Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Naptártörténet, kronológia
   

 

Naptártörténet, kronológia
Az utolsó magyar polihisztor - Mahler Ede emlékezete

Megjelent "Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete" című kötet

Image

Mahler Ede (1857-1945) a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként, a budapesti Tudományegyetem tanáraként, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeként ismert, de foglalkozott asztronómiával, matematikával, geodéziával, nyelvészettel, valamint a csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén pótolhatatlan kronológia számításokat végzett.

A kronológiáról

(A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. október 7-én tartott előadás)

  A laikusok gyakran hányják a csillagászok szemére, hogy tudományuk a való élettől, az emberiség életétől oly messze áll, hogy szinte a létjogosultsága is vitás. El kell ismernünk, hogy a csillagaszatnak csak kevés beleszólása van az emberiség életébe, de ha semmiféle összefüggés sem állna fenn a való élet és a csillagászat közt, nem volna-e ugyanolyan szép, ugyanolyan fenségesen emelkedett? És akik mindenáron a dolgoknak csak a gyakorlati oldalát szeretik nézni azoknak azt hiszem némi felelettel szolgálhatok jelen előadásommal.
Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?
Rövid naptártörténet

    Napjainkban többféle okból is megnőtt az érdeklődés a naptárkészítés kérdései iránt. Ezek közül most kettőt említek meg: sokunk emlékszik még arra a vitára, mely a második évezred kezdőpontja körül zajlott. Mostanában pedig egy német kutató, Heribert Illig,  elmélete nyomán – miszerint a kora középkor jelentős része, 297 év, fikció és utólagos hamisítás révén került be a történelembe – került ismét a figyelem középpontjába az időszámítás. A naptárkészítéssel és csillagászati időszámítással foglakozó tudományt a csillagászaton belül kronológiának nevezik. Ahhoz, hogy megérthessük, mit is állít Illig úr, illetve cáfolni tudjuk elméletének naptárt és időszámítást érintő kérdéseit – melyek egyébként az egész elméletet tarthatatlanná teszik – meg kell ismernünk a kronológia fogalmait és a naptárkészítés menetét.

Miért mozgó ünnep a húsvét?

A húsvét eredetileg a zsidók legnagyobb ünnepe, amely jelképes értelmet kapott: az egyiptomi szolgaságból való szabadulás jelképe. A nyolc napig tartó ünnep minden napján áldozatokat mutattak be a templomban, az első és utolsó napon pedig különleges ünnepi istentiszteleteket tartottak.Az ünnepek alatt csak kovásztalan kenyeret fogyasztottak, minthogy az Egyiptomból való kivonulás idején sem volt idejük megvárni, amíg a kenyértészta megkel (2 Móz 12,1). Az ünnep megőrizte aratási jellegét is: Nissan hónap 16-án egy-egy marék búzát, vagy rozsot mutattak be áldozatul.

Equinoxium
A tavaszi napéjegyenlőség és a liturgikus esztendő

2005-ben a Nap március 20-án 13:31 órakor érkezik vissza a látszó évi útjáról a Kos csillagképbe eső Tavaszpontba, ahonnan az elmúlt év március 20-án 07:48 órakor elindult. Ismét eltelt egy tropikus esztendő. Ezen a napon pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik, egyforma az éjszaka és a nappal hossza. Innen az elnevezés: nap-éj-egyenlőség (equa+nox). A hosszú tél után ez az év egyik legreménytelibb – a csillagászati tavasz kezdetének – a napja. Az is szerepel várakozásaink között, hogy ezt a napot hamarosan követi az igen gyakran még márciusban, sok esetben azonban csak áprilisban bekövetkező húsvét ünnepe.

Az ünnepnek ez a naptári mozgása sokakat zavarba hoz: mi köze a napéjegyenlőség napjánk a húsvéthoz? Miért ez a függés?

