A gimnázium Igazgatósága 1950 júniusában felkért egy csillagászati távcső megtervezésére. Mivel az iskola a szükséges pénzösszeggel nem rendelkezett, olyan anyagokat kellett felkutatni, melyek olcsón beszerezhetők. Néhány lelkes diákkal - kézikocsit húzva - jártuk végig a Váci úti ócskavas telepeket és szedtük össze a szükséges anyagokat.

A Hold térképére nézve féloldalasnak tűnhet a nevezéktan: míg minden sötét foltnak neve van (marék), a világos területek (terrák) nincsenek elnevezve: itt inkább a kráterek alapján tájékozódhatunk. Az első távcsövek elkészítése után a csillagászok már az 1600-as évek elején számos Hold-térképet készítettek. Az első részletes térképeken még csak számok jelezték az alakzatokat. Az egyik első holdi nevezéktant a belga Langrenus készítette 1645-ben. ö alkotta meg a ma is használt köznév-rendszert: az addig ismeretlen világ térképérc sötét tengerek (ill. egy óceán) és világos kontinensek (terra) kerültek (hegyek még nem). A krátereket pedig híres emberekről nevezte el, összesen 325 nevet írt fel térképére. (Pl. Oceanus Philippicus, Mare Eugenianum, Maré Belgium, Terra Sapientiae, Terra Honoris, Terra Dignitatis, Terra Iustitiae.) Más nevezéktant javasolt a lengyel Hevelius Selenographia című térképein (ő alkotta meg a szelenográfia szót is).

Riccioli és Tycho. A két tudós allegorikus ábrázolása egy 18. századi freskón (Prága, Klementinum)

   A 2010–2011-es karácsonyi–újévi könyvpiacra került a boltok polcaira az Alexandra kiadásában a neves itáliai csillagászról, Galileo Galileiről szóló legújabb kötet.

   Amikor a Föld Nap körüli keringése során egy meteorrajjal (vagy akár csak egy magányos égi vándorral) találkozik, előfordulhat, hogy a raj valamelyik tagja nem ég el teljesen a légkörben, s ami megmarad belőle, eléri bolygónk felszínét. Évente több tízezer tonna bolygóközi anyag hullik így a Földre, az viszont nagyon ritka esemény, hogy lakott területre essenek le a darabok. Ha mégis megtörténik, az emberek közé csapódó meteorit nagy feltűnést kelt.

Megjelent "Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete" című kötet

Mahler Ede (1857-1945) a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként, a budapesti Tudományegyetem tanáraként, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeként ismert, de foglalkozott asztronómiával, matematikával, geodéziával, nyelvészettel, valamint a csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén pótolhatatlan kronológia számításokat végzett.