Főoldal Csillagászattörténet Magyar csillagászat 19-20. század A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/3.
   

 

A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/3. Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Mojzes Imre | 2004. április 22., csütörtök
Mellékletek
[Folytatás...]

1. sz. melléklet

RENDELET A KALOCSAI OBSZERVATÓRIUM VÉDELMÉBEN

1. Elõször is általában a csillagászati õrhelyet védeni kell a mieinknek a behatolástól - ezt már az alapítástól kezdve vállaltuk. Az Obszervatóriumnak valóban tudományosnak kell lennie, mert a dicsõ nagy tudományos intézet nevével díszítették és nemcsak a Kalocsai Kollégium jó hírével kapcsolták össze, hanem a Magyarországi Jézus Társaság létével is.
Ezért az égiek és leginkább a Kalocsai Kollégium kötelessége ezt az intézményt nemcsak megõrizni, hanem amennyire csak lehetséges fejleszteni is.
2. E tudományos intézmény figyelemmel kísérésére a Kollégium rektora az Obszervatórium igazgatóját tudja maga mellett, akinek a kezében van minden hatalom, ami ennek a kötelezettségnek helyes végrehajtására szükséges.
3. A Csillagvizsgáló igazgatójának gondja lesz rá, hogy nagyfontosságú kötelezettségét, amelyet rábíztak, vagyis, hogy az Obszervatóriumot és annak ügyeit irányítsa és mindenben úgy tevékenykedjen, hogy a Társaság jó hírének és a tudós emberek elvárásának eleget tegyen.
4. Csillagászati teendõkben és esetleges hibák esetén mindent alaposan átvizsgálva döntse el, hogy mi látszik leginkább hasznosnak.
5. Amikor egy csillagász sem az Obszervatórium célját elérni, sem saját méltóságát fenntartani nem tudja - csillagászati publikációk híján - az igazgató gondoskodjon róla, hogy a publikációk idõben megszülessenek, hogy az egyes esetekben a leginkább megfelelõ dolgokat írják le, akár naplóba írnak, vagy méginkább, ha saját könyvet írnak. Gondoskodjon mindig a kiadandó könyvek rendjérõl.
6. Minthogy a kötelezettség természete, elsõsorban maguk a megfigyelések megkövetelik, hogy az igazgató szabadon rendelkezzen minden olyan ügyben, amely a megfigyelési tennivalókat gátolja, õ maga döntse el, hogy mit milyen mértékben tart szükségesnek, a napi soros megfigyelendõnek, vagy más elvégzendõknek - a szokásnak megfelelõen mást bízva a vezetõkre, õ döntsön a megállapított idõben történõ látogatásokról, a kimutatások meghallgatásáról, litániák tartásáról, az asztalnál és hasonló esetekben történõ felolvasásról.
Ugyancsak az õ joga dönteni segítõ testvér vagy szolgajelenlétérõl.
Az is az õ feladata, hogy azon munkálkodjon, hogy a fegyelem, a vallásos és lelkiélet kárt ne szenvedjen.
Ezért ha a lelki dolgokat a sürgetõ csillagvizsgálói ügyek miatt nem tudja elvégezni, gondoskodjon róla, hogy az a legközelebbi szabadidõben megtörténjen.
Ezen felül komolyan javasolható számára, hogy amikor a csillagvizsgálói tennivalók nem akadályozzák, emlékezzen a drágaságra és a sok bajra, amelyek a Kollégium sok tagját elárasztják és saját akaratából könnyítsen azokon.
7. Az éjjeli õrállások tennivalóiban gondoljon társai és saját egészségére és a test erõire.
8. Semmiféle elkötelezettséget ne vegyen magára és ne csatlakozzon társaságokhoz a helytartóság megkérdezése nélkül.
9. Ezért, amikor iskolások jönnek az Obszervatórium megtekintésére, idõben értesítsék az Obszervatórium igazgatóját.
10. Nõket, akik a rektor engedélyével nézhetik meg az Obszervatóriumot, csak nappal és az itteniek valamelyikének jelenlétében fogadunk, esetleg néhány esetben kivételt teszünk.
11. Ha a mieink közül valaki az Obszervatóriumban az égiek legkegyesebb engedelmével a csillagászati tudományokat komolyan akarja és tudja tanítani, akkor a vizsgáló eszközök használatát az igazgatótól kérje, õ bizonyára engedélyezi.
12. Az Obszervatórium berendezéseire, könyvtárára és általában minden részére, azok rendbentartására, helyreállítására és gyarapítására az alapból 400 Ft-ot utalványozott W. A. Ez a pénz a prokurátornál van. Ebbõl, amikor szükséges, az igazgató annyit vesz igénybe, amennyi szükséges a soros számlák kifizetésére és az Obszervatórium állagának megõrzésére. Az igazgató kisebb, mindennapos kifizetésekre egy bizonyos összeget - 50 Ft - ítéltek meg, amit magánál tart. Az alapnak a látogatásokból származó fennmaradó része átszáll a Társaságra ugyanúgy, mint az adományok egy része - az épületek kijavítására, az Obszervatórium fenntartására és az igazgató, a testvérek (tanárok) kisegítõk és szolgák eltartására - és más anyagi kiadásokra fordított összegen kívül.
13. A kisegítõnek az igazgatót mindenben támogatnia kell. Mégis az igazgatónak kell gondoskodnia arról, hogy a kisegítõ az õ vezetésével és irányításával a csillagászati ügyekben mûvelje magát.
14. Legyen az igazgatónak egy segítõtársa vagy hûséges szolgája az Obszervatórium személyzetébõl, akinek feladata a tisztaság tartása és akire az igazgató támaszkodhat.
Gondoskodjon arról is, hogy egy testvér vagy szolga mindig készen álljon.
Ha az Obszervatóriumban nem megfelelõ a munka, kérje a Minisztert, hogy a Kollégiumban megfelelõ testvért vagy szolgát kapjanak.
15. A csillagvizsgáló igazgatója alá van rendelve a rektornak ugyanúgy, mint a testület minden hivatalos ügye. Mindenrõl, ami az Obszervatóriumban történik, neki kell számot adni.

Megjegyzendõ;

Az Obszervatóriumot nem szabad sem idegeneknek, sem ittenieknek lekicsinyelni.

(fumo 1 = dohányozni)
(fumigo 1 = lekicsinyelni)
(Ha tévedés van, akkor a mondat így hangzik: az Obszervatóriumban... nem szabad dohányozni - a Fordító)

Ha a testvér helyére szolgát jelölnek, úgy helyes, hogy eltávozását 3 hónappal elõbb bejelentse.

Az Obszervatórium õrhelyeire és területére csak az igazgató vagy a személyzet vagy testvérjelenlétében szabad belépni.

                                               A.M.D.G.
Kalocsa, 1890. május 3.                                  Latinból fordította: Szabó Józsefné
Bejegyzések: VI. 6.                                         Lackó Erzsébet

Ezen okirat közmûvelõdési czéljánál fogva az 1868. XXIII.t.cs. 21. §-a értelmében bélyegmentes.

ALAPÍTÓ-LEVÉL

Alulírott kalocsai fõkáptalan ezennel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy boldog emlékû Haynald Lajos bíbornok és kalocsai érsek az általa a kalocsai Jézus társasági fõgymnásium épületében felállított és ugyanazon társaság gondozására bízott csillagvizsgáló intézet fenntartási és felügyeleti költségeinek fedezésére 1889. évi június 27-én 15 db 1000 Ft-os 5%-os magyar papírjáradék-kötvényt 15000 Ft é. azaz tizenötezer é. forint névértékben 1889. decz. 1-tõl lejárandó szelvényeivel együtt az érsekuradalmi pénztárban letétként leendõ kezelés végett azon kijelentés mellett tett le, hogy ezen szelvénykamatok félévenként az uradalmi pénztárnok által felveendõk s a Jézus-társasági collegium mindenkori házfõnökének nyugtájára kifizetendõk legyenek.

Mely nagylelkû alapítói intézkedés kiegészítéséül Nagyméltóságú és Fõtisztelendõ Császka György ez idõ szerinti kalocsai érsek úr annak kijelentése mellett, hogy az uradalmi pénztárban ideiglenesen letétként kezelt ezen alapítványnak végleges elhelyezésére és szabályszerû kezelésére ezen fõkáptalan illetékes: ugyanezt Karlsbadban 1892. augusztus 5-én 2303. sz. kelt rendeletével arra hívta fel, hogy ezen - ez idõ szerint egy darab 3279. számú kötvényezett magyar 5%-os 15000 forint névértékû papírjáradék kötvénybõl álló alapítványi tõkét az uradalmi igazgatóságtól átvegye "Haynald-Observatoriumi" alapczím alatt csonkítatlanul megõrizze, felhatalmazván egyszersmind a fõkáptalant arra is, hogy a mondott kötvénynek devinculálását a központi állampénztárnál kieszközölje, az értékpapírt eladja, és az innen nyerendõ készpénzt saját legjobb belátásra és a nagylelkû alapító szándéka szerint kezelje.