Kimaradt-e bármennyi év az időszámítás során?
1. A kitalált középkor hipotézisének kronológiai alapjai1

    A hipotézis alapja az, hogy a gregorián naptárreform csak 10 napot igazított ki a naptárban. Korábban írtunk róla, hogy a julián-naptárban kb. 128 év alatt keletkezik egy napos elcsúszás. Illig tehát így következtet: „Ha anno, 1582-ben Gergely pápának 13 helyett csak 10 helyesbítő nap volt szükséges a napéjegyenlőség újbóli, március 21-hez, illetve szeptember 23-hoz kötéséhez, akkor csak 10x128,2 = 1282 év telhetett el a két naptárreform között – ha 1627 év lett volna a két alkotó között, akkor Gergelynek 13 napot kellett volna törölnie.”(p. 308)2. A szerző figyelmét nem kerüli el az a tény, hogy a niceai zsinat módosítása – mint ahogy arról korábban írtunk – a naptár hibájának két problémája közül az egyiket megoldotta, nevezetesen a Caesar korától addigra már 3 napot hátrált tavaszi napéjegyenlőséget március 21.-re rögzítette. Ez nyilván megoldaná a kérdést, hiszen a zsinat és Gergely pápa pontifikátusa között csak 10 napot hátrált a napéjegyenlőség, így ha a zsinati időponthoz akart a pápa visszatérni, 10 napot kellett korrigálnia. Ez pedig nyilvánvaló, hiszen a mostani gregorián-naptárban a napéjegyenlőség március 20/21.-re esik. Ha Gergely pápa a caesari napéjegyenlőség időpontjához óhajtott volna visszatérni, akkor 13 napot kellett volna korrigálnia a naptárban. Ez a valódi magyarázat, mely rendkívül egyszerű és érthető. Ám a szerző ezt nem fogadja el, mert „még léteznek a zsinatról aktamásolatok, de belőlük nem vehető ki utalás egy naptárreformra” (p. 316). Azaz, a szerző azt állítja, hogy mivel nincsenek fennmaradt adatok arra nézve, hogy a niceai zsinat a napéjegyenlőség napját március 21.-re rögzítette volna, az nem is történt meg, tehát ellenérvünket, illetve magyarázatunkat így ignorálja. Itt csak a címre utalunk: a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka. 

Biblia és csillagászat: Ezékiel próféciája a babiloni fogság idején
Rendkívül izgalmas feladat a Biblia néhány olyan jelenségleírásának a vizsgálata, amelyben valamilyen csillagászati jelenséget említ a szent könyv, mivel a periodikusan ismétlődő jelenségeket (például nap- és holdfogyatkozások, bolygóegyüttállások) időben előre és vissza is lehet számolni.
Mohamed próféta fiának halála és egy napfogyatkozás
  „Allah az, aki felemelte az egeket látható támaszok nélkül, aztán felült a trónra ás szolgálatra rendelte a Napot és a Holdat, mindegyik megszabott időre futja be (a pályáját)...” (Korán. 13. szúra 2.)

  Számtalanszor előfordult már, hogy a történészek csak körülbelül tudták behatárolni egy régmúltban lejátszódott esemény dátumát. Az ilyen bizonytalan időpont-megadás is fontos lehet akkor, ha a történészek vagy vallástudósok egy csillagászati látványosság leírását is tartalmazó adatot találnak. Természetesen az égi látványosságok közül csak azokat lehet a csillagászati kronológia segítségével kiszámítani, amelyek pontos ciklus szerint tűnnek fel.

A.D. 2008: szökőév nem szökő gondokkal

A legutóbbi szökőévben, 2004-ben tettem szóvá, még pedig a Szent Maximilián Lap-és Könyvkiadó Katolikus Kalendárium szerkesztőjének, hogy február 29-ét jelölték szökőnapnak 24-e helyett. Hasonló volt a helyzet a kiadó által megjelentetett fali-naptárak esetében is! Észrevételeim és indokaim azonban 2008 esetében sem nyertek kedvező fogadtatást: a kiadó összes naptárában ismét február 29-ét jelölik szökőnapnak. Mivel a Gergely naptár kifejezetten egyházi naptár, amely az egykori római naptárból éppen a február 24-i szökőnapot tartotta meg, ez a gyakorlat ellentmond a mai mise- és zsolozsmás, illetve a liturgikus könyvekben is szereplő hagyományos megoldásnak.

De a helytelen gyakorlatot valamennyi kiadó valamennyi naptára követi. Mintha nem rendszer-, hanem naptárváltás történt volna. A polgári naptárakon többnyire még a kiadók adatai sem szerepelnek, így észrevételt sem lehet tenni. A néhai Gondolat Kiadó volt Naptárszerkesztési Csoportja gondosan ügyelt a naptárszerkesztés szabályaira. Mostanában azonban nem lehet tudni, kik adják ki ezeket a szökőnapok esetében megtévesztő naptárakat, miként azt sem, hogy honnan veszik gyakran más szempontból, pl. a névnapok tekintetében is hiányos és egyoldalú adataikat.

