Főoldal Csillagászattörténet Egyetemes csillagászat
   

 

Egyetemes csillagászat
Új Galilei-életrajz az Alexandrától

   A 2010–2011-es karácsonyi–újévi könyvpiacra került a boltok polcaira az Alexandra kiadásában a neves itáliai csillagászról, Galileo Galileiről szóló legújabb kötet.

Image

Visszakerültek a sírba Tycho Brahe földi maradványai

  Szakértői vizsgálatok egyértelműen megerősítették, hogy a prágai óvárosi Tyn templomban feltárt sírban valóban Tycho Brahe (1546-1601), a híres dán csillagász és felesége nyugszik - közölte Petr Velemínsky, a cseh nemzeti múzeum antropológiai intézetének igazgatója.

Image

Égből hulló kövek
Meteorit-becsapódás Aigoszpotamoiban, i.e. 467-ben

   Amikor a Föld Nap körüli keringése során egy meteorrajjal (vagy akár csak egy magányos égi vándorral) találkozik, előfordulhat, hogy a raj valamelyik tagja nem ég el teljesen a légkörben, s ami megmarad belőle, eléri bolygónk felszínét. Évente több tízezer tonna bolygóközi anyag hullik így a Földre, az viszont nagyon ritka esemény, hogy lakott területre essenek le a darabok. Ha mégis megtörténik, az emberek közé csapódó meteorit nagy feltűnést kelt.

Az utolsó magyar polihisztor - Mahler Ede emlékezete

Megjelent "Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete" című kötet

Image

Mahler Ede (1857-1945) a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként, a budapesti Tudományegyetem tanáraként, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeként ismert, de foglalkozott asztronómiával, matematikával, geodéziával, nyelvészettel, valamint a csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén pótolhatatlan kronológia számításokat végzett.

Megtalálták Stonehenge "kistestvérét"

  4200 éves faobeliszkekből álló körépítményt fedeztek fel a régészek Stonehenge-től 900 méterre északnyugati irányban, amely minden valószínűség szerint kapcsolatban állt a monumentális kőépülettel.

Image

Simon Newcomb

Simon Newcomb amerikai matematikus, csillagász, számos csillagászati állandó érték kiszámítója, akinek bolygótáblázatait az 1960-as évekig használták 1835. március 12-én született. Korántsem volt csodagyerek: a gyéren lakott és isten háta mögötti kanadai Új-Skóciában nevelkedett. Tanító apjával két-három évente költöztek. Formális képzésben nem részesült, és mivel még a járomba fogott ökröket sem tudta terelgetni, kilátásai borúsak voltak. Tizenhat évesen elszegődött egy "doktor" tanoncának, de két év múlva rájött, hogy kuruzslóval van dolga, és az Egyesült Államokba szökött.

A kronológiáról

(A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. október 7-én tartott előadás)

  A laikusok gyakran hányják a csillagászok szemére, hogy tudományuk a való élettől, az emberiség életétől oly messze áll, hogy szinte a létjogosultsága is vitás. El kell ismernünk, hogy a csillagaszatnak csak kevés beleszólása van az emberiség életébe, de ha semmiféle összefüggés sem állna fenn a való élet és a csillagászat közt, nem volna-e ugyanolyan szép, ugyanolyan fenségesen emelkedett? És akik mindenáron a dolgoknak csak a gyakorlati oldalát szeretik nézni azoknak azt hiszem némi felelettel szolgálhatok jelen előadásommal.
Érdekes asztrológiai kísérlet

   Bizonyára minden olvasónk ismer olyanokat, akiket manapság, a mesterséges égitestek korában is bűvöletbe tud ejteni az asztrológia, ez a minden tudományos alapot nélkülöző babonarendszer. Talán beszéltünk is olyannal, akinek egy csillagjós már adott teljes jellemrajzot, és utalt élete eljövendő eseményeire. Szinte bámulatba ejt minket, milyen meggyőződéssel beszélnek ezek a megtévesztett ismerőseink az asztrológiáról, és komoly tudománynak képzelik. Ha a csillagjóslás és a csillagjósok iránti bizalmuk okáról faggatjuk őket, rendszerint azt válaszolják, hogy mindaz, amit az asztrológus róluk, jellemükről, életkörülményeikről „a csillagokból kiolvasott”, mind teljesen találó, igaz. Ez adja számukra a bizalmat a jósolt, elkövetkezendő eseményekre nézve is. Hiába hivatkoznánk arra, hogy az adott jellemrajz, amit oly találónak gondoltak, sok általánosságot tartalmaz, és így az emberek nagy többségére ráhúzható. Ezt valószínűleg nem hiszik el. Álláspontunk igazolására hivatkozhatunk a következőkben leírt kísérletre.

A magyar Kopernikusz

Rövid áttekintés a Kopernikusz-példányok sorsáról a Kárpát-medencében*

Image

   „Amikor tehát ezeket megfontoltam, a megvetés, amelytől véleményem újdonsága és képtelensége miatt félnem kellett, csaknem arra kényszerített, hogy elkezdett művemmel mindenestül felhagyjak.” 1
  A hetvenéves Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) halála előtt nem sokkal írta le ezeket a sorokat III. Pál pápának dedikálva. Ez az egyetlen mondat világosan adja vissza a lengyel matematikus gyötrődését munkájával, s legfőképpen annak utóéletével kapcsolatban. Műve megjelenése, majd a róla folyó kortárs vita alapvetően átformálta a 16. század második fele matematikusainak, csillagászainak kozmosszal kapcsolatos elképzeléseit. Bár a magyar Kopernikusz-recepció kutatására vannak kísérletek, ezek megmaradtak a magyarországi szerzők műveiben fennmaradt tényleges vagy vitatott kopernikánus hatások elemzésében,2  s olvasmánytörténeti oldalról a mai napig hiányzik bármiféle összegzése a kérdésnek.
A Halley-üstökös földközelsége 1910-ben

A modern csillagászat történetének egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye a Halley-üstökös száz évvel ezelőtti, 1910 májusi földközelsége volt.

 „Mi lesz május tizenkilencedikén? – A Föld találkozása a Halley-üstökössel” címmel jelent meg egy korabeli terjedelmes, hosszú ismeretterjesztő cikk sok magyarázó ábrával a Tolnai Világlapja 1910-es évfolyama 1051. oldalától kezdődően Dr. Hetényi Imre tollából. A szerző már a cikk elején megnyugtatja a Halley-üstökös csóváján való áthaladás miatt aggódó nagyközönséget: „Május tizenkilencedikén délelőtt tíz órakor, a Föld pályájának arra a pontjára jut, a melyhez ugyanakkor igen közel lesz a Halley-üstökös. 1 540 170 000 ember sorsa felett abban az órában csak az isteni gondviselés őrködik. A Föld valamennyi lakója abban az órában kerül bele az üstökös csóvalégkörébe, ha, a mi valószínű, az égi vándor csóvája ekkor hosszabb lenne 24 millió kilométernél. Ezt a vészjóslóan hangzó kijelentést meg kell magyaráznunk. Minden emberi számítás szerint ez a találkozás, a mely egyébként a történelmi feljegyzések alapján a huszonhatodik, csak simán folyik majd le, mint az előbbi valahány. De nyugtassuk meg még jobban magunkat: ugy fog majd lefolyni, mint minden eddigi és akármelyik üstökössel való találkozásunk, mert volt már szerencsénk e fajta égi látogatókhoz, sőt meg is tépáztunk néhányat, igaz, az apróbbjából valók voltak.”

Image 

A Föld és az üstökös pályaviszonylása. A fehér vonalon az üstökös, a feketén a Föld halad. A nyilak a haladási irányt jelzik, tehát a két égitest ellentétes irányban mozog. A kritikus idő, amint az az ábrából is kivehető, május 19-ére esik, amikor az üstökös húsz millió kilométer távolban robog el a Föld mellett. Az üstökös farka minden valószínűség szerint érinti ekkor a Földet.” (Tolna Világlapja 1910-es évfolyama 1054. oldalán lévő ábra).

Pusztító meteorhullások

A régi feljegyzésekben és krónikákban több adatot találunk arra, hogy meteorhullások anyagi kárt okoztak, sőt emberi életet is kioltottak. Az alábbiakban néhány, biztosnak tekinthető adatot közlünk.

A csillagos ég óramutatója

A fenti cím alatt jelent meg néhány oldal Róka Gedeon A csillagászat és mindennapi életünk című könyvében, amelyben azt a régóta ismert módszert tárgyalja, hogyan lehet a Göncölszekér csillag-csoport két utolsó csillagának segítségével a pontos időt meghatározni. Cikkében a sarkcsillagtól a Nagy Medve és csillaga felé mutató irányt a csillagos ég óramutatójának nevezi.