Mely kegyes fõpásztori leirat következtében ezen fõkáptalan a mondott alapítványi tõkét az érsekuradalmi jószágigazgatóságtól 1892. évi szeptember hó 30-án felvett jegyzõkönyv mellett alapítványszerû kezelés végett átvette, ezennel ünnepélyesen ígérvén, hogy ezen alapítvány sértetlen fönttartásáról és minél elõnyösebb gyümölcsöztetésérõl teljes erejébõl gondoskodni fog és az esedékes kamatokat - a szabályszerû kezelési költségek levonásával - a Jézus-társasági kalocsai collegium idõ szerinti házfõnökének mindenkor pontosan kiszolgáltatja.

Minek nagyobb hiteléül a jelen alapítványi levelet három egyenlõen hangzó, a fõkáptalan pecsétjével ellátott példányban kiállítottuk, melyek egyike az egyházmegyei levéltárba, másikat a fõkáptalan irattárába fog letétetni, a harmadik pedig a Jézus-társasági Collegium házfõnökének fog kézbesíttetni.

Kelt Kalocsán, 1893. augusztus hó 11-én tartott ülésünkbõl.

A kalocsai fõkáptalan nevében
a nagyprépost helyett:

              Hopf  János
           olvasó kanonok                                 fõkáptalani jegyzõ
2711. szám
Jóváhagyom
Kalocsa, 1893. szept. 14.
György érsek


2. sz. melléklet

A HAYNALD OBSZERVATÓRIUM KÖZLEMÉNYEI

1. A Haynald-Obszervatóriumon 1884-85-ben megfigyelt protuberancziák
   Hüninger Adolf Budapest 1886. 18. o.
   Közlemények l. füzet
2. Maculae Solares
   A Haynald-Obszervatóriumon 1885. évben megfigyelt napfoltok
   Hüninger Adolf S. J.
   A Haynald-Obszervatórium Közleményei
   II. füzet, Kalocsa, 1886
3. Meterologica
   Hüninger Adolf 1886. 16. o. III. füzet
4. A nap protuberencziái 1886-ban
   A Haynald-Obszervatórium Közleményei,
   IV. füzet, 60 o. Kalocsa, 1888
5. Meteorologische Beobachtungen angestellt am Haynald-Obszervatórium
   in den Jahren 1886-1888. (Mit Beschreibung des Anemometers und
   das Sonnenscheinautographen)
   Publicationen des Haynald-Observatoriums
   Heft V., Kalocsa, 1891. p. 140
   (Magyarul is megjelent)
6. Protuberanzen beobachtet im Jahre 1887 am Haynald-Observatorium
   Publicationen des Haynald-Observatoriums
   Heft VI., Budapest, 1892, p. 78
   A Nap protuberanciái c. magyarul is megjelent
7. Meteorologische Beobachtungen angestellt zu Boroma in Süd-Afrika von L.
   Menyhárt S. J.
   Bearbeitet un herausgeben von P. J. Fényi S. J.
   Publicationen des Haynald-Observatoriums
   Heft VIIll., Kalocsa, 1896, p. 76
8. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1888, 1889, 1890 am
   Haynald-Observatorium von J. Fényi S. J.
   Publicationen des Haynald-Observatoriums
   Heft VIII., Kalocsa, 1902, p. 132
9. Meteorologische Beobachtungen angestellt von P. Ladislaus Menyhart S. J.
   zu Boroma und Zumbo in Süd-Afrika in den Jahren 1893-1897
   Publicationen de Haynald-Observatoriums
   Heft IX., Kalocsa, 1905. p. 94
10. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1891, 1892 von J. Fényi S. J.
    Publicationen des Haynald-Observatoriums
    Heft X., Kalocsa, 1911 p. 144
11. Die Periodicität der Protuberanzen nach Beobachtungen in Kalocsa in den
    Jahren 1886-1917
    Publicationen des Haynald-Observatoriums
    Heft XI., Kalocsa, 1922, p. 16
12. Protuberanzen in den Jahren 1893, 1894, 1895 beobachtet und bearbeitet
    von J. Fényi S. J.
    Publicationen des Haynald-Observatoriums
    Heft XII., Kalocsa, 1923, p. 105
13. Protuberanzen in den Jahren 1896-1903 beobachtet und bearbeitet von
    J. Fényi S. J.
    Publicationen des Haynald-Observatoriums
    Heft XIII. Kalocsa, 1923, p. 126
14. Protuberanzen in den Jahren 1904-1910 beobachtet un bearbeitet von
    J. Fényi S. J.
    Publicationen des Haynald-Observatoriums
    Heft XIV. Kalocsa, 1924, p. 127
15. Protuberanzen in den Jahren 1911-1917 beobachtet und bearbeitet von
    J. Fényi S. J.
    Heft XV., Kalocsa, 1924, p. 106
16. Kalocsa hõmérséklete 1881 -1930
    P. Angehrn Tivadar S. J.
    A Haynald-Obszervatórium Kiadványainak
    XVI. füzete, Budapest-Kalocsa, 1940, p. 48
17. Maps of the solar prominences observed by Fr. J. Fényi S. J. in the course of
    the years 1896-1902
    Ed. by Fr. M. Tibor S. J.
    Publications of the Haynald Observatory
    N°17, Kalocsa, 1949, p. 32


3. sz. melléklet

A HAYNALD OBSZERVATÓRIUMBAN DOLGOZOTT MUNKATÁRSAK ÉLETRAJZA ÉS SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉGE

ANGEHRN TIVADAR

1872. november 25-én született a St. Gallen melletti Häggenswill-ben, Svájcban. Iskoláit Nagyszombaton és Pozsonyban végezte el. 1893. április 7-én belépett a jezsuita rendbe. Mennyiségtant, rajzot és geometriát tanított, majd 1899-1902 közt Fényi asszisztense Kalocsán, 1906-1909 között Budapesten csillagászatot tanult. Az Obszervatórium igazgatását 1913. karácsonya körül vette át Fényitõl. 1933-ban az MTA levelezõ tagja, 1950-ben Ausztriába költözött, 1952. február 29-én hunyt el Feldkirchben, Ausztriában.
Arcképét mutatja a 22. ábra.

ANGEHRN TIVADAR MUNKÁI

l. Az 1905. aug. 30-i napfogyatkozás. =
   Mat. Fiz. Lapok 16, pp. 96-97, (1905)
2. Az 1905. aug. 30-i napfogyatkozás megfigyelése Carrion de Los Condesban.
   = Id. 11, N°6, pp. 161-180 (1907)
3. A soláris konstans megállapítása a kalocsai sugárzásmérésekbõl. =
   Franklin, Bp. 1909. 51. o.
   Klny is van a Mathem. és Physikai Lapokból
4. Recenzió Tass A. és Terkán L. írásáról. =
   Id. 21, N°pp. 80-81 (1917)
5. Beobachtung der Sonnenrandes. =
   V.A.G., 52, pp. 224-225 (1917)
6. Sarkfény megfigyelése. =
   Természettudományi Közlöny, 52. köt.
   9-12. sz. p.199 (1920)
7. A Haynald-Obszervatórium. =
   Árpád Könyvek, Szerkeszti Dr. Erdey Ferenc
   23. sz. Kalocsa, 1928, 30 p.
8. Adalékok a kalocsai szélviszonyokhoz. =
   Id. 36, N°6, pp. 1-16 (1932)
9. A kalocsai csapadékviszonyok 1876-1930. =
   A Szent István Akad. mennyiségtan-term.tud. Oszt. felolvasásai III/2.
   Stephaneum, Bp. 1932. 10 o., 2 t.

Image 22. ábra Angehrn Tivadar

10. Légáramlások Kalocsán. =
    Kisújszállás, Csapp, 1936.
    (Székfoglaló értekezés, elõadva 1933. ápr. 7-i rendes osztályülésen)
11. Kalocsa hõmérséklete 1881-1930. =
    A Haynald-Obszervatórium Kiadványainak XVI. füzete,
    Budapest-Kalocsa, 1940. p. 48.
12. Imádkoztassuk betegeinket. =
    Bp. 1941. Korda Rt. 32. o.

CARL BRAUN

Carl Braun - vagy ahogy akkori szokás szerint nevét fordították - Braun Károly, 1831. április 27-én, jómódú kereskedõcsalád gyermekeként született a Hessen-tartománybeli Neustadtban. 1849-ben Fuldában érettségizett, ahol matematikából és fizikából külön dicséretet kapott. Ezután Rómába utazott, ahol a Collegium Germanicum lakójaként a híres Pontifica Universitas Gregoriana egyetemen tanul, amely a jezsuiták egyik legfontosabb oktatási intézménye volt. Itteni tanárai közül ki kell emelnünk Angelo Secchit (1818-1878), akinek meghatározó szerepe lett Braun további életében. Secchi IX. Pius udvari csillagásza volt, a Specula Vaticanaban dolgozott. Õ osztályozta elõször spektrumuk alapján a csillagokat, érdeklõdése a spektroszkópia iránt, tanítványain keresztül, meghatározó lett a Haynald Obszervatórium szempontjából is. Munkásságára jellemzõ, hogy a csillagászok közül feltehetõen neki van a legtöbb - 700 - publikációja.

