389-390, 1902
116. Über Luftspiegelungen in Kalocsa in Ungarn
37, 507-509, 1902
117. Über die Beobachtung der Blitze mittels Kohärer
38, 40-41, 1903
118. Über Construction und Function eines einfachen Gewitterregistrators
38, 462-465, 1903
(Id. 7, 341, 1903)
119. Meteorologische Beobachtungen in Zumbo am Zambesi 1904
39, 521-526, 1904
120. Über Temperaturerniederungen in Folge erhöhter Insolation
40, 311-313, 1905
121. Zur Austrockung Afrikas
40, 332, 1905
122. Meteorologische Beobachtungen in Boroma am Sambesi
40, 170-172, 1905
123. Über Winddrehungen in Kalocsa
41, 351-357, 1906
(Id. 10, 267, 1906)
124. Zur Erklärung der grossen Inversion
42, 355-360, 1907
125. Eine Bemerkung über Sonnenscheinautographen
44, 212-213, 1909
126. Über den täglichen Gang des Luftdruckes in Kalocsa, 1911
46, 451-464, 1911
(MTÉ 29, 318, 1911)
127. Registrierung des Luftdruckes in Kalocsa in den 10 Jahren 1906-1915
56, 239-241, 1921
128. Über den Ursprung der täglichen doppelten Schwankung des Luftdruckes
56, 304-306, 1921
129. Beobachtungen des Sonnenscheins in den Jehren 1893-1913 in Kalocsa
61, 15-18, 1926
(Id. 29, 105, 1925)
Rivista di Physica (Riv.)
130. Sopra un registratore dei temporali
Riv. pp. 15-19, (1901)
(M. Z. 36, 1901)
131. Risultate della registrazione dei temporali in Kalocsa
396-400, 1901
(M. Z. 36, 534, 1901)
132. Supplemento al registratore dei temporale
534-535, 1901
(M. Z. 37, 240, 1902)
133. Di un apparato indicatore dei temporali
380-382, 1902
(M. Z. 36, 321, 1901)
134. Sopra una nuova semplicissima forma del registratore dei temporali
709-712, 1902
(M. Z. 37, 371, 1902) .
135. Sopra la costruzione ed il funzionamento di un semplice registratore di temporali
131 -136, 1904
(M. Z. 38, 462, 1903)
Egyéb folyóiratok
136. Ergebnisse der Beobachtungen der Temperatur und des Luftdruckes
in Boroma in Süd-Afrika
Denkschriften der Kaiserlichen Akad. der Wissenschaften in Wien, Bd.
121, Abth. II/a p. 206 (1912)
137. Bemerkung über Helligkeitsunterscheide auf der Sonnenscheibe
Phys. Zeitschrift, 11, N°6 pp. 517-518, (1910)
138. Apparate zur Beobachtung der Gewitter
N.u.O.
Band, 49, pp. 433-439 (1903)
139. Über die Konstruction und Function eines einfachen Gewitterregistrator
49, 612-616, 1903
140. De nova quadom explicatione transpositionis linearum spectralium
in sole observatea
Memorie della Pontifica Accademia (Mem. Pont. Acc. N. L)
N. L. 21, pp. 249-251 (1903)
(Angolul Ap. J. 19, 70, 1903)
141. De disquisitione circa protuberentias Coloczae Instituta
Vierteljahrschrift der Astronomischer Gesellschaft
V.A.G. pp. 315-318 (1898)
Magyar nyelven megjelent munkák
Akadémiai Értesítõ (MTAÉ)
1. P. Menyhárt László S. J. Dél-Afrikában tett meteorológiai megfigyelésének
eredményeirõl (Kiv.)
Akadémiai Értesítõ, 6, N°11 pp. 644-645 (1895)
Az idõjárás (Id.)
2. Heves égiháború Kalocsán, 1896. máj. 2.
Id. 1, N°7, p. 215 (1897)