Image

Csillagászsorsok Sztálin alatt

"A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 19-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen tartóztatták le." Így kezdődik Sklovszkij emlékiratainak egy kivonata, amit a népszerű szovjet tudományos folyóiratban, az Enyergijában tettek közzé nemrégiben. Akiről írt, Nyikoláj A. Kozirjev (1908—83), a pulkovói csillagvizsgáló 27 éves asztrofizikusa, a csillagatmoszféra-kutatás már akkor jól ismert szaktekintélye. Az időpont: 1936. november 6.

A dorpati obszervatórium

Tartu Észtország második legnagyobb városa. Híres egyetemi város és kulturális központ. Ennyit mindenki tud. Azt már kevesebben, hogy Tartu német neve Dorpat. Tartu a Csud-tóba ömlő Emajoe(Anya)-folyó partján fekszik, a torkolattól közel 30 km-re. 1980-ban ünnepelte várossá avatásának 950. évfordulóját. E kishíján ezer év alatt észtek, oroszok, németek, svédek, lengyelek birtokolták. Híres egyetemét 1632-ben alapították. Az oktatás 1893-ig németül, utána 1917-ig oroszul folyt. Ezután az észt lett az oktatási nyelv. Az egyetem tanárai között volt G. F. Parrot, E. Lenz, W. Struve, G. Tammann, I. Kondakov. Padjait 12 későbbi Nobel-díjas koptatta. Jelenleg itt található az Észt Mezőgazdasági Akadémia és az Észt Tudományos Akadémia, melynek elődje a Tartui Állami Egyetem.

A világegyetem a régiek és a maiak szerint

A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. június 24-én elhangzott előadás

  Hogy mi a Világegyetem, azt meghatározni igen bajos. Elmondhatjuk, hogy beletartozik ez a terem a bennlevőkkel, a bennlevők gondolataival éppúgy, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-köd közti többszázezer fényévnyi csillagtalan űr; a lélektan éppúgy, mint a litván irodalom és a babilóniai istenhit: a képnek ezek csak ízelítő részletei. Ha általános szavakkal élünk, mint: Világegyetem, Mindenség, Univerzum, Kozmosz, az általunk keltett fogalmak igen tökéletlenül fedik az általuk kifejezendő tartalmat. A körülírás sem segít: "A Világegyetem mindazon létezők összessége, melyek beletartoznak a... a Világegyetemünkbe," azaz, a meghatározás már feltételezi a megismertetendőnek ismeretét. De ha nem is tudjuk matematikailag kifogástalan meghatározását adni a Világegyetemnek, azt hiszem, valamennyien érezzük, mi az a Világegyetem.

Belesimul a tájba Stonehenge új látogatóközpontja

  Az English Heritage angol örökségvédő szerv tegnap bemutatta a híres neolitikus emlékhely legújabb látogatóközpontjának terveit: a 25 millió fontos beruházás a tervek szerint "méltó lesz környezetéhez és az emlékmű jelentőségéhez".

Image 

Hatszáz éve született Ulug bég

A klasszikus iszlám világ a 8. és a 14 század között hihetetlen fejlettséget ért a művészet, a tudomány és az építészet terén. A meghódított területeken mindenhol egyetemek, fürdők, csillagvizsgálók, botanikus kertek, fordítóirodák épültek, és a kultúra messze meghaladta az akkori világ más népeinek fejlettségi szintjét. A 14. század vége felé azonban hanyatlani kezdett az iszlám páratlan csodája, de egy nagy tudós és államférfi megszületése Szultaniehben még hozott egy utolsó felvirágzást.

 Image

Maja kalendárium

Dr. Romhányi Attila: Maya kalendárium - A Drezdai Kódex

Image

Előkészületben Dr. Romhányi Attila legújabb munkája, mely megfejti az ókori maják híres kalendáriumának "glypháit" (képírásos jeleit).

A csillagászat történelmi szemmel

20 éves a Meteor folyóirat csillagászattörténeti rovata. Keszthelyi Sándor a rovat indulásakor a lehetőségeket ismertető, kedvcsináló, bevezető cikket írt a Meteorba. Az 1989. évi márciusi számban megjelent írását az alábbiakban tesszük közzé.

Napfoltmegfigyelések távcső nélkül
  Földi egünknek igazán "koronás" fejedelme a lángsugarú Nap, mely pazar módon évmilliók óta ontja sugarait a Föld gyermekeire anélkül, hogy csodás kincseinek kiapadhatatlannak látszó forrását a kimerülés fenyegetné. Nem kell tehát csodálkoznunk azon, hogy pogány őseink és más régi népek előtt vallási tisztelet tárgya volt. Az erdők mélyén vagy a "források fejénél" a maguk módja szerint áldoztak is neki, s fontos elhatározások (pl. hadi vállalkozások!) előtt az ősz táltos körül összegyűlt ősök aggódó lélekkel lesték a pirkadó hajnalt, s amikor a Nap bíbor korongja zavaró felhőzet nélkül jelent meg a keleti ég alján, ezt mint kedvező tényező előjelt nagy örömrivalgással üdvözölték.
A változó csillagok ismertetése
4. közlemény

A Cepheida változók

   A cepheida-változók főképviselője a szabad szemmel is megtalálható δ Cephei. Ebbe a típusba tartozó csillagok fényváltozása szabályos. Periódusuk 0,1 és 50 nap közé esik, főként azonban 0,5 és 5 napos értékek körül csoportosulnak. Ennek alapján a változókat két alosztályra bonthatjuk fel. Az első csoportot RR Lyrae csillagoknak vagy rövidperiódusú cepheidáknak nevezzük. Periódusuk főként 0,4 és 0,7 d (nap) értékek között található, míg a másik csoportnál a δ Cephei főképviselőivel az élükön 4-10 napos periódusértékeket figyelhetünk meg. Ezeket másnéven hosszúperiódusú cepheidáknak is nevezzük.

Jáki Szaniszló „A Galilei-ügy tanulságai” című kötetéről

Image

Ahogy a 2008-as reneszánsz év kapcsán mindenki Mátyás-évről beszélt, ugyanúgy a közbeszédben a csillagászat éve leginkább Galilei-évként jelenik meg. Míg azonban előbbi esetben számtalan Hunyadiakkal foglalkozó kiadvány látott napvilágot, addig a csillagászat évében mindösszesen egyetlen Galileiről szóló kiadvány került a könyvárusok polcaira. „A Galilei-ügy tanulságai” címmel, a Kairosz Kiadó gondozásában. A kötet szerzője az 1950-es években az Egyesült Államokba kivándorolt, nemzetközileg is elismert fizikus és kozmológus, tudománytörténész és tudományfilozófus Jáki Szaniszló (1924–2009).

Csillaghírnök – különleges muzeális és modern csillagászati eszközök

„A csillagászat a maga területén tökéletesen megfejtette a természettan föladatát, úgymint, mely a világtesteken csakugyan fölfödözte a tünemények okait és törvényeit. Miután ugyanis a tizenhatodik század jeles férfiai a naprendszer valódi alkatát; a láttani eszközök segélyével a világtesteken mutatkozó jeleneteket megvizsgálták, s észlelés nyomán a testek mozgását és pályájukat rajzilag és kitűntették, a tizennyolczadik század jelesei már a világtestek rendszerében föltűnő jelenetek okát is felismerték.”

Subic Simon1

Arisztotelész csillagászata az Akadémiai Kiadónál

   Egyedülálló utazásra hív az Akadémiai Kiadó legújabb műve. Utazásra a múltba, a Krisztus előtti 4. századba, Arisztotelész nyomába. Utazásra a Kozmoszba, elérve Az Égboltot, felfedve A Világrendet.

Image

Giordano Bruno életrajzi kötete az Alexandránál

Felmérést végeztem. Ki a csillagászat egyetemes történetének az a személyisége, akinek a legtöbb műve jelent meg magyar nyelven, illetve akiről a legtöbb életrajzi kötet szól? A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiáját (csimabi.csillagaszat.hu/cs-onlin.htm) hívtam segítségül. Az első helyezett Galilei után Giordano Bruno, a Nolai, a dobogó előkelő második fokára állhatott fel. Ehhez a kiváló eredményhez a legújabb adalék az Alexandra Kiadó Giordano Bruno, az eretnek, Harc a tudatlanság és a dogmák ellen című könyve.