Braun Rómában három évig filozófiát, négy évig teológiát hallgat, majd megszerzi az egyetem által adományozható doktori címet. Ez a fokozat, a "Doktor der Theologie und Philosophie" járt azoknak is, akik természettudományos témákból írták értekezésüket. Pappá szentelése után visszatér Fuldába, a kisszemináriumon tanít öt évig.

1861-ben belép a jezsuita rendbe és a St. Andrä-beli noviciátusban tölti a két próbaévet. Ezután Párizsban egy évig matematikát hallgat. 1866-ban már Pozsonyban, a rendi fõiskolán fizikát tanít. Vagy 1867-ben, vagy 1869-ben visszatér Rómába, gyakorlatvezetõ lesz azon az egyetemen, ahol õ is tanult. Itt ismét kapcsolatba kerül Secchivel.

Gyenge idegrendszere, amelyet a túlfeszített munka is megviselt, és egyre súlyosbodó nagyothallása nehézzé teszi számára a kapcsolatot környezetével, ezért 1871-ben a csehországi Mariascheinba vonul vissza. Két év múlva Kalksburgba költözik, mindkét helyen tanít. Itt keresi meg õt Haynald Lajos, aki megfelelõ vezetõt keres az alapítandó Csillagda számára. 1877 tavaszán jön elõször ebben az ügyben Budapestre, ahol megtárgyalják az intézmény terveit.

1878 õszén Kalocsára költözik, átveszi az új intézmény vezetését. 1884-ben tisztségérõl lemond, Mariascheinba vonul vissza, ahol elméleti munkásságát folytatja. 1907. június 3-án halt meg Radegundban.

CARL BRAUN MUNKÁI

1. Über directe Photographierung der Sonnen-Protuberanzen
   A. N. Bd. 80, N°1899, pp. 33-42 (1873)
   (Ez az amit késõbb Hale újra kitalált!)
2. Über Planeten-Conjunctionen im allgemeinen und ihre Verwendung für die
   Bestimmung von Sonnen-Parallaxe
   N. u. O., Bd. 25. pp. 316-320 (1879)
3. Das Nephoskop, eingerichtet zum Messen der Volkenhöhen
   N. u. O., Bd. 25. pp. 756-763 (1879)
4. Beobachtung der Sonnenfinsterniss 1882 Mai 16
   A. N. Bd. 102, N°2448, pp. 377-378 (1882)
5. Über eine Anwendung von Libellen zur Bestimmung der Theilungsfehler
   eines Kreises
   A. N. Bd. 102, N°2448, pp. 375-376 (1882)
   (Ref. Z. I. 2, N°11, p. 410, 1882)
6. A kalocsai érsek csillagvizsgáló földrajzi helyzete
   Az MTA Értesítõje, 16. évf. N°184, pp. 207-8 (1882)
7. Eine einfache Methode feine Libellen genau zu pfüren
   A. N. Bd. 104, N°2490, pp. 279-280 (1883)
8. Über kosmischen Staub und die Mondacceleration
   A. N. Bd. 108, N°2582, pp. 259-262 (1884)
9. A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága
   Az MTA Értesítõje, 18. évf. N°3, pp. 55-57 (1884)
10. Über eine Reductionsmethode für Sätze von Transitbeobachtungen
    A. N. Bd. 109, N°2595, pp. 33-40 (1884)
    (A távíróval végrehajtott kísérlet kiértékelése.)
11. Über den ersten Meridian und die Weltzeit
    N. u. O., Bd. 31. pp. 239-242 (1885)
12. Über Kosmogonie vom Standpunkt der Christlicher Wissenschaft
    N. u. O., Bd. 31. pp. hat rész (1885)
13. Berichte vom erzbischöflich Haynald Observatorium zur Kalocsa in Ungarn,
    über die daselbst in den ersten fünf Jahren ausgeführten Arbeiten
    Dr. Th. et Ph. Münster i. W., (1886)
14. Über Kosmogonie vom Standpunkt der christlicher Wissenschaften
    N. u. O., Bd. 32, öt részlet (1886)
15. Über photographische Aufnahmen der Sonnenprotuberanzen
    (Elég durva kioktatás, G. E. Hale részére!)
    A. N. Bd. 126, N°3014, pp. 227-228 (1891)
16. Besrimmung der Gravitationskonstante
    (1896-ban mutatta be a Kaiserliche Akad. der Wissenschaften in Wien)
    Megjelent: Denkschriften Bd. 64, 1896
17. Kosmologie vom christlichen Standpunkt Wissenschaft, nebst einer Theorie
    der Sonne
    Münster, 1905. 490 o. (II. kiadás)
    (I. kiadás. 1895)

FÉNYI GYULA

Fényi (Finck) Gyula 1845. január 8-án született Sopronban. Apja, Finck Ignác (1797-1853) a városban módos, megbecsült, régi kereskedõcsalád sarja volt. Anyja a kismartoni származású Binder Anna Mária (1... - 1857) volt. A szülõk 1827-ben házasodtak össze és házasságukból 11 gyermek született. Ezek közül a legfiatalabb volt Gyula, aki valamennyi testvér közül a legmagasabb életkort érte meg. A gyerekek közül csak öt érte meg a nagykorúságot, egyik közülük, Finck János soproni polgármester lett. Õ emlékezett vissza arra, hogy öccse, aki szerény, visszahúzódó gyermek volt, tiszta estéken mindig a padlásról gyönyörködött a csillagokban.

A szülõk korai halála után a gyerekek nevelõi úgy döntöttek, hogy a szorgalmas, jóképességû gyereket a soproni gimnáziumba íratják. Középiskolai tanulmányait fényes sikerû érettségi vizsgával fejezi be 1864-ben. Röviddel ezután súlyos tüdõgyulladást kap, amelybõl szinte a csodával határos módon egy bizonyos Dr. Payer, volt katonaorvos gyógyítja ki. A gyógykezelést a Mödling melletti Gadenben fejezi be. Talán a felgyógyulás, talán Himmel, volt jezsuita atya - akivel Gadenben ismerkedett meg - hatására érlelõdött meg benne az elhatározás, hogy szerzetes lesz. Miért választotta a jezsuita rendet, nem tudjuk, de Kalksburgban történt jelentkezése után, még az év õszén, 1864. szeptember 24-én belépett a rendbe. Tanulmányait a nagyszombati újoncházban kezdte meg. A jezsuita rendben szokásos két évi novíciátus - ami gyakorlatilag próbaidõ - letelte után két éven át klasszikus filológiával és retorikával foglalkozott. A rendi elõírások szerint ezután hároméves filozófiai képzés következett, amelynek részeként fizikai és matematikai képzést is kapott. Sajnos, tanárai nevét ebbõl az idõbõl nem ismerjük.

Itteni tanulmányainak befejeztével 1871-ben Kalocsára küldik tanítani. Itt három tanéven át mint a fizika, matematika, kémia és természetrajz tanára mûködött. Itt kezdte meg a meteorológiai észleléseket, amelyek ekkor még a mindenkori természetrajztanár feladata volt. A tanítás mellett a gimnáziumi internátusban nevelõ is volt. Kalocsán vette fel eredeti családneve helyett a Fényi nevet.

A szükséges pedagógiai gyakorlat megszerzése után az 1874/75-ös tanévben Innsbruckban teológiai tanulmányokat kezd. A fizika és a matematika iránt érzett vonzalma tovább erõsödött, így a Teológiai Fakultás hallgatójaként rendszeresen látogatta Otto Stolz matematikai és Lipot Pfaundler fizikai elõadásait a Bölcseleti Fakultáson. Tanulmányai közben 1877. július 31-én szentelik pappá.

Egyetemi tanulmányait 1878-ban fejezi be. Bár Szinnyei (115) szerint Belgiumban is folytat egyetemi tanulmányokat, erre egyetlen más forrás nem utal. Egyébként az életrajzba nehéz is lenne beilleszteni hosszabb tanulmányokat, amelyek esetleg meghatározó jellegûek lehettek volna.

Az 1878-as tanév kezdete ismét Kalocsán találja. Akkor kezdi meg tehát tanári mûködését, amikor a Csillagda létrejön Kalocsán, de csak 1880-ban nevezik ki oda, Braun Károly mellé asszisztensnek. Ilyen minõségben két évig tevékenykedett. Ezután a rend Pozsonyba küldi, ahol a bölcseleti fõiskolán felsõbb matematikát tanított. Innen 1885-ben kerül vissza Kalocsára, hogy átvegye, az akkor már Hüninger Adolf által egyesített, Obszervatórium vezetését. E minõségben 1913-ig dolgozott, amikor meggyengült egészségi állapota miatt a Csillagda vezetésétõl igen, de az észlelésektõl nem, megvált.