Az alábbiakban meg kívánom indokolni, hogy a rendszerváltozás óta nálunk is megszaporodott naptárkiadók gyakorlatával ellenétben, miért kell a szökőnapot minden negyedik évben február 24-én, nem pedig 29-én a naptárba iktatni.

A nyári időszámítás történeti érdekességei

Az utóbbi években március, illetve október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzák a nyári időszámítást. Érdemes ennek az energiatakarékos megoldásnak a csillagászati és egyéb történeti hátterét is megismerni.

A csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén, 150 éve született Mahler Ede

  2007. szeptember 28-án emlékezünk a kiváló ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként és a budapesti Tudományegyetem tanáraként működő, a csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén dolgozó kronológus, Mahler Ede születésének 150. évfordulójára. Írásunkban áttekintjük a sokoldalú szakember életrajzának és szakmai pályafutásának legfontosabb mérföldköveit, valamint számbavesszük csillagászattörténeti és kronológia kutatásainak legfontosabb és legérdekesebb eredményeit.

Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 1/4

1. A naptárszámítás alapjai, naptárrendszerek

1.1. A naptárszámítással kapcsolatos égitestek és jelenségek

Az idő folyamatos nyomon követése és különféle jövőbeli események időpontjának előzetes meghatározása céljából kialakított naptári rendszerek létrehozásánál az alkotók mindig olyan jelenségeket próbáltak figyelembe venni, amelyeket viszonylag könnyen meg tudtak figyelni, és amelyek jelentősen meghatározták és befolyásolták mindennapjaikat. Ilyenek lehetnek az égbolt legfényesebb objektumainak periodikus mozgása alapján kialakuló, valamint az adott hely földrajzi szélességétől és helyi adottságaitól függő időjárási vagy csillagászati jelenségek.

Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 2/4

2. Húsvétszámítás a Gergely-féle naptárreform előtt

2.1. A húsvét eredete

A keresztény húsvét a zsidó pészah ünneppel hozható kapcsolatba, amely sokkal régebbi eredetű, mint a keresztények ünnepe. A pészah az egyiptomi fogságból való kiszabadulás ünnepe, kezdete a zsidó naptár szerint az első tavaszi hónap, Niszán 15. napja. Mivel a zsidó naptárban a hónapok mindig újholdkor kezdődnek, a telehold mindig a hónap 14-15. napjára esik, tehát az ünnep éppen az első tavaszi holdtölte napján kezdődik
Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 3/4

3. A naptárreform előtti magyar kalendáriumok

A Magyarországon nyomtatásban megjelent könyvek első kiemelkedő összeírását Szabó Károly (1824-1890) végezte el. Munkájának egy részét Régi Magyar Könyvtár I. címmel először 1879-ben adta ki a Magyar Tudományos Akadémia. Ebben 1793 darab, 1531 és 1711 között nyomtatott magyar nyelvű kiadvány leírása található. Az RMK második kötete 1885-ben jelent meg, és 2452 darab, 1473 és 1711 között Magyarországon megjelent idegen nyelvű nyomtatványról tudósít.

Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 4/4

4. A Gergely-féle naptárreform

4.1. A római naptár változásai a két naptárreform között

A legfontosabb változás ebben az időszakban a 7 napos hét átvétele volt a zsidó naptárból. A keresztény vallásban azonban nem a hetedik, hanem az első nap, a vasárnap lett az ünnepnap, mert Jézus egy vasárnapi napon támadt fel. Éppen ezért a vasárnap neve Dies Dominica, az Úr napja, a többi nap neve pedig a hivatalos szóhasználat szerint feria secunda, feria tertia stb. lett.

A húsvét naptártörténeti vonatkozásai

Jelenleg használatos naptári rendszerünket, az úgynevezett gregorián naptárt 1582-ben XIII. Gergely pápa vezette be – Magyarországon 1587-től, Erdélyben 1590-től hivatalos. Az alapját képező julián naptár szoláris, vagyis a Nap járásán alapuló szisztémájával szemben az azt megelőző, régi római kalendárium, valamint az ókori sumer, babilóniai és zsidó naptár holdalapú (lunáris), illetve luniszoláris jellegű volt. Ebből az antik örökségből származik a mai naptári rendszer fontos elemeit alkotó úgynevezett mozgó ünnepeknek az a tulajdonsága, hogy Földünk hűséges kísérőjének, vagyis a Holdnak a fázisaitól függően évről évre eltérő időpontban következnek be. A mozgó dátumok sorában legalapvetőbb a kereszténység fő ünnepe, a húsvét idejének a vándorlása.