Image

Az Ég Királynője
Ponori Thewrewk Aurél könyvbemutatóján jártunk

Image

Nagyívű. Talán ezzel a jelzővel lehet leginkább jellemezni a június 8-án a budavári Litea könyvesboltban bemutatott könyv szerzőjét és legújabb művét.

Kepler és az Eggenberg-kastély

   Az Eggenberg család egyszerű patrícius család volt az 1400-as években, amikor Johann Ulrich Eggenberg elnyerte Graz és Radkersburg városbírói tisztségét. Ettől kezdve a család rohamosan gazdagodott, az utódok egyre magasabb tisztségeket töltöttek be. Közben áttértek a református hitre. Az 1568-ban született Johann (Hans) Ulrich Ferdinánd főherceg — a későbbi II. Ferdinánd császár — szolgálatába állott. A szigorúan katolikus uralkodó azonban megkövetelte, hogy Hans Ulrich is visszatér­jen a katolikus hitre. Miután ezt megtette, nem volt akadály karrierje előtt, és 1625-ben egész belső Ausztria helytartója, „gubernátora" lett. Ez a pozíció a császár utáni második leghatalmasabb emberré tette. Még ebben az évben elkezdték a kastélyt építeni a családi birtokon, melyet a herceg kiemelkedő rezidenciává kívánt fejleszteni.

Image
A csillagászat új korszakának küszöbén

A csillagászat fejlődését ugyanúgy, mint más tudományok haladásai, korszakot jelző nagy fellendülések jellemzik. A fejlődés folytonos, de nem egyenletes, hanem ugrásszerű. A természettudományok fellendülésének okaiban két tényező játszik különösen szerepet. Az egyik oka a hirtelen fellendülésnek egy-egy nagy szellem, éleslátású elme megjelenése, akinek felismerései összefüggést találnak a jelenségek között, a másik ok a technikai eszközök-fejlődése, amelyek a jelenségek helyes megfigyelését teszik számunkra lehetővé.

A változó csillagok

   Változó az a csillag, amelynek fényintenzítása változik. Az első változót Fabricius friz csillagász fedezte fel 1596-ban. Különös viselkedése miatt "Csodacsillagnak"-nak, Mirának nevezték el. (Omikron Ceti.) A következő hasonló csillag fényváltozását Montanari vette észre 1667-ben (β Persei). A felfedezett változók száma ettől kezdve rohamosan emelkedett. Számuk, századunk elején 700 volt, jelenleg 7000 fölé emelkedett.

Az 1947. évi nagy üstökös

Image

Az 1947n üstökös a XX. század egyik legnagyobb üstököse (Paraskevopoulos felvétele 1947. december 17-én, 40 perc expozíció. Sky and Telescope nyomán.)

   1947. december 8-án a Harward Csillagvizsgáló dél-afirkai Bloemfontein állomásán állandóan csörgött a telefon. Izgatott hangok jelentették, hogy a délnyugati láthatáron pár foknyi magasságban csodálatos ragyogású fénycsóva jelent meg.

A változó csillagok ismertetése
5. közlemény

Változók jelölése

   Az ókorban a csillagászok csillagtérképeiken a csillagok mellé megkülönböztető jelt nem írtak, tehát a csillagok felismerése igen körülményes művelet volt. Az arabok úgy oldották meg a problémát, hogy a fényesebb csillagokat sorra elnevezték. E nevek még ma is ismerősek előttünk. (Vega, Aldebaran, Merak, Dubhe, Deneb. stb.)

Kepler és a Mars

   A bolygók mozgását tanulmányozó csillagászok az ókor óta mintegy másfél ezer évig hiába törték a fejüket, nem sikerült a Naprendszerről olyan modellt akotniuk, amelynek segítségével a bolygóhelyzeteket pontosan előre lehetett volna jelezni. Ennek talán a püthagoreus hagyomány volt a legfontosabb oka; eszerint ugyanis a bolygók pontosan gömb alakúak, és egyenletes körmozgással mozognak. A csillagászok elfogadták az egyenletes körmozgás követelményét, noha azt a megfigyelt mozgások korántsem támasztották alá, s legföljebb azon vitáztak, mi a körök középpontja: a Föld, a Nap vagy valamely más pont. Igy volt ez még Kopernikusz világképében is, aki eredetileg a Napot, majd később egy fiktív, mozgó, a Naphoz elég közeli pontot tett meg középpontnak. De sem eredeti feltevése, sem ez az új, kompromisszumos ötlet nem tette lehetővé, hogy a bolygók pozícióit a régi ptolemaioszi táblázatoknál pontosabban előre kiszámítsák. Kopernikusz ezért nem is akarta kiadni a De revolutionibust, hiszen napközéppontú világképe nem oldotta meg a régi csillagászati problémát.

Image 

Johannes Kepler (1571-1630)

Galilei távcsöve

   Több évvel ezelőtt jártunk Firenzében. Gondosan meg szoktuk tervezni kirándulásainkat, sorra véve a megtekinthető és megtekintendő látnivalókat. Az én listámon Galilei távcsöve állt az első helyen. Miután a turisták sokaságával elhömpölyögtünk a Pitti-palota rafaellói és tintorettói előtt, miután megcsodáltuk Dávid gipszmásolatát és a szó szoros értelmében eltátottuk a szánkat a dóm elképesztő méretű kupolája alatt, egy mellékutcában megtaláltuk a Tudománytörténeti Múzeumot. Csak elsiettünk az ősfényképezőgépek és ősbiciklik előtt, hogy egy kicsit a „vitrin" előtt álldogálhassunk.

Image 

Galilei távcsövei és a medalionba foglalt ősobjektív.

Útmutató meteoritek megfigyelésére

Image              Image

175 éve született Schenzl Guidó

Image

   Cikkünk egy magyarrá lett osztrák tudósnak állít emléket, aki életének nagyobbik felét töltötte hazánkban. Nemcsak iskolánk őrzi működése nyomát, amelynek első igazgatója volt, hanem a magyar meteorológia és geofizika is sokat köszönhet neki.

Kettőscsillagok

A klasszikus csillagászat legnagyobb sikerei közé tartozik a kettőscsillagok felfedezése és kutatása.

A változó csillagok ismertetése
6. közlemény

  A változó csillagok következő csoportját az RV Tauri képviseli. Ezekről kevesebbet tudunk, mint a már tárgyalt típusokról. Fizikai tulajdonságaik mintegy átmenetet mutatnak az előzőkben ismertetett Cepheidák és Mira változók csoportja között.

Burnham, a sasszemű észlelő

    Az égbolt kettőseinek azonosításán fáradozó amatőr különböző katalógusokat forgatva gyakorta találkozhat BU vagy β jelű csillagpárokkal, amelyek legtöbbször komoly kihívást jelentenek az észlelő számára. Számos szoros és eltérő párt találhatunk közöttük, de ráakadhatunk jellegtelenül széles, távoli BU komponensekre vagy BUP (β pm) jelzésű nyílt kettősökre is. Sherburne Wesley Burnham amerikai csillagász felfedezéseiről van szó, akinek csillagpárjai értékes trófeának számítanak.

Nevezetes napfogyatkozások
  A február 25-i részleges napfogyatkozással kapcsolatban érdemes feleleveníteni néhány olyan régi napfogyatkozás emlékét, amelyek segítségével a csillagászat egy ága, a csillagászai kronológia fontos adatokat juttatott a történészek birtokába.
A nagybolygók összetétele

   Erről a tárgyról érdekes tanulmányt közölt nemrégen Menzel (Publications of the Astronomical Society of the Pacific, 42, 228, 1930). A nagybolygók (Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus) középsűrűsége tudvalevőleg igen alacsony, átlagban csak egy negyede a Föld középsűrűségének.

A germánok holdkultuszáról I-II.
Mitológia és csillagászat
I. RÉSZ

Az asztrális mítoszok beépülése a vallási életbe és továbbélése a későbbi korokban, nem vita tárgya. Ez beigazolódott két, egymással ellenséges viszonyban álló germán törzs esetében is.
 I.sz. 6. századot írunk. A Kárpát-medence nagy része két harcias germán törzs fennhatósága alá tartozik. A gepidák már az i.sz. 300-as évek legelejétől birtokolják a Kárpát-medence keleti, Tiszántúlnak nevezett részét. A longobárdok azonban csak Nagy Theoderich itáliai király halála után kerültek Észak-Pannóniába az Elba torkolatvidékéről. A nagy gót-bizánci háború egy a rómaiak számára is igen fontos települést, Sirmiumot (a mai Eszéket) juttatta a gepidák kezére.
Image 
Egyre többet árul el magáról az antikytherai mechanizmus

     Az antikytherai mechanizmus, egy fogaskerekekkel működő ókori görög szerkezet két évvel ezelőtt már ámulatba ejtette a világot, amikor tudósok kikövetkeztették, hogyan lehet az i.e. 150 környékén készült szerkezettel összetett csillagászati számításokat végezni. A kutatások azonban ezzel koránt sem értek véget és most úgy tűnik, hogy az 1901-ben a tenger mélyéről előkerült eszköz ennél sokkal többet tud.

