Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Naptártörténet, kronológia Anno Domini - az Úr éve
   

 

Anno Domini - az Úr éve Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Muntag András | 2007. január 22., hétfő

Anno Domini - az Úr éve. Manapság ezt a kifejezést kizárólagosan keresztény (Dominus = Krisztus) értelemben használjuk. A rómaiak ezzel szemben konzuli, később uralkodói éveket számoltak (azaz így mondták: X konzulságának 5. évében vagy Y uralkodásának 3. esztendejében), akkor ez volt az Anno Domini. Egy-egy jelentősebb konzulra, császárra sokáig emlékeztek, s ahhoz mérték később is az időt.

Ilyen volt például Julius Caesar vagy Diocletianus. Emellett a római történetírók használták az "ab Urbe condita" számítást is, azaz a Város alapításától (i.e. 753. április 21.) számított időt. Julius Caesar i.e. 46. január 1-vel vezette be azt az időszámítást, amelynek (tárgyunkra nézve) legjelentősebb eleme a négyévenkénti szökőnap alkalmazása volt. Ezt a naptárt - bár más epochával - használták i.sz. 325-ben is, amikor a nicaeai zsinat ama húsvétszámítás új módját elrendelte. Akkor már hosszabb ideje Diocletianus trónra lépését  ől (i.sz. 284. augusztus 29.) számolták az éveket. Megjegyzem, a keresztények nem Diocletianus-i érának, hanem a Mártírok Korának nevezték időszámításukat, ezzel is gúnyolva a "keresztényüldözőt" és emlékezve a  vértanúkra.

A szökőnap - ebben az egyszerű formában - azt eredményezi,  hogy a számolt év kissé hosszabb a pontos periódusnál. Az eltérés körülbelül  400 évenként 1 nap. Azaz a téli (és a nyári) napforduló Julius Caesar reformjától a nicaeai zsinat idejéig több mint 3 (3,7) napnyit csú szott el. December 25. (június 24.) helyett december 22. (június 21.). A zsinat nem foglalkozott ennek az elcsúszásnak a helyreállításával, hanem rögzítette ezt a helyzetet, s a tavaszi napéjegyenlőség dátumát alapul véve bevezette a római húsvétszámítást. (A fenti eltérés kiegyenlítésére a  gregorián reform tett 1582-ben kísérletet.) Amikor Dionysius Exiguus i.sz. 527-ben (azaz a Mártírok Korának 244. esztendejében) megbízást kapott a húsvétok előrejelzési táblázatának megalkotására, akkor a szűk feladaton kívül további kérdés ekre is választ adott. Javasolta, hogy a Mártírok Kora helyett Krisztus születésétől számítsák az időt, nehogy az emlékezet fölöslegesen megjegyezze ezt a keresztényüldöző diktátort. A bevezetés ideje (i.sz. 532 azaz MK 249) talán nem véletlen: a Julián-naptárban a húsvétok éppen 532 évente ismétlődő ciklus szerint esnek a hétnek ugyanarra a napjára: lehet, hogy éppen a második ilyen ciklus kezdetére időzítették a Krisztus-éra bevezetését.

(2001. június 29.)

A rovat további cikkei