Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat Későközépkor
   

 

Későközépkor
Új Galilei-életrajz az Alexandrától

   A 2010–2011-es karácsonyi–újévi könyvpiacra került a boltok polcaira az Alexandra kiadásában a neves itáliai csillagászról, Galileo Galileiről szóló legújabb kötet.

Image

Visszakerültek a sírba Tycho Brahe földi maradványai

  Szakértői vizsgálatok egyértelműen megerősítették, hogy a prágai óvárosi Tyn templomban feltárt sírban valóban Tycho Brahe (1546-1601), a híres dán csillagász és felesége nyugszik - közölte Petr Velemínsky, a cseh nemzeti múzeum antropológiai intézetének igazgatója.

Image

A magyar Kopernikusz

Rövid áttekintés a Kopernikusz-példányok sorsáról a Kárpát-medencében*

Image

   „Amikor tehát ezeket megfontoltam, a megvetés, amelytől véleményem újdonsága és képtelensége miatt félnem kellett, csaknem arra kényszerített, hogy elkezdett művemmel mindenestül felhagyjak.” 1
  A hetvenéves Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) halála előtt nem sokkal írta le ezeket a sorokat III. Pál pápának dedikálva. Ez az egyetlen mondat világosan adja vissza a lengyel matematikus gyötrődését munkájával, s legfőképpen annak utóéletével kapcsolatban. Műve megjelenése, majd a róla folyó kortárs vita alapvetően átformálta a 16. század második fele matematikusainak, csillagászainak kozmosszal kapcsolatos elképzeléseit. Bár a magyar Kopernikusz-recepció kutatására vannak kísérletek, ezek megmaradtak a magyarországi szerzők műveiben fennmaradt tényleges vagy vitatott kopernikánus hatások elemzésében,2  s olvasmánytörténeti oldalról a mai napig hiányzik bármiféle összegzése a kérdésnek.
Jáki Szaniszló „A Galilei-ügy tanulságai” című kötetéről

Image

Ahogy a 2008-as reneszánsz év kapcsán mindenki Mátyás-évről beszélt, ugyanúgy a közbeszédben a csillagászat éve leginkább Galilei-évként jelenik meg. Míg azonban előbbi esetben számtalan Hunyadiakkal foglalkozó kiadvány látott napvilágot, addig a csillagászat évében mindösszesen egyetlen Galileiről szóló kiadvány került a könyvárusok polcaira. „A Galilei-ügy tanulságai” címmel, a Kairosz Kiadó gondozásában. A kötet szerzője az 1950-es években az Egyesült Államokba kivándorolt, nemzetközileg is elismert fizikus és kozmológus, tudománytörténész és tudományfilozófus Jáki Szaniszló (1924–2009).

Giordano Bruno életrajzi kötete az Alexandránál

Felmérést végeztem. Ki a csillagászat egyetemes történetének az a személyisége, akinek a legtöbb műve jelent meg magyar nyelven, illetve akiről a legtöbb életrajzi kötet szól? A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiáját (csimabi.csillagaszat.hu/cs-onlin.htm) hívtam segítségül. Az első helyezett Galilei után Giordano Bruno, a Nolai, a dobogó előkelő második fokára állhatott fel. Ehhez a kiváló eredményhez a legújabb adalék az Alexandra Kiadó Giordano Bruno, az eretnek, Harc a tudatlanság és a dogmák ellen című könyve.