Image 

Így nézhetett ki egykoriban

A meteorokra vonatkozó régi nézetek

Az alábbi néhány részlet Darvai Móricz 1888-ban megjelent Üstökösök, meteorok c. könyvéből származik. Megtudhatjuk, hogyan vélekedtek a meteorok, meteoritek származásáról a - múlt század végéhez képest is - réggebbi időkben. Az idézetek sajátos nyelvezete, kifejezései a forrás  eredeti idézésének következménye.

Emlékeim a Haynald Obszervatóriumról

1943–47 között jártam az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem fizika–kémia szakára. Már gimnazista koromban, mint amatőrcsillagász (Kulin György tanítványa), megragadtam a lehetőséget, hogy az egyetem csillagászati előadásait hallgassam. A professzor akkor Lassovszky Károly (1897–1961) volt, aki 1943–47 között vezette az Egyetem Csillagászati Intézetét. Korábban a sváb-hegyi csillagvizsgáló igazgatója volt.

A Salisbury-síkság rejtélye
Az elmúlt év november ötödikén szokatlan műsorral jelentkezett a San Francisco-i Morrison Planetárium. Ezen a napon, amikor magam is helyet foglaltam a késő esti előadásra csaknem zsúfolásig megtelt nézőtéren, a Golden Gate Park „Égi Színházának" mesterséges égboltján nem ragyogtak fel a csillagok. Thomas M. Gate a planetárium előadója ezen az estén nem a világmindenség távoli titkai felé kalauzolta hallgatóit. Az óriás kupolán földi táj, a dél-angliai Salisbury-sík különös formájú, faragatlan sziklatömbjeinek színes halmaza, a rejtélyes Stonehenge bontakozott ki előttünk.
Kepler-kézirat Szombathelyen

Értékes emlékkönyvet őriz a szombathelyi Smidt Múzeum: a csillagászat egyik legnagyobb alakjának, Johannes Keplernek (1571-1630) saját kezű bejegyzését tartalmazza. Tudomásunk szerint ez az egyetlen hazai Kepler-kézirat.

A középkor tudománya. Ahol a természettudomány „élve született”
Rövid tudománytörténeti összefoglaló

    Érdekes korszak volt az a bő ezredév, amelynek kezdetét a Nyugatrómai Birodalom bukásától számítják a történészek, amikor Európán, a civilizáció bölcsőjének földjén, szélvészként száguldottak végig a népvándorlás hullámai. A korszak végét manapság Kolumbusz útja jelképezi: az újra magára talált - immár keresztény - Európa elindul világhódító útjára. A korszakról számtalan téves kép él, az ismeretek hiánya, vagy egyoldalú tárgyalása is meghatározza a jelenlegi véleményeket. Nyilván ha a korszak történelme sem egységes megítélésű, akkor ez jelentkezik a korszak tudományos történetírásában is. Ennek legszembetűnőbb példája a "sötét" jelző, melyet főképpen az a marxista történelemszemlélet akasztott erre a korszakra, mely szerette volna az egyházat és a vallásosság következményeit eltüntetni. A középkorral kapcsolatban pedig, amelyet végig az egyház befolyása és a vallásos gondolkodás egyeduralma jellemzett, nem lehetett másképp megkérdőjelezni ezt a hatást, csak úgy, hogy annak eredményét sötétségként és elnyomásként mutatták be. 

Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk?
Rövid naptártörténet

    Napjainkban többféle okból is megnőtt az érdeklődés a naptárkészítés kérdései iránt. Ezek közül most kettőt említek meg: sokunk emlékszik még arra a vitára, mely a második évezred kezdőpontja körül zajlott. Mostanában pedig egy német kutató, Heribert Illig,  elmélete nyomán – miszerint a kora középkor jelentős része, 297 év, fikció és utólagos hamisítás révén került be a történelembe – került ismét a figyelem középpontjába az időszámítás. A naptárkészítéssel és csillagászati időszámítással foglakozó tudományt a csillagászaton belül kronológiának nevezik. Ahhoz, hogy megérthessük, mit is állít Illig úr, illetve cáfolni tudjuk elméletének naptárt és időszámítást érintő kérdéseit – melyek egyébként az egész elméletet tarthatatlanná teszik – meg kell ismernünk a kronológia fogalmait és a naptárkészítés menetét.

Miért mozgó ünnep a húsvét?

A húsvét eredetileg a zsidók legnagyobb ünnepe, amely jelképes értelmet kapott: az egyiptomi szolgaságból való szabadulás jelképe. A nyolc napig tartó ünnep minden napján áldozatokat mutattak be a templomban, az első és utolsó napon pedig különleges ünnepi istentiszteleteket tartottak.Az ünnepek alatt csak kovásztalan kenyeret fogyasztottak, minthogy az Egyiptomból való kivonulás idején sem volt idejük megvárni, amíg a kenyértészta megkel (2 Móz 12,1). Az ünnep megőrizte aratási jellegét is: Nissan hónap 16-án egy-egy marék búzát, vagy rozsot mutattak be áldozatul.

Equinoxium
A tavaszi napéjegyenlőség és a liturgikus esztendő

2005-ben a Nap március 20-án 13:31 órakor érkezik vissza a látszó évi útjáról a Kos csillagképbe eső Tavaszpontba, ahonnan az elmúlt év március 20-án 07:48 órakor elindult. Ismét eltelt egy tropikus esztendő. Ezen a napon pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik, egyforma az éjszaka és a nappal hossza. Innen az elnevezés: nap-éj-egyenlőség (equa+nox). A hosszú tél után ez az év egyik legreménytelibb – a csillagászati tavasz kezdetének – a napja. Az is szerepel várakozásaink között, hogy ezt a napot hamarosan követi az igen gyakran még márciusban, sok esetben azonban csak áprilisban bekövetkező húsvét ünnepe.

Az ünnepnek ez a naptári mozgása sokakat zavarba hoz: mi köze a napéjegyenlőség napjánk a húsvéthoz? Miért ez a függés?

A Mennyei Birodalom csillagászata - tegnap és ma

A kínai gazdasági nyitás eredményei megteremtették a tudomány fellendülésének anyagi hátterét, s a Tienanmen téri eseményeket mielőbb feledtetni akaró rezsim a természettudományban, mint nagyjából politikamentes (és így veszélytelenebb) területen szervezett nagyszabású nemzetközi konferenciákkal, rendezvényekkel kívánja megtörni az ország politikai elszigeteltségét, s egyben demonstrálni az ország (és a rendszer) vívmányait. E törekvésnek köszönhető, hogy 1992 szeptemberében Pekingben tarthatta 141. kollokviumát (egy adott témában tartott, a kutatók információcseréjét és tájékozódását szolgáló konferenciáját) a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU). Az egyhetes kollokvium az első világméretű csillagászati konferencia volt a Mennyei Birodalomban; az ülés és a hozzá kapcsolódó egyéb programok, kirándulások egyedülálló alkalmat kínáltak a részt vevő kutatók, köztük e cikk írója számára a kínai csillagászat mai helyzetével és történetével való ismerkedésre.

Melanchthon veje és a csillagok
Caspar Peucer emlékezete

Image 

Négyszázöt évvel ezelõtt halt meg Caspar Peucer, a kiváló német humanista, lutheránus teológus, orvos, matematikus és csillagász. Írásunkban életútját, kiemelten pedig csillagászati munkásságát, valamint ennek érdekes magyar tudománytörténeti vonatkozását vázoljuk. A cikk megírásához nyújtott segítséget a szerzõ ezúton is köszöni Farkas Gábor Farkasnak, az ELTE Egyetemi Könyvtár régi nyomtatványok osztálya vezetõjének.