A húsvétszámítás eredete

A nicaeai zsinat fő célja az ariánus tanítások miatti homály eloszlatása, és az ezzel kapcsolatos „akcióprogram” összeállítása volt. Hogy közben mást is megbeszéltek az egyházatyák, az természetes, de talán megengedhető nekünk, amatőrcsillagászoknak, hogy a húsvétszámítást tekintsük a zsinat legfőbb eredményének. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy a zsinat húsz hivatalos határozatának egyike sem tárgyalja a húsvétszámítás problémáját.

Naptárunk története
Megjelent a Gergely-féle naptárreform 400. évében

Bizonyára nincs olyan természetszerető ember, akit magával ne ragadott volna már az égbolton szikrázó csillagok varázsa. A mai városlakó, ha távolabb kerül a mesterséges fényforrásoktól és a szennyezettebb levegőtől, gyönyörűséggel nézi az éjszakai égbolt kifogyhatatlanul sok szépségét.
A hivatásos csillagászok kivételével az emberek általában csak a látvány gyönyörűségéért emelik tekintetüket az égitestek világa felé, és észlelik néma járásukat, mozgásukat az égen. De a régieknek életszükséglet volt ez a tevékenység.

Vízkereszt ünnepének naptártörténeti érdekességei

Tribus miraculis ornatum diem... - mondja a régi gregorián ének,  azaz:

Három csoda díszíti ezt a napot:
Ma vezette a csillag a bölcseket a bölcsőhöz;
ma változott borrá a víz,
ma keresztelte meg János Krisztust, hogy megváltson minket az
ÚR.

Anno Domini - az Úr éve

Anno Domini - az Úr éve. Manapság ezt a kifejezést kizárólagosan keresztény (Dominus = Krisztus) értelemben használjuk. A rómaiak ezzel szemben konzuli, később uralkodói éveket számoltak (azaz így mondták: X konzulságának 5. évében vagy Y uralkodásának 3. esztendejében), akkor ez volt az Anno Domini. Egy-egy jelentősebb konzulra, császárra sokáig emlékeztek, s ahhoz mérték később is az időt.

A szökőnap

A rómaiak nem a hónap első napjától az utolsóig sorszámozták napjaikat, hanem volt három fix nap, amelyekhez képest relatív számozást használtak:

Calendae       a hó első napja (vö. kalendárium)
Idus                a hó közepe (márc, máj, júl, okt 15 egyébként 13)
Nonae            Idus előtti nyolcadik nap

Bolygók és napok

A hét napjainak száma a legtöbb forrás szerint a zsidó hagyományból (a Bibliából) származik, ahol is Isten, Mózes 1. könyvében ülve 6 nap alatt teremtette a világot, s a hetediken megpihent. (A pihenőnap a sabbat, a hét első munkanapja a vasárnap. Aztán mikor Jézus föltámadt a péntek harmadnapján, ennek emlékére a keresztények vasárnap virradkor ültek össze elmélkedni és imádkozni.) Mózes későbbi könyvei törvényesítették ezt a hetes rendszert, kiterjesztve nagyobb időszakokra is, például a pászka utáni 7. hét vége (az ötvenedik) volt a..., vagy az Izraeli egyetemen (máshol is átvéve) ma is dívik a sabbat-év, azaz az oktatóknak minden hetedik évet a tanítástól való távolmaradással kell ünnepelniük, és ekkor meglátogathatják a Közel-Keletet (ha ókorkutatók), a Vatikánt (ha katolikus teológusok) vagy Tahitit (ha etno-antropológusok). Persze a konkrét választás - vagy a nem-elmenetel - fakultatív.

Más források babilóni, perzsa stb. eredetűnek vélik a 7-es rendszert. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a keresztyénség előtt ismert volt.

Bibliai dátumok nyomában
Mahler Ede emlékezete

Ezen a héten volt a kiváló ókortörténész, Mahler Ede halálának a hatvanadik évfordulója. A sokoldalú szakember a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként és a budapesti tudományegyetem tanáraként a csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén működött mint a kronológia kutatója. Az alábbiakban áttekintjük életének és szakmai pályafutásának a legfontosabb mérföldköveit, valamint csillagászattörténeti és kronológiai kutatásainak legfontosabb és legérdekesebb eredményeit – kiemelten az ó- és újszövetségi események vizsgálatát.

