A hét napjainak száma a legtöbb forrás szerint a zsidó hagyományból (a Bibliából) származik, ahol is Isten, Mózes 1. könyvében ülve 6 nap alatt teremtette a világot, s a hetediken megpihent. (A pihenőnap a sabbat, a hét első munkanapja a vasárnap. Aztán mikor Jézus föltámadt a péntek harmadnapján, ennek emlékére a keresztények vasárnap virradkor ültek össze elmélkedni és imádkozni.) Mózes későbbi könyvei törvényesítették ezt a hetes rendszert, kiterjesztve nagyobb időszakokra is, például a pászka utáni 7. hét vége (az ötvenedik) volt a..., vagy az Izraeli egyetemen (máshol is átvéve) ma is dívik a sabbat-év, azaz az oktatóknak minden hetedik évet a tanítástól való távolmaradással kell ünnepelniük, és ekkor meglátogathatják a Közel-Keletet (ha ókorkutatók), a Vatikánt (ha katolikus teológusok) vagy Tahitit (ha etno-antropológusok). Persze a konkrét választás - vagy a nem-elmenetel - fakultatív.

Más források babilóni, perzsa stb. eredetűnek vélik a 7-es rendszert. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a keresztyénség előtt ismert volt.

Valószínű az is, hogy asztrológiai/alkímiai eredetű a bolygók és a fémek összekötése, de úgy olvastam, hogy már a fényes középkorban is, nemcsak a végén (vö. Odo Mechanicus, XIII.sz.). Namost: Ha távolabbról közelítünk a földcentrikus világkép ben, akkor Szaturnusz-Jupiter-Mars-Nap-Vénusz-Merkúr-Hold sorrendet kapunk. A nap óráit számlálgatva, mert talán innen indult a rendszer, s az első nap első órájának jegyét a Szaturnusszal azonosítva a következő ciklust kapjuk:

                1         2        3        4                  23       24
1. nap   Sat    Jup   Mar   Nap   .....    Jup   Mar
2. nap   Nap   Ven   Mer   Hold  .....    Ven  Mer
3. nap   Hold   Sat   Jup   Mar   .....     Sat   Jup   stb.

A ciklus hét nap múlva ismétlődik. A napokat az első óra jegyével jelölhetnénk, ekkor ugyanis a sorrend (alul a francia-újlatin):

Sat        Nap             Hold              Mar             Mer                 Jup             Ven
Sabbat  SUNday     MO(o)Nday Tuesday   Wednesday   Thursday  Friday
samedi  dimanche  LUNdi          MARdi       MERCREdi     JEUdi         VENdredi

Innen (talán) az újlatin eredetű névsor. A héberek egyébként számozták a napjaikat, s ennek nyomai fellelhetők a latin liturgiai, a portugál és a szláv nyelvekben:

magyar
portugál jelentés
orosz     jelentés

hétfő
segunda-feira az ünnep másnapja  
ponyigyelnyik a nem-csinálás utáni

kedd
terca-feira harmadnapja
vtornyik a második

szerda
quarta-feira negyednapja
szreda középső

csütörtök
quinta-feira ötödnapja
csetverg a negyedik

péntek
sexta-feira hatodnapja
pjatnyica az ötödik

szombat
sabado sabbat
szubbota sabbat

vasárnap
domingo az Úr napja
voszkreszenyie feltámadás

(2000. július 13.)