Image

Kepler és a Mars

   A bolygók mozgását tanulmányozó csillagászok az ókor óta mintegy másfél ezer évig hiába törték a fejüket, nem sikerült a Naprendszerről olyan modellt akotniuk, amelynek segítségével a bolygóhelyzeteket pontosan előre lehetett volna jelezni. Ennek talán a püthagoreus hagyomány volt a legfontosabb oka; eszerint ugyanis a bolygók pontosan gömb alakúak, és egyenletes körmozgással mozognak. A csillagászok elfogadták az egyenletes körmozgás követelményét, noha azt a megfigyelt mozgások korántsem támasztották alá, s legföljebb azon vitáztak, mi a körök középpontja: a Föld, a Nap vagy valamely más pont. Igy volt ez még Kopernikusz világképében is, aki eredetileg a Napot, majd később egy fiktív, mozgó, a Naphoz elég közeli pontot tett meg középpontnak. De sem eredeti feltevése, sem ez az új, kompromisszumos ötlet nem tette lehetővé, hogy a bolygók pozícióit a régi ptolemaioszi táblázatoknál pontosabban előre kiszámítsák. Kopernikusz ezért nem is akarta kiadni a De revolutionibust, hiszen napközéppontú világképe nem oldotta meg a régi csillagászati problémát.

Image 

Johannes Kepler (1571-1630)

Galilei távcsöve

   Több évvel ezelőtt jártunk Firenzében. Gondosan meg szoktuk tervezni kirándulásainkat, sorra véve a megtekinthető és megtekintendő látnivalókat. Az én listámon Galilei távcsöve állt az első helyen. Miután a turisták sokaságával elhömpölyögtünk a Pitti-palota rafaellói és tintorettói előtt, miután megcsodáltuk Dávid gipszmásolatát és a szó szoros értelmében eltátottuk a szánkat a dóm elképesztő méretű kupolája alatt, egy mellékutcában megtaláltuk a Tudománytörténeti Múzeumot. Csak elsiettünk az ősfényképezőgépek és ősbiciklik előtt, hogy egy kicsit a „vitrin" előtt álldogálhassunk.

Image 

Galilei távcsövei és a medalionba foglalt ősobjektív.

Kepler-kézirat Szombathelyen

Értékes emlékkönyvet őriz a szombathelyi Smidt Múzeum: a csillagászat egyik legnagyobb alakjának, Johannes Keplernek (1571-1630) saját kezű bejegyzését tartalmazza. Tudomásunk szerint ez az egyetlen hazai Kepler-kézirat.

Melanchthon veje és a csillagok
Caspar Peucer emlékezete

Image 

Négyszázöt évvel ezelõtt halt meg Caspar Peucer, a kiváló német humanista, lutheránus teológus, orvos, matematikus és csillagász. Írásunkban életútját, kiemelten pedig csillagászati munkásságát, valamint ennek érdekes magyar tudománytörténeti vonatkozását vázoljuk. A cikk megírásához nyújtott segítséget a szerzõ ezúton is köszöni Farkas Gábor Farkasnak, az ELTE Egyetemi Könyvtár régi nyomtatványok osztálya vezetõjének.

A Galilei-per tanulságai
A tudós igazsága és tévedése

    Munkánk során elsősorban a Galilei-pert szeretnénk bemutatni annak teljes valójában, vagy inkább egy olyan nézőpontból, melyből képesek leszünk rámutatni azokra a téves elképzelésekre és hibás közhelyekre, melyek a köztudatban élnek. Ehhez először áttekintjük a kor felfogását a bolygók mozgásáról (mely tulajdonképpen az egész világra vonatkozó ismereteket jelenti abban a korban), különös tekintettel a reneszánsz humanisták és a katolikus Egyház álláspontjára. Ezután ismertetjük Galilei idevágó eredményeit és magának a pernek a lefolyását, különös tekintettel a tévhitekre. 

Adatok a Jupiter-holdak legrégebbi megfigyeléseiről

Az köztudomású, hogy a Jupiter négy legnagyobb holdját Galilei fedezte fel. Mint ismeretes, 1610 első napjaiban fordította távcsövét az óriás bolygó felé. A Jupiter körül keringő négy égitest képezte a nagy tudós számára a napközéppontos világkép bizonyítékainak egyikét: nem minden a Föld körül kering, hiszen a Jupiter körül is keringenek égitestek. A csillagászattörténet régi adatai között kutatva azonban kiderül, hogy szinte Galileivel egyidőben mások is észlelték a Jupiter holdjait. J. C. Houzeau tudománytörténész is felsorol néhány ilyen észlelési adatot az 1882-ben megjelent csillagászattörténeti munkájában. (Vade-Mecum de l' Astronomie.)

