Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Ókor
   

 

Ókor
Égből hulló kövek
Meteorit-becsapódás Aigoszpotamoiban, i.e. 467-ben

   Amikor a Föld Nap körüli keringése során egy meteorrajjal (vagy akár csak egy magányos égi vándorral) találkozik, előfordulhat, hogy a raj valamelyik tagja nem ég el teljesen a légkörben, s ami megmarad belőle, eléri bolygónk felszínét. Évente több tízezer tonna bolygóközi anyag hullik így a Földre, az viszont nagyon ritka esemény, hogy lakott területre essenek le a darabok. Ha mégis megtörténik, az emberek közé csapódó meteorit nagy feltűnést kelt.

Megtalálták Stonehenge "kistestvérét"

  4200 éves faobeliszkekből álló körépítményt fedeztek fel a régészek Stonehenge-től 900 méterre északnyugati irányban, amely minden valószínűség szerint kapcsolatban állt a monumentális kőépülettel.

Image

Belesimul a tájba Stonehenge új látogatóközpontja

  Az English Heritage angol örökségvédő szerv tegnap bemutatta a híres neolitikus emlékhely legújabb látogatóközpontjának terveit: a 25 millió fontos beruházás a tervek szerint "méltó lesz környezetéhez és az emlékmű jelentőségéhez".

Image 

Arisztotelész csillagászata az Akadémiai Kiadónál

   Egyedülálló utazásra hív az Akadémiai Kiadó legújabb műve. Utazásra a múltba, a Krisztus előtti 4. századba, Arisztotelész nyomába. Utazásra a Kozmoszba, elérve Az Égboltot, felfedve A Világrendet.

Image

A germánok holdkultuszáról I-II.
Mitológia és csillagászat
I. RÉSZ

Az asztrális mítoszok beépülése a vallási életbe és továbbélése a későbbi korokban, nem vita tárgya. Ez beigazolódott két, egymással ellenséges viszonyban álló germán törzs esetében is.
 I.sz. 6. századot írunk. A Kárpát-medence nagy része két harcias germán törzs fennhatósága alá tartozik. A gepidák már az i.sz. 300-as évek legelejétől birtokolják a Kárpát-medence keleti, Tiszántúlnak nevezett részét. A longobárdok azonban csak Nagy Theoderich itáliai király halála után kerültek Észak-Pannóniába az Elba torkolatvidékéről. A nagy gót-bizánci háború egy a rómaiak számára is igen fontos települést, Sirmiumot (a mai Eszéket) juttatta a gepidák kezére.
Image 
Egyre többet árul el magáról az antikytherai mechanizmus

     Az antikytherai mechanizmus, egy fogaskerekekkel működő ókori görög szerkezet két évvel ezelőtt már ámulatba ejtette a világot, amikor tudósok kikövetkeztették, hogyan lehet az i.e. 150 környékén készült szerkezettel összetett csillagászati számításokat végezni. A kutatások azonban ezzel koránt sem értek véget és most úgy tűnik, hogy az 1901-ben a tenger mélyéről előkerült eszköz ennél sokkal többet tud.

Image 

Így nézhetett ki egykoriban

A Salisbury-síkság rejtélye
Az elmúlt év november ötödikén szokatlan műsorral jelentkezett a San Francisco-i Morrison Planetárium. Ezen a napon, amikor magam is helyet foglaltam a késő esti előadásra csaknem zsúfolásig megtelt nézőtéren, a Golden Gate Park „Égi Színházának" mesterséges égboltján nem ragyogtak fel a csillagok. Thomas M. Gate a planetárium előadója ezen az estén nem a világmindenség távoli titkai felé kalauzolta hallgatóit. Az óriás kupolán földi táj, a dél-angliai Salisbury-sík különös formájú, faragatlan sziklatömbjeinek színes halmaza, a rejtélyes Stonehenge bontakozott ki előttünk.
Archeoasztronómia
Orkney-szigetek

Image

Skara Brae neolitkori falu (fotó: Karáth Imre)

Ritkán látogatott hely az Orkney-szigetvilág, amely számos lenyűgöző archaeoasztronómiai emléket őriz szinte háborítatlan nyugalomban. Az idelátogató különös hangulata csak egyre erősödik a vidéket járva, amely alig változott az őskor óta. A terület eléggyéren lakott, így szinte úgy érzi, mintha egy kis időre a múltba csöppent volna vissza.

Észak-Európa megalitikus építményei

   Skandinávia az eddig megismert megalitikus építményeken kívül egy új, Európa más részein ismeretlen típussal is dicsekedhet. Ezek a hajó alakot formáló hatalmas kőtömbök. Többségük a bronzkorból származik, de vannak olyanok is, amelyeket a kutatók a vikingeknek tulajdonítanak, bár ásatást csak néhány esetben végeztek. Az előzetes terepmérések szerint néhányuk különleges tájolású. Részben a nyári vagy téli napforduló napfelkeltéjéhez, illetve nyugtájához, részben pedig a K–NY-i irányhoz tájolták e kőegyütteseket. De a Hold speciális helyzetei is számításba vehetők.