Ez alatt az idõ alatt a várost szinte csak hivatalos utak miatt hagyta el. Leghosszabb ideig 1905-ben volt távol. Ekkor Granadába utazott, hogy a jezsuiták Carrion de Los Condes-ban lévõ csillagvizsgálójában irányítsa az 1905. augusztus 30-i teljes napfogyatkozás megfigyelését. Erre az útra elkísérte õt hivatalbeli utóda Angehrn Tivadar is.

A több évtizedes munka a célszerûtlen huzatos kupolában alaposan megviselte egészségét. Kitartására jellemzõ, hogy 1886. és 1917. között csaknem ötezer órát tölt észleléssel. Évente átlag 154 napot észlelt, feltehetõen nem is volt sokkal több felhõmentes nap; Elõbb hallása, majd látása is megromlik. Megható levélben menti ki magát Csernoch Gyula kalocsai érseknél, hogy rossz hallása miatt nem tud bemutatkozó látogatást tenni nála.

Észleléseit 1917 végéig folytatta, ekkor azonban szembaja már olyan súlyos volt, hogy azok már szemevilágát kezdték veszélyeztetni.

1918 tavaszán a rendház nyaralójába költözött. Szellemi frissességére jellemzõ, hogy itt új megfigyelési sorozatba kezd, az élõlények viselkedését vizsgálja az idõjárás változás hatására, azaz az akkor használatos kifejezéssel élve, fenológiai kutatásba kezd. Ezekrõl a megfigyelésekrõl azonban sem feljegyzés, sem publikáció nem maradt fenn. Ekkortájt rendezi észleléseit sajtó alá. 1922-ben kisebb szélütés éri, de felépül belõle. 1924-ben megünnepelte 60 éves szerzetesi jubileumát. 1926-ban végleg visszaköltözött a rendházba, mert egészsége már nagyon meggyengült. 1927-ben még megünnepelte pappá szentelésének 50 éves évfordulóját. Szervezetét azonban a tuberkulózis nagyon meggyengítette. Halála napján még misézett, végig fentjárt, megszokott tevékenységét folytatta. A közös szertartáshoz mentében esett össze és 1927. december 21-én este hét óra tájt halt meg. Kalocsán temették el.

Legközelebbi munkatársa Angehrn Tivadar úgy jellemzi õt, hogy "...alapvonása a szangvinikus és kolerikus tulajdonságok szerencsés keveréke volt. Az elõbbi mozgékonnyá, s elevenné tette szellemét, az utóbbi fokozta éleslátásának alaposságát és akaratának kitartó erejét." Mélyen hivõ, vallásos ember volt. Közvetlen, baráti viszonyban volt rendtársaival, különösen a fiatalokat kedvelte.

Még életében megkapta a nagy tudósoknak kijáró elismerések java részét. 1887-ben a Szent István Társulat irodalmi osztályának tagja lesz. Mikor a Társulat tudományos és irodalmi osztályából 1916-ban megszervezik a Szent István Akadémiát, az rögtön rendes tagjává választja õt.

1902-ben kapja az elsõ külföldi elismerést, amikor a Accademia Pontificia dei Nuovi Lincei, a Vatikáni Tudományos Akadémia rendes tagjává választja. 1903-ban a Montevideoban szervezett Instituto Solar International Montevideo levelezõ tagjává, majd 1904 februárjában Elsõ Tiszteletbeli elnökévé választja. A Magyar Földrajzi Társaság 1907-ben tiszteletbeli tagjává választja. Kiemelkedõ elismerésnek számít az olasz Societá degli Spettroscopisti Italiani külföldi tagjává 1909-ben történt megválasztása is, mivel a Társaságnak akkor mindössze harminc ilyen tagja volt. A hazai elismerések sorát a "Stella" Csillagászati Egyesület tiszteletbeli elnökévé történõ megválasztása folytatja. A Magyar Meteorológiai Társaság mindjárt megalakulásakor tiszteletbeli tagjává választotta. Talán a Magyar Tudományos Akadémia elismerése késett egy kicsit, amikor 1916-ban választotta meg levelezõ tagjai körébe. Rendes taggá nem is választották meg, amit pedig minden tekintetben feltétlenül megérdemelt volna.

Fényi Gyula emlékét mind szûkebb hazájában, mind szerte a világon tisztelettel ápolják. Kalocsán a Városi Tanács VB mellszobrot állított a neves Nap-kutató emlékének, utcát neveztek el róla. Szülõházának falán Sopronban, (ld 23, 24. ábra) a következõ szövegû emléktábla örökíti meg a város nagy szülöttét:

"Ebben a házban látta meg a napvilágot,
melynek világhírû kutatója lett."

Munkáira ma is hivatkoznak, ami egy kutató számára talán a legnagyobb elismerések közé számít. Marik Miklós joggal írja róla, hogy "Fényi Gyula pályája ékesen bizonyítja, hogy a téma megfontolt megválasztásával, kellõ szorgalommal és körültekintéssel kis mûszerekkel is lehet élvonalbeli kutatásokat végezni."

Élete alkonyán készült képet mutat a 25. ábra.

FÉNYI GYULA MUNKÁI

Önálló munkák magyar és idegen nyelven

1. A nap protuberencziái 1886.-ban. =
   A Haynald-Obszervatórium Közleményei
   IV. füzet, 60. o. Kalocsa, 1888.
2. Meteorologische Beobachtungen angestellt am Haynald-Observatorium in
   den Jahren 1886-1888. (Mit Bechreibung des Anemometers und das
   Sonnenscheinautographen). = Publicationen des Haynald-Observatoriums
   (Publ.)
   Heft V., Kalocsa, 1891. p. 140 (magyarul is megjelent)
3. Protuberanzen beobachtet im Jahre 1887 am Haynald-Observatorium. =
   Heft VI., Budapest, 1892. p. 78 (A nap protuberanciái c. magyarul is megjelent)

Image 23. ábra Fényi Gyula szülõháza Sopronban

Image 24. ábra A szülõházon elhelyezett emléktábla

Image 25. ábra Fényi Gyula élete alkonyán

4. Meteorologische Beobachtungen angestellt zu Boroma in Süd-Afrika von L. Menyhárt S. J. = Bearbeitet und herausgeben von P. J. Fényi S. J. Heft VII., Kalocsa, 1896. p. 76. 5. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1888., 1889., 1890 am Haynald-Observatorium von J. Fényi S. J. = Heft VIII., Kalocsa, 1902. p. 132. 6. Meteorologische Beobachtungen angestellt von P. Ladislaus Menyhart S. J. zu Boroma und Zumbo in Süd-Afrika in den Jahren 1893-1897. = Heft IX., Kalocsa, 1905. p. 94. 7. Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1891. 1892. von J. Fényi S. J. = Heft X., Kalocsa, 1911. p. 144. 8. Die Periodicität der Protuberanzen nach Beobachtungen in Kalocsa in den Jahren 1886- 1917. = 9. Protuberanzen in den Jahren 1893. 1894. 1895 beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. = 10. Protuberanzen in den Jahren 1896-1903 beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. = Heft XIII., Kalocsa, 1923. p. 126. 11. Protuberanzen in den Jahren 1904-1910 beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. = Heft XIV., Kalocsa, 1924. p. 127. 12. Protuberanzen in den Jahren 1911-1917 beobachtet und bearbeitet von J. Fényi S. J. = Heft XV., Kalocsa, 1924. p. 106. 13. Maps of the solar prominences observed by Fr. J. Fényi S. J. in the course of the years 1896-1902. = Ed. by Fr. M. Tibor S. J. No 17, Kalocsa, 1949. p. 32. 14. A Haynald-Obszervatórium alapítása, leírása, tevékenysége Különlenyomat a Katholikus Szemlébõl. = Budapest, 1896. 106. old. 15. A Napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. = Bp. 1900. Szent István Társulat Felolvasó Ülései No 36, 24. o. (Felolvasva 1900. II. 20., Klny. is van) 16. Gewitter-Registrator Construiert von P. Joh. Schreiber S. J. Kalocsa, 1901. 21. old. 1 tábl. 17. Die klimatologischen Verhältnisse von Boroma. = Könyvrészlet a "Plantae Menyharthianae" c. könyvben Írta Hans Schinz Wien, 1905., pp. 12-23.

Idegen nyelven közreadott dolgozatok

Astronomische Nachrichten, Kiel (A. N.)