3. A felhõzet megfigyelése
2, 9, 263-271, 1898
4. A napsütés napi menete Kalocsán
2, 10, 198-302, 1898
5. Zivatar-tudósítás Kalocsáról (okt. 18.)
2, 11, 350, 1898
6. Zivatar-tudósítás Kalocsáról
2, 12, 374, 1898
7. Zivatarok Kalocsán (júl. 1.)
3, 7, 237, 1899
8. Az 1899. évi idõjelzések sikerérõl
4, 2, 42-46, 1900
9. Megjegyzések a kalocsai barométer észlelések érdekében
4, 4, 110-112, 1900
10. Zivatar vagy földrengés
4, 4, 126, 1900
11. Zivatarjelzõ készülék
5, 7, 230-234, 1901
12. A zivatarok napi periódusa a kalocsai zivatarjelzõ alapján
5, 8, 256-260, 1901
13. A zivatarjelzõ elméletéhez
5, 11, 351-352, 1901
(M. Z. 36, pp. 536-537, 1901)
14. A délibáb Kalocsán
6, 3, 115, 1902
15. Zivatarjelzõ készülék
6, 4, 130-132, 1902
16. A csapadék napi periódusa Kalocsán 1899, 1900, 1901-ben
6, 5, pp. 160-163, 1902
17. Új zivatarjelzõ
6, 6, 217-219, 1902
18. Levél a szerkesztõhöz (A zivatarjelzõrõl)
6, 9, 313-315, 1902
19. A zivatarok július havában és a kalocsai zivatarjelzõ
6, 11, 378-380, 1902
20. Az egyszerû zivatarjelzõ szerkezetérõl és mûködésérõl
7, 11, 341-346, 1903
(M. Z. 38, pp. 462-465, 1903)
21. Nagy napfolt (1905. febr.)
9, 3, 78-80, 1905
22. A zivatarfelhõk magassága
9, 3, 106, 1905
23. Jégesõmérés Kalocsán
10, 8, 252-253, 1906
24. A szél fordulása Kalocsán
10, 9, 267-276, 2906
(Klny. is van)
(M. Z. 41, p. 351, 1906)
25. Egy magyar óra járásáról
11, 1, pp. 7-10, 1907
26. A hõmérsékleti inversiók meteorológiai és csillagászati jelentõségérõl
11, 7, 193-197, 1907
27. Erõs zivatarok
11, 9, 278, 1907
28. Meteor
14, 7, 241, 1910
29. A kalocsai barográf járása 1911. nov. 19-én
16, 1, 46, 1912
30. Igen heves zivatar Kalocsán (1913. szept. 18.)
17, 11, 282, 1913
31. Villámcsapás
18, 2, 47, 1914
32. Napsütés-megfigyelések Kalocsán 1893-1913-ig
29, 7-8, 105-109, 1925
(M. Z. 61, 1, 15-18, 1926)
33. Hibaigazítás
29, 9-10, 168, 1925
Katolikus Szemle (Ksz.)
34. Merkur bolygónak tengelye körüli forgásáról
Ksz. 5, N°1, pp. 123-143, (1891)
35. A Haynald-Obszervatórium alapítása
9, 2, 268-285, 1895
36. A Haynald-Obszervatórium berendezése
12, 1, 62-88, 1898
37. A Haynald Obszervatórium mûködése
12, 5, 814-832, 1898
Matematikai Természettudományi Értesítõ (MTÉ)
38. Anemometer észlelések a Haynald-Obszervatóriumon Kalocsán,
1881-1888
MTÉ, 7, N°6, pp. 308-312 (1888/89)
39. A Nap fokozott tevékenysége 1887-ben
7, l, 1-2, 1888/89
(Schuller Alajos l.t. mutatta be 1888. okt. 15-én)
40. A Haynald-Observatóriumon 1887-ben tett protuberanczia észlelések
általános eredményei
11, 2, 136-144, 1892
(Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn - MN.
Berichte 11. kötetében)
41. Menyhárt László meteorológiai megfigyelései Boromában
13, 5, 458-472, 1895
42. A légnyomás évi és napi menete Kalocsán
29, 3, 318-343, 1911
43. A Nap légkörének fizikája
36, 2, 115-143, 1924
44. A protuberanciák periódusa
38, 5, 278-279, 1921
(Különlenyomatként is Bp. Franklin, 1922. Felolvasva az MTA III. Oszt.
1918. okt. 21. A Publ. 11. kötetének magyar vált.)
45. A légnyomás 10 évi észleléseinek eredményei Kalocsán 1906-1915
39, 2, 133-142, 1922
Fényi Gyula életérõl és munkájáról megjelent ismertetések, hivatkozások
1890
l. Konkoly, Nikolaus
Handbuch für Spectroscopicer im Cabinet und am Fernrohr
Hale a.S. 189. p. 451
(Fényi észlelései mint követendõ példák)
2. Wolf, Rudolf
Handbuch der Astronomie und ihre Geschichte und Literatur I-II.