Kimaradt-e bármennyi év az időszámítás során?
1. A kitalált középkor hipotézisének kronológiai alapjai1

    A hipotézis alapja az, hogy a gregorián naptárreform csak 10 napot igazított ki a naptárban. Korábban írtunk róla, hogy a julián-naptárban kb. 128 év alatt keletkezik egy napos elcsúszás. Illig tehát így következtet: „Ha anno, 1582-ben Gergely pápának 13 helyett csak 10 helyesbítő nap volt szükséges a napéjegyenlőség újbóli, március 21-hez, illetve szeptember 23-hoz kötéséhez, akkor csak 10x128,2 = 1282 év telhetett el a két naptárreform között – ha 1627 év lett volna a két alkotó között, akkor Gergelynek 13 napot kellett volna törölnie.”(p. 308)2. A szerző figyelmét nem kerüli el az a tény, hogy a niceai zsinat módosítása – mint ahogy arról korábban írtunk – a naptár hibájának két problémája közül az egyiket megoldotta, nevezetesen a Caesar korától addigra már 3 napot hátrált tavaszi napéjegyenlőséget március 21.-re rögzítette. Ez nyilván megoldaná a kérdést, hiszen a zsinat és Gergely pápa pontifikátusa között csak 10 napot hátrált a napéjegyenlőség, így ha a zsinati időponthoz akart a pápa visszatérni, 10 napot kellett korrigálnia. Ez pedig nyilvánvaló, hiszen a mostani gregorián-naptárban a napéjegyenlőség március 20/21.-re esik. Ha Gergely pápa a caesari napéjegyenlőség időpontjához óhajtott volna visszatérni, akkor 13 napot kellett volna korrigálnia a naptárban. Ez a valódi magyarázat, mely rendkívül egyszerű és érthető. Ám a szerző ezt nem fogadja el, mert „még léteznek a zsinatról aktamásolatok, de belőlük nem vehető ki utalás egy naptárreformra” (p. 316). Azaz, a szerző azt állítja, hogy mivel nincsenek fennmaradt adatok arra nézve, hogy a niceai zsinat a napéjegyenlőség napját március 21.-re rögzítette volna, az nem is történt meg, tehát ellenérvünket, illetve magyarázatunkat így ignorálja. Itt csak a címre utalunk: a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka. 

A Galilei-per tanulságai
A tudós igazsága és tévedése

    Munkánk során elsősorban a Galilei-pert szeretnénk bemutatni annak teljes valójában, vagy inkább egy olyan nézőpontból, melyből képesek leszünk rámutatni azokra a téves elképzelésekre és hibás közhelyekre, melyek a köztudatban élnek. Ehhez először áttekintjük a kor felfogását a bolygók mozgásáról (mely tulajdonképpen az egész világra vonatkozó ismereteket jelenti abban a korban), különös tekintettel a reneszánsz humanisták és a katolikus Egyház álláspontjára. Ezután ismertetjük Galilei idevágó eredményeit és magának a pernek a lefolyását, különös tekintettel a tévhitekre. 

Adatok a Jupiter-holdak legrégebbi megfigyeléseiről

Az köztudomású, hogy a Jupiter négy legnagyobb holdját Galilei fedezte fel. Mint ismeretes, 1610 első napjaiban fordította távcsövét az óriás bolygó felé. A Jupiter körül keringő négy égitest képezte a nagy tudós számára a napközéppontos világkép bizonyítékainak egyikét: nem minden a Föld körül kering, hiszen a Jupiter körül is keringenek égitestek. A csillagászattörténet régi adatai között kutatva azonban kiderül, hogy szinte Galileivel egyidőben mások is észlelték a Jupiter holdjait. J. C. Houzeau tudománytörténész is felsorol néhány ilyen észlelési adatot az 1882-ben megjelent csillagászattörténeti munkájában. (Vade-Mecum de l' Astronomie.)

Biblia és csillagászat: Ezékiel próféciája a babiloni fogság idején
Rendkívül izgalmas feladat a Biblia néhány olyan jelenségleírásának a vizsgálata, amelyben valamilyen csillagászati jelenséget említ a szent könyv, mivel a periodikusan ismétlődő jelenségeket (például nap- és holdfogyatkozások, bolygóegyüttállások) időben előre és vissza is lehet számolni.
Ízelítő a maja csillagászatból
 Image
 A maja indiánok ősi kultúrájának építészeti emlékei a Yucatán-félszigeten (Mexikó) és a mai Guatemala, Honduras és Salvador területén találhatók, a Ráktérítő és az Egyenlítő között, a 14-24° földrajzi szélességi sávban,- vagyis a trópusi éghajlati területen. Legszembetűnőbb maradványai ennek a kultúrának hatalmas építmények, épületegyüttesek. A hódítás, a „conquista” után keletkezett spanyol lel jegyzések azt állítják, hogy mintegy 40 000 (!) kőépületet találtak itt, egyesek közülük olyan hatalmas piramisok, hogy magasságuk a 60 métert is eléri.

Mohamed próféta fiának halála és egy napfogyatkozás
  „Allah az, aki felemelte az egeket látható támaszok nélkül, aztán felült a trónra ás szolgálatra rendelte a Napot és a Holdat, mindegyik megszabott időre futja be (a pályáját)...” (Korán. 13. szúra 2.)

  Számtalanszor előfordult már, hogy a történészek csak körülbelül tudták behatárolni egy régmúltban lejátszódott esemény dátumát. Az ilyen bizonytalan időpont-megadás is fontos lehet akkor, ha a történészek vagy vallástudósok egy csillagászati látványosság leírását is tartalmazó adatot találnak. Természetesen az égi látványosságok közül csak azokat lehet a csillagászati kronológia segítségével kiszámítani, amelyek pontos ciklus szerint tűnnek fel.

A.D. 2008: szökőév nem szökő gondokkal

A legutóbbi szökőévben, 2004-ben tettem szóvá, még pedig a Szent Maximilián Lap-és Könyvkiadó Katolikus Kalendárium szerkesztőjének, hogy február 29-ét jelölték szökőnapnak 24-e helyett. Hasonló volt a helyzet a kiadó által megjelentetett fali-naptárak esetében is! Észrevételeim és indokaim azonban 2008 esetében sem nyertek kedvező fogadtatást: a kiadó összes naptárában ismét február 29-ét jelölik szökőnapnak. Mivel a Gergely naptár kifejezetten egyházi naptár, amely az egykori római naptárból éppen a február 24-i szökőnapot tartotta meg, ez a gyakorlat ellentmond a mai mise- és zsolozsmás, illetve a liturgikus könyvekben is szereplő hagyományos megoldásnak.

De a helytelen gyakorlatot valamennyi kiadó valamennyi naptára követi. Mintha nem rendszer-, hanem naptárváltás történt volna. A polgári naptárakon többnyire még a kiadók adatai sem szerepelnek, így észrevételt sem lehet tenni. A néhai Gondolat Kiadó volt Naptárszerkesztési Csoportja gondosan ügyelt a naptárszerkesztés szabályaira. Mostanában azonban nem lehet tudni, kik adják ki ezeket a szökőnapok esetében megtévesztő naptárakat, miként azt sem, hogy honnan veszik gyakran más szempontból, pl. a névnapok tekintetében is hiányos és egyoldalú adataikat.

Az alábbiakban meg kívánom indokolni, hogy a rendszerváltozás óta nálunk is megszaporodott naptárkiadók gyakorlatával ellenétben, miért kell a szökőnapot minden negyedik évben február 24-én, nem pedig 29-én a naptárba iktatni.

A nyári időszámítás történeti érdekességei

Az utóbbi években március, illetve október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzák a nyári időszámítást. Érdemes ennek az energiatakarékos megoldásnak a csillagászati és egyéb történeti hátterét is megismerni.

A Nagy Vörös Folt kutatásának története

  A Voyager-űrszondák Nagy Utazásának izgalmas állomásain túljutva minden bolygónál a kutatás szürke, de annál termékenyebb hétköznapjai kezdődtek meg. Ezen kutatások eredményei már nem olyan összefoglaló különkiadásokban jelentek meg, mint a bolygó megközelítésel legérdekesebb felfedezéseit bemutató gyors cikkek, hanem időben is és folyóiratokban is elszórva találhatjuk meg őket. Természetes ez, hiszen egy-egy bolygó megközelítésekor tapasztalt sokféle jelenség mindegyikének kutatása külön életet él, a kérdések tisztázása nem egyforma időt és fáradságot igényel. Sőt, néha csak a következő bolygó vagy bolygók megközelítésekor mért adatok segítenek felismerni, hogy egyáltalán „jelenségről" volt-e szó.

