Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Napórák Napóra az Identitás parkban
   

 

Napóra az Identitás parkban Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Romhányi Attila | 2006. október 25., szerda
Nem csak az idegenből érkezettek számára felemelő érzés, de azoknak a városlakóknak is, akiknek munkába menet naponta visz el az útjuk főiskolánk előtt, és folyamatosan szemlélhették, ahogy a volt focipálya napról-napra egy műalkotásokkal tarkított gyönyörű díszparkká alakult. A szeptembervégi átadást követően már sétálhatunk is a parkban, amelynek látványát emeli a váratlanul felemelkedő szökőkutakkal és modern alkotásokkal ékesített tó, ugyanakkor megcsodálható egy növényzettel telepített „élő” tó is, a felszínén lebegő tavirózsákkal. Reméljük, hogy a tavak szomszédságában mindenkinek feltűnik majd, egy első látásra különös formájú – kőből és fémből álló – monumentális szerkezet, ami nem más, mint városunk horizontális napórája.
A helyszínen található műalkotások, Fridrich Ferenc szobrászművész tehetségének tükörképei. Gondolataiban már a tervezés kezdetén felmerült egy napóra létrehozása, amelynek elméleti részével kapcsolatban a segítségemet kérte. Legmegfelelőbbnek, egy vízszintes számlapú, horizontális napórát találtunk, amelynek árnyékvető-rúdja Dunaújváros földrajziszélességének megfelelően (46 fok, 58 perc) dől az égi pólus felé. A tervek elkészítése után megkezdték napóránk kőelemeinek kifaragását, ám ez idő alatt már egyre sürgetőbbé vált a park meridiánjának meghatározása1.

Image

A feladat végrehajtásához szükség volt egy gondosan függőlegesre állított 3 méteres alumíniumrúdra (gnómon), ugyanakkor a helyi koordináták és a delelések pontos ismeretére. A munkát 2006. április 15-30-a között több alkalommal is elvégeztük Művészbarátommal, amikor is adott pillanatban, a gnómon árnyéka kijelölte a helyszín meridiánjának földi vetületét. Pár nap múlva – május 4-én – megérkeztek Fridrich Ferenc alkotásai a napóra elemeivel együtt és másnap egy daru segítségével, a délkörünkre készített betonalap északi végére illesztették a földgolyót szimbolizáló 0,7 m átmérőjű márványgömböt.  Hosszas méregetés után az élére fordított – 0,35 X. 0,35 m keresztmetszetű és 1,6 méter hosszú  – márványhasáb is az alap déli felére került, amit alsó élével a márványgömb ék alakú vágatába döntöttek. Ezt követően a hasáb felső (zenitre néző) élének hornyába rögzítették az égi pólusra mutató, – 6 cm vastag és 5,5 méter hosszú – árnyékvető-rudat. Ügyelve a szélességünknek megfelelő 47 fokos szögre, az árnyékvetővel "összenőtt" márványhasáb tájolását addig folytattuk, amíg a rúd talppontja, és a magasba nyúló végéről leengedett függőón is a meridián vonalra nem került.

A napóra számlapelemeinek lerakását megelőzte a 12 óra helyének meghatározása. Mivel a zónaidő középvonalát a 15 fokos hosszúsági körre definiálták, ugyanakkor a dunaújvárosi Identitás park ettől keletre, a 18 fok 56 perces hosszúsági körön fekszik, így a két helyszín közötti különbség 3 fok 56 perc. Időben ez 15 perc 44 másodpercnek felel meg, ami azt jelenti, hogy Nálunk szoláris időben mintegy 16 perccel előbb delel a Nap. Ahhoz tehát, hogy a mi napóránk is zónaidőt mutasson, – árnyékvető rúdjával ellentétben – a számlap 12 óráját nem az északra néző meridián vonalra jelöltük, hanem attól 15 perc 44 másodperccel keletre.