Zürich 1890-92
1891
3. Szinnyei József
Magyar írók élete és munkái 1-14. k.
Bp. Hornyánszky V. 1891-1914. III. kötet, 386. o.
(Egyedül itt szerepel, hogy Fényi Belgiumban is folytatott
egyetemi tanulmányokat.)
1892
4. Le grande protuberanza observata a Roma il 3 octobre 1892 L. Palazzo
Mem. 21, 176-177, 1892
(Hivatkozik Fényi Mem. 21, 174-175, 1892 cikkére)
5. Kozics László
A naptestrõl
Katholikus Szemle, 8, N°5, 711-741, (1894)
(Sok hivatkozás Fényire)
1896
6. A napfoltokról
Kozics László
Katholikus Szemle, 10, N°3, pp. 549-563(1896)
(Hivatkozik Fényi munkáira)
1897
7. Siegmund, Günther
Handbuch der Geophysik,
Stuttgart, 1897
(p. 80 hiv. Fényi A. N. 131, 3133, 213, 1893 cikkére)
1898
8. Megjegyzések Fényi Gyula "A felhõzet megfigyelése" c. cikkéhez
Fraunhoffer Lajos
Az idõjárás, 2, N°10, pp. 303-304 (1898)
1900
9. A. Lussinpiccolo
J. Fényi
Astronomische Rundschau 2, p. 250, 1900
(Rövid életrajz Fényirõl)
10. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye, II. köt.
(Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai
Bp. é.n. p. 254)
1901
11. Klein, H. J.
Allgemeinen Himmelsbeschreibungen Braunschweig, 1901
(p. 49 hiv. A. N., 140, 3355, 1896)
(p. 60 hiv. A. N., 134, 3208, 1894)
1903
12. Buzna Viktor
A zivatarjelzõk érzékenységérõl
Atmosphaera, 7, N°9, pp. 282-290 (1903)
Klny. is van, 91.
(Hiv. Fényi Id. 4, 256, 1901 cikkére)
13. Kirsch, August
Astronomisches Lexikon auf Grundlage der neueste Forschungen
Wien-Pest-Leipzig, é.n. (!kb. 1903!)
p. 413, Fényi észlelései az eruptiv prot.
1904
14. Betätigung und Leistungen der Jesuiten auf dem Gebiete der Astronomie im
XIX. Jahr-hundert (1814-1904)
I. Teil
W. F. Rigge
N.u.O. 51, pp. 193-208 (1905)
1905
15. Scheiner, Julius
Populäre Astrophysik
Leipzig, 1905
(magyarul Népszerû csillagászat, ford. Wodetzky József; 1916 p. 453.
A Fényi által 1900. jún. 1-én észlelt protuberanciáról)
16. A június 11-i tûzgolyó
Massány E.
Id. 9, N°10, p. 184 (1905)
Hivatkozik arra, hogy Fényi is látta.
1916
17. A tagok munkálatai
Fényi Gyula mûvei
Akadémiai Értesítõ 27, N°324, pp. 793-799 (1916)
(Felsorolás 1911-ig)
18. E. Pettit
Publ. Yerkes Observatory 3, Part IV. 1920
Jelentõs részben Fényi megfigyeléseire támaszkodva a Pettit-féle törvények
megfogalmazása, Fényi munkájának lényegében elvi továbbfejlesztése.
1922
19. Pohle, Jos.
Die Sternwelten und ihre Bewohner
Köln, 1922.
(p. 133 hiv. Mem., 29, pp. 54-57, 1900)
(p. 135 hiv. Astr. Rundschau, 2, 278, 1900
1926
20. Catalogus Provinciae Hungariae Soc. Jesu
Budapest, Korda Rt. 1926
(Több adat Fényirõl és a többi kalocsai csillagászról)
21. Halálhír
Id. 31, p. 162 (1927)
1928
22. Angehrn Tivadar S. J.
Todesanzeige von P. J. Fényi S. J.
Astronomische Nachrichten, Bd. 232, N°5561, pp. 127-128 (1928)
23. Angehrn Tivadar
A Haynald-Obszervatórium
Árpád Könyvek, 23. sz. Kalocsa, 1928.
24. Angehrn Tivadar
Fényi Gyula S. J.
Stella, 1928. 1-2. sz.
25. Fényi Gyula S. J. (1845-1927)
Angehrn T.
Id. 32, 33, 1928.