Csillag-csodák: Vénusz a nappali égen

    Az antik annalesekben és irodalmi alkotásokban éppen úgy, mint a középkori krónikákban és legendákban gyakran bukkannak fel csodálatos égi jelek. Ezek közé az égi csodák közé tartoznak a nappali égen látható, fényesen ragyogó csillagok. A középkori szentek legendáiban szinte mindig egy jeles személyiség megdicsőülésével kapcsolatban említik a világos nappal ragyogó csillagok feltűnését. De még a 15-17. sz-beli városi, egyházi és magán-naplókban is feltűnik a nappal világító csoda csillag. Gyakran baljóslatú előjelnek tartották ezt a látványt. A 18. sz-tól azután már csak sajtószenzációvá süllyed a nappali égen világító csillag beszámolója.

Archeoasztronómia
Orkney-szigetek

Image

Skara Brae neolitkori falu (fotó: Karáth Imre)

Ritkán látogatott hely az Orkney-szigetvilág, amely számos lenyűgöző archaeoasztronómiai emléket őriz szinte háborítatlan nyugalomban. Az idelátogató különös hangulata csak egyre erősödik a vidéket járva, amely alig változott az őskor óta. A terület eléggyéren lakott, így szinte úgy érzi, mintha egy kis időre a múltba csöppent volna vissza.

Észak-Európa megalitikus építményei

   Skandinávia az eddig megismert megalitikus építményeken kívül egy új, Európa más részein ismeretlen típussal is dicsekedhet. Ezek a hajó alakot formáló hatalmas kőtömbök. Többségük a bronzkorból származik, de vannak olyanok is, amelyeket a kutatók a vikingeknek tulajdonítanak, bár ásatást csak néhány esetben végeztek. Az előzetes terepmérések szerint néhányuk különleges tájolású. Részben a nyári vagy téli napforduló napfelkeltéjéhez, illetve nyugtájához, részben pedig a K–NY-i irányhoz tájolták e kőegyütteseket. De a Hold speciális helyzetei is számításba vehetők.

Image

Ale-kövek a svédországi Kåseberga mellett
(fotó: Karáth Imre)

Archeoasztronómia

Image

Sírkamra és megalitikus építmény a Bretagne-félszigeten
Fotó: Karáth Imre

   Miről mesélnek Észak- és Nyugat-Európa megalitikus építményei? Az álló magányos kövek, a sorokat és körvonalakat formázó álló kőoszlopok, a kamrasírok, melyek őskori elődeink legrejtélyesebb és egyben leglátványosabb építészeti teljesítményei közé tartoznak. Évezredekkel ezelőtt épültek a tengerpartok mentén vagy az azokhoz közeli területeken, minden látogatójukban ugyanazt a kérdést keltve: kik és miért építették? Korábban a régészek úgy vélték: építészetileg "túl kifinomultak", semhogy "barbár" elődeink a maguk erejéből képesek lettek volna a megalkotásukra. Így aztán kézenfekvő volt a megoldás, hogy egy "fejlettebb" civilizáció hozta létre, vagy legalábbis annak hatására keletkeztek.

Megjelent Ponori Thewrewk Aurél új kötete

2007. június 11-én a budavári Litea Könyvesboltban mutatták be Ponori Thewrewk Aurélnak az MCSE kiadásában megjelent A Nap fiai című könyvét

Image

Galilei eredeti Hold-ábrázolásaira bukkantak
    New Yorkban felbukkant Galilei műve, a Sidereus Nuncius egyik eredeti példánya. A 400 éves mű érdekessége, hogy a csillagász saját kezűleg készített rajzai először ábrázolják a Hold „hegyeit és tengereit”, korábban azt hitték ugyanis, hogy holdunk szabályos gömb alakú.
Pünkösd naptártörténeti vonatkozásai

   Az ószövetségi előzményeken nyugvó, aratási ünnepként megszülető, majd a szövetségkötés emléknapjaként továbbélő pünkösdöt a keresztény világ a 2. századtól ünnepli. Az esemény a húsvéthoz hasonlatosan a mozgó ünnepek sorába tartozik, vagyis dátuma évről évre változik — bekövetkeztét Földünk hűséges kísérőjének, a Holdnak a fázisai határozzák meg. A niceai zsinat 325-ben meghozott határozata alapján az Egyház a húsvétot egységesen a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon tartja. A pünkösd is ehhez szorosan kötődve vándorol a naptárban. Pontos időpontjára maga az esemény elnevezése utal: a szó a görög „pentakosztész”-ból eredeteztethető, ami „ötvenedik napot” jelent. Tehát meghatározza azt, hogy húsvét után ötven nappal következik be. A keresztény érában a Szentlélek eljövetelét, illetve az Egyház megalapítását szimbolizáló ünnep a szélsőértékeknek tekinthető május 10-i, illetve június 13-i időpont között vándorol esztendőről esztendőre — az idén május 27-ére esik.

Művészeti irodalom
Ókori Egyiptom

A neves ókortörténész, kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede Ókori Egyiptom (Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274.; 345-380. ) című kötetéről szóló egykori könyvismertetés - a szerk.

Csillagászattörténet és a modern tudomány

Csillagászattörténet és történeti csillagászat

A természettudományok, és általánosságban az emberi művelődés történetének egyik jelentős fejezete a csillagászati megismerés múltjának, fejlődésének feltárása. A „hagyományos” tudománytörténeti ismertetések, könyvek többnyire a világról, a világmindenségről alkotott képek és elképzelések kialakulásával foglalkoznak. A Stonehenge a mai állapotában. Jól megkülönböztethetők a körbe vevő Trilitonok.Kevésbé ismert az égről, a mindenségről alkotott nézetek háttere: a régi korok égbolt megfigyeléseinek, égi jelenségeinek leírása. A korunk racionális gondolkodása azonban óhatatlanul felveti a kérdést, hogy a számítógépek és elektronikus mérőeszközök korában van-e értéke a régi idők csillagászati megfigyeléseinek. Mit tud a mai fizikus, asztrofizikus felhasználni az évszázadokkal, évezredekkel ezelőtti égbolt megfigyelésekből?  Milyen tanulságokat szűrhet le a történettudós vagy a kultúrtörténet kutatója az egykori feljegyzésekből, leírásokból?

A csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén, 150 éve született Mahler Ede

  2007. szeptember 28-án emlékezünk a kiváló ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként és a budapesti Tudományegyetem tanáraként működő, a csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén dolgozó kronológus, Mahler Ede születésének 150. évfordulójára. Írásunkban áttekintjük a sokoldalú szakember életrajzának és szakmai pályafutásának legfontosabb mérföldköveit, valamint számbavesszük csillagászattörténeti és kronológia kutatásainak legfontosabb és legérdekesebb eredményeit.

Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 1/4

1. A naptárszámítás alapjai, naptárrendszerek

1.1. A naptárszámítással kapcsolatos égitestek és jelenségek

Az idő folyamatos nyomon követése és különféle jövőbeli események időpontjának előzetes meghatározása céljából kialakított naptári rendszerek létrehozásánál az alkotók mindig olyan jelenségeket próbáltak figyelembe venni, amelyeket viszonylag könnyen meg tudtak figyelni, és amelyek jelentősen meghatározták és befolyásolták mindennapjaikat. Ilyenek lehetnek az égbolt legfényesebb objektumainak periodikus mozgása alapján kialakuló, valamint az adott hely földrajzi szélességétől és helyi adottságaitól függő időjárási vagy csillagászati jelenségek.

Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 2/4

2. Húsvétszámítás a Gergely-féle naptárreform előtt

2.1. A húsvét eredete

A keresztény húsvét a zsidó pészah ünneppel hozható kapcsolatba, amely sokkal régebbi eredetű, mint a keresztények ünnepe. A pészah az egyiptomi fogságból való kiszabadulás ünnepe, kezdete a zsidó naptár szerint az első tavaszi hónap, Niszán 15. napja. Mivel a zsidó naptárban a hónapok mindig újholdkor kezdődnek, a telehold mindig a hónap 14-15. napjára esik, tehát az ünnep éppen az első tavaszi holdtölte napján kezdődik
Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 3/4

3. A naptárreform előtti magyar kalendáriumok

A Magyarországon nyomtatásban megjelent könyvek első kiemelkedő összeírását Szabó Károly (1824-1890) végezte el. Munkájának egy részét Régi Magyar Könyvtár I. címmel először 1879-ben adta ki a Magyar Tudományos Akadémia. Ebben 1793 darab, 1531 és 1711 között nyomtatott magyar nyelvű kiadvány leírása található. Az RMK második kötete 1885-ben jelent meg, és 2452 darab, 1473 és 1711 között Magyarországon megjelent idegen nyelvű nyomtatványról tudósít.

Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 4/4

4. A Gergely-féle naptárreform

4.1. A római naptár változásai a két naptárreform között

A legfontosabb változás ebben az időszakban a 7 napos hét átvétele volt a zsidó naptárból. A keresztény vallásban azonban nem a hetedik, hanem az első nap, a vasárnap lett az ünnepnap, mert Jézus egy vasárnapi napon támadt fel. Éppen ezért a vasárnap neve Dies Dominica, az Úr napja, a többi nap neve pedig a hivatalos szóhasználat szerint feria secunda, feria tertia stb. lett.

Görög csillagmítoszok
Orion
 
Óriónt Artemisz ölte meg Délosz szigetén. A hatalmas termetű Órión Poszeidón és Eurüalé gyermeke volt. Poszeidón megáldotta őt azzal a képességgel, hogy át tudott lábalni a tengeren. Első feleségét, Szidét a szépségére féltékeny Héra a Hadészba vetette. Később Órión elkerült Khiosz szigetére, ahol megkérte Oinopión leányának, Meropénak a kezét. Feladatul azt kapta, hogy irtsa ki a szigeten elszaporodott vadakat. Oinopión azonban — aki már megbánta ígéretét — leitatta őt, majd álmában megvakította, és a tengerpartra vetette. Órión akkor elment Héphaisztosz kovácsműhelyébe, elrabolt onnan egy szolgát, a vállára ültette, és megparancsolta, hogy vezesse el napkeletre. Amint odaért, a nap sugaraitól visszanyerte látását, és már indult is vissza Oinopiónhoz. Közben azonban Poszeidón föld alatti házat készíttetett Héphaisztosszal Oinopiónnak, Éósz pedig beleszeretett Óriónba, és magával ragadta és Éloszra vitte. Aphrodité ugyanis azzal sújtotta Éószt, hogy egyfolytában szerelmesnek kellett lennie, amiért együtt hált Arésszal. Csakhogy Órión diszkoszversenyre hívta ki Artemiszt, és állítólag ez okozta vesztét; mások úgy mesélik, hogy Apollón, attól félve, hogy húga beleszeret Óriónba, elment a Földanyához, és sikerült rávennie, hogy az Óriónra küldjön egy skorpiót. Órión észrevette, hogy semmiféle fegyverrel, amit halandó készített, nem tudja átütni a skorpió páncélját, így a tengerbe vetette magát, és Délosz felé kezdett úszni. Óriónt végül Artemisz nyila ölte meg, mert Apollón elhitette a vele, hogy a messze úszó Órión egy garázda, aki erőszakot követett el egy Ópisz nevű hüperboreusz leányvendégén. Artemisz a csillagok közé emelte Óriónt és a Skorpiót úgy, hogy egymást soha utol nem érhetik.
 

Az, hogy Órión az égen mire vadászik, vitatott. Egyesek szerint a Bikára (Taurus), mások szerint a Nyúlra (Lepus). Ismét más vélemény, hogy a Plejádokra (sic!). Annyi bizonyosnak látszik, hogy van két kutyája, egy kicsi (Canis Minor) és egy nagy (Canis Major). A Mérleg is kapcsolódik egy kicsit a történethez: bizonyos csillagainak elnevezése azt mutatja, hogy a Skorpióból metszették le őket.

Csillagcsokor a Rákban

Kora tavaszi estéken már lenyugváshoz készülődik a Bika (Taurus), de legfényesebb csillaga, az Aldebaran (alfa Tauri) még élénk narancsszínben ragyog a nyugati égen; körülötte távcső nélkül is szép látvány a Hyadok laza csillag csoportja.

A Herkules kokárdája (M13)

Edmund Halley, a sokoldalú angol csillagász (1656-1742) egyetlen üstököst sem fedezett fel, mégis róla nevezték el az egyik legismertebb csóvás égitestet (mivel ő következtetett először arra, hogy az a Nap körül keringve szabályos időközökben visszatér).

Hogyan készül a személyre szabott horoszkóp?

Június közepe felé telefonhívást kaptam az RTL Klub Fókusz című műsorától azzal a kérdéssel, hogy vállalnék-e egy interjút abban a témában, hogy miért nem készítenek horoszkópot a csillagászok.

A húsvét naptártörténeti vonatkozásai

Jelenleg használatos naptári rendszerünket, az úgynevezett gregorián naptárt 1582-ben XIII. Gergely pápa vezette be – Magyarországon 1587-től, Erdélyben 1590-től hivatalos. Az alapját képező julián naptár szoláris, vagyis a Nap járásán alapuló szisztémájával szemben az azt megelőző, régi római kalendárium, valamint az ókori sumer, babilóniai és zsidó naptár holdalapú (lunáris), illetve luniszoláris jellegű volt. Ebből az antik örökségből származik a mai naptári rendszer fontos elemeit alkotó úgynevezett mozgó ünnepeknek az a tulajdonsága, hogy Földünk hűséges kísérőjének, vagyis a Holdnak a fázisaitól függően évről évre eltérő időpontban következnek be. A mozgó dátumok sorában legalapvetőbb a kereszténység fő ünnepe, a húsvét idejének a vándorlása.

A húsvétszámítás eredete

A nicaeai zsinat fő célja az ariánus tanítások miatti homály eloszlatása, és az ezzel kapcsolatos „akcióprogram” összeállítása volt. Hogy közben mást is megbeszéltek az egyházatyák, az természetes, de talán megengedhető nekünk, amatőrcsillagászoknak, hogy a húsvétszámítást tekintsük a zsinat legfőbb eredményének. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy a zsinat húsz hivatalos határozatának egyike sem tárgyalja a húsvétszámítás problémáját.

Csillagistenekkel Százhalombattán

2003. január 15-én Maróti Tamás jóvoltából, Bartha Lajossal az MCSE Csillagászattörténeti Szakcsoportjának vezetőjével és Tamás fiával közösen leautóztunk Százhalombattára, ahol a Matrica Múzeumban megrendezett „Csillagok és Csillagistenek” című időszaki kiállítást tekintettük meg, és meghallgattuk a kiállításhoz kapcsolódó utolsó, Bartha Lajos által tartott előadást.

A Betelgeuse-ről

Amatőrcsillagászati kézikönyvek, cikkek leírása szerint az égbolt megismerését legjobb a Nagy Medve (Göncölszekér) csillagképének felkeresésével kezdeni. Ha ez így van, akkor jómagam eléggé rendhagyóan kezdtem az ismerkedést a csillagokkal, mivel az első csillagkép, amelyet 1945 egyik kora téli éjszakáján felismertem, az Orion volt.

Három nevezetes változó
A késő őszi, tél eleji égen sok érdekes, látványos égitestet kereshetünk fel. A Cassiopeia és a Perseus között ott csillog a Perseus-ikerhalmaz (khi-h Persei) kettős csillagfelhője, nem messze, a tetőponttól nyugatra az Andromeda-köd (M 31) és a nagy kiterjedésű M 33 spirális köd a Háromszög csillagképben már kézi látcsővel is nagyszerű látványt nyújt.
Naptárunk története
Megjelent a Gergely-féle naptárreform 400. évében

Bizonyára nincs olyan természetszerető ember, akit magával ne ragadott volna már az égbolton szikrázó csillagok varázsa. A mai városlakó, ha távolabb kerül a mesterséges fényforrásoktól és a szennyezettebb levegőtől, gyönyörűséggel nézi az éjszakai égbolt kifogyhatatlanul sok szépségét.
A hivatásos csillagászok kivételével az emberek általában csak a látvány gyönyörűségéért emelik tekintetüket az égitestek világa felé, és észlelik néma járásukat, mozgásukat az égen. De a régieknek életszükséglet volt ez a tevékenység.

Hipparkhosz és mérési módszere

Elöljáróban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy Hipparkhosz-párti vagyok. Annak ellenére, hogy Hipparkhosztól (kb. Kr.e.190-120)  tudomásom szerint egyetlen fiatalkori kommentáron kívül semmi nem  maradt ránk közvetlenül. És az sem zavar (nagyon), hogy ezt a szimpátiát nem tudom igazán megmagyarázni.

Vízkereszt ünnepének naptártörténeti érdekességei

Tribus miraculis ornatum diem... - mondja a régi gregorián ének,  azaz:

Három csoda díszíti ezt a napot:
Ma vezette a csillag a bölcseket a bölcsőhöz;
ma változott borrá a víz,
ma keresztelte meg János Krisztust, hogy megváltson minket az
ÚR.