Image

A napóra számlapelemeit, az árnyékvető-rúd talppontja (nadír) köré írt 5 méteres rádiusz mentén rögzítették, és egy szintbe süllyesztették a park kőburkolatával. Az egy méter szélességű számlap csak részben képez korongalakot, mivel óraszámai csak 06-18 óráig terjednek. A 12 órától mindkét irányba fokozatosan növekvő méretű, világosbarna kemény-mészkőből és szürke kőből kifaragott számlapelemek egyenként 20 időpercnek felelnek meg. A kőlapok hatosával képeznek 1-1 egy órát oly módon, hogy 3 világosbarna kőlap mellé, három szürke kőlapot helyeztek és ez a sorrend a páros-páratlan óráknál fordított. Minden óra középső szürke kőelemét bevésett római szám díszíti, míg a mellette elhelyezett világosbarna kőlapon ugyanezt, Művészünk 6 cm átmérőjű bronz kézlenyomata jelöli. 

Mivel a park megnyitása után, ismét városunk közterületéhez tartozik, gondolni kellett az alkotások biztonságára is. A napóra szempontjából a legideálisabb lett volna, ha az árnyékvető-rúd minden támasz nélkül közvetlenül a talajból állna ki, ám akkor előfordulhatna, hogy egyesek „jókedvükben” tornaszernek néznék és az árnyékvető rövidesen más földrajziszélességre nézne. Épen ezért szükség volt a rúd márványhasábbal történő megtámasztására, amelyről alacsony napállásnál a számlapra vetülő vastag árnyék lehetetlenné teszi a leolvasást. Ennek elkerülésére készültek a napóra körül távolabbra állított márványhasábok, amelyek felfogják a rúd órákra mutató árnyékát. 

A vonat feltalálása kiszorította a napórák használatát és szükségszerűvé tette a pontos időmérést. Ehhez a Föld (változó sebességű) éves keringési ideje adta az alapot, amelynek átlagából ered a mai is használt "középidő". Az ember alkotta órákkal szemben, hol siet, hol késik a valódi időt mutató napóra, amely időbeli egyenetlenséget az Időegyenlet (analemma) tartalmazza.

Image

Az Időegyenlet táblázat, vagy diagram formájában megmutatja, hogy az év során mennyit siet, vagy késik Napunk delelése a középidőhöz képest. Mivel az évezredek óta használatos napóra úgy méri az időt, ahogy az, valóban létezik, ezért minden érdeklődőnek javasoljuk, hogy olvassák el a napóránk hatórás számlapján található bronz Ismertető tábla tartalmát, amelyen a „Nyári időszámítás alatt + 1 óra” is szerepel. Ugyanitt található az Időegyenlet (analemma) „bronzba öntött” diagramja is, amit az egyszerűbb leolvasás érdekében fordított módon ábrázoltunk, így a Nap sietését mínusz, míg a késését plusz előjellel láttuk el. A diagram hullámvonalát szemlélőknek biztosan rögtön feltűnik, hogy például az első őszi hónap kezdetétől meredeken emelkedik a késést kiegyenlítő + percek irányába, amely tendencia csak november elejétől kezd lassan csökkenni.

 

Image

Az időegyenlítés egyszerű: mondjuk szeptember 26-án a napóra árnyékmutatója 13 órához ért. A korrekció során haladjunk a diagram hullámvonalán kb. szept. 26-ig, majd ezt a pontot vízszintesen vetítsük ki a baloldali függőleges vonalra, ahol kereken + 8 percet találunk (pontos táblázatban: 8 perc 37s). Ebből következik, hogy szept. 26-án minden leolvasott időponthoz 8 percet és + 1 órát kell adnunk, amely időérték megegyezik a karóránkról leolvasott egyenletesen folyó zónaidővel.    

A napóratervezésben sokat köszönhetek Marton Géza időmesternek, akit a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoport vezetőjeként ismerek, és Csiba Márton csoporttársamnak. A napórák sokak számára csak a múltat idézik, ám ennél jóval nagyobb a jelentőségük, mivel árnyékmutatójuk közelebb hozza a természetet. A számlapra vetülő árnyék folyamatosan szemlélteti a Nap változó égi helyzetét, amelyben Földünk tengelyforgásának és napkörüli keringésének tükörképét láthatjuk viszont. Talán ezzel magyarázható, hogy ma hazánkban is a napórák reneszánszát éljük, és városról városra, egyre több modern formába öltözött ősi időmérő születik. 

1     A meridián (délkör) az a legnagyobb égi főkör, ami az égbolt legmagasabb pontján, a zeniten keresztül összeköti az északi irányt a délivel, és ezen a láthatatlan égi vonalon napról-napra más időpontban delel központi csillagunk, a Nap.
A rovat további cikkei