26. dr. Terkán Lajos
P. Fényi Gyula S. J.
Magyar Kultúra, XV., N°2, 49-53, (1928)
27. Nekrolog
A. Linsmeier
N.u.O. 54, pp. 193-200, 274-282 (1928)
1938
28. A Szent István Akadémia Értesítõje
megjelent 1916-1946-ig
(Több utalás Fényire, Angehrnre)
29. Takács Lajos
A sugárzás
In: Réthly A. - Bacsó N.: Idõjárás-éghajlat és Magyarország éghajlata
A Magy. Meteorológiai Társ. Kiadványai N°3, Bpest, 1938
p. 353 Fényi és Angehrn kalocsai pirheliométer mérései
1940
30. Kerkay György S. J.
A kalocsai kollégium 1860-1940
Kiadványok Jézus-Társasága magyarországi történetéhez N°11
Jezsuita történeti Évkönyv 1940, pp. 119-156
Korda Rt. Bp.,1940
1942
31. Bíró Bertalan
A Nap-kutató Fényi Gyula
Kiadványok Jézus-Társasága magyarországi történetéhez,
Szerk. Gyenis András, Budapest, 1942
(Stephaneum Bp. is megjelent)
1944
32. Dezsõ Lóránt
A magyar csillagászat története
Egyetemi Csillagvizsgáló, Kolozsvár
A. Különlenyomatsorozat 1. sz.
Múzeumi Füzetek, 1944. 2. évf. 1. sz.
1946
33. Réthly Antal
Fényi Gyula emlékezete
Id. 50. 29, 1946
34. Angehrn T. - P. Fényi Gyula S. J. meteorológiai irodalmi mûködésének jegyzéke
Id. 50, 1-8, 97-98 (1946)
1970
35. Kelemen Mária
Iskolánk 206 éves - A kalocsai I. István Gimnázium története
Honismeretei Szakköri Értesítõk
1970-71, 3. szám (Szerk.: Szabó Erzsébet)
36. Bai Jenõ
Ünnepi beszéd Fényi Gyula mellszobrának leleplezésénél (részlet)
Honismeretei Szakköri Értesítõk
1970-71, 2. szám (Szerk.: Szabó Erzsébet)
1973
37. Kalocsa vidéke és népe 1963-73
Szerk.: Kuczy Károly
Kecskemét, 1973, 239 o.
"Akik az emléktáblán szerepelnek"
1975
38. Atlasz obratnoj sztoronü Lunü
Szerk. Lipszkij Ju. N.
Nauka, Moszkva, 1975
p. 216 rövid életrajzi utalás a róla elnevezett holdkráter kapcsán
39. ifj. Bartha Lajos
Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig
Technikatörténeti Szemle, VIII. 1975-76.
1977
40. Dezsõ Lóránt
Emlékezés Fényi Gyula kalocsai napfizikus halálának 70. évfordulójára
Elõadás az ELFT-ban, 1977. december 15-én
41. ifj. Bartha Lajos
Fényi Gyula és a kalocsai csillagvizsgáló
Élet és Tudomány, XXXII. évf. 52. sz. 1638-1640. o. (1977)
42. Kolcsinszkij, J. G. - Korszuny, A. A.
Rodrigesz, M. G.
Asztronomü, Biograficseszkij szpravocsnyik, Kiev, 1977.
p. 387 Fényi címszó, holdkráter
43. Illustrated glossary for solar and solar-terrestrial physics
Ed. A. Bruzek, C. J. Durrant
D. Reidel Publ. Co., 1977
(Több hiv. Fényire)
1978
44. Fényirõl...
ifj. Bartha Lajos
Die Sterne 54/1978 N°11-12
1980
45. Hédervári Péter
Csillagunk: A Nap
Gyorsuló idõ sorozatban, Magvetõ, Bpest, 1980.
(Több Fényi megfigyelést és munkássága ismertetését tartalmazza)
1981
46. A Kalocsai Haynald Obszervatórium története
Mojzes Imre
Kézirat, Budapest, 1981. 105. o.
