El sem lehet képzelni meglepőbb helyet egy napóra számára, mint egy templom belsejét, ahová alig ér el a napfény. Mégis, a mátraverebélyi római katolikus templom napórája az egyik belső helyiség északi falának déli felén látható.

Külföldön gyakrabban előforduló típus a régi vertikális napórák között az úgynevezett saroknapóra. Ilyen napórát legtöbbször olyan épületre helyeztek, amelynek főfalai nem estek egybe a fő égtájakkal, és az egyik épületsarok fordult közel déli irányba. Így az egyik falsík körülbelül napkeltétől délig, a másik déltől napnyugatig kap megvilágítást. A magyarországi napórák között azonban csak egyetlen ilyen rendszerű régebbi árnyékórát ismerünk, Győr–Moson–Sopron megyében, Soprontól nem messze, Fertőrákoson. (Keszthelyi S.: Magyar napóra-katalógus, 57. o., Budapest, 1983.). A napóra kutatását, vizsgálatát 1979–90. között a következők segítették: Holl András, Klotz József, Balázs Zoltán, Keszthelyi Sándor, Lőrincz Miklós, Kondorosi Gábor, Bartha Lajos.

1. Kombinált napóra Esztergomban

a Prímás-szigeten, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület területén, a Gesztenye fasorban készült. A napórának a földben 90 cm mély, tömör beton alapja van. Felszíni magassága: 160 cm. Terméskőből és betonból valósult meg. A munka 2000-ben kezdődött. A napóra-tömb csillagászati alapfogalmak megismertetésére szolgál. Valóban, aki a Nap és a Föld látszó és valóságos mozgásaival óhajt megismerkedni, ezeknek a fogalmak, tehát a csillagászati alapjainak tisztázására nem is találhat alkalmasabb módot napóra készítésénél. A napóra felirata: UBI SOL, IBI VITA (Ahová a Nap süt, ott élet van).

Gondolta volna, hogy a XIX. század közepéig napórával ellenőrizték a pontatlan mechanikus órák járását? Napjainkban hosszú szünet után ismét reneszánszát éli a napórakészítés, legutóbb Hartán avattak egyet.

Horizontális és vertikális napóra; a vertikális a nyári időszámítás szerinti időt mutatja

   Az esztergomi Prímás-szigeten, a környezetkultúra egyesület kertjében novemberben elkészült az a kombinált napóra, melyen egy árnyékvatő mutatja három napóra felületén az idő múlását.

   A napóra ez év május végére készült el egy teherautó használt gumikerekének felhasználásával. Ennek külső átmérője 92 cm, belső átmérője pedig 50 cm. A futófelület közepén Ányistik Lajos barátom igen erős késsel, kalapácsos ütögetéssel kettévágta, ezáltal két félkerék keletkezett. Ezek egyikéből készült a napóra tartója.

   A horizontális napóra az ekvatoriális elrendezésből származtatható egy kis térgeometriai szerkesztéssel úgy, hogy a számkör 15 fokos osztását egy vízszintes síkra vetítjük. (A szerkesztéshez elegendő egy körnegyed beosztása!)

   Ha már szerkesztettünk egy horizontális napórát, úgy ennek beosztása segítségével megrajzolhatjuk a vertikális (függőleges számlapú) napóra vonalait is — ha a fal kelet–nyugati tájolású.

   Ősi időmérő eszköz. A primitív és a fejlett kultúrájú népek egyaránt mérték az idő múlását a Nap árnyékával. Híres volt Kleopátra és Augustus császár napórája. A napórakészítés és kutatás ma reneszánszát éli. Legkönnyebben az úgynevezett ekvatoriális napóra készíthető el, a kertben sajátos hangulatot teremt és díszít is.

   Az ember életritmusa ősidők óta a Naphoz igazodik. A legrégibb időmérő eszköz valószínűleg egy földbe szúrt bot volt, s árnyékának irányából és hosszából állapították meg az időt. Napórákat már az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában és Kínában is készítettek. Híres volt Kleopátra és Augustus császár napórája. Mértanilag és matematikailag megalapozott ismeretté (a gnomonika tudományává) az antik görögség körében vált. A napórák használata fellendítette a földrajzi helymeghatározás tudományát is.

   Legkönnyebben az ún. nyári ekvatoriális napóra készíthető el, a kertben sajátos hangulatot teremt és díszít is. A számlap síkja párhuzamos az égi egyenlítővel, a mutató északra, a sarkcsillag felé mutat Az óraszámokat reggel hattól este hat óráig írjuk fel az óralapra, 15 fokonként. Ugyanis egy óra alatt az árnyék éppen 15 fokot halad.

Hazánk legújabb napórája Pannonhalmán, Győr-Moson-Sopron megye nagyhírű és nagy múltú kisvárosában van. Fenn az apátság kolostorának udvarán már régóta mutatja az időt napóra, de ez az új napóra lenn a település közepén van. A nyugati irányból felvezető főutca itt már térré szélesedik és így a
címe: Szabadság tér 3. Ennek a déli, utcafrontra néző falára került a napóra.

Több évi kutatás és az ügy érdekében közreműködő 266 személy gyűjtési anyagának feldolgozása után elkészült és kiadásra került a napórák könyve. A könyv jól szerkesztett, áttekinthető és hasznos adatokat tartalmaz az 1978 óta végzett munkáról. A katalógusba került a Magyarország területén lévő (vagy valamikor létezett) rögzített, azaz egy helyben lévő minden napóra. A már eltűnt napórákat egyenrangúként kezelik a még ma is létezőkkel. A könyvben 405 napóra leírása szerepel, közülük 87-ről van képi ábrázolás. Minden napóra ismertetése bibliográfiával zárul.

   A Magyar Csillagászati Egyesület szervezésében Táton tartották meg az országos napórás találkozót szeptember 23-án. A rendezvény-szervező Marton Géza napóra-készítő (elnök) és Nyerges Gyula tanár, az Esztergomi Regiomontanus Csillagászati Klub vezetője volt.

   Idestova negyed évszázada egy csendes, de igen tevékeny mozgalom indult meg a magyarországi amatőrcsillagászok körén belül: a hazai napórák felkutatása és adatgyűjtése. Ez a tevékenység – amelyet Keszthelyi Sándor okl. mérnök szorgalmazott - nem is volt eredménytelen, amit nem csak az bizonyt, hogy közel  270 főre tehető az adatgyűjtők és adatszolgáltatók létszáma, hanem az is, hogy ha lassú ütemben ugyan de érzékelhetően gyarapodnak az újonnan készült napórák; és ha nem is kizárólagosan  ebből megélő, de rendszeres napóra tervezéssel-készítéssel is foglalkozó műhelyek is alakultak. Ugyancsak az érdeklődést tanúsítja, hogy az elmúlt évek során több, a napórákkal foglalkozó szakdolgozat, diplomamunka látott napvilágot, és – az általam ismertek – a készítő vagy összeállító beható ismereteiről, találékonyságáról tesznek bizonyságot. De hát voltaképpen miért is „szeretjük” a napórákat?

Az Evangélikus Élet 2005/31. számában olvasóink egész oldalas írásban tehettek virtuális napóratúrát – felkeresve Magyarország jelenlegi határain belül azokat az evangélikus intézményeket, templomokat és iskolákat, amelyeken napórák találhatóak. A cikkhez e sorok írója jelentős segítséget kapott a hazai napórabarátoktól, a Magyar Csillagászati Egyesület égisze alatt működő napóraszakcsoport tagjaitól. E szerveződés szeptember 23-án a Komárom-Esztergom megyei Táton rendezett országos napórás találkozót.