18. Über das Aufleuchten des Cometen 1888 Band 119, No 2844, pp. 189-190 (1888) 19. Über die gegenwärtige Zunahme der Sonnentätigkeit 126, 3008, 113-116, 1891 20. Beobachtungen der totalen Mondfinsterniss 1891. Nov. 15. 128, 3072, 427, 1891 21. Beobachtungen der partiellen Mondfinsterniss 1892. May 11. 130, 3106, 157-160, 1892 22. Über eine am 3. October 1892 beobachtete grosse Protuberanz 131, 3133, 213, 1893 23. Beob. der Sonnenfinsternis 1893. April 16. 132, 3166, 365, 1893 24. Über zwei grosse Protuberanzen am 19 und 20 Sept. 1893. 134, 3208, 257-262, 1894 25. Über eine grosse Protuberanz 1894. Dec. 24. 137, 3279, 231-234, 1895 26. Über die am 15 Juli und 30 September 1895 beobachteten Protuberanzerscheinungen 139, 3335, 359-366, 1896 27. Über einen neuen Gesichtspunkt und neue Erklärungen der Erscheinungen auf der Sonne 140, 3355, 290-302, 1896 (angolul Ap. J., 4, 18, 1896; megjelent az Astronomische Rundschau 4. kötetében is; Fényi egyik legalapvetõbb mûve) 28. Beobachtungen der Leoniden, 1897 145, 3469, 201, 1898 29. Beob. der Leoniden 1898 148, 3538, 153, 1899 30. Die Leoniden in Kalocsa 1899 151, 3613, 206-207, 1900 31. Die Leoniden in Kalocsa 1899 (Nachtrag) 151, 3614, 223, 1900 32. Beob. des Merkursdurchganges 1907. Nov. 13-14 176, 4216, 266, 1907 33. Mitteilungen über den Halleyschen Kometen 185, 4420, 59, 1910 34. Beob. der Mondfinsterniss 1910. Nov. 16. 186, 4460, 331, 1911 35. Über schebende Protuberanzen 189, 4516, 49-54, 1911 36. Eine aussenordentliche hohe Protuberanz (Dez. 23. 1915) 202, 4833, 145, 1916 37. Über die Verschiedene Anzahl der Protuberanzen am Ost und Westrande der Sonne 219, 5510, 331-337, 1923

Astronomy et Astrophysics, késõbb Astrophysical Journal (Ap. J.)

38. On the enormous velocity of a Solar Prominence, observed June 17, 1891. Ap. J. Vol. 11, pp. 63-66, 1891 (franciául C. R., 113, 310, 1891) 39. Phenomena observed on the great spot-group of February, 1892 11, 430-433, 1892 40. On a prominence of extraordinary height observed May 5, 1892 11, 609-610, 1892 41. On an enormous prominence, observed at the Haynald Observatory Oct. 3, 1892 42. On two great protuberances (19 et 20 Sept. 1893) 13, 122-128, 1893 43. On a very large Solar protuberance observed December 24, 1894 Astrophysical Journal 1, 212-215, 1895 44. On two Solar protuberances observed July 15 and Sept. 30. 1895 3, 192-199, 1896 45. A new point of view for regarding Solar phenomena, and a new explanation of the appearences on the surface of the Sun. 4, 18-37, 1896. (németül A. N. 140, 290, 1896; Fényi egyik legfontosabb mûve) 46. Prominences observed August 8, 1896 4, 263-264, 1896 47. The great Sun-spot of September 1898 10, 333-336, 1898 48. Prominences observed at Kalocsa on May 28, 1900 12, 24-25, 1900 49. Rise of a large prominence on June 1, 1900 12, 215-218, 1900 50. Michelson’s theory of the displacement of spectral lines 19, 70-79, 1909 (latinul Mem. Pont, Acc. N. L., 21, pp. 249-251, 1903) 51. The large prominence of May 21, 1907 27, 78-79, 1907

Comptes Rendus Hebdomadaires des Séances de l’Académia des Sciences, Paris (C. R.)

52. Deux eruptions observées sur le Soleil en septembre 1888 C. R. vol. 108, No 17, pp. 889-891 (1889) 53. Deux eruptions sur le Soleil 109, 4, 132-133, 1889 54. Deux protubérences solaires, observées á l’Observatoire de Haynald, á Kalocsa 111, 16, 564-568, 1890 55. Ascension rapide d’une protubérance solaire 111, 20, 724-726, 1890 56. Adresse une Note institulée "Remarque sur interprétation de certains phénomenes observés dans les protubérances solaires" 57. Vitesse énorme d’une protubérance solaire, observée le 17 juin 1891 113, 7, 310-313, 1891 (angolul Ap. J., 11, 63, 1891) 58. Phénoménes observés á Kalocsa sur le grand groupe de taches en février 1892 114, 10, 524-526, 1892 59. Errata se rapportant á cette Communication 114, 14, 796, 1892 (Hibaigazítás a Nolo-ben megjelent cikkhez) 60. Nouvell interprétation du phénoméne des protubérances solaires 121, 25, 931-933, 1895 61. Considérations sur la nature des protubérances ordinaires 122, 2, 72-73, 1896 62. Sur un appareil pour l’enregistrement automatique des décharges d’atmosphére 134, 5, 227-228, 1904 63. Sur la nature du cohéreur 135, 1, 30-32, 1902

Memorie della Societá degli Spettroscopisti Italiani,Catania (Mem.)

64. Grande éruption solaire du 1er juillet 1887 observée á l’Observatoire Haynald á Kalocsa Mem. 16, pp. 102-105 (1887) 65. Sull’ecclise del 19 agosto 1887 (Lettera del P. J. Fényi) 17, 98-99, 1888 66. Quelques phénomenes remarquables du soleil observées a l’Observatoire Haynald en été 1887 17, 171-177, 1888 (Az 1888. okt. 5-én az MTA-n bemutatott anyag publikálása) 67. Deux éruptions solaires considérables 5 et 6 septembre 1888 18, 73-79, 1889 68. Una eruzione metallica solare in latitudine elevata 18, 189, 1889 69. Sur la ligue sombre observée pendand l’occultation du Jupiter par la lune le 7 aout 1889 19, 20, 1890 70. Eruption métellique observée le 2 mai 1890 á l’Observatoire de Kalocsa 19, 91-92, 1890 71. Über die gegenwärtige Zunahme der Sonnentätigkeit 19, 202-205, 1890 72. Protubérances solaires extraordinaires observées á l’Observatoire Haynald 20, 63-68, 1891 (C. R. 111, p. 564-566) 73. Metallische Eruption beobachtet am 2. Mai 1891 20, 105-106, 1891 74. Protubérances observées sur la disque solaire 20, 161-162, 1891 75. Ascension rapide d’une protubérance solaire 20, 163-165, 1891 76. Phénoménes observées sur la grand groupe de taches en fébrier 1892 21, 34-36, 1892 77. Sur une protubérance d’une heuter énorme observée le 5 Mai á Kalocsa 21, 75-76, 1892 78. Rapport sur les mouvements aussi cinguliers d’une protubérance observée a l’Observatoire Haynald le 17 juin 1891 21, 127-133, 1892 79. Note sur une protubérance excessivement grande observée le 3 oct. 1892 21, 174-175, 1892 80. Sur l’éclipse de soleil du 16 Avril 1893 22, 116-117, 1893 81. Sur deux grandes protubérances du septembre 1893 observées a Kalocsa 23, 29-32, 1894 82. Rapport sur une grande protubérance observée le 24 décembre 1894 24, 37-40, 1895 83. Relation concernant deux protubérances observées le 15 juillet et le 30 septembre 1895 25, 145-156, 1896 84. Protuberanze e facole solari 25, 115-124, 1896 85. Protuberances du 8 aout 1896 25, 225-226, 1896 86. Errata-corrige (Jav. a "Prot. du 8 aout 1896...") 26, 100, 1897 87. Sopra la grande macchina solare del septembre 1898 28, 109-111, 1899 (Klny. is van) 88. Aufstieg einer grossen Protuberanz am 1 Juni 1900 29, 54-57, 1900 (angolul Ap. J. 12, 273; franciául Bulletin de la Société Belge d’Astronomie 6, 129) 89. Zur magnetischen Störung am 31. Oct. 1903 33, 3-4, 1904 90. Über den grossen Sonnenfleck vom Febr. 1905 35, 35-36, 1906 91. Über die Beobachtung der niedrigen Protuberanzen 37, 19-23, 1908 92. Über das Vorkommen der Protuberanzen auf den Polarcalotten der Sonne 37, 107-116, 1908 (Klny. is van) 93. Beobachtung einer Eruption auf der Sonnenscheibe 37, 181-183, 1908 94. Erscheinungen auf der Sonne und magnetische Störung am 25 Sept. 1909 38, 190-192, 1909 (ld. Helmholz I., Heft 1. p. 37, 1910) 95. Erwiederung auf eine Widerlegung 39, 35-36, 1910 96. Über die Höhe der Sonnenatmosphäre Serie 2a, 1, pp. 21-26, 1912

Meteorologische Zeitschrift, Wien ( M. Z.)

