Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Naptártörténet, kronológia Vízkereszt ünnepének naptártörténeti érdekességei
   

 

Vízkereszt ünnepének naptártörténeti érdekességei Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Muntag András | 2007. január 22., hétfő

Tribus miraculis ornatum diem... - mondja a régi gregorián ének,  azaz:

Három csoda díszíti ezt a napot:
Ma vezette a csillag a bölcseket a bölcsőhöz;
ma változott borrá a víz,
ma keresztelte meg János Krisztust, hogy megváltson minket az
ÚR.

1. Mint az a fenti szövegből következik, nagy fába vágja fejszéjét az, aki az ünnep eredetének akar utána nézni, s ráadásul egyértelmű eredményt vár a kutatásától.

2. Egyrészről Vízkereszt része a karácsonyi ünnepkörnek, a három mágus értelmében éppúgy, mint abban, hogy az őskeresztények egy része január 6-án ünnepelte Jézus születését. Az első századokban igyekeztek a sokféle tradícióban rendet vágni, s ennek része az, hogy kalkulálgatták a lehetséges dátumokat: Erzsébet és Mária fogantatása, találkozása, János és Jézus születése, keresztre feszítése stb. Mindegy, jutottak-e a mai értelemben bizonyított végeredményre, a fő az, hogy egységes, Róma-diktálta szokás alakult ki, melynek összefoglalása a fenti ének (aki eljön érte, el is énekelem neki).

3. Másik részről a hármascsodán kívül az egyház ezen a napon hirdette ki a középkortól kezdve az az évre vonatkozó változó ünnepek rendjét: Hamvazószerdát, Nagyhetet/Húsvétot, Pünkösdöt és a következő egyházi év kezdetét (Ádvent első vasárnap ját). Úgy is mondják ezt: Húsvét-hirdetés.

4. Harmadik: a Vízkereszt egyúttal a karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az ez utáni vasárnapok (Vízkereszt utáni x-ik vasárnap) az évközi idő része, majd Hamvazószerdán kezdetét veszi a Bőjt, azaz a húsvéti ünnepkör. Pontosabban: a Bőjt előtti három vasárnapot (= Bőjtelő) Hetvened, Hatvanad és Ötvened vasárnapját már a felkészülés idejének számítják (igaz, ekkor még szabad farsangolni). A karácsonyi és az évközi időszak átmenetét jól szolgálja a második és a harmadik csoda ünneplése: Jézus első nyilvános csodatette, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta, illetve amikor Keresztelő János "átadja a szolgálatot" annak, akinek ő a saruszíját megoldozni sem méltó.

5. A Gergely-naptárra való áttérés kezdetben 10-napos eltérést okozott a keleti és a nyugati rítusú egyház állandó ünnepei között (ráadásul a húsvétszámlálásuk sem egyezik), ami a XX. sz. végéig valóban 12 napra duzzadt, így eshetett meg az, hogy egyszerre ünnepel a két fél: a keletiek karácsonyt, a nyugatiak Vízkeresztet. Négyszáz év múlva már ez sem esik egybe.

6. A katolikus egyház a XX. sz-i reformjai egyikeként (liturgikus  szegényedést okozva) a Vízkereszt ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon tartja az ünnepet. Eme gyakorlatot, amelynek praktikus okai vannak, a katolikusok között is sokan bírálják.

7. Azt viszont most hallottam, hogy van hazánkban olyan katolikus  gyakorlat is, mely szerint január 8-ig áll a karácsonyfa. A mienk  elviekben 6-ig áll, a gyakorlatban addig, amíg le nem szedjük.

8. az idei Húsvét-hidetés:
2003-ban Vízkereszt után 5 vasárnap lesz, ezután lesz
február 16-tól Bőjtelő,
március 5-én Hamvazószerda,
április 13-tól a Nagyhét,
április 20-án Húsvét majd
június 8-án Pünkösd.
A nyári évközi idő (protestánsoknál a Szentháromság ünnepe) június 15-én kezdődik.
Az egyházi évben az utolsó vasárnap (a Szentháromság  utáni 23. vasárnap)
november 23-án lesz, és
november  30--án kezdődik Ádvent.

(2003. január 8.)

A rovat további cikkei