A bibliai kronológia nyomozója
Csillagpontok Ponori Thewrewk Aurél munkásságából

 A nyolcvanötödik születésnapját május 2-án betöltő Ponori Thewrewk Aurél kutatómunkájának, könyveinek, tanulmányainak és újságcikkeinek legfontosabb témája az ó- és újszövetségi leírások időpontjainak a csillagászati kronológia eszközével történő meghatározása, valamint teológiai és egyházi vonatkozású események és személyek csillagászati kapcsolódásainak feltárása. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány kutatási eredményét.

A betlehemi csillag nyomában
Interjú Ponori Thewrewk Auréllal

Image

Bár a „háromkirályokról”, akik a betlehemi csillagot követve felkeresték a kisded Jézust, csak Máté evangéliuma tesz említést, a csillag és a napkeleti bölcsek története az Újszövetség egyik legérdekesebb része, illetve a karácsonyi ünnepkör talán legtöbbet ábrázolt motívuma. Ponori Thewrewk Aurélt, a neves csillagászattörténészt és kronológust, az Uránia Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatóját, a bibliai események asztronómiai vonatkozásainak elismert kutatóját arról kérdeztük, hogy valójában mi volt a rejtélyes égitest, ki volt a három bölcs, illetve hogy a csillagászat tudománya mit mond Jézus születési dátumáról.

Könyvismertetés Eduard Meyer: Die ältere Chronologie Babyloniens, Assyriens und Ägyptens.
Nachtrag zum ersten Bande der Geschichte des Altertums. I. G.  Cotta'sche Buchhandlung Nachfolger, Stuttgart u. Berlin, 1925. művéről

A Kelet ókori népeinek kronológiájában az utolsó években bekövetkezett nagy anyaggyarapodás arra késztette Ed. Meyert, az ókori történet nagymesterét, hogy a «Geschichte des Altertums» c. nagy művének I. kötetében előadott kronológiai fejtegetéseket új, beható revizió alá vegye.

Garampi bécsi nuncius jelentése a Gergely-féle naptárreform végrehajtásáról a birodalomban

I.

Knauz Nándor már két emberöltővel ezelőtt behatóan ismertette azokat a nehézségeket, amelyekkel a Gergely-féle naptárreform bevezetése nálunk találkozott. [1] Kutatásainak az eredményét felvette azután összefoglaló kronológiai munkájába is. [2] De úgy ő, mint Szentpétery Imre a közelmultban megjelent kortani kézikönyvében [3] csak igen röviden emlékeznek meg a Gregorian-naptár bevezetésének nehézségeiről a nyugati és északi protestáns államokban. Pedig ennek a hosszas küzdelemnek az ismerete nem csupán a történetírás gyakorlati, kormeghatározó szempontjai miatt szükséges, hanem azért is, mert a reform magyarországi ellenesei már kezdettől fogva a protestáns országok reformellenes felfogására hivatkoztak [4] és a reform bevezetése körül támadt irodalmi harc, tekintet nélkül arra, hogy a magyar országgyűlés az 1588: XXVIII. törvénycikkel, illetőleg az 1590-i erdélyi országgyűlés az új naptárt elfogadta és kötelezővé tette, átcsapott Magyarországra is. [5] A vita hazánkban is elsősorban vallási kérdésekből fakadt, de hogy nagyobb méreteket nem öltött, annak legfőbb oka, hogy a magyar rendek, nem ugyan meggyőződésből vagy önszántukból, hanem a királyi kívánalom folytán elfogadták az új naptárt és ezt az akaratukat az 1588: XXVIII. törvénycikkbe is foglalták. A magyar és erdélyi országgyűlési határozatok után már csak kevesen hódoltak a régi naptár használatának, amelynek nyoma is elenyészik e két országrészben 1625 táján, míg a hódoltságban körülbelül még két évtizedig akadnak követői a régi gyakorlatnak.