Image

Ale-kövek a svédországi Kåseberga mellett
(fotó: Karáth Imre)

Archeoasztronómia

Image

Sírkamra és megalitikus építmény a Bretagne-félszigeten
Fotó: Karáth Imre

   Miről mesélnek Észak- és Nyugat-Európa megalitikus építményei? Az álló magányos kövek, a sorokat és körvonalakat formázó álló kőoszlopok, a kamrasírok, melyek őskori elődeink legrejtélyesebb és egyben leglátványosabb építészeti teljesítményei közé tartoznak. Évezredekkel ezelőtt épültek a tengerpartok mentén vagy az azokhoz közeli területeken, minden látogatójukban ugyanazt a kérdést keltve: kik és miért építették? Korábban a régészek úgy vélték: építészetileg "túl kifinomultak", semhogy "barbár" elődeink a maguk erejéből képesek lettek volna a megalkotásukra. Így aztán kézenfekvő volt a megoldás, hogy egy "fejlettebb" civilizáció hozta létre, vagy legalábbis annak hatására keletkeztek.

Megjelent Ponori Thewrewk Aurél új kötete

2007. június 11-én a budavári Litea Könyvesboltban mutatták be Ponori Thewrewk Aurélnak az MCSE kiadásában megjelent A Nap fiai című könyvét

Image

Művészeti irodalom
Ókori Egyiptom

A neves ókortörténész, kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede Ókori Egyiptom (Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274.; 345-380. ) című kötetéről szóló egykori könyvismertetés - a szerk.

Görög csillagmítoszok
Orion
 
Óriónt Artemisz ölte meg Délosz szigetén. A hatalmas termetű Órión Poszeidón és Eurüalé gyermeke volt. Poszeidón megáldotta őt azzal a képességgel, hogy át tudott lábalni a tengeren. Első feleségét, Szidét a szépségére féltékeny Héra a Hadészba vetette. Később Órión elkerült Khiosz szigetére, ahol megkérte Oinopión leányának, Meropénak a kezét. Feladatul azt kapta, hogy irtsa ki a szigeten elszaporodott vadakat. Oinopión azonban — aki már megbánta ígéretét — leitatta őt, majd álmában megvakította, és a tengerpartra vetette. Órión akkor elment Héphaisztosz kovácsműhelyébe, elrabolt onnan egy szolgát, a vállára ültette, és megparancsolta, hogy vezesse el napkeletre. Amint odaért, a nap sugaraitól visszanyerte látását, és már indult is vissza Oinopiónhoz. Közben azonban Poszeidón föld alatti házat készíttetett Héphaisztosszal Oinopiónnak, Éósz pedig beleszeretett Óriónba, és magával ragadta és Éloszra vitte. Aphrodité ugyanis azzal sújtotta Éószt, hogy egyfolytában szerelmesnek kellett lennie, amiért együtt hált Arésszal. Csakhogy Órión diszkoszversenyre hívta ki Artemiszt, és állítólag ez okozta vesztét; mások úgy mesélik, hogy Apollón, attól félve, hogy húga beleszeret Óriónba, elment a Földanyához, és sikerült rávennie, hogy az Óriónra küldjön egy skorpiót. Órión észrevette, hogy semmiféle fegyverrel, amit halandó készített, nem tudja átütni a skorpió páncélját, így a tengerbe vetette magát, és Délosz felé kezdett úszni. Óriónt végül Artemisz nyila ölte meg, mert Apollón elhitette a vele, hogy a messze úszó Órión egy garázda, aki erőszakot követett el egy Ópisz nevű hüperboreusz leányvendégén. Artemisz a csillagok közé emelte Óriónt és a Skorpiót úgy, hogy egymást soha utol nem érhetik.
 

Az, hogy Órión az égen mire vadászik, vitatott. Egyesek szerint a Bikára (Taurus), mások szerint a Nyúlra (Lepus). Ismét más vélemény, hogy a Plejádokra (sic!). Annyi bizonyosnak látszik, hogy van két kutyája, egy kicsi (Canis Minor) és egy nagy (Canis Major). A Mérleg is kapcsolódik egy kicsit a történethez: bizonyos csillagainak elnevezése azt mutatja, hogy a Skorpióból metszették le őket.

Csillagistenekkel Százhalombattán

2003. január 15-én Maróti Tamás jóvoltából, Bartha Lajossal az MCSE Csillagászattörténeti Szakcsoportjának vezetőjével és Tamás fiával közösen leautóztunk Százhalombattára, ahol a Matrica Múzeumban megrendezett „Csillagok és Csillagistenek” című időszaki kiállítást tekintettük meg, és meghallgattuk a kiállításhoz kapcsolódó utolsó, Bartha Lajos által tartott előadást.

