Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Naptártörténet, kronológia A húsvétszámítás eredete
   

 

A húsvétszámítás eredete Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Muntag András | 2007. március 21., szerda

A nicaeai zsinat fő célja az ariánus tanítások miatti homály eloszlatása, és az ezzel kapcsolatos „akcióprogram” összeállítása volt. Hogy közben mást is megbeszéltek az egyházatyák, az természetes, de talán megengedhető nekünk, amatőrcsillagászoknak, hogy a húsvétszámítást tekintsük a zsinat legfőbb eredményének. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy a zsinat húsz hivatalos határozatának egyike sem tárgyalja a húsvétszámítás problémáját.

Amit erről tudunk, az Eusebiusnak a császárról (Constantinus) írott életrajzában találjuk.

Kezdetben (még a II. sz. végén is) az ázsiai gyülekezetek — a zsidó pászkahagyományra támaszkodva — a 14 napos holdkor tartották a feltámadás ünnepét, ami persze a hét bármely napjára eshetett. Az apostoli (azaz Jézus tanítványai szerinti) hagyomány viszont a feltámadás napjára, vasárnapra tette az ünnepet. Erről akkoriban sokat leveleztek a világ püspökei. Ráadásul egyes helyeken más naptárakat használtak, mint más helyeken. Nicaeában valami történhetett, mert a császár a zsinat után szétküldött hivatalos levélben foglalkozik ezzel is: „A zsinat megtárgyalta Húsvét legszentebb napjának kérdését... amelyet magam is elfogadtam... remélem az Önök bölcsessége is egyetért majd azzal a gyakorlattal..."

A határozat legfőbb pontjai:
i) az egész világ ugyanazon a vasárnapon ünnepelje Húsvétot,
ii) ez a vasárnap a pászkahold 14 napja után legyen,
iii) abban a hónapban, amelynek 14 napja a tavaszi napéjegyenlőség utánra esik,
iv) amelyet előre kell meghatározni (valószínűleg Alexandriában, amely város a leggyakorlottabb az asztronómiai számítások terén...)

Róma és Alexandria, amelyek mind hatalomban, mind a holdszámítások módszerében vetélkedtek egymással mindazonáltal minden egyes esetben egyezségre jutottak. A többi egyházak (azaz városok) fokozatosan tértek át erre a közös módszerre. 525-ben (vö. Dionysos Exiguus megbízatása a húsvéttáblák készítésére) már eléggé egységes volt a keresztény világ ebben a kérdésben, de abban is, hogy a húsvét időpontja egyházi és nem csillagászati kérdés.

XIII. Gergely óta, mivel a gregorián naptárt is fokozatosan vették át a világon, három módszer volt a helyi naptáraknak megfelelően: a z eredeti Julián, a Juliánban kiszámolt és Gregoriánra konvertált valamint a Gregoriánban kiszámolt. Ezek közül az elsőt utoljára 1922-ben használhatták Görögországban. Ma a nyugati egyházak (így a protestánsok is, amelyek tudomásom szerint e kérdésben sosem vitatkoztak Rómával) a harmadik, a keletiek a második módszer szerint számolnak.

1997-ben Szíriában tárgyaltak a számítás egységesítéséről a keleti és a nyugati egyházatyák.

(2000. április 27.)

A rovat további cikkei