Anno Domini - az Úr éve

Anno Domini - az Úr éve. Manapság ezt a kifejezést kizárólagosan keresztény (Dominus = Krisztus) értelemben használjuk. A rómaiak ezzel szemben konzuli, később uralkodói éveket számoltak (azaz így mondták: X konzulságának 5. évében vagy Y uralkodásának 3. esztendejében), akkor ez volt az Anno Domini. Egy-egy jelentősebb konzulra, császárra sokáig emlékeztek, s ahhoz mérték később is az időt.

A szökőnap

A rómaiak nem a hónap első napjától az utolsóig sorszámozták napjaikat, hanem volt három fix nap, amelyekhez képest relatív számozást használtak:

Calendae       a hó első napja (vö. kalendárium)
Idus                a hó közepe (márc, máj, júl, okt 15 egyébként 13)
Nonae            Idus előtti nyolcadik nap

Bolygók és napok

A hét napjainak száma a legtöbb forrás szerint a zsidó hagyományból (a Bibliából) származik, ahol is Isten, Mózes 1. könyvében ülve 6 nap alatt teremtette a világot, s a hetediken megpihent. (A pihenőnap a sabbat, a hét első munkanapja a vasárnap. Aztán mikor Jézus föltámadt a péntek harmadnapján, ennek emlékére a keresztények vasárnap virradkor ültek össze elmélkedni és imádkozni.) Mózes későbbi könyvei törvényesítették ezt a hetes rendszert, kiterjesztve nagyobb időszakokra is, például a pászka utáni 7. hét vége (az ötvenedik) volt a..., vagy az Izraeli egyetemen (máshol is átvéve) ma is dívik a sabbat-év, azaz az oktatóknak minden hetedik évet a tanítástól való távolmaradással kell ünnepelniük, és ekkor meglátogathatják a Közel-Keletet (ha ókorkutatók), a Vatikánt (ha katolikus teológusok) vagy Tahitit (ha etno-antropológusok). Persze a konkrét választás - vagy a nem-elmenetel - fakultatív.

Más források babilóni, perzsa stb. eredetűnek vélik a 7-es rendszert. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a keresztyénség előtt ismert volt.

A csillagászat és csillagászattörténet külföldi nevezetességei

   A világútlevél bevezetésével egyre többen jutnak el külföldre, Európa távolabbi országaiba is. Ellátogatnak olyan nevezetesebb városokba, melyeket olvasmányainkból régi csillagászok munkássága helyeként ismertünk meg. Több MCSE- és CSACS-tag részéről merült fel a kívánság, hogy külföldi útja alkalmával csillagászati nevezetességeket és emlékeket is felkeressen. A forgalomban lévő útikönyvekben elő-előfordulnak ilyen utalások, azonban elég mostohán bánnak a csillagászati és a technikatörténeti emlékek ismertetésével. A megemlített adatok is pontosításra és kiegészítésre szorulnak. Ezért határozta el a CSACS, hogy központosítva összegyűjti, ellenőrzi, pontosítja, országonként csoportosítja az ilyen jellegű adatokat és kérés esetén az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.

Bibliai dátumok nyomában
Mahler Ede emlékezete

Ezen a héten volt a kiváló ókortörténész, Mahler Ede halálának a hatvanadik évfordulója. A sokoldalú szakember a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként és a budapesti tudományegyetem tanáraként a csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén működött mint a kronológia kutatója. Az alábbiakban áttekintjük életének és szakmai pályafutásának a legfontosabb mérföldköveit, valamint csillagászattörténeti és kronológiai kutatásainak legfontosabb és legérdekesebb eredményeit – kiemelten az ó- és újszövetségi események vizsgálatát.

A IX. bolygó mivolta

1930-ban szenzációs felfedezés híre járta be a világot. Március 13-án a flagstaffi Lowell Obszervatórium (Arizona) körlevélben értesítette a csillagászattal foglalkozó intézeteket egy Neptunuszon túli bolygó felfedezéséről. Az új bolygó - melynek felfedezése hosszú kutató munkának és némi szerencsének volt köszönhető - a Plútó nevet kapta.

Fontos dátum a Plútó kutatásának történetében az 1978-as év, amelyben felfedezték a Plútó holdját, a Charont. Ekkor (a keringési időből és a távolságból) sikerült végre meghatározni az égitest tömegét (korábban csak bizonytalan becslések voltak a magnitúdó alapján).

Az 1990-es évet követően a Hubble Space Telescope - minden hibája ellenére - optikailag is felbontotta a Plútó-Charon rendszert (azelőtt a Charon csak mint "dudor" volt látható a túlnagyított negatívon).

Írásunkban arra a kérdésre keressük a választ, helyesen döntött-e a csillagász társadalom akkor, amikor a Plútót nagybolygónak fogadta el. Egy ilyen horderejű kérdés megválaszolása előtt (gondoljuk meg, adott esetben hány csillagászati munkát kell átírni, a tankönyvekről és lexikonokról nem is szólva) röviden tekintsük át a bolygófogalom történetét a kezdetektől napjainkig.

A bibliai kronológia nyomozója
Csillagpontok Ponori Thewrewk Aurél munkásságából

 A nyolcvanötödik születésnapját május 2-án betöltő Ponori Thewrewk Aurél kutatómunkájának, könyveinek, tanulmányainak és újságcikkeinek legfontosabb témája az ó- és újszövetségi leírások időpontjainak a csillagászati kronológia eszközével történő meghatározása, valamint teológiai és egyházi vonatkozású események és személyek csillagászati kapcsolódásainak feltárása. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni néhány kutatási eredményét.

Csillagváró tornyok

Az  emberiség  régi  vágya, hogy közelebb jusson az égbolthoz, mondhatni, karnyújtásnyi  közelségbe  a  csillagokhoz.  Őseink  ezért tornyok épitésébe fogtak,  ám  csak  igen  sokára  érték  fel ésszel a szomorú valóságot, hogy milyen   rémisztően  nagyok  az  égi  távolságok,  hogy  minden  erőfeszítés hiábavaló, a közeledés érzéki csalódás csupán.

A hozzánk legközelebbi csillag

Nem tudjuk, mi történt abban a mintegy 14 milliárd évvel ezelőtti másodperc-töredékben, amikor – úgy mondjuk: a semmiből – előállt az anyag és a tér. És minthogy akkor született az idő is, nincs értelme azt kérdezni: mi volt azelőtt? Tény, hogy megszületett az anyag és a tér, és az idővel kombinálódva megindultak a változások. Ezeket a térben és időben történt anyagváltozásokat nevezhetjük tágabb értelemben vett világtörténelemnek.

Királyi obszervatóriumok

Európában a XVII. században, az újkori természettudományok rohamos fejlődésével forradalmian új szerep jutott a csillagászatnak - igy az obszervatóriumoknak is. A robbanásszerű fejlődéshez nagymértékben hozzájárultak Tycho Brahénak különösen pontos észlelései. Ezek Prágában Kepler kezébe kerültek, és segítették őt abban, hogy új, valóban tudományos alapokra helyezze a csillagászatot.

Mire ébredünk február 5-én?

Ha mostanában két ember találkozik egymással, néhány mondat után bizonyosan a világ végére terelődik a szó. A legtöbb esetben tréfás hangon: „Igen, majd február 5-e után, ha túléljük a világ végét.” Azok, akik tréfának veszik a dolgot, nyilván nem is hisznek ilyesmiben. Vannak azonban szép számmal, akik komolyan veszik a babonás rémhíreket.

Hajós csillagászok, csillagász hajósok

A csillagászok már igen régen, az ismeretlen földrészek fölfedezésével egy időben felismerték annek fontosságát, hogy a déli égbolt európai ember által addig nem látott égitestjeit számba vegyék, és ezzel csillagászati ismereteiket gyarapítsák. A déli féltekén végezhető csillagászati megfigyeléseknek korszakalkotó fontossága volt számos tudományos probléma megoldásában is.

A hajdani Osztrák Birodalom obszervatóriumai

     Az osztrák kormány által 1777-ben kibocsátott híres pedagógiai törvény, a Ratio  Educatonis,  az  egyetemi  oktatás megregulázása közben az egyetemhez tartozó  csillagászati  obszervatóriumok  működését  is  szabályozta.  Ennek értelmében  a  bécsi császári egyetemi csillagvizsgáló mindenkori igazgatója arra  is kötelezve volt, hogy szemmel tartsa és a rendelkezésére álló minden eszközzel  támogassa  az  akkori Osztrák Birodalom területén lévő valamennyi egyetemi csillagvizsgáló munkáját.

További cikkek:
<< Első oldal < Előző oldal 1 2 Következő oldal > Utolsó oldal >>

Eredmények 1 - 150 / 159