97. Lichtsäulen bei der Sonne M. Z. Band. 21, p. 508, (1886) 98. Beobachtungen des Sonnenscheines auf der ungarischen Ebene 24, 231-234, 1896 99. Windhose in Gajdobra bei Neusatz 24, 318, 1896 100. Anemometrische Beobachtungen in Kalocsa. 5, 85-94, 1890 101. Sonenringe und Nebensonne 27, 193, 1892 102. Zum Orkan auf Mauritius am 29. April 28, 35-39, 1893 103. Resultate der 20 jährigen meteorologischen Beobachtungen in Kalocsa 30, 26-27, 1895 104. Notiz über den Staubfall am 25. Februar 31, 105, 1896 105. Resultate der meteorologischen Beobachtungen in Boroma 1891-1892 31, 198-201, 1896 106. Holoerscheinungen in Kalocsa 19. November 21, 468, 1896 107. Die tägliche Periode des Luftrdruckes in Kalocsa 32, 271-273, 1897 108. Über die Verwandbarkeit des Hypsometers als Standbarometer 33, 55-58, 1898 109. Sonnenscheinen und Bewölkung in Kalocsa 33, 353-357, 1898 110. Zur Theorie des Gewitterregistrators 36, 536-537, 1901 (Id. 5, 1901) 111. Ein Resultat der Gewitterregistrierung in Kalocsa 36, 534-536, 1901 (Id. 5, 351, 1901) 112. Über einen Gewitterregistrator 36, 321-323, 1901 113. Über einen Gewittersignalapparat 37, 240-241, 1902 (Id. 6, 130, 1902) 114. Über den Gewitterregistrator in einer neuen sehr einfachen Form 37, 371-372, 1902 . 115. Einige Ergebnisse des Pluviographen in Kalocsa 37, 389-390, 1902 116. Über Luftspiegelungen in Kalocsa in Ungarn 37, 507-509, 1902 117. Über die Beobachtung der Blitze mittels Kohärer 38, 40-41, 1903 118. Über Construction und Function eines einfachen Gewitterregistrators 38, 462-465, 1903 (Id. 7, 341, 1903) 119. Meteorologische Beobachtungen in Zumbo am Zambesi 1904 39, 521-526, 1904 120. Über Temperaturerniederungen in Folge erhöhter Insolation 40, 311-313, 1905 121. Zur Austrockung Afrikas 40, 332, 1905 122. Meteorologische Beobachtungen in Boroma am Sambesi 40, 170-172, 1905 123. Über Winddrehungen in Kalocsa 41, 351-357, 1906 (Id. 10, 267, 1906) 124. Zur Erklärung der grossen Inversion 42, 355-360, 1907 125. Eine Bemerkung über Sonnenscheinautographen 44, 212-213, 1909 126. Über den täglichen Gang des Luftdruckes in Kalocsa, 1911 46, 451-464, 1911 (MTÉ 29, 318, 1911) 127. Registrierung des Luftdruckes in Kalocsa in den 10 Jahren 1906-1915 56, 239-241, 1921 128. Über den Ursprung der täglichen doppelten Schwankung des Luftdruckes 56, 304-306, 1921 129. Beobachtungen des Sonnenscheins in den Jehren 1893-1913 in Kalocsa 61, 15-18, 1926 (Id. 29, 105, 1925)

Rivista di Physica (Riv.)

130. Sopra un registratore dei temporali Riv. pp. 15-19, (1901) (M. Z. 36, 1901) 131. Risultate della registrazione dei temporali in Kalocsa 396-400, 1901 (M. Z. 36, 534, 1901) 132. Supplemento al registratore dei temporale 534-535, 1901 (M. Z. 37, 240, 1902) 133. Di un apparato indicatore dei temporali 380-382, 1902 (M. Z. 36, 321, 1901) 134. Sopra una nuova semplicissima forma del registratore dei temporali 709-712, 1902 (M. Z. 37, 371, 1902) . 135. Sopra la costruzione ed il funzionamento di un semplice registratore di temporali 131 -136, 1904 (M. Z. 38, 462, 1903)

Egyéb folyóiratok

136. Ergebnisse der Beobachtungen der Temperatur und des Luftdruckes in Boroma in Süd-Afrika Denkschriften der Kaiserlichen Akad. der Wissenschaften in Wien, Bd. 121, Abth. II/a p. 206 (1912) 137. Bemerkung über Helligkeitsunterscheide auf der Sonnenscheibe Phys. Zeitschrift, 11, N°6 pp. 517-518, (1910) 138. Apparate zur Beobachtung der Gewitter N.u.O. Band, 49, pp. 433-439 (1903) 139. Über die Konstruction und Function eines einfachen Gewitterregistrator 49, 612-616, 1903 140. De nova quadom explicatione transpositionis linearum spectralium in sole observatea Memorie della Pontifica Accademia (Mem. Pont. Acc. N. L) N. L. 21, pp. 249-251 (1903) (Angolul Ap. J. 19, 70, 1903) 141. De disquisitione circa protuberentias Coloczae Instituta Vierteljahrschrift der Astronomischer Gesellschaft V.A.G. pp. 315-318 (1898)

Magyar nyelven megjelent munkák

Akadémiai Értesítõ (MTAÉ)

1. P. Menyhárt László S. J. Dél-Afrikában tett meteorológiai megfigyelésének eredményeirõl (Kiv.) Akadémiai Értesítõ, 6, N°11 pp. 644-645 (1895)

Az idõjárás (Id.)

2. Heves égiháború Kalocsán, 1896. máj. 2. Id. 1, N°7, p. 215 (1897) 3. A felhõzet megfigyelése 2, 9, 263-271, 1898 4. A napsütés napi menete Kalocsán 2, 10, 198-302, 1898 5. Zivatar-tudósítás Kalocsáról (okt. 18.) 2, 11, 350, 1898 6. Zivatar-tudósítás Kalocsáról 2, 12, 374, 1898 7. Zivatarok Kalocsán (júl. 1.) 3, 7, 237, 1899 8. Az 1899. évi idõjelzések sikerérõl 4, 2, 42-46, 1900 9. Megjegyzések a kalocsai barométer észlelések érdekében 4, 4, 110-112, 1900 10. Zivatar vagy földrengés 4, 4, 126, 1900 11. Zivatarjelzõ készülék 5, 7, 230-234, 1901 12. A zivatarok napi periódusa a kalocsai zivatarjelzõ alapján 5, 8, 256-260, 1901 13. A zivatarjelzõ elméletéhez 5, 11, 351-352, 1901 (M. Z. 36, pp. 536-537, 1901) 14. A délibáb Kalocsán 6, 3, 115, 1902 15. Zivatarjelzõ készülék 6, 4, 130-132, 1902 16. A csapadék napi periódusa Kalocsán 1899, 1900, 1901-ben 6, 5, pp. 160-163, 1902 17. Új zivatarjelzõ 6, 6, 217-219, 1902 18. Levél a szerkesztõhöz (A zivatarjelzõrõl) 6, 9, 313-315, 1902 19. A zivatarok július havában és a kalocsai zivatarjelzõ 6, 11, 378-380, 1902 20. Az egyszerû zivatarjelzõ szerkezetérõl és mûködésérõl 7, 11, 341-346, 1903 (M. Z. 38, pp. 462-465, 1903) 21. Nagy napfolt (1905. febr.) 9, 3, 78-80, 1905 22. A zivatarfelhõk magassága 9, 3, 106, 1905 23. Jégesõmérés Kalocsán 10, 8, 252-253, 1906 24. A szél fordulása Kalocsán 10, 9, 267-276, 2906 (Klny. is van) (M. Z. 41, p. 351, 1906) 25. Egy magyar óra járásáról 11, 1, pp. 7-10, 1907 26. A hõmérsékleti inversiók meteorológiai és csillagászati jelentõségérõl 11, 7, 193-197, 1907 27. Erõs zivatarok 11, 9, 278, 1907 28. Meteor 14, 7, 241, 1910 29. A kalocsai barográf járása 1911. nov. 19-én 16, 1, 46, 1912 30. Igen heves zivatar Kalocsán (1913. szept. 18.) 17, 11, 282, 1913 31. Villámcsapás 18, 2, 47, 1914 32. Napsütés-megfigyelések Kalocsán 1893-1913-ig 29, 7-8, 105-109, 1925 (M. Z. 61, 1, 15-18, 1926) 33. Hibaigazítás 29, 9-10, 168, 1925

Katolikus Szemle (Ksz.)

34. Merkur bolygónak tengelye körüli forgásáról Ksz. 5, N°1, pp. 123-143, (1891) 35. A Haynald-Obszervatórium alapítása 9, 2, 268-285, 1895 36. A Haynald-Obszervatórium berendezése 12, 1, 62-88, 1898 37. A Haynald Obszervatórium mûködése 12, 5, 814-832, 1898

Matematikai Természettudományi Értesítõ (MTÉ)

38. Anemometer észlelések a Haynald-Obszervatóriumon Kalocsán, 1881-1888 MTÉ, 7, N°6, pp. 308-312 (1888/89) 39. A Nap fokozott tevékenysége 1887-ben 7, l, 1-2, 1888/89 (Schuller Alajos l.t. mutatta be 1888. okt. 15-én) 40. A Haynald-Observatóriumon 1887-ben tett protuberanczia észlelések általános eredményei 11, 2, 136-144, 1892 (Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn - MN. Berichte 11. kötetében) 41. Menyhárt László meteorológiai megfigyelései Boromában 13, 5, 458-472, 1895 42. A légnyomás évi és napi menete Kalocsán 29, 3, 318-343, 1911 43. A Nap légkörének fizikája 36, 2, 115-143, 1924 44. A protuberanciák periódusa 38, 5, 278-279, 1921 (Különlenyomatként is Bp. Franklin, 1922. Felolvasva az MTA III. Oszt. 1918. okt. 21. A Publ. 11. kötetének magyar vált.) 45. A légnyomás 10 évi észleléseinek eredményei Kalocsán 1906-1915 39, 2, 133-142, 1922

Fényi Gyula életérõl és munkájáról megjelent ismertetések, hivatkozások

1890 l. Konkoly, Nikolaus Handbuch für Spectroscopicer im Cabinet und am Fernrohr Hale a.S. 189. p. 451 (Fényi észlelései mint követendõ példák) 2. Wolf, Rudolf Handbuch der Astronomie und ihre Geschichte und Literatur I-II. Zürich 1890-92

1891 3. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái 1-14. k. Bp. Hornyánszky V. 1891-1914. III. kötet, 386. o. (Egyedül itt szerepel, hogy Fényi Belgiumban is folytatott egyetemi tanulmányokat.)

