Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Napórák Napóra a Bibliában?
   

 

Napóra a Bibliában? Konvertálás PDF-formátumba Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Ponori Thewrewk Aurél | 2004. április 22., csütörtök
A zsidó nép bibliai héber nyelvében a Kr. e. 6. sz. második feléig nyomát sem találjuk a nap kisebb részeire való osztásnak, az óráknak. A mondott időben, tehát a babiloni fogság végén keletkezett Dániel könyvének arámi nyelvű részében ugyan előfordul egy általános időmeghatározásra használt kifejezés, a sa’ah  vagy  sa’athah.  Jeromos egyházatya latin fordítása (Kr. u. IV. sz.) ezt ugyan hora, vagyis "óra" alakban adja vissza, a sa’ah eredeti értelme a Bibliában itt csupán  "akkor", "abban az időben". A Bibliában tehát a babiloni fogság vége előtt nem lehet óráról, annál kevésbé napóráról beszélni.

Annál meglepőbb, hogy a Kr. e. VIII. sz. végén - VII. sz. legelején élt Ezékiás - más fordítás szerint: Hiszkija - király idejéből való események leírásában "napóra" fordul elő. A leírás egy természeti csodát is tartalmaz. Előzményként tudnunk kell, hogy Ezékiás király halálos betegséget kapott. A király prófétája, Ézsaiás szózatot hallott az Úrtól, mely szerint a király három nap múlva meg fog gyógyulni, és még tizenöt évig fog élni. A király nem hitt neki, és megkérdezte tőle:

Mi lesz a jele, hogy meggyógyít az Úr, és három nap múlva fölmehetek az Út házába? Ézsaiás így felelt: Kapsz jelet az Úrtól arra, hogy az Úr teljesíti azt az igét, amelyet kijelentett: Előre menjen az árnyék tíz fokkal, vagy visszafelé menjen tíz fokkal? Ezékiás ezt mondta: Könnyű az árnyéknak tíz fokkal megnyúlnia. Ne úgy legyen, hanem menjen az árnyék visszafelé tíz fokkal! Ekkor Ézsaiás próféta az Úrhoz kiáltott, ő pedig visszatérítette az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.

(2Kir 20, 8-11)

Az említett Áház Ezékiás király elődje és apja volt. Róla azt tudjuk, hogy ajándékokkal megnyerte Tiglat-Pileszer (III. Tukulti-apil-Ésarra) asszír király jóindulatát, és leverte a zsidók ellenségének, Arám királyának hadait.

Ezután elment Áház király Damaszkuszba Asszíria királya, Tiglat- Pileszer elé, és meglátta a damaszkuszi oltárt. Ekkor Áház király elküldte Úrijjá papnak ennek az oltárnak a hasonmását és elkészítésének pontos leírását. Úrijjá pap pedig megépíttette az oltárt egészen olyanra, mint amilyent Áház király küldött Damaszkuszból . . .

Amikor a király megérkezett Damaszkuszból, és meglátta. . . az oltárt, odalépett . . . az oltárhoz, és fölment rá . . .A rézoltárt pedig, amely az Úr színe előtt volt, elvitette a templom elől . . . és az ő oltára mellé helyeztette, észak felől.

(2Kir 16,10-12.14)

Kétségtelen, hogy Áház királynak valamiért nagyon megtetszhetett Tiglat-Pileszer oltára, mert lemásoltatta és Jeruzsálemben a templom előtt megépíttette a pontos mását.. Az addig ott állt rézoltárt pedig elvitette, és az új oltárától észak felé helyeztette el. Az új oltár nyilván nem rézből, hanem kőből épülhetett, hiszen lépcsői voltak, és a király "fölment rá".

A híres olasz csillagász, G. Schiaparelli a XX. sz. elején foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szerinte a "napóra" csupán fordítási tévedés. A kérdéses bibliai helyen (Áház napórájának fokai) a ma’alóth szó szerepel. Ez a ma’alah többes számaként fogható fel, amelyet a Biblia "lépcsőfok" értelemben használ. Ezért a ma’alóth jelentése nyilván "lépcsősor" (lásd Neh 12,37).

A bibliamagyarázók egy része szerint olyan, Áház által épített lépcsősorról lehet szó, amely a királyi palotától a feljebb fekvő templomig vezetett. Erre a lépcsősorra egy fal párkányának árnyéka eshetett. Az árnyék ezen délelőtt, a Nap magasságának emelkedése idéjén lefelé, majd délután felfelé haladt a lépcsősor fokain. Tehát nincs szó napóráról.

Image

Ha azonban megnézzük ezt a Kr. e. VI. sz.-ból származó, mezopotámiai előképekre emlékeztető egyiptomi napórát, valószínűnek tarthatjuk, hogy az oltár ilyen lépcsős asszír szerkezethez lehetett hasonló. Ez a ránk maradt, mészkőből faragott napóra hordozható volt, mindössze 35 cm hosszú, de elképzelhetők ilyenek akár oltár méretben is. A szerkezet hossztengelyét kelet-nyugat irányba kellett állítani. A felső lapján kiemelkedő kis oszlop egy másik napórát működtethetett: ez volt az árnyékvető, és a keresztben futó vájatok az óravonalak. (Hasonló elven működő időmérő szerkezetek Egyiptomból a II. évezred közepétől ismeretesek.) A fő napórát a négy lépcsősor és a kőblokkok vízszintes élei adják: napkeltekor a hat lépcsőfok közül a legfelső kap világosságot, délben a legalsóig hatol a napfény.

Hogy az asszír király "oltára" napóraként is működött, arra Áház király csodálata is utalhat. Fő érvként felhozható, hogy a régi rézoltárt a jeruzsálemi másolattól észak felé állíttatta fel - nyilván azért, hogy az új oltárra zavartalanul eshessenek a napsugarak. Bár nincs erre tudományosan igazolható bizonyíték, valószínűnek tartható, hogy mezopotámiai közvetítéssel már a babiloni fogság előtt ismeretesek voltak a zsidó népnél ilyen időmérő szerkezetek. (Magának a csodának értelmezése nem tartozik a napórák témájához. Röviden csak annyi jegyezhető meg itt, hogy valószínűleg csak valami szokatlan dolog történt a napfénnyel, például az, hogy egy napfogyatkozás hatására elsötétült, és az ányéka is különös lett. Megvizsgálva az akkoriban bekövetkezett napfogyatkozásokat, a Kr. e. 711. III. 14-ire gyanakodhatunk, amely csaknem 80 %-osnak, tehát nagyfokú részleges fogyatkozásnak volt látható Jeruzsálemből. Ezt az időpontot alapul véve azoknak a történészeknek lehet igazat adni, akik szerint Ezékiás király Kr. e. 725 és 697 között uralkodott.)

(2004. március)

Források
BIBLIA. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya. Budapest, 1990
PONORI THEWREWK, Aurél: Csillagok a Bibliában. Tertia Kiadó. Budapest, 1993
ROHR, René R. J.: Die Sonnenuhr. Callwey Verlag. München, 1982
SCHWARZINGER, Karl: Kairoer Instrumente der altägyptischen Zeitmessung.
Österreichischer Astronomischer Verein: Rundschreiben Nr. 17. April 1999

A rovat további cikkei