Galilei eredeti Hold-ábrázolásaira bukkantak
    New Yorkban felbukkant Galilei műve, a Sidereus Nuncius egyik eredeti példánya. A 400 éves mű érdekessége, hogy a csillagász saját kezűleg készített rajzai először ábrázolják a Hold „hegyeit és tengereit”, korábban azt hitték ugyanis, hogy holdunk szabályos gömb alakú.
Egy ismeretlen kézirat az 1572-es szupernóváról

Image

A raktárrendezés során előkerült könyv tulajdonosa lehetett Matthias Flacius Illiricus (1520–1575) horvát származású héber filológus és protestáns teológus(1), akiről egy tréfás alkalmi verset(2) olvashatunk a kódextöredékbe kötött,(3) 16. századi nyomtatványokat tartalmazó kolligátum utolsó tagjának a címlapján.(4) Ennek a hat tagból álló kolligátumnak a végéhez kötöttek egy latin nyelvű asztronómiai-teológiai kéziratot.

Johannes Kepler, a lutheránus csillagász
…ha a lutheránus hívek fellapozzák a 2001-es kiadású „Evangélikus énekeskönyv”-et, egy bizonyos Kepler Jánostól származó imádságot is olvashatnak „Hála és dicséret Isten teremtett világáért” címmel: „Istenem, hatalmasak műveid, csodálattal szemléli mindenki, aki szeretettel tekint rájuk. Köszönöm, Teremtőm és Uram, hogy annyi örömöt adtál teremtésedben. Köszönöm, hogy kezed munkája oly elragadó. Ha mondtam volna valami hozzád nem méltót, vagy ha a magam dicsőségét kerestem volna, bocsásd meg nekem kegyelmesen.”
400 éve történt — Johannes Kepler Vas megyében
A régi irodalmárok behatóan foglalkoztak a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert életével. Arra is fényt derítettek, hogy Szenczi ismerte Keplert, minden idők egyik legkiválóbb csillagászát, sőt azt is leírták, hogy a vallásüldözések idején a neves asztronómus itt Magyarországon az ő házában húzódott meg. E történetben vannak valós elemek is, de az igazság más.
Miért is láthatta Galilei a Neptunuszt?
A Neptunusz felfedezésének krónikája

A történelem úgy hozta, hogy a Neptunusz felfedezésére 1846-ban az Uránusz felfedezése vezetett, és nem fordítva, pedig elég közel álltunk ehhez a lehetőséghez. Véletlen szerencse folytán ugyanis Galileo Galilei 234 évvel korábban megfigyelte a Neptunuszt. Sajnos azonban nem ismerte fel, hogy egy addig ismeretlen bolygót lát.

Az érdekes lehetőség kapcsán elgondolkozhatunk azon, hogy vajjon hogyan alakult volna a csillagászati kutatások története, ha felismeri? Newton, az égimechanika és a pályaszámítások kidolgozása előtt felfedezett új bolygó vajjon mennyire változtatta volna meg a felismerés menetét? Egyáltalán csillagtérképek hiányában megtörténhetett volna-e a felfedezés? Vagy a felismerés után azonnal elveszítette volna Galilei a halvány "csillagocskát"?

Tycho Brahe
A XV –XVI. század a csillagászat forradalmi korszaka volt: az ókor tudósai által felállított világkép a látszatra épült, és a mozdulatlan Földet tette a Világegyetem középpontjává (Geocentrikus= Földközpontú világkép). Ennek az elméletnek azonban sok hibája volt: már az 1400-as évek elején sok tudós nem fogadta el ezt a világképet, több új — és meglehetősen zavaros — elképzelés is született az égitestek helyzetéről és mozgásáról. Az új világkép megszületése néhány zseniális tudósnak köszönhető.