1892 4. Le grande protuberanza observata a Roma il 3 octobre 1892 L. Palazzo Mem. 21, 176-177, 1892 (Hivatkozik Fényi Mem. 21, 174-175, 1892 cikkére) 5. Kozics László A naptestrõl Katholikus Szemle, 8, N°5, 711-741, (1894) (Sok hivatkozás Fényire)

1896 6. A napfoltokról Kozics László Katholikus Szemle, 10, N°3, pp. 549-563(1896) (Hivatkozik Fényi munkáira)

1897 7. Siegmund, Günther Handbuch der Geophysik, Stuttgart, 1897 (p. 80 hiv. Fényi A. N. 131, 3133, 213, 1893 cikkére)

1898 8. Megjegyzések Fényi Gyula "A felhõzet megfigyelése" c. cikkéhez Fraunhoffer Lajos Az idõjárás, 2, N°10, pp. 303-304 (1898)

1900 9. A. Lussinpiccolo J. Fényi Astronomische Rundschau 2, p. 250, 1900 (Rövid életrajz Fényirõl) 10. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye, II. köt. (Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai Bp. é.n. p. 254)

1901 11. Klein, H. J. Allgemeinen Himmelsbeschreibungen Braunschweig, 1901 (p. 49 hiv. A. N., 140, 3355, 1896) (p. 60 hiv. A. N., 134, 3208, 1894)

1903 12. Buzna Viktor A zivatarjelzõk érzékenységérõl Atmosphaera, 7, N°9, pp. 282-290 (1903) Klny. is van, 91. (Hiv. Fényi Id. 4, 256, 1901 cikkére) 13. Kirsch, August Astronomisches Lexikon auf Grundlage der neueste Forschungen Wien-Pest-Leipzig, é.n. (!kb. 1903!) p. 413, Fényi észlelései az eruptiv prot.

1904 14. Betätigung und Leistungen der Jesuiten auf dem Gebiete der Astronomie im XIX. Jahr-hundert (1814-1904) I. Teil W. F. Rigge N.u.O. 51, pp. 193-208 (1905)

1905 15. Scheiner, Julius Populäre Astrophysik Leipzig, 1905 (magyarul Népszerû csillagászat, ford. Wodetzky József; 1916 p. 453. A Fényi által 1900. jún. 1-én észlelt protuberanciáról) 16. A június 11-i tûzgolyó Massány E. Id. 9, N°10, p. 184 (1905) Hivatkozik arra, hogy Fényi is látta.

1916 17. A tagok munkálatai Fényi Gyula mûvei Akadémiai Értesítõ 27, N°324, pp. 793-799 (1916) (Felsorolás 1911-ig) 18. E. Pettit Publ. Yerkes Observatory 3, Part IV. 1920 Jelentõs részben Fényi megfigyeléseire támaszkodva a Pettit-féle törvények megfogalmazása, Fényi munkájának lényegében elvi továbbfejlesztése.

1922 19. Pohle, Jos. Die Sternwelten und ihre Bewohner Köln, 1922. (p. 133 hiv. Mem., 29, pp. 54-57, 1900) (p. 135 hiv. Astr. Rundschau, 2, 278, 1900

1926 20. Catalogus Provinciae Hungariae Soc. Jesu Budapest, Korda Rt. 1926 (Több adat Fényirõl és a többi kalocsai csillagászról) 21. Halálhír Id. 31, p. 162 (1927)

1928 22. Angehrn Tivadar S. J. Todesanzeige von P. J. Fényi S. J. Astronomische Nachrichten, Bd. 232, N°5561, pp. 127-128 (1928) 23. Angehrn Tivadar A Haynald-Obszervatórium Árpád Könyvek, 23. sz. Kalocsa, 1928. 24. Angehrn Tivadar Fényi Gyula S. J. Stella, 1928. 1-2. sz. 25. Fényi Gyula S. J. (1845-1927) Angehrn T. Id. 32, 33, 1928. 26. dr. Terkán Lajos P. Fényi Gyula S. J. Magyar Kultúra, XV., N°2, 49-53, (1928) 27. Nekrolog A. Linsmeier N.u.O. 54, pp. 193-200, 274-282 (1928)

1938 28. A Szent István Akadémia Értesítõje megjelent 1916-1946-ig (Több utalás Fényire, Angehrnre) 29. Takács Lajos A sugárzás In: Réthly A. - Bacsó N.: Idõjárás-éghajlat és Magyarország éghajlata A Magy. Meteorológiai Társ. Kiadványai N°3, Bpest, 1938 p. 353 Fényi és Angehrn kalocsai pirheliométer mérései

1940 30. Kerkay György S. J. A kalocsai kollégium 1860-1940 Kiadványok Jézus-Társasága magyarországi történetéhez N°11 Jezsuita történeti Évkönyv 1940, pp. 119-156 Korda Rt. Bp.,1940

1942 31. Bíró Bertalan A Nap-kutató Fényi Gyula Kiadványok Jézus-Társasága magyarországi történetéhez, Szerk. Gyenis András, Budapest, 1942 (Stephaneum Bp. is megjelent)

1944 32. Dezsõ Lóránt A magyar csillagászat története Egyetemi Csillagvizsgáló, Kolozsvár A. Különlenyomatsorozat 1. sz. Múzeumi Füzetek, 1944. 2. évf. 1. sz.

1946 33. Réthly Antal Fényi Gyula emlékezete Id. 50. 29, 1946 34. Angehrn T. - P. Fényi Gyula S. J. meteorológiai irodalmi mûködésének jegyzéke Id. 50, 1-8, 97-98 (1946)

1970 35. Kelemen Mária Iskolánk 206 éves - A kalocsai I. István Gimnázium története Honismeretei Szakköri Értesítõk 1970-71, 3. szám (Szerk.: Szabó Erzsébet) 36. Bai Jenõ Ünnepi beszéd Fényi Gyula mellszobrának leleplezésénél (részlet) Honismeretei Szakköri Értesítõk 1970-71, 2. szám (Szerk.: Szabó Erzsébet)

1973 37. Kalocsa vidéke és népe 1963-73 Szerk.: Kuczy Károly Kecskemét, 1973, 239 o. "Akik az emléktáblán szerepelnek"

1975 38. Atlasz obratnoj sztoronü Lunü Szerk. Lipszkij Ju. N. Nauka, Moszkva, 1975 p. 216 rövid életrajzi utalás a róla elnevezett holdkráter kapcsán 39. ifj. Bartha Lajos Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig Technikatörténeti Szemle, VIII. 1975-76.

1977 40. Dezsõ Lóránt Emlékezés Fényi Gyula kalocsai napfizikus halálának 70. évfordulójára Elõadás az ELFT-ban, 1977. december 15-én 41. ifj. Bartha Lajos Fényi Gyula és a kalocsai csillagvizsgáló Élet és Tudomány, XXXII. évf. 52. sz. 1638-1640. o. (1977) 42. Kolcsinszkij, J. G. - Korszuny, A. A. Rodrigesz, M. G. Asztronomü, Biograficseszkij szpravocsnyik, Kiev, 1977. p. 387 Fényi címszó, holdkráter 43. Illustrated glossary for solar and solar-terrestrial physics Ed. A. Bruzek, C. J. Durrant D. Reidel Publ. Co., 1977 (Több hiv. Fényire)

1978 44. Fényirõl... ifj. Bartha Lajos Die Sterne 54/1978 N°11-12

1980 45. Hédervári Péter Csillagunk: A Nap Gyorsuló idõ sorozatban, Magvetõ, Bpest, 1980. (Több Fényi megfigyelést és munkássága ismertetését tartalmazza)

1981 46. A Kalocsai Haynald Obszervatórium története Mojzes Imre Kézirat, Budapest, 1981. 105. o. 47. A Magyarországi csillagászok szerepe az asztrofizika megalapozásában (1871-1921) ifj. Bartha Lajos Technikatörténeti Szemle, 13. köt. 93-106 (1982) 48. Gerlei Otto Fényi Gyula és a kalocsai csillagvizsgáló Csillagászati Évkönyv 1984, 294

HÜNINGER ADOLF

Hüninger Adolf életérõl gyakorlatilag alig áll adat rendelkezésünkre. 1849. december 10-én született, a születési helyét nem ismerjük. Sem tanulmányairól, sem magánéletérõl nem rendelkezünk semmiféle adattal. Tudjuk azt, hogy az 1880-as évek elején Travnikban, Boszniában élt, az ottani Érseki Szemináriumban a theológia professzora volt. Szintén ismeretes, hogy dolgozott a Vatikáni Obszervatóriumban is. 1884-85 között õ volt a Csillagda igazgatója, követve ezzel mesterét, Braunt, akinél Fényivel együtt asszisztens volt. További sorsáról nem tudunk, 1911. október 26-án halt meg Sarajevoban.