47. A Magyarországi csillagászok szerepe az asztrofizika megalapozásában
(1871-1921)
ifj. Bartha Lajos
Technikatörténeti Szemle, 13. köt. 93-106 (1982)
48. Gerlei Otto
Fényi Gyula és a kalocsai csillagvizsgáló
Csillagászati Évkönyv 1984, 294
HÜNINGER ADOLF
Hüninger Adolf életérõl gyakorlatilag alig áll adat rendelkezésünkre. 1849. december 10-én született, a születési helyét nem ismerjük. Sem tanulmányairól, sem magánéletérõl nem rendelkezünk semmiféle adattal. Tudjuk azt, hogy az 1880-as évek elején Travnikban, Boszniában élt, az ottani Érseki Szemináriumban a theológia professzora volt. Szintén ismeretes, hogy dolgozott a Vatikáni Obszervatóriumban is. 1884-85 között õ volt a Csillagda igazgatója, követve ezzel mesterét, Braunt, akinél Fényivel együtt asszisztens volt. További sorsáról nem tudunk, 1911. október 26-án halt meg Sarajevoban.
Hüninger Adolf munkái
1. Beobachtungen des Venusdruchganges 1882. Dez. 6. =
A. N. Bd. 104, N°2488, pp. 254-255 (1883)
(Ez tulajdonképpen nem az õ cikke! Úgy említik, mint a szerzõ =
P. G. Stanislao Ferrari munkatársát, a római jezsuita csillagdán.)
2. A Haynald-Obszervatóriumban 1880-1884-ben megfigyelt napfoltok. =
Értekezések a mathematikai tudományok körébõl XII. köt., 9. sz. 40. old.
(1885) Elõadva 1885. jan. 19.
3. Die Encke’sche Theilung des Staurnrings und der rothe Fleck auf Jupiter. =
A. N. Bd. 113, N°2692, pp. 57-58 (1886)
4. Beobachtungen von Sonnenflecken. =
A. N. Bd. 116, N°2762, pp. 31-32 (1887)
5. A Haynald-Observatóriumban 1884-85-ben megfigyelt protuberancziák. =
Hüninger Adolf, Bp. 1886, 18. 1. Publ. I. füzet
6. Maculae Solares. =
A Haynald-Observatóriumon 1885. évben megfigyelt napfoltok
A Haynald Observatórium Közleményei
II. füzet, Kalocsa, 1886
RIEGL SÁNDOR
1863. november 10-én született Kremsben. Tanulmányairól nem rendelkezünk adatokkal. A rendbe 1879. szeptember 3-án lépett be. A természetrajz és mennyiségtan tanára volt. Naptárszerkesztéssel foglalkozott. Sokoldalúságára jellemzõ, hogy õ tervezte a szertárak épületét, a gimnázium jelenlegi I. István utcai szárnyát. 1910-13. között az intézmény rektora is volt. A fizika tanítása szempontjából fontos munkát írt a gimnázium Értesítõjének 1906-os számában. Pécsett hunyt el 1932. július 15-én.
Riegl Sándor munkái
l. Idõmérés. =
Értesítõ, pp. 1-35 (1897)
2. Zivatarok évi és napi perdusa Kalocsán. =
Értesítõ, pp. 20-26 (1901)
Klny. is van 6 o.
3. Levegõ-elektromos mérések Kalocsán. =
Id. 6, N°5, pp. 154-160 (1902)
4. A zivatarok évi és napi periódusa Kalocsán 1901-ben a Schreiber-féle
viharjelzõ nyomán. =
Id. 6, N°6, pp. 196-201 (1902)
5. Az égi háború lefolyása és okai. =
Értesítõ 44. o. (1910)
6. A fizika tanítása a kalocsai fõgimnáziumban. =
Értesítõ 35. o. (1906)
7. A légköri elektromosság potenciálja Kalocsán. =
Idõjárás és a Meteor. Zeitschriftben
Klny. van 1902-bõl, 17. o.
8. Elektromos mérések a Halley-féle üstökös átvonulásakor. =
Id. XIV. évf. 6. füzet, pp. 180-181 (1910)
9. Légelektromos megfigyelések Kalocsán. =
MTÉ. Ért. 39, N°5, pp. 727-753 (1916)
10. A magyarországi naptárak csillagászati és kortani része 1903-tól évenként,
Budapest földrajzi koordinátái szerint. =
(Ismeretlen helyen jelent meg. Hiv. a Jezsuita Évkönyvbõl, 1940)
RITLI VENDEL
1851. október 19-én Kálmándon (Szatmár m.) született. Származásáról nem rendelkezünk adatokkal. Iskoláit Pozsonyban és részben Dittenhallban, Írországban végezte, majd Bécsben csillagászati tanfolyamot végzett. A rendbe 1896. december 26-án lépett be. Természetrajz és mennyiségtan tanár volt Kalocsán is. 1897. június 23-án halt meg Innsbruckban.