Amit tudni akarsz a naptárról, de nem volt kitől megkérdezned
Fontos és/vagy érdekes tudnivalók a naptárról

Hányadik évezredet írjuk? Mikor koronázták István királyt? Kinek van négyévenként születésnapja, és kinek nem a születésnapján? Milyen gyakran van péntek, 13-a? Mikor van május 35-e? És 2000,0? Furcsa dátumok a csillagászatban…

Jézus születése és a "betlehemi csillag" rejtélye
A karácsonyról, csillagász szemmel

Több bibliai jövendölés megfejtésénél hívták már segítségül a teológusok és a történészek a csillagászati kronológiát. Így volt ez Jézus születési időpontjának a meghatározása kérdésében is. A neves vallástörténeti eseményt ugyanis csak hozzávetőleges pontossággal tudták időben behatárolni.

Biblia és csillagászat: Józsue "Nap-megállítási csodája"

     Rendkívül izgalmas feladat a Biblia néhány nap- és holdfogyatkozásról szóló leírásának a vizsgálata. A csillagászati kronológia tökéletes biztonsággal tudja a periodikusan ismétlődő jelenségeket időben előre és vissza is számolni. Ilyen vonatkozásban tud e matematikai tudomány a teológusok és a történészek segítségére sietni egy-egy olyan feladat tisztázásakor, amikor a leírások említenek égi látványosságot is.

A ramadán csillagászati és naptári érdekességei

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerjük, mi keresztények. A Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. De mit is érdemes erről tudnunk?

A naptárkészítés problémái

Napjainkban ugyanúgy ismétlődő jelenségek ritmusát használjuk az idő mérésére és naptárkészítésre, mint történelem előtti őseink. Hosszabb időtartamok mérésére célszerű időközöket kínálnak egyes csillagászati jelenségek.

Sámson korának meghatározása

A bibliai Sámson történetét a Bírák könyvében olvashatjuk (Bír. 13-16.). A nemzeti hősnek beállított, Istentől kiválasztott, hatalmas testi erővel rendelkező férfi Izraelnek a filiszteus megszállás idején volt bírája - a Biblia szerint 20 évig.

Napfogyatkozások és a történelem

"...a chronológiának, a historia eme
csontvázának megszerkesztése
 nem egyedül magának a történelemnek,
hanem jó részben a csillagászatnak
 volt és marad is munkája."
Lakits Ferenc

Nap- és holdfogyatkozások a történelemben

Az égbolt mindenkori látványa évezredeken át igen fontos szerepet játszott az emberiség mindennapi életében. A Nap állása az égen, vagy egyes jellegzetes csillagok, csillagképek helyzete tájékoztatott a nappal és az éjszaka időszakáról. A fényesebb csillagok, csillag csoportok felbukkanása a hajnali szürkületben, vagy eltűnése az alkonyatban jelezték az év szakaszait, az évszakokat.

Hogyan állapították meg a görög olimpiák időpontját?
A csillagászati kronológia tökéletes biztonsággal tudja a periodikusan ismétlődő jelenségeket időben előre és vissza is számolni. Ilyen vonatkozásban tud a matematikai tudomány a teológusok és a történészek segítségére sietni egy-egy olyan feladat tisztázásakor, amikor a leírások említenek égi látványosságot is.
Szökőév
Négy év után 2004-ben ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk.
Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán.
Miért nem február 29-e a szökőnap?
A köztudatban, és sok naptárban is rosszul értelmezik a szökőnapot, és február 29-et hiszik annak. Valójában a szökőnap 24-én van, persze csak a szökőhónapban, ami ugye a szökőév februárja. A 23-a utáni névnapok pedig ennek megfelelően egy napot csúsznak ilyenkor. Hogy miért pont 24-e? - Hagyománytiszteletből.
A húsvét csillagászati érdekességéről
A Húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Miért van az, hogy ez az ünnepnap minden évben más és más időpontra esik?
A Pünkösd ünnepéről
A Pünkösd ünnepét a 2. századtól tartjuk számon… De ne szaladjunk időben ennyire vissza. A rendszerváltás előtt vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni. A rendszerváltás e téren is változást eredményezett és a Pünkösd munkaszüneti nappá vált (először csak 1993. május 31-én!).
Irodalmi művek és a kronológia
Az irodalomtörténet minden korból tud felmutatni olyan mûvet, amelynek nem ismeri pontos keletkezési idejét, de az valamilyen szempontból fontos lenne. Ha a mû tartalma kapcsolatos egy akkori, idõben jól elhelyezhetõ történelmi eseménnyel, akkor a történelem segítheti ki az irodalmárokat. Ha nincs ilyen fogódzó, a mû anyakönyvébõl hiányzik az idõadat.