Hipparkhosz és mérési módszere

Elöljáróban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy Hipparkhosz-párti vagyok. Annak ellenére, hogy Hipparkhosztól (kb. Kr.e.190-120)  tudomásom szerint egyetlen fiatalkori kommentáron kívül semmi nem  maradt ránk közvetlenül. És az sem zavar (nagyon), hogy ezt a szimpátiát nem tudom igazán megmagyarázni.

A hozzánk legközelebbi csillag

Nem tudjuk, mi történt abban a mintegy 14 milliárd évvel ezelőtti másodperc-töredékben, amikor – úgy mondjuk: a semmiből – előállt az anyag és a tér. És minthogy akkor született az idő is, nincs értelme azt kérdezni: mi volt azelőtt? Tény, hogy megszületett az anyag és a tér, és az idővel kombinálódva megindultak a változások. Ezeket a térben és időben történt anyagváltozásokat nevezhetjük tágabb értelemben vett világtörténelemnek.

Bábel tornya – az ókori csillagvizsgáló

Image„És mondanák: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje…” – olvashatjuk Mózes első könyvének jól ismert történetét Bábel tornyáról (11,4; Károli-fordítás). Arról az épületről, melynek 19. század végi, 20. század eleji feltárása ismét bizonyította az ószövetségi leírások valós történelmi hátterét. Írásunkban az ókori Mezopotámia történeti keretébe helyezve végigvezetjük olvasóinkat Babilon városán, bemutatva az istentiszteletek helyszínén kívül csillagvizsgálóként is szolgáló Bábel tornyát.

A nagy összegező: Ptolemaiosz

Alighanem nincsen még egy csillagász, akinek nevét annyiszor leírták volna, mint a 2. sz-ban tevékenykedő alexandriai Klaudiosz Ptolemáioszét. A kora-középkor mohamedán tudósai szinte a „csillagászat prófétája”-ként tisztelték, a  reneszánsz Európában nagy műve ösztönző és minta volt, az újkori asztronómia úttörői ellenfélnek tekintették, akinek Naprendszer-modellje ellen harcolniuk kellett, a felvilágosodás korában a ódon és maradi világkép negatív képviselőjeként emlegették --- a mai csillagászattörténet szemében az ókori tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja. Valóban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Ptolemaiosz az ókori európai és Közel-keleti csillagászat ismereteinek nagy összegezője, akinek csillagászati és földrajzi műve másfél évezreden át az ég és Föld leírásának enciklopédiája maradt.

Elveszettnek hitt ókori csillagkatalógusra bukkantak

Az ókor egyik legnagyobb csillagásza, Hipparkhosz eddig elveszettnek hitt csillagkatalógusára bukkant rá egy amerikai kutató a közismert nápolyi szobron, a Farnese Atlaszon.

Az asztronómia tudománya az ókori Babilónban

...Bábel tornyának szentélyében hosszú szakállú, csúcsos süveget és földig érő fekete leplet viselő csillagászpapok serénykedtek. Éppen a Vénusz bolygó pozícióját próbálták meghatározni. Társaik egy szinttel lejjebb egy ékírásos agyagtábla fölött görnyedve a két hét múlva bekövetkező holdfogyatkozás adatait számolták...

Archeoasztronómia
Párhuzamos kősorok

   A franciaországi Bretagne-félsziget megalitikus kőemlékeiről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírűek. Ezek a dolmenek, menhirek, halomsírok közel 3000 éven át szolgálták és jelképezték a legelső földművelők vallásos hitét. És máig is élőbizonyítékai csillagászati ismereteinknek. A legkorábbi lelet egy halommal borított kamrasír, Kercado mellett található és az i. e. 5. évezredre datálható, ha hihetünk a C14-es módszernek. Bejárata szinte pontosan a téli napforduló napfelkeltéjének irányába mutat.

Archeoasztronómia
Stonehenge

   Stonehenge neve kevés ember számára ismeretlen. Ez az őskori építmény legalább akkora hírnévnek örvend már a kora középkortól kezdve, mint az egyiptomi piramisok. Napjainkban — enyhe túlzással — még azt is állíthatjuk, hogy népszerűsége vetekszik azokéval. "Bizonyítékul" megemlíthetnénk az "okkult tudományokkal" foglalkozó könyveket. Közülük talán egy sincs, amelyik említést ne tenne Stonehenge fontosságáról és kiemelkedő szerepéről.

Égi jelenségek szerepe a régészetben: archaeoasztronómiai kutatások
A százhalombattai Matrica Múzeum hagyományos kiállítási keretek közt szokatlan kutatási területét mutatja be a régészetnek "Csillagok és Csillagistenek" címmel. A kiállítás az archaeoasztronómiai kutatásokból ad ízelítőt többségében a rendező munkáján keresztül.