Ritli Vendel munkája
A Nap melegének állandósága
Értesítõ, 34. o. Kalocsa, 1889.
JOHAN SCHREIBER
1843. március 18-án született Bécsben. 1860. szeptember 8-án lépett be a rendbe. Nem tudni, rendelkezett-e felsõfokú képzettséggel. 1891-1902 között Fényi asszisztense volt. 1903. március 10-én hunyt el, Kalocsán van eltemetve.
Johan Schreiber munkái
1. P. Christoph Scheiner S. J. und seine Sonnenbeobachtungen
Különlenyomat a Natur und Offenbarung c. folyóiratból,
Münster, 1902. 62 old.
2. Die Jesuiten der 17. und 18. Jahrhunderts und ihr Verhältniss zur Astronomie
Különlenyomat a Natur und Offenbarun c. folyóiratból,
Münster, 1903. 28 old.
4. Handbuch (feltehetõleg... der Meteorologie)
Hiányos példány található az MTA Csillagvizsgáló Könyvtárában)
TIBOR MÁTYÁS
1902. február 23-án született Szentmihályon, Sáros megyében. Hittudományi tanulmányait Dublinban végezte, majd a budapesti Tudomány Egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1932-ben doktorált. A vatikáni csillagvizsgáló asszisztense lett, majd 1945/46-ban Budapesten tanársegéd. 1947. május 16-án a Szent István Akadémia rendes tagjává választották. 1950. június 9-ig, az államosításig, õ volt a Haynald Obszervatórium igazgatója, jelenleg nyugdíjas.
Tibor Mátyás munkái
l. A napsebesség meghatározása gyenge fényességû csillagok páros csoportosítása
alapján. Prometheus Nyomda, Szeged, 1932, 72. o.
(Klny. is van a Mat. és Természettud. Ért.-bõl)
2. Die Bestimmung der Sonnengeschwindigkeit aus der Radialgeschwindigkeit
der Sterne schwacher Heiligkeit auf Grund gepaarter Gruppierung.
Prometheus-Druckerei, Szeged, Ungarn, 1932. 72. o.
(Az 1. alatti tétel német változata)
3. Double star measures made with the 40 cm refractor at the Vatican
Observatory. Ricerche Astronomiche I., n.l. (1939), 4-39. Specola
Astronomica Vaticana, Citta del Vaticano.
4. The distribution of the stars in the Cassiopeia region. Pontificia
Academia Scientiarum, Commentationes, Vol. II. N. 4. Ex Aedibus
Academicis in Civitate Vaticana, 1938, 175-184.
5. The distribution of the stars in the Cepheus-Lacerta region. Acta Pont. Acad.
Scientiarum 1 (1937), N. 10, 85-92. Ex albidus Acad. in Civ. Vaticana.
6. The distribution of the Stars in the Perseus region. Pontificia Academia
Scientiarum, Commentationes Anno III, Vol. III, N. 5. Ex Aedibus Academicis
in Civitate Vaticana, 1939, pp. 93-140.
7. The Elements of the Solar Motion as determined from the Data of the Radial
Velocities of the Stars fainter than Visual Magnitude 4.5 and being in a
Diametral Position. Printed by Prometheus, 1932, Hungary, (Budapest), 76
8. The distribution of the stars in the Taurus-Auriga Region Roma, 1940 81 1 1
mell. Pontificia Academia Scientiarum Commentationes Vol. IV. N°2
Õk, akikrõl ha keveset is, de tudunk. Egy utalásból kiderül még, hogy a századfordulón, feltehetõen Schreiber után Fényi mellett dolgozott Esch és O’Connor asszisztensként, de még a teljes nevüket sem ismerjük. Tudjuk, hogy 1944 körül Holovics Flórián is dolgozott az Obszervatóriumban, mert az 1944-es Évkönyv ezt írja: "Holovics Flórián végezte a megfigyelési munkákat a kalocsai légkörvizsgáló állomáson és a földrengésjelzõ intézetben, valamint a Csillagdát is megmutatta. Holovics Flórián jelenleg Pannonhalmán él. Szintén semmi adatunk nincs Buzna Viktorról, aki - feltehetõen Fényi mellett - szintén a viharjelzõkkel foglalkozott.
(Tartalmi kivonat)
"A kalocsai Haynald Obszervatórium története" című könyv másodközlése
A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/1.
A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/2.
A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/4. |