Hüninger Adolf munkái

1. Beobachtungen des Venusdruchganges 1882. Dez. 6. =
   A. N. Bd. 104, N°2488, pp. 254-255 (1883)
   (Ez tulajdonképpen nem az õ cikke! Úgy említik, mint a szerzõ = 
   P. G. Stanislao Ferrari munkatársát, a római jezsuita csillagdán.)
2. A Haynald-Obszervatóriumban 1880-1884-ben megfigyelt napfoltok. =
   Értekezések a mathematikai tudományok körébõl XII. köt., 9. sz. 40. old.
   (1885) Elõadva 1885. jan. 19.
3. Die Encke’sche Theilung des Staurnrings und der rothe Fleck auf Jupiter. =
   A. N. Bd. 113, N°2692, pp. 57-58 (1886)
4. Beobachtungen von Sonnenflecken. =
   A. N. Bd. 116, N°2762, pp. 31-32 (1887)
5. A Haynald-Observatóriumban 1884-85-ben megfigyelt protuberancziák. =
   Hüninger Adolf, Bp. 1886, 18. 1. Publ. I. füzet
6. Maculae Solares. =
   A Haynald-Observatóriumon 1885. évben megfigyelt napfoltok
   A Haynald Observatórium Közleményei
   II. füzet, Kalocsa, 1886

RIEGL SÁNDOR

1863. november 10-én született Kremsben. Tanulmányairól nem rendelkezünk adatokkal. A rendbe 1879. szeptember 3-án lépett be. A természetrajz és mennyiségtan tanára volt. Naptárszerkesztéssel foglalkozott. Sokoldalúságára jellemzõ, hogy õ tervezte a szertárak épületét, a gimnázium jelenlegi I. István utcai szárnyát. 1910-13. között az intézmény rektora is volt. A fizika tanítása szempontjából fontos munkát írt a gimnázium Értesítõjének 1906-os számában. Pécsett hunyt el 1932. július 15-én.

Riegl Sándor munkái

l. Idõmérés. =
   Értesítõ, pp. 1-35 (1897)
2. Zivatarok évi és napi perdusa Kalocsán. =
   Értesítõ, pp. 20-26 (1901)
   Klny. is van 6 o.
3. Levegõ-elektromos mérések Kalocsán. =
   Id. 6, N°5, pp. 154-160 (1902)
4. A zivatarok évi és napi periódusa Kalocsán 1901-ben a Schreiber-féle
   viharjelzõ nyomán. =
   Id. 6, N°6, pp. 196-201 (1902)
5. Az égi háború lefolyása és okai. =
   Értesítõ 44. o. (1910)
6. A fizika tanítása a kalocsai fõgimnáziumban. =
   Értesítõ 35. o. (1906)
7. A légköri elektromosság potenciálja Kalocsán. =
   Idõjárás és a Meteor. Zeitschriftben
   Klny. van 1902-bõl, 17. o.
8. Elektromos mérések a Halley-féle üstökös átvonulásakor. =
   Id. XIV. évf. 6. füzet, pp. 180-181 (1910)
9. Légelektromos megfigyelések Kalocsán. =
   MTÉ. Ért. 39, N°5, pp. 727-753 (1916)
10. A magyarországi naptárak csillagászati és kortani része 1903-tól évenként,
    Budapest földrajzi koordinátái szerint. =
    (Ismeretlen helyen jelent meg. Hiv. a Jezsuita Évkönyvbõl, 1940)

RITLI VENDEL

1851. október 19-én Kálmándon (Szatmár m.) született. Származásáról nem rendelkezünk adatokkal. Iskoláit Pozsonyban és részben Dittenhallban, Írországban végezte, majd Bécsben csillagászati tanfolyamot végzett. A rendbe 1896. december 26-án lépett be. Természetrajz és mennyiségtan tanár volt Kalocsán is. 1897. június 23-án halt meg Innsbruckban.

Ritli Vendel munkája

A Nap melegének állandósága
Értesítõ, 34. o. Kalocsa, 1889.

JOHAN SCHREIBER

1843. március 18-án született Bécsben. 1860. szeptember 8-án lépett be a rendbe. Nem tudni, rendelkezett-e felsõfokú képzettséggel. 1891-1902 között Fényi asszisztense volt. 1903. március 10-én hunyt el, Kalocsán van eltemetve.

Johan Schreiber munkái

1. P. Christoph Scheiner S. J. und seine Sonnenbeobachtungen
   Különlenyomat a Natur und Offenbarung c. folyóiratból,
   Münster, 1902. 62 old.
2. Die Jesuiten der 17. und 18. Jahrhunderts und ihr Verhältniss zur Astronomie
   Különlenyomat a Natur und Offenbarun c. folyóiratból,
   Münster, 1903. 28 old.
4. Handbuch (feltehetõleg... der Meteorologie)
   Hiányos példány található az MTA Csillagvizsgáló Könyvtárában)

TIBOR MÁTYÁS

1902. február 23-án született Szentmihályon, Sáros megyében. Hittudományi tanulmányait Dublinban végezte, majd a budapesti Tudomány Egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1932-ben doktorált. A vatikáni csillagvizsgáló asszisztense lett, majd 1945/46-ban Budapesten tanársegéd. 1947. május 16-án a Szent István Akadémia rendes tagjává választották. 1950. június 9-ig, az államosításig, õ volt a Haynald Obszervatórium igazgatója, jelenleg nyugdíjas.

Tibor Mátyás munkái

l. A napsebesség meghatározása gyenge fényességû csillagok páros csoportosítása
   alapján. Prometheus Nyomda, Szeged, 1932, 72. o.
   (Klny. is van a Mat. és Természettud. Ért.-bõl)
2. Die Bestimmung der Sonnengeschwindigkeit aus der Radialgeschwindigkeit
   der Sterne schwacher Heiligkeit auf Grund gepaarter Gruppierung.
   Prometheus-Druckerei, Szeged, Ungarn, 1932. 72. o.
   (Az 1. alatti tétel német változata)
3. Double star measures made with the 40 cm refractor at the Vatican
   Observatory. Ricerche Astronomiche I., n.l. (1939), 4-39. Specola
   Astronomica Vaticana, Citta del Vaticano.
4. The distribution of the stars in the Cassiopeia region. Pontificia
   Academia Scientiarum, Commentationes, Vol. II. N. 4. Ex Aedibus
   Academicis in Civitate Vaticana, 1938, 175-184.
5. The distribution of the stars in the Cepheus-Lacerta region. Acta Pont. Acad.
   Scientiarum 1 (1937), N. 10, 85-92. Ex albidus Acad. in Civ. Vaticana.
6. The distribution of the Stars in the Perseus region. Pontificia Academia
   Scientiarum, Commentationes Anno III, Vol. III, N. 5. Ex Aedibus Academicis
   in Civitate Vaticana, 1939, pp. 93-140.
7. The Elements of the Solar Motion as determined from the Data of the Radial
   Velocities of the Stars fainter than Visual Magnitude 4.5 and being in a
   Diametral Position. Printed by Prometheus, 1932, Hungary, (Budapest), 76
8. The distribution of the stars in the Taurus-Auriga Region Roma, 1940 81 1 1
   mell. Pontificia Academia Scientiarum Commentationes Vol. IV. N°2

Õk, akikrõl ha keveset is, de tudunk. Egy utalásból kiderül még, hogy a századfordulón, feltehetõen Schreiber után Fényi mellett dolgozott Esch és O’Connor asszisztensként, de még a teljes nevüket sem ismerjük. Tudjuk, hogy 1944 körül Holovics Flórián is dolgozott az Obszervatóriumban, mert az 1944-es Évkönyv ezt írja: "Holovics Flórián végezte a megfigyelési munkákat a kalocsai légkörvizsgáló állomáson és a földrengésjelzõ intézetben, valamint a Csillagdát is megmutatta. Holovics Flórián jelenleg Pannonhalmán él. Szintén semmi adatunk nincs Buzna Viktorról, aki - feltehetõen Fényi mellett - szintén a viharjelzõkkel foglalkozott.

(Tartalmi kivonat)

"A kalocsai Haynald Obszervatórium története" című könyv másodközlése

A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/1.

A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/2.

A kalocsai Haynald Obszervatórium története 4/4.

A rovat további cikkei